Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-15 / 74. szám

Csökkenjen a fölösleges titkolózás! Tikos László, a Honvédelmi Minisztérium megbízott szóvivője Akár ezt a címet is adhattuk volna ennek a beszélgetésnek: „Akik a hírekben szerepelnek”. Az apropóul szolgáló két hír egymással szorosan összefügg. A közelmúltban jelentette be Keleti György, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője, hogy lemondott a beosztásáról. A másik: a honvédelmi miniszter Tikos László alezredest, a sajtó- osztály vezetőjét bízta meg a HM sajtószóvivői feladatokkal. Tikos László baranyai szár­mazású, s mint mondja, ő is, pedagógus felesége is ezernyi szállal kötődik Pécshez. De en­nél érdekesebb, hogy miként kanyarodott a hivatásos katona­tiszt pályája a sajtóhoz, hiszen ilyen jellegű alapképzés egyál­talán nincs a hadseregben.- Katonatiszti pályafutásom 1986-ig hasonlóan alakult, mint a velem egykorú tiszteké - kezdi a történetet Tikos László. - Híradástechnikai üzemmér­nökként avattak tisztté 1975-ben. Hét éven keresztül különböző csapattiszti beosztá­sokban dolgoztam, majd jelent­keztem a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára. Ennek elvégzése után 1985-ben soron kívül elő­léptetett őrnagyként Kalocsára kerültem ezredparancsnok-he­lyettesi beosztásba. Ezt az ala­kulatot azonban - a hadsereg­ben beindított létszámcsökken­tés során - fél éven belül fel­számolták. Új munkahelyet kel­lett keresnem a hadseregben. A Honvédelmi Minisztériumban dolgozó volt munkatársaimtól megtudtam, hogy nyugdíjba vonulások miatt több beosztás megüresedett, többek között a sajtóosztályon is. Ez volt az első alkalom, hogy én dönthet­tem el, milyen munkaterületet vállalók. Az egyéniségemnek legmegfelelőbbet, a sajtószer­vezői beosztást választottam.- Miért éppen ez illik az egyéniségéhez?- Korábbi beosztásaimban is híve voltam a nyilvánosságnak. Gondoltam: új beosztásomban sokat tehetek azért, hogy a hon­védséget körülvevő misztikum megszűnjön, a fölösleges titko­lózás csökkenjen. E törekvése­imet olyan kiváló szakember segítette, mint Keleti György ezredes.- Nem panaszkodhat: törek­vései javarészt már eredmény­nyel jártak.- A Honvédelmi Miniszté­rium és a Honvédség nyitottsá­gában, illetve a velük kapcsola­tos sajtónyilvánosságban 5-6 évvel ezelőtt következett be je­lentős fordulat. Minden fonto­sabb katonai eseményről, dön­tésről, még a számunkra kedve­zőtlen hatásúakról is elkezdtük rendszeresen tájékoztatni a saj­tót. Ez a nyitás természetesen találkozott a szerkesztőségek igényeivel. Mind többször kér­tek és kaptak külön interjút ka­tonai vezetőktől, engedélyt lak­tanyai riportok készítésére. Ahogy sűrűbbé és rendszere­sebbé váltak a sajtótájékozta­tók, úgy növekedett sajtóosztá­lyunk munkája is. Megítélésem szerint a csúcsot a rendszervál­tás időszakában értük el: szinte nem volt olyan szerkesztőség, amelyik valamilyen formában ne foglalkozott volna a honvéd­séggel. A hazaihoz hasonlóan nagy érdeklődés volt tapasztal­ható a külföldi sajtó részéről is. De ma sem unatkozunk. Bizo­nyíték erre, hogy például a TV Híradóban átlagosan naponta legalább egy honvédségi téma szerepel. Ezeket általában a Honvédelmi Minisztérium saj­tóosztálya szervezi.- Mit csinál szabadidejében?- Ha csak tehetem, kirándu­lok a budai hegyekbe. Egyéb­ként a hobbim szinte egybeesik a munkámmal: ha időm engedi, újságot, könyvet olvasok, s ter­mészetesen a rádió és a tévé minden közéleti műsorát igyek­szem figyelemmel kísérni. A sajtómunka azonban számomra ritkán fejeződik be a munkaidő végén. Az újságírók gyakran megkeresnek a lakásomon, este, hajnalban, de hétvégeken is. Egyébként most angol nyelv­vizsgára készülök, a maradék szabadidőmben tehát tanulok.- Mikor nevezik ki az új szó­vivőt? Szeretné-e hosszabb tá­von teljesíteni ezt a feladatot?- Úgy gondolom, a miniszté­rium vezetése rövid időn belül megtalálja a legmegfelelőbb személyt e fontos poszt betölté­sére. Meggyőződésem, hogy a felkészültség mellett rátermett­ség, egyéni adottságok is szük­ségesek ehhez a munkához, mert a rádió- és tv-szereplés, meglehetősen nehéz „műfaj”. Bár már korábban is helyettesí­tettem távollétében a szóvivőt, én szívesebben foglalkozom a sajtószervezéssel, mint a sze­repléssel. Dunai Imre Lépcsők a Dráván is? Veszélyben az ártéri ökoszisztéma Alig van olyan nap mostaná­ban, hogy a Bős-nagymarosi vízlépcső ügye ne szerepelne a sajtóban. A természetvédőket leginkább ez foglalkoztatja, ta­lán még itt, a Dél-dunántúlon is, pedig közelebb is akad aggoda­lomra okot adó hasonló téma: Dráva is újabb vízlépcsőket kaphat. Azért újabbakat, mert felsőbb szakaszain már épültek kisebb vízierőművek. Az 1988-ban aláírt ma- gyar-jugoszláv kormányközi egyezmény a közös érdekű Dráva-szakasz komplex hasz­nosításáról szól, s ennek legfon­tosabb eleme az energianyerés. A magyar kormány még 1990-ben felfüggesztette a drá- vai vízlépcsők létesítésével kapcsolatos minden tevékeny­séget. De ez egyoldalú lépés, s nem is jelenti a terv kategorikus elvetését. Kérdés, hogy a déli szomszédainknál bekövetkezett változások milyen hatással lesznek a fenntebb említett egyezményre. Egy tény: Jugo­szlávia az 1989-ben üzembe he­lyezett-dubrovai erőművel a ki­zárólagosan saját területén már befejezte a Dráva vízlépcsőzé­sét. A jövőben már csak Ma­gyarországgal együtt a közös folyószakaszon végezhető ilyen jellegű beruházás. A távlati ter­vek Eszék, Drávaszabolcs, Barcs és Djurdjevac térségében 4 vízlépcső megépítéséről szól­nak. Ezek közül a djurdjevaci vízlépcső tervezése gyakorlati­lag befejeződött, sőt kisebb já­rulékos beruházásai már el is készültek. A duzzasztómű hor­vát területen létesülne, fölötte viszont összesen 60 kilométeres folyószakaszon 22 négyzetki­lométernyi tározó alakulna ki. Ebből 6,5 négyzetkilométer esik magyar területre.! A közve­tett hatásterület ennek a sokszo­rosa.) A költségekből és az energiából való részesedésünk is hasonló arányú lenne. Talán mondani sem kell: a tervezést nem előzte meg ala­pos, több éven át húzódó kopm- lex ökológiai felmérés. Csak a tervezés végső szakaszában ka­pott megbízást az ökoszisztéma állapotfelmérésére a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem nö­vénytani tanszéke. Néhány hó­napjuk volt csak erre a fel­adatra. Igazán hosszú időtávú megfigyelés a teljes ökológiai problémakör talán legkisebb je­lentőségű elemére készült el: a madárvilágára. Ezt a felmérést közel 10 éves munkával Bank László, a Ma­gyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület Baranya megyei csoportjának alelnöke készítette el. Ossszesen 163 madárfajt figyelt meg. Közülük 83 faj ott is fészkel a Dráva ár­terében illetve hullámterében, de további 40 faj rendszeres je­lenléte is bizonyítottá vált, a ha­zai névjegyzékben szereplő madárfajok 34,4 %-a. A teljes magyar hatásterületre az arány 45,5 %. A 83 fészkelő faj közül csak 10 nem tartozik a védettek kategóriájába! A 650 hektáros közvetlen magyar hatásterüle­ten összesen mintegy 3000 ma­dárpár fészkel. D. I. Puskás Öcsi és a szultán szeme Rafet Yaman török mesterszakács csemegéi Főztjéből kóstolt már az aranycsapat, megízlelte De Ga­ulle, II. Erzsébet brit királynő, a török miniszterelnök. Puskás Öcsi emléklapra írt köszönő szavait ma is őrzi, és őfensége is írásban fejezte ki elismerését Rafet Yaman-nak, aki 1951-ben kezdte a pályafutását, s lett mára mesterszakács Törökor­szágban. Az 55 éves férfi több hotelben dolgozott, főként Isz­tambulban, most pedig a Föld­közi-tenger partján épült ele­gáns üdülőhely, a Club Ali bey főszakácsa. Huszonöt munká­ban eltöltött év után magas ki­tüntetésben is részesült. Pécsre a török gasztronómiai napok ke­retében érkezett, s nemcsak ta­pasztalaiból adott át érdeklődő magyar kollégáinak, hanem a hírességek elé tálalt csemege receptjét is elárulta lapunk olva­sóinak. A Szultán szeme készítésekor öt tojás fehérjét felveri és hu­szonöt deka sóval elkeveri, majd tepsibe öntve megsüti. Ezt a lepényt vágja három részre, s tesz rájuk szőlőlevelet. Erre az elősütött, csíkokra vágott egy kiló marhahús kerül, rá két gramm őrölt feketebors, egy sárgarépa, egy vöröshagyma, egy fokhagyma darabolva. Az egészet megkeni mustárral, sző­lőlevéllel borítja, s még öt to- jásnyi sós, felvert tojásfehérjé­vel. Negyedóra sütés után tá­lalja, miután meglocsolja ko­nyakkal, s meggyújtja a szeszt. A recept négy személyre szól. Állítólag a szőlőlevelet nem is kell belőle megenni, az csak a zamat miatt van. A Szultán szemét ma is csak uralkodók­nak, magas személyiségeknek készítik. Rafet Yaman egyébként apja és nagyapja mesterségét foly­tatta, de fiai már mással foglal­koznak: egyikük szállodafőnök Isztambulban, másikuk egy nagy áruház vezetője és a leg­nagyobb török labdarúgó csapat erőssége. Kíváncsi voltam, ki főz a mesterszakácséknál, ter­mészetesen a feleség, akit a férj tanított. Az is érdekelt, a cse­megék mellett mit szeretnek még a törökök. A válasz ez volt: a jó embereket... Hodnik I. A februári gyilkosság elkövetője ismeretlen Továbbra is várják a bejelentőket az esetről Környezet­védelmi igazolólap Környezetvédelmi igazo­lólapot kell szerezni minden személy- és tehergépkocsi­hoz, autóbuszhoz a május 1-jét követő egy év alatt. A gépjárművek csak ezzel az okmánnyal vehetnek részt a forgalomban. Azért, hogy az autósok ne egyszerre rohan­ják meg a szervizeket, a kör­nyezetvédelmi igazolólapot - ezalatt az egy év alatt - a forgalmi engedélybe bejegy­zett érvényességi hónap sze­rint kötelesek kiváltani a gépkocsihasználók. Az újonnan forgalomba helye­zett kocsikat egy hónapon belül kell környezetvédelmi mérésre vinni. A mérés és az igazolólap kiállítása 350 forintba kerül. Akik legpontosabban tudnák a tényeket az Asbóth Gyulával kapcsolatos feltehetően súlyos bűncselekmény ügyében, nem szólhatnak. A sértett 31 éves fi­atalember február 17-én meg­halt, a tett elkövetőjét vagy el­követőit pedig továbbra is nagy erőkkel keresi a rendőrség. A megyei főkapitányság csü­törtökön tartott sajtótájékoztató­ján kiderült, hogy 1991-ben Ba­ranyában kilenc ember lett gyil­kosság áldozata, idén eddig há­romnak oltották ki életét. A fe- kedi pap és az Arpádtetőn élt szintén idősebb úr megölésével alaposan gyanúsítható emberek a fogda lakói. A Talajerőgaz­dálkodási Vállalat telepőrének haláláért felelőst eleddig nem találtak. A nyomozás jelenlegi szaka­szában persze nem kötöttek mindent az újságírók orrára. Mindenesetre abban kérték a lapok segítségét, hogy felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy halála előtt nem sokkal Asbóth Gyula minden valószínűséggel értékesített négy Michelin már­kájú autógumit, kereket. A vizsgálók megállapítása szerint igen sokat segítene bármely in­formáció ezzel az adás-vételi üggyel kapcsolatban. Sötét volt a feltételezett emberölés, halált okozó testi sértés (?) időszakában, február 17-én este hét és nyolc óra kö­zött. A szemtanúk elmondása sze­rint egy 175-180 magas, sötét­színű, combigérő dzsekit, vilá­gosabb nadrágot és sapkát is vi­selő ember vonszolt egy mási­kat a Talajerőgazdálkodási Vál­lalat telephelyével szemben lévő buszmegállótól, majd elha­jította. Az eddigi négy szem­tanú vagy messziről vagy pedig a főúton elhaladó autó utasaként számolt be az általa észlelt dol­gokról, az említett tényeket vi­szont valahányan majdnem pon­tosan egyformán látták. A megyei rendőrfőkapitány­ság életvédelmi csoportjának vezetője, Torma Zoltán őrnagy elmondta azt is, hogy az emlí­tett vállalat bejelentése alapján mentek ki másnap a helyszínre, és ők találták meg a fiatalem­bert. Fején külsérelmi nyomok­kal, amelyeket feltehetően va­lamilyen fémeszköz okozhatott. Sajnos az orvosszakértői véle­mény még nem áll rendelke­zésre, ám a helyszínen talált vémyom-maradványok is arra utalnak, hogy a buszmegálló környékéről, a tett feltehető el­követési helyszínéről nem saját lábán távozott a sértett. A fiatalember az eddigi meg­állapítások alapján ismert volt több pécsi belvárosi szórakozó­helyen, írjuk ezt annak ellenére is, hogy nem biztos, hogy kap­csolatban áll a feltélezett elkö­vető személyével a tény. Min­denesetre több jel arra utal, hogy a cselekményt a sértett ismerőse követhette el. A rend­őrség ismereteink szerint eddig mintegy 150 ember véleményét kérte ki ebben az ügyben. Vár­ják a további jelentkezéseket is a 11-666-os pécsi számon. Végezetül még annyit, hogy a csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott: 1992-ben az elmúlt év azonos időszakához képest 13,4 százalékkal, 1987-hez ké­pest pedig 95,6 százalékkal nö­vekedett az ismertté vált bűn- cselekmények száma Baranyá­ban. A helyzet tehát nem túl biz­tató. Bozsik L. Lakossági bankszámla A Postabank új szolgáltatása Új szolgáltatással bővül a Postabank Pécsi területi Igazga­tóságának tevékenysége. A re­gionális igazgatóság március elejétől bevezette a lakossági bankszámlát. Az OTP átutalási betétszámlájához hasonlítható szolgáltatást valamennyi ma­gyar állampolgár igénybe ve­heti. A Postabank nemrégiben megnyitotta szekszárdi fiókját, és a tervek szerint nyárra So­mogybán, Siófokon is kialakít egy újabb egységet. A bankszámla olyan napi kamatozású lehetőség, amelyre, megfelelő fedezet esetén, hitelt is felvehet tulajdonosa. Segíthet a készpénz forgalom csökkenté­sében, és lehetőséget ad arra is, hogy mindenféle fáradságtól mentesen rendezhessük egyre növekvő és sokszínű rezsikölt­ségeinket. Az idő is pénz. A Postabank megkímél a rohangálástól, és té­telenként az összeg fél százalé­kát számítja fel kezelési költ­ségként. A napi 17 százalékos kamat nyilván sokakat késztet arra, hogy munkabérüket, vagy an­nak jelentős részét is átutalják a bankszámlára. Ez azért is fontos lehet, mert a díjbeszedő vállala­tok és más szolgáltatók vala­mint egyéb eseti vagy folyama­tos fizetések esetén sincs semmi gondja annak, aki ezt a formát választja. Megfelelő fedezet esetén pedig abban a Posta­bank-fiókban hitelt is felvehet. Vannak, akik elsősorban biz­tonsági okokból nem szívesen hordanak maguknál kézpénzt. Dr. Jádi János,a Postabank területi igazgatója kélrdésünkre elmondta, hogy szűk körben már kipróbálták a lakossági bankszámlával kapcsolatos te­endőiket. Egy-két kisebb kor­rekcióval bizton ajánlhatják bárkinek. Hozátette, hogy az évi bruttó kamat összege, tartós le­kötés esetén elérheti a 31 száza­lékot. A bankszámla tulajdonosa csekkfüzetet is kaphat saját ne­vére. A csekk felmutatásával egyrészt minden magyarországi Postbank fiókban jogosult a megfelelő fedezet alapján pénz- felvételre, másrészt néhány, az adott helyen feltüntetett egy­ségben a kiadott csekkel fizet­het is. Reméljük, hamarosan el­mondhatjuk Magyarországon is, hogy „bemegyek a ban­komba”. És azért az az én ban­kom, mert ott a legkedvezőbb feltételekkel kezelik, saját hasznuk reményében, az én pénzemet. ' B. L. vasárnapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents