Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-19 / 78. szám

1992. március 19., csütörtök üj Dunántúli napló 9 Másnap Legyen az szinte bármilyen jellegű, ünnepek idején rend­szerint kicsordulnak az érzel­mek, az indulatok. Másnap az­tán következhet a szánom-bá- nom mindazért, amiben túlzá­sokba estünk. Rosszabb esetben az ostobán dacos „ha már egy­szer, akkor csakazért is”. Március 15 éppenséggel az az ünnepünk, amely - viszon­tagságos históriája miatt is - az elmúlt közel másfél évszázad alatt leginkább okot adott az in­dulatok és érzelmek túlcsordu­lására. Sőt: számtalanszor volt alig leplezett ürügye a napi poli­tikai csatározások és propa­ganda folytatásának ünnepi köntösben, s ünneprontóan. Idén sem volt ez másképp. Most is voltak fülsértőén disz- szonáns hangok az ünnepi meg­emlékezések körében a hideg szelek alkalomhoz kevéssé illő felemlegetésétől a Nemzeti dalt kiforgató „szobormosásig”. Volt, ahol szójátékot űztek a 12 pont sajtószabadság követelé­séből, a szabadság sajtójára vál­toztatva azt. Noha ez utóbbi fo­galom értelmezésében talán még nehezebb konszenzusra jutni, mint az előbbiben. (Főleg, ha ez egy rádióriperternő össze- rugdosásával is párosul.) Szerencsére nem ez volt az igazán jellemző, s az pedig kü­lön öröm, hogy legkevésbé Pécsre. Pedig itt is ígérkezett egy - akár történelmi léptékű­nek is nevezhető - disszonan­cia. Voltak, akik nemcsak előtte, de utólag is azt tartják: azt a híres személyt, aki a pécsi ünnepségen felszólalt, bármikor szívesen hallgatják szónokként, csak éppen két napon nem: március 15-én és október 6-án. S ennek a szónoknak a beszé­débe vasárnap mégis többször lelkesen közbetapsoltak. Persze, ha disszonanciát ke­resünk, kezdhetjük mindjárt az­zal, hogy 1849-ben Kossuth azért dohogott feleségének írt levelében, mert voltak, akik „márciustizenötödikéztek”. Az emigrációban aztán némiképp módosult álláspontja, 47 évvel később pedig éppen fia, Kos­suth Ferenc javasolta először a parlamentben ezt a napot nem­zeti ünneppé tenni. Most pedig Kossuth szobrához megyünk március 15-én koszorúzni. így disszonancia, de Jókai - na, nem a 48-as, hanem az Új földesúr szerzőjének - tollára illő, hogy az engesztelhetetlen republikánus Petőfi szobránál a Habsburg család jelenlegi feje Kossuthot a haza nagyjai között emlegeti, a költőnek az ünnep­ségen elhangzott verseiről pedig úgy nyilatkozik: azokat még édesapjától tanulta. Változnak az idők, emberek, a szituációk. Mindig van más­nap, ami - ne vegyék üres szójá­téknak - más nap. Amire min­dig érdemes már előre gon­dolni, legfőképpen azzal a szándékkal, annak az esélynek a megőrzésével, amit a pécsi ün­nepség másik szónoka jelölt meg: a nemzeti ellentéteket legalább építő erejű párbe­széddé oldjuk. Dunai Imre A városrészek határai és néveredete ✓ Eszakmegy értől ÉSZAKMEGYER: a szent­lőrinci vasúttól délre fekvő iparterület. A városrész közelé­ben volt hajdan az Árpád-kori Megyer falu, amely a legjelen­tősebb honfoglaláskori magyar törzs itteni letepedésére utalt, mint ahogy a mostani elneve­zés is ennek állít emléket. Hatá­rai: szentlőrinci vasút, Észak- megyer dűlő, Móra Ferenc utca, Megyeri út, Tüzér utcai magasát. FOGADÓ: Cserkúttól 1988-ban Pécshez került iparte­rület