Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-19 / 78. szám

1992. március 19., csütörtök aj Dunäntau napiö 3 r Támogatást kér a Pécsi Orvostudományi Egyetem Mi, dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európa-Parlament magyar delegációjának elnöke, a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem díszdoktora, a „Pro Medicina Quinqueecclesiensi” Alapítvány kuratóriumának tiszteletbeli elnöke, és a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanári és oktatási testületé, hazafias érzésektől indít­tatva, egészségügyi fejlődésünk európai normáktól való sajnálatos elmaradását ér­zékelve azzal fordulunk a tehetős külföldi és hazai közvélemény tagjaihoz, természe­tes és jogi személyekhez, pécsiekhez és volt pécsiekhez, hazai és külföldi magya­rokhoz és nem magyarokhoz, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemen az egyre nyomasztóbban hiányzó gyógyító (s ter­mészetesen oktató és kutató) tevékenység jó színvonalú feltételeinek megteremtését anyagi eszközökkel támogatni szívesked­jenek. AII. világháborút követő években lezaj­lott fejlesztések nem biztosították az euró­pai egyetemekre jellemző színvonalas kli­nikai ellátást. így a kívülállóknak és az itt élőknek egyaránt meglepetés lehet, hogy Pécsett nincs modem klinikai diagnoszti­kai és terápiás szívcentrum, nincs szívsze­bészet, nincs transzplantációs osztály, nincs modem onkológiai ellátás. De még a működő klinikai ágazatok műszerezett­sége és lehetőségei is messze elmaradnak a ma már elvárható szinttől. Az egyetem vezetői tudják, hogy folytonos, és sajnos még évtizedekig tartó erőfeszítéseket kell tenniök, hogy az intézmény hasolítson a nyugati egyetemek ismert színvonalához, mert ezt igényli a jelenlegi és a jövőbeni nemzedék, kiknek joguk van átlagban ugyanúgy 8-10 évvel tovább élniük, mint a szerencsésebb csillagzat alatt született nyugati sorstársaiknak. Az általunk létesített alapítvány fokoza­tosan egy olyan klinikai központot kíván felépíteni, mely a hiányzó és a hézagosán működő klinikai struktúrát és funkciót biz­tosítani fogja. Az adományozókat az egye­tem elismeri és karitatív tevékenységüket megörökíti, mégpedig az alapítvány szö­vegében megfogalmazott módon: Egy klinikai osztály vagy részleg (100, 50, 25 és 10 ágy), továbbá meghatározott diagnosztikai, illetve kutatólaboratórium teljes felszerelési értékének adományozása esetén az adott osztály vagy részleg az adományozóról nevezendő el. Egy kórházi ágy értékének adományo­zása esetén a tiszteletbeli szenátort címet; fél kórházi ágy értékének adományozása esetén az alapítvány védnökségének aranyérmes tagsági címét; negyed kórházi ágy értékének adományozása esetén az ezüstérmes; egytized kórházi ágy értéké­nek adományozása esetén az alapítvány védnökségének bronzérmes tagsági címét az adományozók elnyerik. Egy klinikai ágy ára mai árfolyamon 7,5 millió forint, illetve körülbelül 100 000 dollár. A felsoroltaknál kisebb adományokat, hagyatékokat készséggel fogadunk és az adományozók elismerő köszönő levélben részesülnek. A szenátort és védnökségi tagságok, igazoló diplomák és köszönő levelek át­adása az Egyetemi Tanács és a Szenátus Közgyűlésének ünnepélyes rendezvényein évenként történik, nemzeti ünnepünk, ok- tóber-23-a tiszteletére szervezett Egyetemi Napok alkalmával. Az adományok a Magyar Hitelbank alábbi számlaszámaira utalhatók: forint­ban: MHB 240-88884-11050, devizában: MHB 240-12000-Pécs. Újabb amerikai kapcsolat a POTE-n A magyar baromfiipar 1991-ben veszteséges lett. A 11 feldolgozó közül, ha négy zárta nyereséggel az évet. A szovjet és a keleti piacok öszszeomlot- tak. Az álíami szubvenciókat, szinte egyik napról a másikra je­lentősen csökkentették. A banki kamatok egyre emelkednek. Pécsett az ANASCO Baromfi- feldolgozó Részvénytársaság is veszteségesen zárt. Beszűkült piacok- Beszűkültek a külföldi pia­caink, újakat kellett keresnünk, ugyanis a termelésünk 75 száza­léka exportra megy - mondja Deme János, elnök-vezérigaz­gató. - A szovjet piac megszű­nése miatt jelentős készletek maradtak raktáron. Termelé­sünket két műszakról egyre állí­tottuk át. Egyre több kedvezőt­len tényezővel kellett szembe­néznünk. Költségeink jelentő­sen megnőttek, emelnünk kel­lett a felvásárlási árakat. A Kö­zös Piachoz benyújtott tiltako­zások, elsősorban francia rész­ről, megnehezítették a kivitelt. A 250 gramm alatti kacsamájat nem lehetett exportálni a Közös Piac országaiba. Ennél nagyobb gondot jelentett a nyomott ár, ami miatt 200 millió lett a vesz­teség. Az ANASCO elsősorban mu- lard kacsa tenyésztéssel és érté­kesítéssel foglalkozik, termelé­sének 80 százalékát exportálni szeretné, a megmaradt piacokra. Az rt. az ágazaton belül, első­ként hozott be külföldi tőkét, amelynek segítségével korsze­rűsítették a baromfifeldolgozót. A banki kamatoktól igyekeznek megszabadulni, a külföldi part­ner ebben segítségükre van, ugyanis előre kifizeti egy részét a megrendelt árunak. A szerző­déses fegyelmet is megszigorít­ják, a hazai termelőknek a meg­határozott mennyiséget, a leírt határidőre kell szállítaniuk, akik ezt nem teszik meg, kötbért fi­zetnek. Fizetési gondok A magángazdálkodó helyzete sem könnyű ma. Nem tudja, hogy kinek, és mennyiért tudja majd eladni a kacsát, libát, csir­két. Port Józsefné pellérdi kis­termelő már 12 éve foglalkozik kacsa- és libaneveléssel.- Libával kezdtük, aztán mu- lard kacsával folytattuk - mondja. - Tavaly július óta az ANASCO csak 60 napos határ­idővel tud fizetni, ezért most- már csak azok foglalkoznak ka­csanevelésre, akiknek van egy Aki most talpon marad, annak van jövője A pellérdi Port Józsefné mulardkacsa állománya Fotó: Läufer kevés alaptőkéjük, hogy átvé­szeljék ezt az időszakot. A pel­lérdi szakcsoportban 32-en va­gyunk, eddig még megtaláltuk a számításunkat, ugyan a felvá­sárlási árakat a baromfifeldol­gozó nem az energiaárak növe­kedésének arányában emelte. Mi kivárjuk ezt a nehéz idősza­kot, és bízunk benne, hogy lesz még jobb is a helyzet. Százhat­van kacsánk van egyszerre,^de vannak, akik négyszázat is vál­lalnak. Nem könynyű munka, hiszen naponta háromszor kell tömni, ez egy-egy alkalommal 2,5-3 óra. Nem is tiszta munka, de csinálni kell, mert meg kell élni. Görcsönyben, a Mecsekvöl- gye termelőszövetkezetben 1988 óta nevelnek mulard ka­csákat. A kacsatömést magán- vállalkozók végzik. Az ágazat még 1990-ben is nyereséges volt. Folyamatosan csökken az állomány, de még így is 14 em­bert eltart a tsz-ben.- A felvásárlási árak nem emelkedtek. A fizetési nehézsé­gek miatt 1992-től már hatvan napos határidővel kellett szá­molni - mondja Andrássy Fe­renc tsz-elnök. - Ezt is nehezen tartják a feldolgozó vállalatnál. Nekünk még nem fizették ki a decemberi szállításainkat, és néhány nappal ezelőtt érkezett csak meg a novemberi szállítás ellenértéke. Egy áthidaló meg­oldást kerestünk a pénzügyi gondok megoldására az ANASCO-val és a Baranya Megyei Gabonaforgálmi és Ma­lomipari Vállalattal közösen. A tsz terményt ad a Gabonafor­galminak a tápért, és havonta fizetjük ki a különbözetet. Ha ez valamiért nem megy, akkor az ANASCO vállalja át a költ­ségeket. Veszélyben az ellátás Baksán, az Ezüstkalász ter­melőszövetkezetben a baromfi- ágazat négy önálló baromfite­nyésztő kft-re bomlott. Ezekből egy szülőpár és tojó, egy csak szülőpár, kettő pedig tenyészto- jás termelésére szakosodott. Gellai Tibor, a Nidus Kft. ügy­vezetője:-Országosan gondot jelent, hogy a broiler hústermelés 50 százalékkal lecsökkent. Sok cég leállt. Az alsó holtponton ugyan már talán túl van az ágazat, de csak azok előtt van jövő, akik most talpon maradnak. Broiler tenyésztojásra nagy az igény. Ennek egyik oka, hogy sok vá­góhídon újra indul a termelés. Az egykori Jugoszlávia tagor­szágai is óriási piacot jelente­lek. Baksáról a napokban már szállítunk is tojást. A volt Szov­jetunió államaival barter üzlete­ket kötünk a dabasi Vitafort Rt.-én keresztül. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 30 éve dolgozik együtt a Shaver céggel, fehér és barna tojóhibrideket tenyészte­nek. Az elmúlt években sokat költöttek a tenyésztési alap megújítására, a mikoplazma mentesítésre, az épületek felújí­tására, hogy a szigorú állat­egészségügyi _ előírásoknak megfeleljenek. Éppen ezért a vi­lág bármely országába expor­tálhatnak.-A nehéz helyzeteket azért tudtuk átvészelni, mert amikor mindenki felszámolta ezt az ágazatot, akkor mi fejlesztet­tünk, új telepeket építettünk - mondja dr. Bangó László, a bári baromfiüzem igazgatója. - A tojástermelés nem volt nyeresé­ges, a hullámzó igények miatt. Szükség lenne egy kvótára, hogy biztonságos legyen a ter­melés.- A szabályozatlan piac és az infláció begyűrűző hatása ér­ződni fog - veszi át a szót Túri István állattenyésztési főosz­tályvezető. - A városokba nem jön fel annyi áru, mint eddig. A falvakban csak annyi tyúkot tar­tanak, ami a saját ellátásukhoz elegendő. Most a szigorúan pi­aci alapon működő profitérde­keltségű termelésé a fő szerep, de nincs, aki felvásárolja a tejet, a sertést, a terményeket, pedig erre volt egy többé-kevésbé kia­lakult szervezet, amit korszerű­síteni kellett volna, mintsem szétverni. A háztáji termelés is megtorpant, mert csak decem­berben derült ki, hogy mennyi lesz az adómentes jövedelem összege. A paraszt emberekben lassan elfogy a vállalkozói kedv. Sokszor becsapták őket, már nem igazán hisznek senki­nek. Szalai Kornélia Bemutató n Kisszínházban Ma este 7 órakor Ivó Bre- san „Paraszt Hamlet” című groteszk tragédiáját mutatják be öt képben a pécsi Anna utcai Kisszínházban. A „Kolhoz Hamlet” alcímet vi­selő mű a létező (létezett) szocializmusba transzpo­nálta az eredeti shakespe- are-i szituációt, s - szomo­rúan kell beismerni, - kivá­lóan illett a 70-es évek (ép­pen) jugoszláviai viszonya­ira is. Az előadást, melyet Ba- gossy László rendezett, a Ba­ranya Zenekar kíséri. A dísz­letet Bagossy Levente, a jel­mezt Trész Zsuzsa tervezte. Az elmúlt napokban érkezett haza az Egyesült Államokból a POTE rektora, dr. Kelényi Gá­bor és dr. Czopf 70z.se/rektorhe- lyettes. Ohio állam több egész­ségügyi intézményében, kórhá­zaiban, valamint a Colombus egyetemen tettek látogatást. A látogatás során elvi megállapo­dás született arról, hogy a két egyetem az oktatást és a ku­tatást érintő cserekapcsolatot létesít egymással. Az erről szóló hivatalos írásos dokumen­tum aláírására a közeljövőben kerül sor. No a munkanélküliség Baranyában A legrosszabb a vidéki városok helyzete A legfrissebb statisztikai ada­tok szerint több, mint 40 száza­lékkal nőtt az elmúlt hónapban (február) a Baranya Megyei Munkaügyi Központ kirendelt­ségeinek ügyfélforgalma. Az irodákat közel 44 000 álláske­reső, illetve munkaerőpiaci szolgáltatást igénylő munka- nélküli kereste fel. Az előző hónaphoz képest további ezerrel nőtt - és így meghaladja a 20 600-at a re­gisztrált munkanélküliek száma. A megyei ráta 9,7 száza­lék, 0,5 százalékponttal emel­kedett, ugyanez a mutató azon­ban Komló, Mohács és Sziget­vár térségében 14-16 százalék között mozog. Ugyancsak ri­asztó adat, hogy a szakmunkás végzettségű munkanélküliek aránya a megyében meghaladta a segédmunkásokét. Közülük a kőműves, géplakatos, gépjár­műszerelő, mezőgazdasági trak­torvezető, szabó-varró szakmá­val rendelkezők tudnak a legne­hezebben munkát találni. Tovább emelkedett a pálya­kezdő munkanélküliek száma is, közülük február végén 1 288-at tartottak nyilván - se­gélyben 82 százalékuk része­sült. Az állás nélküli pályakez­dők közel fele szakmunkás kép­zettségű, negyed részük gimná­ziumi érettségivel rendelkezik. Annak ellenére, hogy a be- jelnettett munkahelyek száma nőtt az elmúlt hónapban, száz álláskeresőre mindössze 3,5 munkahely jut Baranyában. Az elmúlt egy hónap alatt a mun­kanélküliek 12,6 százaléka he­lyezkedett el, kevesebb, mint az előző időszakokban. A munka- nélküliek 54 százaléka már több, mint fél éve nem talál ma­gának megfelelő munkahelyet, a járadékban részesülők száma meghaladja a 17 000-et. -ke­Aggódnak a cukorrépa termelők Tavaly mintegy 13 ezer 600 hektáron fagyott a földbe a cu­korrépa. A termelőket közel félmilliárd forintnyi veszteség érte, sőt a cukorrépa-termelők és feldolgozók jelentős részénél még a mai napig sem zárult le az 1991-es gazdasági év, mivel nincs végelszámolás - többek között ezeket a tényeket is tar­talmazza a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége (MOSZ) Ipari Növényeket Termelők Or­szágos Választmányának tájé­koztatója a cukorrépa-termelés helyzetéről. A termelőket ért veszteségek részleges ényhíté- sére a MOSZ javaslatot készí­tett, amelyet az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizott­ság elfogadott. Ennek eredmé­nyeként a közeljövőben mint­egy 100-160 millió forintos in­tervenciós támogatásban része­sülnek az érintettek. A szóban forgó javaslat szerint a termelő­ket ért veszteség egyharmadát az intervenciós keretből fede­zik, a többi részén a cukorgyá­rak, illeve a termelők osztoz­nak. Pécsi orvos lett a titkár A Magyar Társadalomorvos­tudományi Társaság. legutóbbi közgyűlésén dr. Szilárd Istvánt, a POTE társadalomorvostani in­tézetének docensét választották meg a társaság titkárának. Ez a pécsi intézetben folyó munka elismerését jelenti. Kinevezés Különvált Pécsett az Egyesí­tett Egészségügyi Intézmények­től a bölcsődék szakmai és gaz­dasági irányítása. A Kisgyermek Szociális In­tézmények elnevezéssel létre­hozott intézmény élére pályá­zattal kerestek vezetőt, s annak eredményeként dr. Gálfi Ilona lett az igazgató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents