Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-17 / 76. szám

1992. március 17., kedd uj Dunántúli napló 3 Finn üvegművészek kiállítása Pécsett Kívülről már teljesen elkészült az új orvosi rendelő épülete Fotó: Läufer László Egészségügyi centrum N agy harsány ban Még az önkormányzatok lét­rejötte előtt vetődött fel Nagy- harsányban egy új orvosi ren­delő létrehozásának igénye. Mint akkoriban mondták, itt bármi lehet, a falu marad. Az elképzelést tett követte és jelen­leg az épületegyüttes átadás előtt áll.- Amint a telefon bekötésre kerül, megkezdődik a költözés - hallottuk Balassa Gyula pol­gármestertől. - Erre vagy e hé­ten, vagy az azt követően kerül sor. Az építkezést 1990 októbe­rében kezdtük és gyakorlatilag 13 hónap alatt megvalósult el­képzelésünk. „Házilagos kivite­lezésben” készült, és a bólyi és a sásdi költségvetési üzemek, valamint helyi iparosok közre­működésével.- Ismereteim szerint nemcsak a hagyományos körzeti orvosi ellátásra kerül sor az intéz­ményben . . .- Az egészségügyi centrum társult önkormányzatok - Kis- harsány, Nagy tótfalu - egész­ségügyi ellátását is szolgálja, és a rendelő tagoltsága lehetővé teszi, hogy egyéb szakrendelé­sek is helyben történjenek. Erre már ígéretet is kaptunk a siklósi kórháztól, így a gyermekgyó­gyászat, az onkológia helyben .működne. Természetesen meg kell em­lítenem a fogorvosi rendelőt, melyben a legmodernebb szá­mítógépes berendezés található. Az induláshoz gyakorlatilag a teljes berendezésünk megvan, egyéb orvosi gépberendezé­sekre két pályázatot is bead­tunk. A pályázatok révén szeret­nénk megvásárolni például a be­tegnyilvántartáshoz szükséges számítógépet, a laborműszere­ket, az ultrahang-vizsgálathoz szükséges berendezéseket. E pályázatok 50-50 százalé­kos pénzügyi feltételeket írtak elő, mi készen állunk, a döntés már nem rajtunk múlik. Kótány Üj gazdasági káosz? Milliós, milliárdos csalások Új gazdasági mechanizmust átéltünk már anno ... Manap­ság újabbat, olyant, amelyikben az állam pénzt előlegez ÁFA visszatérítés címén polgárainak, bízva azok becsületességében. És e polgárok egy része vállal­kozói engedély, bankszámla szám és egy 61-es jelű adóhiva­tali nyomtatvány megszerzése után alaposan kihasználta ezt a jóhiszeműséget. Baranyában több milliós, országos szinten milliárdos kárt okoztak, jófor­mán analfabéták segítségével, bevonva őket csalásaikba. Ezek az emberek különféle mesékkel rávették vállalkozói engedéllyel rendelkező partne­reiket ama 61-es nyomtatvány biankó aláírására, azzal kecseg­tetve őket, hogy az ÁFA visz- szautalás 10 százaléka üti mar­kukat. A maradék 90 persze az ő zsebüket dagasztotta, sőt da­gasztja máig is, mert bár a rend­őrség és az APEH erőteljesen foglalkozik az ilyen ügyekkel, nehezen jutnak előre az átgon­dolatlan szabályozások miatt, mint azt dr. Jelenszky Márton r. századostól és Kozsuch István r. alezredestől, a Baranya Me­gyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályveze­tőjétől megtudtam. Ennek elle­nére jó néhány esetben köny­velhetnek el sikereket, mint például J. Gy. ügyében, akinek élettársával együtt előbb 767, majd 890 ezer forintot utalt át a hivatal, ahol csak újabb igény­léseik után kezdtek el gyana­kodni. Mindez persze felveti a kér­dést, hogy a mai - meglehető­sen kaotikusnak tűnő - gazda­sági életben mikénf intézkedhet a rendőrség, főleg» akkor, ami­kor a fedezetlen számlás, bé- lyegzős, inkasszó vásárlások jócskán terjednek. Az ellenőr­zés meg olyan, amilyen. Na­gyobb tételű üzleti akciók meg­kötése során sincs 5 forint egy telefonra, ellenőrizni a partner szavahihetőségét, elkerülendő több százezres, milliós veszte­ségeket. Kozsuch alezredes egyértel­műen vázolta nehéz helyzetüket az ilyen ügyek feltárása során, mivel szerinte a forgalmi adó visszaigénylés az említett ese­tekben nem minősül adócsalás­nak, mivel valós gazdálkodói tevékenységet nem végző, adó­kötelezettséget nem vállaló em­berekről van szó, akik közül a sokféle elkövetési mód miatt jó néhányan nagyon nagy pénze­ket szakítottak... Akad üzlet, ahonnan 11 mil­lió forintnyi értéket vittek el fe­dezetlen csekkel. Akad számos kft, ahol a törzstőke nem fedezi a vállalkozás kinntlévőségeit. Akad gond bőven az üzleti tisz­tességgel. Ugyanakkor a rend­őrség - mint a múlt bizonyította - nem avatkozhat be a gazda­sági ügyekbe, mert ezen a terü­leten nem feladatuk a rendcsiná­lás. Akkor sem, ha a pénzügyi törvény értelmében írásbeli megkeresésre, bűncselekmény alapos gyanúja esetén betekint­hetnek bankszámlákba. Ruzsinszky Tibor A legendás finn kerámia- és üvegipar mai formakincséből és színvilágából nyújt ízelítőt az a kiállítás, amely tegnap délután nyílt Pécsett a Művé­szetek Háza tetőtéri galériájá­ban. A tárlatot megnyitó Han- nele Malms, a Finn Köztársa­ság Nagykövetségének taná­csosa beszélt arról a fejlődés­ről, amit a finn üvegipar a nem­zeti romantikus stílus múlt szá­zadi születésétől a századfordu­lóig, majd Milánói Triennálé- kig és a világhírig megtett, hogy századunk közepére Mi­lánó közvetítésével az Egyesült Államokat is meghódítsa. Jk később világhíres finn „Ara- bia”-gyár - Helsinki „Arabia” negyedében - a svéd Röstand kerámia gyár leányvállalata­ként létesült, később hazai tu­lajdonba került. A világ egyik legnagyobb kerámiagyáraként a termelés korszerűsítésében is úttörő szerepet töltött be a gyár, s mára a modern tárgykultúrát reprezentáló alkotásaival a formatervezés egyik klasszi­kus, nemzetközileg elismert műhelyévé vált. Az első, mai értelemben is modem étkészle­tek Kaj Franck nevéhez fűződ­nek; „Kilta” nevű készletével már az első a lényegre redukált, mérsékelt díszítésű formanyel­vet teremti meg. Az anyag he­lyes, természetelvű megválasz­tását, anyag és funkció egysé­get, a tiszta, nyugalmas, har­monikus együtthangzásukban is kreatív formák kedvelését azóta is a finn alkotóművészet, a finn design legértékesebb ha­gyományai közt tarthatjuk számon. A tárlat a független Finnor­szág kikiáltásának 75. évfordu­lója alkalmából rendezett nem­zetközi rendezvénysorozat egyik hazai eseménye. A január végi budapesti be­mutatkozás után Pécsett látha­tók először a híres Arábia-gyár étkészletei, üveg- és kerámia­edényei: I. Le ivó, H. Liukko Sundström tányérjai, Kaipiai- nen violaszín, formájukkal kite­rített virágszirmokat idéző tál­jai, K. Nurminen és H. Orvola mesebeli poharai, üvegvázái, Sarpaneva finoman csendülő üvegkölteményei, O. Tóikká színes kerámiamadarai, Tou- minen harmonikaszerűen bor­dázott vázái. A tárlat áprilisban Debrecenbe költözik. A március 30-ig látogatható, nagyon szép kollekció művészi értékeit, a finn formavilág ter­mészetközelségét, Dvorszky Hedvig művészettörténész, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főmunkatársa méltatta, majd vendéglátók ne­vében Molnár G. Judit, a Mű­vészetek Háza igazgatója aján­lotta a látogatók figyel­mébe. B. R. Fotó: Szundi György Szaporodnak a természetgyógyászok Vigyázzunk, ne tegyük ki magunkat veszélyeknek Egy ismerősöm hívta fel a fi­gyelmemet, hogy érdemes lenne megnéznem, egy magát természetgyógyásznak hirdető kínai ténykedését, mert szerinte meglehetősen furcsa körülmé­nyek között rendel. Elmentem a megadott kertvárosi címre. Egy idősebb kínai férfi fogadott s bevezetett egy szobába, ahol a fal mellett székek sorakoztak, középen egy asztalon emberi testet ábrázoló szobor, amelyen bejelölték az ún. akupunkturás pontokat. A férfival sem ma­gyarul, sem más nyelven nem sikerült kommunikálni, jelbe­széddel adta tudtomra, hogy vetkőzzek le és mutassam, hol fáj. Miután nem értette, hogy én nem páciensként kerestem fel, rövidesen a másik szobából előkerült egy szép arcú, roppant csinos fiatal kínai nő. Bár be­szélgetni vele sem igen lehetett (ugyan azt mondta, kicsit tud angolul, de olyan alapszavakat sem értett, hogy universitas), annyit azért megtudtam, hogy az a természetgyógyász, aki hirdette magát - a fiatal nő dok­torként emlegette - most az or­szág túlsó végében egy másik városban tartózkodik, s csak áp­rilis elején jön vissza Pécsre. Az idősebb úr a doktornak az édes­apja, a fiatal nő pedig a felesé­gének a barátnője, ő hívta ide Magyarországra. Amikor arról faggatóztam, hogy a betegekkel hogyan tud­nak kommunikálni, mutatott egy füzetet, aminek egyik olda­lán magyarul, másik oldalán kí­naiul voltak felírva kérdések és a lehetséges válaszok. Ezekre csak egyszerűen rá kell bökni és kész a diagnózis. (Nem tudom, valóban végeztek-e orvosegye­temet, de az is igaz, hogy Kíná­ban nem muszáj ahhoz orvos­nak lenni, hogy valaki akupunk­túrát végezzen, elég egy speciá­lis tanfolyam.) Nálunk viszont feltétlenül orvosi diplomával rendelkezők végezhetik s közü­lük is csak azok kapnak erre en­gedélyt, akik az Orvostovább­képző Egyetem megfelelő tan­folyamát elvégezték. (Közben megtudtam, hogy a városi tiszti­főorvoshoz is befutott egy beje­lentés, hogy bizony a tűk steri­lizálásának módja, enyhén szólva kifogásolni valót hagy maga után.) Magyarországon elképesztő mértékben terjednek a külön­böző természetgyógyászati ­szaknyelven paramedicinális - módszerek. Az emberek egyre inkább ennek művelői felé for­dulnak. Valószínű oka a tudo­mányos orvoslás elszemélyte­lenedése, a kórházakban a beteg sokszor érzi magát kiszolgálta­tottnak, magára hagyottnak. Ná­lunk sokáig még beszélni sem volt szabad a hivatalos gyógyí­táson kívüli gyógymódokról, sőt egyenesen üldözték, vagy lekezelő módon szélhámosság­nak, kuruzslásnak minősítették, egy kalap alá véve azt, ami va­lóban az, és azt is, amiről ké­sőbb kiderült az ellenkezője. Emlékezzünk csak a Naksol vagy a Béres csepp feltalálóinak évtizedes kálváriájára, vagy arra, hogy az azóta teljes jogot kapott akupunktúrát évekig til­tották. Ma már a legtöbb ilyen gyógymód, természetesen meg­felelő képzettség mellett és sza­bályozott módon, szabadon gyakorolható. A természetgyó­gyászati eljárásokat két cso­portba sorolhatjuk. Az egyikbe tartoznak azok a módszerek, mint például az akupuntúra, ki- ropraktika, hipnózis, amit Ma­gyarországon csak orvosi dip­lomával, vagy más magas szintű képzettséggel (pszicho­lógia) rendelkezők végezhet­nek. A másik csoportba tartoznak azok az eljárások, amihez nem feltétlenül szükséges orvosi végzettség. (Például talpmasz- szás, reflexterápia, és sok egyéb, újabban felbukkanó mó­dok.) Hogy ezek kinek meny­nyire hatásosak, vagy sem, még nincsenek erről összegző sta­tisztikák, mindenesetre egyre másra hallani olyan gyógyulá­sokról, ami eddigi tudásunkkal hihetetlennek tűnik. A törvény csak azt írja elő, hogy kárt ne okozzon a természetgyógyász. Márpedig az akupunktúra, mivel a tűkkel a bőrön át beha­tolnak a testszövetekbe, nem veszélytelen. Az akupunktúra ősi kínai gyógymód, s évszáza­dokon át bizonyította létjogo­sultságát a keleti medicinában. Elképzelhető, hogy az általam megismert, Pécsett tevékeny­kedő kínaiak kiválóan értenek hozzá. De, ha hiányoznak a hi­giéniai alapfeltételek, ha a tűk sterilzilása nem megnyugtató módon történik, bizony a fertő­zés veszélyét rejtik magukban. Különösen most az AIDS-ve- szély miatt ugyancsak éredemes ilyenre odafigyelni. Sarok Zsuzsa Kamatozó kárpótlási jegyek Március végétől több ezren vehetik át kárpótlási jegyüket, s ezeket már megnövelt, 109,6 százalékos értéken kapják majd kézhez. így márciusban az 1000 fo­rintos kárpótlási jegy 1096, az 5000 forintos 5480, a 10 ezer forintos pedig 10 ezer 960 forin­tot ér. A kárpótlási jegyek a min­denkori jegybani alapkamat 75 százalékával, jelenleg évi 16,5 százalékkal kamatoznak. Mérőállomás a Konzumban Mérőállomást hoz létre a nemrégiben indult pécsi Egész­ségközpont. A Konzum Áruház második emeletén kialakítandó állomás várhatóan áprilisban kezdi meg működését. A szol­gáltatások között vérnyomás­mérés, pulzusszámlálás, test­súly-, testmagasság mérés, számítógépes rizikószűrés, ko­leszterin- és vércukorszint mé­rés szerepel. Emelkednek a MALÉV-árak A Malév március végétől, a nyári menetrend életbe lépésé­től - a korábbi évek gyakorlatá­nak megfelelelően - átlagosan 3-5 százalékkal megemeli a vi­teldíjakat - közölte az MTI ér­deklődésére Sipos Agnes, a tari­facsoport vezetője. Hozzátette azonban, hogy az áremelést nem a forint leértékelése, ha­nem a növekvő üzemelési költ­ségek indokolják. A drágulás több viszonylatot egyáltalán nem érint, így az iz­raeli járatokat, valamint a volt szocialista országokba induló gépek tarifáját. Megyei számító- gépes verseny A Pécsi Pedagógiai Intézet hagyományos Baranya megyei számítógépes versenyén az álta­lános iskolák felső tagozatosai­nak vetélkedőjét ezúttal Papp Ákos, a pécsi Siklósi úti általá­nos iskola 6/F osztályos tanu­lója nyerte.

Next

/
Thumbnails
Contents