a Zsebedomb alatt. Nevét a Vendégfogadó és a Mindafo- gadó dűlők utótagja adta. Hatá­rai: 6-os főút, Állomás utca, szentlőrinci vasút, városhatár. FÜZES: Északmegyertől nyugatra fekvő iparterület. Neve a mély fekvés miatt jel­lemző flórából ered. Határai: a megszűnt harkányi vasút nyomvonala, Tüzér utca, Me­gyeri út, Melinda utcai árok, belterületi határ. GYÁRVÁROS: A Balo- kánytól keletre kiépült lakó- és iparterület. Nevét a 19. századi ipartelepítéskor kapta. Határai: Fürst Sándor út, Palahegyi út, városhatár, mohácsi vasút. GYÜKÉS: A Havihegytől északra fekvő egykori bánya­vidék. Neve bosnyák eredetű, de értelme mindezidáig nem tisztázott Határai: belterületi határ, Andrásbányavölgyi út, Marx út, Felsőgyükési út, er­dőhatár. Fontos alrésze Lám­pásvölgy, ahol a pécsi szenet több, mint 200 éve felfedezték. HAVIHEGY: A Belvárostól északkeletre fekvő egykor vá­raljai település, ma kisvárosi lakóterület. Nevét a 17. szá­zadban épült kápolnáról kapta, ami ma is búcsúhely. Határai: erdőhatár, Felsőgyükési út, Marx út, Ady Endre út, Vak Bottyán út, Tettye utca. Fontos alrészlete a Tettye, amelynek a neve török eredetű, jelentése azonban nem pontosítható. Ugyanígy bizonytalan a másik két alrészlet, Zidina és Putur- luk néveredete is. Az előbbi fel­tehetőleg várromot, várfalon túli területet jelent, az utóbbié olyan helyet jelölhet bosnyák névszármazékként, ahol kenye­ret sütöttek. HIRD: önálló település 1984-ig, azóta Pécshez tarto­zik. A falu valószínűleg a török hódoltság idején is lakott volt. Nem csatlakozik más belterü­lethez. ISPITAALJA: a Szigeti külváros alatti kisvárosi jellegű lakóterület. Nevének eredete a régi kórház, vagyis az ispotály szóból származik, illetőleg a kórház alatti területet jelenti. Határai: József Atilla út, - Sza­badság út - szentlőrinci vasút, Tüzér utca. KERTVÁROS: az angol eredetű kertváros-mozgalom legsikerültebb pécsi városépí­tése a megyeri határban. Hatá­rai: Móra Ferenc utca, Észak- megyer dűlő, nagyárpádi út, Béke utca telekhatárai. Bolgár Néphadsereg út, Árnyas utca, Keszüi út, Megyeri út. KISMÉLYVÖLGY: lakott szőlő a régi Pécs északnyugati határán Daindol és Szentkút között. Határai: belterületi ha­tár, Kismélyvölgy hegyhát dűlő, Abaligeti út, Kismélyvöl- gyi út nyugati telekvégei , Kismélyvölgy dűlő. (A városrészeket határoló utak, utcák a könnyebb tájéko­zódás kedvéért még az 1990. évi utcanévjegyzék szerint sze­repelnek.) D. I. A polgárok felelőssége Ellenőrzött vezetékek - meghibásodás nem történt Befellegzett a KAF-nak? A rózsadombi alagutat ellenó'rzik Fotó: Läufer László Február 1-jén reggel hideg lakás fogadta a pécsi távfűtéses házakban lakókat: éjjeli fél 3-kor eltörött a Mezőszél utcá­ban egy távfűtő-vezeték, emiatt kellet a városban csaknem fél napig szüneteltetni a hő- és me­legvíz-szolgáltatást. Megtörtént tehát az, amitől évek óta tartani lehetet, s csak örülhetett min­denki annak, hogy a hibát gyor­san elhárították. De mi volt az ok? Hanyecz László, a PÉTÁV műszaki igazgatóhelyettese kérdésünkre elmondta: A kritikus helyen a vezeték­ről már régebben lejöhetett a szigetelő burkolat, a szigetelő festés is hibás volt, ráadásul a betoncsatornába valamikor esővíz juthatott be, a keletkezett pára megtámadta a védtelenné vált vascsövet, megindult a rozsdásodás... Egyszer pedig be kellett következnie a bajnak. Tegyük hozzá: itt törvény- szerű volt a baj bekövetkezése, hiszen a lefedett, földdel, netán épített járdával takart távfűtő- csatorna gyakorlatilag ellen­őrizhetetlen, s egy, az előbbiek­ben leírt folyamat évekig hábo­rítatlanul fejtheti ki átkos tevé­kenységét. Valójában persze nem tör­vényszerű egy ilyen, könnyen tragikussá válható esemény be­következése (gondoljunk csak arra, hogy mínusz 15-20 fokos hőmérsékletnél történik ez, és napokig tart a hiba elhárítása). Nem történhet ez meg például a közinfíalagút-folyosó (KAf) rendszerben.- Kertvárosban az Egri Gyula úttól délre eső területen a 70-es évek második felétől épült a KAF-rendszer - ez a házak alagsorában lévő folyosók és a házakat összekötő alagutak együttese -, aminek az előnyeit ma is élvezzük, jóllehet a beru­házás nem volt olcsó dolog - je­lentette ki Hanyecz László. - Két dolognak köszönhető, hogy megépült: e területre nem került el a gáz, és nem volt magas ta­lajvíz. Ugyanis mindkettő oly mértékben drágította volna a beruházást, hogy nem lett volna érdemes belevágni. Az évek fo­lyamán összesen 14113 fm KAF épült 13 828 lakás ellátá­sára. Ez egyébként a legkedve­zőbb; a számítások szerint ugyanis akkor a leggazdaságo­sabb a KAF beruházása, ha egy lakásra egy folyóméternyi jut belőle. 500-nál kevesebb lakás­nál azonban mindenképpen gazdaságtalan. A fő kérdés ezután - a Mező­szél utcai eset fényében - az, hogyan vizsgázott eddig a KAF.-Az akkori tanács 1978-ban bízta a PÉTÁV-ra a KAF üze­meltetését, így szinte mindent tudhatunk a rendszerről, amire három műszakban 15 emberünk felügyel. Igen jó a véleményünk róla, hihetetlen nagy előnye, hogy minden vezeték szem előtt van, könnyű a felújítás, a kar­bantartás, és szinte minimális a meghibásodás lehetősége. Gya­korlatilag ilyen nem is fordult elő eddig. A KÁF építése az utóbbi években lelassult - a Rózsa­dombon például csak részlege­sen jutott szerephez, a Malom­völgyi úti területre pedig már el sem jutott. Ismerve a lakásépí­tés kilátásait, s főleg azt, hogy a hasonló, telepszerű, tömeges lakásépítésre a jövőben aligha lehet számítani, nagyon való­színű, hogy a KAF-nak Pécsett (is) befellegzett. Kár! Hársfai I. Az utóbbi időben a helyi közéletben is sok „új" foga­lommal találkozunk, ame­lyekről kiderül, hogy évszá­zados történelmi hagyomá­nyokon alapulnak. A váro­sért való önzetlen cselekedett azonban még messze nem vált általánossá. Az utóbbi évtizedek mesterségesen föl­duzzasztott pécsi népességé­nek nagyobb része - úgy tű­nik nem érzi még magáé­nak a várost, s így nem is haj­landó tenni érte valamit is. Ezt a felfogást jól mutatja a városért való önzetlen cse­lekedetek összefogásán, kez­deményezésén munkálkodó szervezetek tevékenyéségé- ben való csekély arányú részvétel, valamint az a tény, hogy elharapódzott a rombo­lás, a szemetelés, a régebbi és újabb értékek tönkretétele, elcsúfítása. Ennek az álla­potnak a megváltoztatásában nagy felelőssége van az ifjú-' ság hivatásos nevelőinek ne­velőinek, a tanároknak és a tanítóknak. Az is tény, hogy a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület taglétszáma a vá­ros lakosságának számához viszonyítva kevés. De a vá­rosérdekű kezdeményezések aktív támogatása más fóru­mokra sem jellemző. Pedig ma már nem elég, ha csak a városi önkormányzatot bírál­juk. Arra csak annak van er­kölcsi alapja, aki maga is le tud tenni valamit a város képzeletbeli asztalára. Dr. Vargha Dezső Városvédő őrjárat Első „olvasatban” jó ötlet­nek látszott a történelmi vá­roscímer elhelyezése a Város­háza tornyán. Amint arra többen figyelmeztettek, bekö­vetkezett: ilyen magassságból nem lehet szabad szemmel ki­venni a címert, ahogy azt bal oldali fotónk is illusztrálja. A jobb oldali képünk azt igazolja, hogy az Irgalmas templom épületének fölújí­tása után több zavaró mo­mentum történt. A „kisebbik” baj a gátlástalan plakátra­gasztók otromba ténykedése. Á nagyobb baj az, hogy azok a műtárgyak, amelyek az oldal­erkélyen voltak, nem kerültek vissza a helyükre. Jó lenne tudni, hogy hova tűntek, mert hosszú idő óta voltak fontos tartozékai a templomnak. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Repülős emlékmű A város önkormányzatának közgyűlése legutóbbi ülésén a Magyar Veterán Repülők Egye­sületének kezdeményezésére emlékoszlop felállítását hatá­rozta el a pécsi repülés hősi ha­lottainak tiszteletére. Az erről szóló önkormányzati rendelet szerint a 4,7 méter magas em­lékoszlop az Ybl Miklós út és az Építők útja kereszteződésé­ben, hajdani repülőtér közelé­ben lesz felállítva. Az emlék­oszlop létesítéséhez az önkor­mányzat 350 000 forint támoga­tást nyújt az egyesületnek. Parkfenntartás A Pécsi Kertészeti és Parkfenn­tartó Vállalat most végzi a ját­szóterek homokcseréjét, vala­mint Kertvárosban a légvezeté­kek alatti fák metszését. A Városgondnokság felkérte a Zsolnay RT-t, hogy javítsa ki a kertvárosi Barátság kútját, va­lamint Hősök terén a Bányász emlékművet. A Szabadság út útpályájának felújítása után most állíttatja helyre a járda és az úttest közti zöldsávot is. Csapadékvíz­elvezetés Elkészült a Megyeri úti csapa­dékvíz elvezető árok, amely a vásártér előtti útszakasz csapa­dékvizét jutatja el a Pécsi vízbe. A munka kivitelezője a ÉP­TERV GMK. volt. Ugyanakkor megkezdődött az Isteríkúti víz­folyás Fábián Béla út menti szakaszának tisztítása. Útjavítások, kátyúzási munkák Elkészült a Bózsa István és a Kenderfonó utca, valamint a Körösi Csorna Sándor utca szervízútjának zúzalékolása, az Ürögi úti parkrendezés és a Fá­bián Béla út árokburkolatának javítása. Megkezdődött a Szö­vetkezet utca mechanikai stabil- lizációja, Kispostavölgyben az ároktisztítás és parkrendezés. Elkészült a kátyúzás a somogyi bekötőúton, a Szövetkezet, a Ságvári, az Álmos, a Csaba, a Géza, az Edison, a Gomba és a Nagyhíd utcában. A Város- gondnokság a kivitelezőktől már megrendelte a Zöldfa, a Tettye, a Mező Imre, a Verseny, a Kertváros, a Rakéta, a Szend- rey Júlia, az Erreth Lajos utcák és a Honvéd tér kátyúzását is. Határidő! A közműépítések, javítások miatt felbontott útburkolatok helyreállítását nem végezte el a megszabott határidőre az Ybl Miklós utca 7. szám előtt a PÉ­TÁV, a Szántó Kovács János utca 6. szám előtt a DÉDÁSZ, valamint a Huszár utca és a Lo­varda köz __ csatlakozásánál ugyancsak a PÉTÁV. Pécsi körkép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents