Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-18 / 77. szám

1992. március 18., szerda aj Dunántúli rtapiö 7 Merre fordul Amerika? Felmérhetetlenek az Ameri­kában kirobbanó példátlan vita lehetséges következményei: a kérdésre adott felelet - erő­sítse-e a jövőben is szuperha­talmi szerepét az Egyesült Ál­lamok, vagy forduljon befelé, hogy ne váljék győztesből vesz­tessé - létkérdés a világ szá­mára is. Miért kellene bezárkóznia az USA-nak? Washingtoni szakér­tők sok pontba foglalták az okokat, amelyek közül a legfon- tosabnak azt mondják, hogy miközben Európa és Japán „ki­kaparta magának a gesztenyét”, Amerika gondoskodott a biz­tonságukról, mégpedig úgy, hogy évtizedekre eladósodott és helyzetei hátrányba került velük szemben. A tények nehezen vi­tathatók. Mi az ellenérv? Bombát rob­bantott a washingtoni Pentagon, amikor mindezek ismeretében kiszivárogtatta álláspontját: az USA-nak nem szabad visszavo­nulnia, sőt bővítenie kell nem­zetközi kötelezettségeit; például „fel kell készülnie arra, hogy védelmet nyújtson Kelet-Euró- pában, ha az Atlanti Szövetség úgy határoz”. Azt pedig talál­gatni sem kell, kinek szól a fi­gyelmeztetés, hogy az amerikai stratégia fő célja „kizárni egy rivális szuperhatalom megjele­nését”. Potenciális konkurens­nek ma az USA-ban Németor­szágot és Japánt tekintik. Hogyan dönt végül Amerika? Elnökválasztás lesz, tehát hó­napokig csak vitáznak. Az ilyen bizonytalan esetekre érvényes a politikatudomány egyik alap­törvénye: könnyű felkészülni arra, ami kiszámítható, de a jó diplomáciának a várhatóan ki­számíthatatlanra kell előkészül­nie. Kocsis Tamás Tiltott reklámok - csekély a bírság A cigaretták és szeszes ita­lok fogyasztását ösztönző reklámokat törvény tiltja Magyarországon, de a tiltott reklámok elleni fellépés je­lenleg nem elég hatékony, többek között a kiszabható bírság alacsony összege miatt - nyilatkozta a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség illeté­kese. A hirdetések és reklámok tilalmának betartása ügyében többféleképpen járhat el a fő­felügyelőség. Államigazga­tási eljárás keretében felszó­líthatja a kereskedőt, hogy szüntesse be a szóbanforgó reklámtevékenységet, ellen­kező esetben pénzbírságot szabnak ki, amely jelenleg maximum 10 ezer forint le­het. Ez a felszólítás és bírsá­golás többször megismétel­hető, s végső esetben a főfe- lőgyelőség a helyi önkor­mányzatnál kezdeményezheti a kereskedő engedélyének bevonását. A másik mód a szabálysértési eljárás, amely­nek keretében maximum 3 ezer forint helyszíni bírság­gal sújtható a szabálysértő. Nyilvánvaló, hogy a bírsá­gok összege nem eléggé el­rettentő ahhoz, hogy vissza­tartsa a kereskedőket a tiltott reklámtól. A gyakorlat tehát azt mutatja, hogy hatéko­nyabb módszereket kellene kidolgozni a reklámok és hir­detések tilalmának betartá­sára - mondta a főfelügyelő­ség illetékese. (MTI) Egymilliárdos betét év végére Kicsiny, de erős bank Megújulás előtt a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet A napokban adták át az új siklósi fiókot Fotó: Läufer L. Harmincöt éve, szinte a semmiből Jiozták létre a Siklós és Vidéke Takarékszövetkeze­tet is. Hajdanán faluról-falura járva, szinte száz forintonként szervezték az elődök a környék „kisbankját”, mely azóta a hosszú építkezés jegyében meg­lehetősen tőkeerős céggé vált a 740 milliós betétállományával. Az új banktörvény és a szö­vetkezeti (meg az átalakulási) törvény most ugyanolyan ke­mény feltételeket szab a taka­rékszövetkezeteknek is akár a nagybankoknak, elvégre a ver­senysemlegességjegyében a pi­acon egyaránt minden pénzinté­zetnek a létéért kell küzdenie. De hogyan éri meg mindezt egy kis pénzintézet? - kérdez­tük dr. Dobay Gábori, a Siklós- és Vidéke Takarékszövetkezet elnökét.- Most már megfelelünk minden olyan követelménynek, amit a banktörvény támaszt a kisbankokkal szemben. Stabil a tőkehelyzetünk, a 740 milliós betétállománynak már nekivet­hetjük a hátunkat. A banktör­vény követelmény rendszere újabb üzletágak kialakítására is lehetőséget ad, mint például a devizaszámla vezetés, amit vár­hatóan a második félévben indí­tunk - mondja dr. Dobay Gá­bor.-A szövetkezeti és az átala­kulási törvény milyen változást jelent a takarékszövetkezetnél?- Megerősítette a banki jelle­günket, ezzel is elismerve az eddigi működési formánkat és eredményeinket. Nálunk va­gyonnevesítésre, épp a banki jelleg miatt nem kerül sor.- Ez mit jelent a továbblépé­sükben ?- Például azt, hogy idén sze­retnénk elérni a bűvös egymilli­árdos betétállományt, ugyanak­kor olyan komplex banki szol­gáltatásokra törekszünk, amik­kel valóban kisbankká, kicsi, de erős bankká válhatunk. Ehhez az objektív feltételek már adot­tak: az új központi fiók Sikló­son és ezen kívül a tizenhárom kirendeltségünk, ebből három Pécsett. Tehát kiépítettük a kor­szerű hálózatunkat. Igyekszünk olyan betétkonstrukciót kialakí­tani, ami piacképes. Ilyen pél­dának okáért a takarékszelvény, mellyel a tavalyi éves 120 mil­liós betétnövekedéssel szemben idén eddig már több mint 50 millió forinttal növeltük betétál­lományunkat. Vagy ilyen pél­dául az átutalási betétszámla, melyet Pécsett vezettünk be si­kerrel, és ami a számítógépes rendszerünk segítségével már sikeres üzleti szolgáltatásunk Siklóson, Harkányban és Bere- menden. Ezzel is az a célunk, hogy a nagyvárosi szolgáltatá­sok színvonalára hozzuk fel a kistelepüléseket.-A vállalkozókat mennyiben tudják támogatni? Ezt azért kérdem, mert a nagy bankokra is okkal-joggal mondják a vál­lalkozók, hogy nem szeretnek kockáztatni.- Nekünk más a helyzetünk, mi közvetlen, élő kapcsolatban vagyunk az ügyfeleinkkel, hi­szen a kistelepüléseken szinte mindenki mindenkit ismer, és ennek az előnyével élnünk kell. Mi az átlagkamatnál 4-5 %-kal olcsóbb kamattal és akár hosz- szúlejáratra is nyújtunk köl­csönt, de akár türelmi időt is adunk, hisz tisztában vagyunk vele, hogy milyen nehéz még egy sikeresnek tűnő vállalko­zást is indítani, s mennyi idő kell ahhoz a mai beszűkített pi­aci viszonyok között, amig egy vállalkozás fizetőképessé válik. Pályázati úton is igyekszünk még olcsóbb hitelforráshoz jutni, hogy az eddigieknél is kedvezőbb feltétellel adhassunk hitelt a vállalkozóknak.- Napirenden szerepel a me­zőgazdaságban a kis- ék a ma­gángazdaságok kialakítása. A takarékszövetkezet, mint a falu bankja mennyiben tud, akar, vagy képes ebben partner lenni?- Döntő szerepet szeretnénk ebben is vállalni, mivel valóban mi vagyunk hozzájuk a legköze­lebb. Erre a szerepkörre várha­tóan a takarékszövetkezeteket jelölik ki, az ígéretek szerint támogatott, kedvező kamato­zású és hosszúlejáratú hitel- konstrukcióval.-A vállalkozók, a mezőgaz­dasági magángazdaságok mel­lett még egy harmadik kereseti lehetősége is van a vidéknek: a falusi turizmus. Ebben milyen szerepet vállalj hat) mondjuk a siklósi takarékszövetkezet?- Ezt a lehetőséget is szeret­nénk felkarolni, elvégre a sik­lós-villányi hegyvidék önma­gában is vonzó idegenforgalmi lehetőségeket, látványosságokat kínál. A falusi turizmusba be­kapcsolódva működik a harká­nyi háromcsillagos, 4 apartma­nos panziónk, s az ország leg­szebb helyein üzemelő takarék­szövetkezeti vendégházakat és panziókat is szeretnénk láncba összefogni és kiajánlani, s ne feledjük, ezek még a magyar zsebnek is megfizethetők. Tehát szeretnénk mi is felka­rolni a falusi turizmust osztrák modell alapján, s ennek szervezésében és finanszírozá­sában is igyekszünk aktívan résztvenni.- Végezetül már csak egyet­len kérdés: várhatóan enyhül-e a kamatprés?- A közeljövőben várható a kamatcsökkentés. Ez a hiteleket is olcsóbbá teszi, és ez önmagá­ban is serkentheti a gazdaság beindítását. Murányi László Nyugat-európai szintű telefonszolgáltatás az ezredfordulóra A MATÁV privatizációja A Magyar Távközlési Vál­lalat az Állami Vagyonügy­nökség (ÁVÜ) igazgató taná­csának elmúlt heti döntése alapján - 1991. december 31-ei határnappal egyszemé­lyes részvénytársasággá ala­kult át. Az egész magyar táv­közlés jövőjét érintő döntés­ről, pontosabban a privatizá­ció várható menetéről tartot­tak sajtótájékoztatót. A Köz­lekedési, Hírközlési, Vízügyi Minisztérium helyettes állam­titkára, Doros Béla elmondta: a részvénytársaság teljes va­gyona mintegy 110 milliárd forint. Az alaptőke ebből 58 milliárd forint, a többi tarta- lékvagyon. Mintegy 2 milli­árd forint értékű az önkor­mányzatok vagyona. Az Ál­lami Vagyonügynökség pedig a jogszabályoknak megfelelő 10 százaléknyi, azaz 5,8 mil­liárd forint értékű vagyon fö­lött rendelkezik, amelyet kár­pótlásra tartalékolnak. Az egyelőre zárt részvénytársa­ságot a tervek szerint - amint arra lehetőség nyílik - nyílt részvénytársasággá alakítják, és a részvényeket a tőzsdére viszik. A privatizáció több lépés­ben képzelhető el - mondotta Kazár Péter, az ÁVÜ igazga­tója. Mintegy 2-3 évet szán­nak arra, hogy a megfelelő ta­nácsadó cégek kiválasztása után a privatizáció ténylege­sen megtörténjen. Mivel az ország távközlésének egész jövőjéről van szó, különös kö­rültekintéssel járnak el az érintettek Az elképzelt menet­rend szerint április végéig vá­lasztja ki a MATÁV saját ta­nácsadóját, a már korábban lebonyolított előminősítési el­járás eredményeként kiválasz­tott 8 elismert nemzetközi szakértői cég közül. A kor­mánytanácsadók kiválasztása májusra várható. A két ta­nácsadó együttműködve, ám a kormánytanácsadó irányítá­sával végzi a pénzügyi ta- nácsadást.illetőleg kutatja fel, hogy mely cégek jöhetnek számításba a MATÁV priva­tizációja során. Még az idén a második félévben megkez­dődnek a tárgyalások a poten­ciális befektetőkkel, a privati­zációs tanácsadók javaslatai alapján ez év decemberéig már a kivásárlási és tőkeeme­lési szerződéseket is aláírhat­ják. A menetrend következő állomása 1993 első negyed­éve. Ekkor alakul át a MA­TÁV több személyes zárt rt.-vé. 1993-ban, illetve 1994-ben a társaság helyzeté­től és a tőzsdétől függően nyilvános ajánlattételre szá­mítanak, a tőkeemelés érde­kében. A privatizációs folyamattal kapcsolatos fontos döntések meghozatalára operatív bi­zottságot hoznak létre a szak: tárca, a MATÁV és az ÁVÜ vezetőinek részvételével. A MATÁV privatizációja szükségessé teszi a Polgári törvénykönyv, és a Távköz­lési törvény módosítását is. Az erre vonatkozó módosító javaslat már elkészült, most folyik az államigazgatási egyeztetés. Arról van szó, hogy a jogalkotás során e két jogszabályban kimondták az alaphálózat, vagyis a most épülő digitális üvegszálas rendszer, amely a távközlés országos gerinchálózata, kizá­rólagos állami tulajdon. Már­pedig a befektetőket legaláb­bis zavarba ejti, ha ilyen meg­határozással találkoznak. A problémát most úgy hidalták át, hogy az eddig megépült 1 milliárd forint értékű alaphá­lózat tulajdonjogát kivonták a részvénytársaság vagyonából. A teljes gerinchálózat egyéb­ként 1993 végére készül el, összességében mintegy 30 milliárd forintos beruházással. Ehhez a MATÁV saját erőfor­rását, illetőleg a világbanki hi­telt használ fel. Azért van szükség két pénzügyi tanácsadó cégre, mert a kormánytanácsadó a magyar távközlés egészének érdekeit veszi figyelembe te­vékenysége során. A teljes távközlési piac - a felmérések szerint - lényegesen nagyobb Magyarországon, mint amit a MATÁV képes átfogni. Ah­hoz, hogy az ezredfordulóra nyugat-európai szívonalú le­gyen a telefon- és az adatszol­gáltatás, illetőleg a többi, mintegy 20 távközlési szol­gáltatás, 600-800 milliárd fo­rintos befektetésre lenne szükség. Ez viszont olyan óriási for­rásbevonást igényel, amely nem képzelhető el kormány­zati tanácsadó közreműkö­dése nélkül. (MTI) így látja az elnök és a kormánybiztos A vidék és a világkiállítás Hosszú viták, heves politikai csatározások, érvek és ellenér­vek után immár végérvényesen eldőlt, hogy Budapest 1996-ban világkiállítást rendez. A Kiállí­tások Nemzetközi Irodája (BIE) február 27-i közgyűlésének eredménye lezárt egy fejezetet, így ma már mind az Expo tá­mogatóinak, mind pedig az el­lenzőknek azon kell a fejüket törniük, miképpen lehet olyan kiállítást létrehozni, amely nemcsak sikert és bemutatko­zási lehetőséget kínál az or­szágnak, de felgyorsítja a ma­gyar gazdaság fejlődési ütemét is. Az előrelépésre, az alapvető infrastruktúrára, a munkahe­lyekre azonban nemcsak a fővá­rosnak van égető szüksége, így a megvalósítás során különleges jelentőséggel bír minden olyan ötlet és javaslat, ami a vidék be­kapcsolódását segítheti elő. Gyűjteni a javaslatokat- Hogyan kapcsolódhat a vi­dék az 1996-os budapesti ren­dezvényekhez? A kérdésre elsőként Baráth Etele, az Expo kormánybiztosa válaszol:-Már a világkiállítás előké­szítésének kezdeti szakaszában egy sor város, falvak, sőt me­gyék és országrészek is jelez­ték, ki szeretnék venni részüket az Expo kínálta lehetőségekből. Mint ismeretes azonban, magát a kiállítást nem országok, ha­nem városok kapják, így a köz­ponti rendezvényeket minden­képpen a fővárosban kell meg­tartani. Ezekhez azonban szoro­san kapcsolódhatnak kiegészítő rendezvények, kulturális prog­ramok és más idegenforgalmi attrakciók is. Végül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Magyarország a kiállítással egy- időben ünnepli fennállásának 1100. évfordulóját, melynek programjait szintén össze lehet kötni az Expóval. Most, a BIE végleges be­jegyzése után fontos teendő, hogy a szervezők összegyűjtse- nek minden eddig már felmerült javaslatot, mert a vidék csak ezt követően kezdhet hozzá terve­zett rendezvényeinek előkészí­téséhez.-Az ország mely területeire lehet leginkább számítani?- Az egész ország területéről érkeztek már jelzések, ám való­színűleg némi helyzeti előnnyel indulnak azok a települések, amelyek az ideérkező látogatók főbb útvonalain helyezkednek el. Színvonalas rendezvények­kel, tartalmas és érdekes prog­ramokkal azonban bárhová el lehet csalni a turistákat. Az pedig idegenforgalmi és gazdasági szempontból is fon­tos cél, hogy a látogatók minél hosszabb időt töltsenek el, s így természetesen minél több pénzt hagyjanak nálunk. 20 millió vendég Kassai Róbert, a Világkiállí­tási Fórum elnöke:- Számításaink szerint egy-egy látogató 4-4,5 napot tölt majd el országunkban. Tel­jesen egyértelmű, hogy ekkora terhet - 12-20 millió látogatót ­Budapest nem tud elviselni, te­hát meg kell oldani, hogy vidék már a második naptól kezdő­dően ezt az óriási tömeget befo­gadja. Meg akarjuk egyúttal szüntetni, hogy Magyarország csak egy városból álljon, hiszen ebben a kis országban nagyon sok szép város van. De éppen azért, mert Magyarország kicsi, az Expo gazdasági előnyei min­denképpen kisugároznak majd vidékre is.- Hogyan lehet elősegíteni a keleti országrész bekapcsolódá­sát?- Az ágazati koncessziós tör­vény alapján utakat, autópályá­kat fogunk építeni, fly módon a keleti határvidék és a főváros lényegesen közelebb kerülnek egymáshoz. Erre egyébként is szükség van, ha Budapest a ke­let-nyugati kereskedelem köz­pontjává akar válni. Ezt a célt a világkiállítás biztosan meg is fogja valósítani. (MTI-Press)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents