Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-18 / 77. szám

1992. március 18., szerda oj Dunántúli napló 3 Új panzió, pince és borozó készült el a közelmúltban Villányban. A műemléki pincesoron lévő épületegyüttes tervezője a pécsi Weiler Árpád építész. Fotó: Läufer László Ennyire futotta... Gondok a béremelés körül a bárányajenó'i általános iskolában Pénzt kapott Mohács Az USA hadseregének 40 tagú big-band együttese adott három órás, óriási sikerű hang­versenyt nemrég a németországi Bensheim városban. A nagy­szabású koncertet Mohács part­nervárosának baráti társaságai szervezték, és az Európában ez­úttal harmadszor közönség elé állt együttes ingyen vállalta a szereplést. A hangverseny bevé­telét ugyanis a mohácsi Rókus óvoda felújításának költségére szánják német barátaink. A kö­zel 100 éves gyermekintézmény korszerűsítéséhez szükséges munkálatokat decemberben bensheimi szakemberek mérték fel, már akkor az anyagi támo­gatásra is Ígéretet tettek. Kuti István, Mohács polgár- mestere a szombati eseményen jelen volt. Azt még nem tudni, hogy a sportcsarnok mintegy 1600 résztvevője mekkora ösz- szeget adott belépődíjként az óvodához, de Georg Stolle, Bensheim polgármestere a tava­lyi 48 ezer márka után a város­háza gyűjtésében most 10 ezer és a Bensheim-Mohács Baráti Kör tagjainak nevében további 10 ezer márkás csekket adott át, hogy ezzel segítsék a mohácsi­akat a menekültek ellátásban. B. M. Kitoloncolás: már másfél éve működik A kitoloncolás intézménye lényegében már másfél éve mű­ködik Magyarországon, csak nálunk idegenrendészeti eljá­rásnak hívják, amiről nem mi­niszteri szintű megállapodás rendelkezik - mondta Zubek Já­nos, a Határőrség szóvivője kedden az MTI érdeklődésére. Közölte: 1990 októbere óta 35 ezer külföldi állampolgárt érin­tett az idegenrendészeti eljárás, s közülük mintegy 20 ezertől vonták meg a tartózkodási en­gedélyt, s szállították őket visz- sza érkezési helyükre, főként a román határra. A 35 ezer kül­földi közül egyébként 23 ezren útlevéllel jöttek Magyaror­szágra, 12 ezren viszont illegá­lisan lépték át a határt. Az osztrák határon elfogott, határsértők 91 százalékának volt útiokmánya, érvényes oszt­rák vízum nélkül. Az osztrák hatóságok eddig több mint há­romezer, Magyarországról ér­kezett határsértőt adtak vissza 72 órán belül.Többségüket a román hatóságok vissza is vet­ték őket. Négy falu 131 iskolás korú gyermeke tanulja a betűvetést Baranyajenőn. A gyerekek vi­dáman játszanak az udvaron, felelnek jól, rosszul az órákon, s mit sem éreznek azokból a gon­dokból, melyek mostanában ta­náraikat foglalkoztatják. Attól még nem állhat meg az élet, hogy az idei évi költségvetés­ben előirányzott 10 százalékos béremeléséből ők, a tantestület csak 5-6 százalékot kaptak. Mindemellett sértőnek tartják azt az országos szinten kiala­kuló tendenciát, hogy nem a munkájuk szerint fizetik meg őket, hanem az önkormányza­tok anyagi potenciálja határozza meg bérüket. Ugyan nem akar­nak „cirkuszt”, tudják, hogy az iskolát és a gyerekeket nem hagyhatják ott, de félnek, hogy az önhibájukon kívül csődhely­zetbe jutó iskolák sorsára jut­nak. Az ügy hátteréről Papp Mag­dolna iskolaigazgató beszél:- Nálunk az állami normatíva szerinti 36 ezer forint helyett 69 850 forintba kerül egy gye­rek. Iskolánk kihasználtsága közel 200 százalékos. Öt tanuló kivételével mindannyian igénybe veszik a napközit,- így tehát duplán szolgáltatunk -, annak ellenére, hogy nem ka­punk rá állami támogatást. Kör­zeti iskola lévén a tanulók egész napos ellátását is meg kell olda­nunk. Annál is inkább szükség van erre, mert a gyerekek 40 százaléka hátrányos, ingersze­gény környezetből jár hozzánk. Mindemellett tárgyi feltétele­inkkel sem dicsekedhetünk, Igaz, hogy némelyik fenntartó önkormányzat költségvetésének 40-70 százalékát adja az iskola működtetésére, mégis bajban vagyunk. Többször dolgoztuk át a költségvetést, benne kellett hagynunk azt a minimális fej­lesztést, mely nélkül lehetetlen tovább dolgoznunk: a torna­szoba felújítására 150 ezer fo­rint; 200 ezer forint a sportpálya rendbehozásásra. így sajnos a bérfejlesztésre úgy jutott 10 százalék, hogy ez az összeg a minimum szintre hozást, a bér­fej lesztés társadalombiztosítási vonzatait, és a soros előrelépést is tartalmazza. S mindezt tetézte az étkezési hozzájárulás - havi 800 forint megvonása is. így azok a dolgozok, akik nem ve­szik igénybe a természetben biztosított kedvezményes étkez­tetést, kevesebbet keresnek, mint tavaly.- A polgármesterek szerint idén 30 százalékkal kerül többe Nagy siker volt a tavalyi évadban Donizetti Szerelmi bá­jitala a Pécsi Nemzeti Színház­ban. Holnap este felújításban ismét láthatja a közönség, olyan vendégművésszel, mint Gregor az iskola, s a bér- és bérjellegű kiadásokra is ennyivel adnak többet jelenleg.- Több olyan szakmai szem­pontból ésszerű, indokolt és szükséges lépést kellett meg­tenni tavaly, mely idén ellen­kező előjellel sújt bennünket. A képesítés nélküli dolgozókat képzett szakemberekkel váltot­tuk ki az iskolai év kezdetén, természetesen bérkülönbözettel. Másrészt az alsó tagozatot cso­portbontás is több pedagógust igényel.- Van ebből a helyzetből kiút?- Még magunk sem látjuk a megoldást. Már elküldtük se­gélykérő, helyeztelemző leve­lünket a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztériumba. Bárcsak optimista lehetnék a választ illetően. Tudom, nem vagyunk az országban egyedül ezekkel a gondokkal, ezért talán magasabb fórumokon kellene elgondolkodni a megoldásokon. Továbbra is dolgozni, tanítani szeretnénk, de mi is pénzből élünk. Megyeri Tiborné József, aki Dulcamara szerepé­ben játszik. A csütörtökön este 7 órakor kezdődő előadás rendezője Nagy Viktor, vezényel: Hirsch Bence. Gregor József vendégjátéka Képernyő előtt „Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrem- bemek, hogy alapjában véve még barbár, s egyszersmind azt is, hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá, ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságai­ért szomszédját tenni felelőssé. Az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. Amit a nemzetek tesznek, azt teszi az egyes ember is, s amíg az egyes ember megteszi, meg fogja tenni az egész nemzet is. Csak az egyes emberek beállí­tottságváltozása lehet a kezdete a népek lelki átalakulásának...” írja a szerző Zürichben, még 1916-ban. A szerző nem más, mint C. G. Jung, ösztönéletünk, a „kollektív” tudattalan világ­hírű kutatója. A miniszterelnök arról beszél hallgatóságának, hogy március 15-én, ezen a szent ünnepün­kön, mely a legszélesebb népré­tegek közt képes indulatokat Idegen tollal csendesítő konszenzust terem­teni - legalább ezen az ünnepen tartsuk távol magunkat az acsarkodástól, az egymásra-fe- nekedéstől. Tegyük hozzá, kü­lönösen amely március 15-éből a másik - mások - rovására próbál politikai tőkét ková­csolni. Ugyanakkor eszembe jut a harciasán tüntető párt, amely hangosan követéli a fejeket, az újabb őrségváltást a rádió és te­levízió vezetésében. Az autoda- fénak ez a mai arca, amely lát­szólag a népakarat demokrati­kus játékszabályaival él, és pusztán fejcserékkel hiszi meg­válthatónak a világot. S az el­lenpont: a főpolgármester dü- hödten fakad ki a sajtószabad­ságot fenyegető hatalom mes­terkedései ellen. Végül - afféle konklúzióként - visszaidéződ- nek a köztársasági elnök nyu­godt válaszai még,egy korábbi, tíz nappal ezelőtti tévés párbe­szédből, amelyben az író és mű­fordító - a szakma felől nézve „csak” író és műfordító — győzi szeretettel a kérdező ostromát, és amelytől Mester Ákosnak a már megszokott, hűvösen fag- gatózó modora öncélúan fáj­dalmas, már-már iskolás fin­torrá szelídül. „... az embert tehetetlensége érzésében önmaga felé fordítja: befele fordul, s mivel az egész világ inog, támaszt keres. Sokan még a külvilágban keresik ezt; egyesek hisznek a csalfa győze­lemben, mások törvények­ben ... Még nagyon kevesek kutatnak önmagukban,(...) még túl kevesen tették fel ma­guknak azt a kérdést, hogy nem szolgálnák-e jobban az emberi társadalom ügyét, ha önmagu- kon kezdenék a mostani rend átváltását,!. • •) saját belső álla­mukon próbálnák ki azokat a törvényeket és diadalokat, ame­lyeket minden utcasarkon pré­dikálnak, ahelyett hogy ezt em­bertársaiktól várnák el. Minden egyes embernek gyökeres vál­tozásra,!. ■ •) megújulásra van szüksége, nem pedig arra, hogy embertársaira kényszerítse ezt, a keresztény felebaráti szeretet vagy a szociális felelősségérzés képmutató köntösében, vagy bármi mást hirdető szép sza­vakkal, amelyek tudattalan személyes hatalomvágyból fa­kadnak.” (C. G. Jung: Előszó a második kiadáshoz - Zürich, 1918 októberében). A televízió pedig változó színvonalú filmeket bányászott elő mostanra és igyekezett ott lenni a jelentős eseményeken. Remélhető is, hogy minden erü- lékezőhöz nem juthatott el, nem a magyarságunknak ahhoz a néha láthatatlan tőkesúlyához, ami csak annál láthatatlanabb, minél mélyebben él bennünk, keservével-örömével, ünne­pekre tartogatott színeivel együtt. Bóka Róbert Falusi turizmus Hosszúhetényben Jó házikoszt és pinceparti Már hagyománya van a falusi turizmusnak Hosszúhetényben, nemcsak az országban, hanem külföldön is jó hírnevet szerzett magának a szép fekvésű köz­ség. Jelenleg 17 családnál talál­hatnak pihenést az ide látoga­tók, tudtam meg Nádor Ru- dolfhé polgármestertől. A ma­gyarok mellett sok német ven­dég vette már igénybe a szép fa­lusi parasztházakat, de ezen a nyáron már Angliából is érkez­nek vendégek. A turizmus lelkes híve és szervezője Lovig Jánosné, aki intézi az ügyes-bajos dolgokat, segíti a többieket is. Jól felké­szültek a vendégek fogadására, nemcsak a községükről, hanem a megye sok szép helyeiről is tudnak információt adni és aján­lanak színes programokat a vendégeiknek. Nemcsak szál­lást biztosítanak, hanem jó há- zikosztot is tudnak adni, és az igények szerint saját pincéjük­ben pincepartit is rendeznek. Sokoldalúnak kell lennie egy vendégváró asszonynak, hogy a vendéget jól tudja ellátni. Ép­pen ezért még februárban egy 10 hetes továbbképző gazdaasz- szony tanfolyamot szerveztek, ahol jó hírű szakemberek tarta­nak előadást és ismertetik meg a háziasszonyokat a vendégvárás rejtelmeire. A tanfolyam heten­ként egy alkalommal van, ahol megismerkednek a virágköté­szettel, ajándéktárgyak készíté­sével, hogy azzal lepjék meg vendégeiket, és a mesterszakács segítségével közösen főznek és sajátítják el a különleges ételek készítését. Az sem mindegy ho­gyan kell felszolgálni és a terí­tés szabályait is meg kell ta­nulni, és az sem baj, ha ismerik a nemzetközi étkezési szokáso­kat és jó étlapot is össze tudnak állítani. Jó dolog, ha a program­szervezésben is járatosak. Ezekkel és még sok mással fog­lalkoznak a tanfolyamon mint­egy 28 gazdaasszony, hogy a vendéglátás színvonalát minél jobban tudják emelni. A tanfo­lyam befejező részeként szak­mai útra mennek a hallgatók Heidegbe, Stájerország legkor­szerűbb gazdaasszony képző szakiskolájába tapasztalatokat gyűjteni. Úgy ítélik meg, hogy van jö­vője a falusi turizmusnak és ér­demes erre felkészülni, a kor­szerű munka-és kereseti lehető­séget is szem előtt tartva. Sántha László Ellentétes kereskedelmi érdekek Pécsváradon Pécsváradi önkormányzat hétfői ülésén napirenden kívül került szóba az a levél, melyet a község iparosai és kereskedői írtak, s nyomatékül küldöttsé­gük is megjelent az ülésen. Kér­ték a testület vizsgálja meg a művelődési házban tartott sike­res, olcsó árú akciókat, s java­solták, amennyiben a ház ke­reskedni akar, egész évben te­gye azt. A művelődési ház azonban nem kereskedik, hanem mint bevételre kötelezett intézmény, bérbe adja helyiségeit. Az ügy­let teljesen szabályos. Az ipar- engedéllyel rendelkező keres­kedő termet bérel, kifizeti az önkormányzatnak a napi iparű­zési adót és árul. Másrészt viszont, mint az önkormányzat kereskedelem­mel foglalkozó tagja kifejtette, védeni kell a helyi kereskedők érdekeit is, akik Pécsváradon fizetik az adójukat és szolgálta­tásaikkal egész évben várják a lakosságot. Ők annak a kis üz­letnek a keretében gondolkod­nak, amelyet megteremtettek maguknak, és nincs lehetősé­gük, hogy nagy tételben, ked­vezményesen vásároljanak. Ha az akciók feltételeit szigoríta­nák a kereskedők a művelődési házon kívül találnának sokkal rosszabb árusítási lehetőséget. Nem könnyű jól dönteni, hi­szen ha az önkormányzat le is mondana arról a 100 000 fo­rintnyi bevételről, amennyi a bérleti díjakból befolyik, nem hagyhatja figyelmen kívül azo­kat, akik rászorulnak az olcsóbb termékekre. Az önkormányzati testület előkészítés után tűzi na­pirendjére az ügyet. P. E. Nem biztatóak a nyugdíj- rendszer kilátásai Csökken a munkaképes korúak száma A 2010-ig előrejelzett né­pességszámítás azt mutatja, hogy Magyarország lélekszáma csökkeni fog, s a lakosság to­vább öregedik. 2000-től roha­mos növekedés várható a jelen­legi nyugdíjkorhatárt átlépők számánál, vagyis a férfiaknál 60, a nőknél 55 év feletti kor­csoportokban, s ezzel egyidejű­leg a munkaképes korú népes­ség száma csökkenni fog - álla­pítja meg a Központi Statiszti­kai Hivatal tanulmánya. A statisztikai szakemberek véleménye szerint ahhoz, hogy fennmaradhasson az átlagnyug­díjak 50-55 százalékos aránya az átlagkeresethez viszonyított jelenlegi, körülbelül 35-37 szá­zalékos nyugdíjhozzájárulás kellene. Ez az egészségügy-biz­tosítás költségeinek várható nö­vekedésével együtt mintegy 60-65 százalék körüli társada­lombiztosítási hozzájárulást igényelne a jelenlegi 53 száza­lékkal szemben, holott nemzet­közi összehasonlításban már ez is rendkívül magas. Elméletileg a nyugdíjas és az aktív kerese­tek közötti arány is csökkent­hető. Azonban a nyugdíjasok je­lentős hányadának már ma is nehéz anyagi helyzetét figye­lembe véve, erre nem lehet nyugdíjpolitikát alapozni - ál­lapítja meg a tanulmány. Ugyanakkor az infláció a nyug­díj értékének szinten tartása nélkül jelenleg ebbe az irányba hat. A távlati nyugdíjpolitikai el­gondolások már hosszabb idő óta fontolgatják a nyugdíjkorha­tár fokozatos felemelését, a nőknél és a férfiaknál is egy­aránt 62 vagy 63 évre. Döntés azonban mind ez idáig nem szü­letett. A demográfiai tényezők viszont elkerülhetetlenné teszik a viszonylag rövid időn belüli döntést, mert minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi nyugdíj- rendszer 2000 után már nem tartható fenn. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents