Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-12 / 71. szám

1992. március 12., csütörtök aj Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Az Expo-részvételt ki kell harcolni Baranya megye programokkal készül a Világkiállításra Befektetésről, vállalkozásról - mindenkinek Értékek és értékpapírok (2.) A tartósan gyengélkedő hazai gazdaságot kétségkívül felvil­lanyozta a hír: Magyarországon lesz Expo. A világraszóló ese­mény megrendezésében a fő­szerep minden bizonnyal a há­zigazdáé, Budapesté, ám ez a tény semmiképpen sem jelenti azt, hogy a „vidék” teljes tétlen­ségre lesz kárhoztatva. Ebben a kérdésben természetesen na­gyon sok múlik a megyéken vá­rosokon, közülük vajon melyik lép az elsők között, hogy felada­tot, szerepet találjon magának. A kérdés föltehető Baranya és városai, települései esetében is, hiszen megyénk éppen nincs olyan helyzetben, hogy elme­hetne egy ilyen kínálkozó lehe­tőség mellett. Megbízás hiá­nyában vállalatok mennek csődbe, munkahelyek szűnnek meg, márpedig az Expo megva­lósítása mindkettőből bősége­sen igényel a nemzetgazdaság­tól. A szerepvállalás ötlete nem újkeletű, hiszen Baranya, illetve Pécs részvétele már az expo-vita előtt szóba került. Az akkori ötletek konferenciák megrendezéséről, egy esetleges A budapesti BAU-DATA Projekt Információs és Consul­ting Iroda - mely tagja az egész Európát behálózó Eurobuild In­formation Network-nek - a múlt év szeptemberében indí­totta vállalkozását. Új szolgáltatásukkal - ame­lyet nemrég mutattak be -, vé­leményük szerint végre lendüle­tet vehetnek a magyarországi beruházások, élénkülhet a ver­seny, beindulhatnak a megvaló­sítási hitelek. Miről is van szó? A BAU-DATA „Jelentés a tervezett létesítményekről” című havi kiadvány havonta 100 projektről tájékoztatja azo­kat a vállalkozókat, akik termé­keiket vagy kapacitásukat az építési, illetve befektetői piacon kívánják értékesíteni - vagyis pontos információkat közöl (megbízók, tervezők, kivitele­zők címével és telefonszámá­egyházi világtalálkozó meg­szervezéséről szóltak, de szóba került Pécsnek, mint környezet- védelmi mintavárosnak bemu­tatkozása is. Az egykori elkép­zelések létjogosultsága napja­inkig mitsem változott, sőt az­óta csak bővült a lehetőségek sora. A Világkiállítással egy- időben lesz Magyarországon a világ borainak vásárral egybe­kötött fesztiválja. A történelmi borvidékekben gazdag, idegen- forgalmi látványosságokban bővelkedő Baranya jó eséllyel pályázhatna az ugyancsak nem csekély hírnévvel járó esemény megrendezésére. Az expo-részvétel természe­tesen nem csak egyes esemé­nyek, rendezvények megvalósí­tását jelenthetné megyénk szá­mára. A bekapcsolódás remek alkalmat nyújtana csatlakozni az országos infrastruktúrális fej­lesztési programokhoz. Pécs Baranya körvonalazódó elszige­teltségén változtatna egy autó­pálya-építési elképzelés megva­lósulása, talán újra előtérbe ke­rülhetne az egykor oly felkapott repülőtér ügye. Az Expo hírének hallatán val) arról, hogy Magyarorszá­gon, Ausztriában, Németor­szágban, illetve a kelet-európai szomszédos országokban mi­lyen építési munkák fognak in­dulni. Irodájuk ezzel a teljesen újszerű szolgáltatással szeretné az egész ország kis- és nagyvál­lalkozóit segíteni, ezzel egy­szersmind a befektetők - ezek között kiemelt fontossággal az önkormányzatok - számára a megfelelő számú versenyző vál­lalkozó (beszállító stb.) cégeket biztosítani. Meggyőződésük, hogy e szolgáltatás piacélénkítő hatása egészséges versenyt indíthat el a jobb minőségű, olcsóbb, kor­szerűbb termékek megvalósí­tása érdekében. Speciálisan fel­épített adatbankuk szakszerű használata révén a beruházás 20-30 %-kal olcsóbban kivite­lezhető, és a beruházás átfutási ideje jelentősen lerövidíthető. megmozdultak a baranyai cé­gek, meglódult az önkormány­zatok fantáziája. A PIV Kft. például ötletpályázat kiírásának gondolatával foglalkozik, több vállalat megrendelés reményé­ben keresi a szóba jöhető ter­vező, illetve kivitelező társasá­gokat. A részvétel, azonban nem csak elképzelés és szándék kérdése, a munkát, munkahe­lyet, lehetőséget jelentő bekap­csolódás ma gyorsaságot és ru­galmasságot igényel a vállalko­zóktól. Az Expo egy részét senki nem fogja fölajánlani Ba­ranya számára, azt a megyének kell kierőszakolnia, megvétóz- hatatlan programjával kiérde­melnie. Alkalmazkodva a je­lentkező igényekhez a lehető leghamarabb életképes projek­tekkel kell elárasztani az Expo szervezőit. Élen jár ebben az újra létjogosultságot kapott ba­ranyai Világkiállítás Alapít­vány, amely legközelebbi kura­tóriumi ülésén máris kész kap­csolódási tervekkel áll elő, de érdekes lehet minden olyan öt­let, ami egy-egy lépessel köze­lebb hozhatja a megye részvéte­lét. Kaszás Endre Másfelől - külföldi projek­tekről tájékoztatva - a szabad kapacitások exportját is segíti a BAU-DATA. Emellett nemzet­közi hálózatukon keresztül a hazai befektetők - így az ön- kormányzatok - külföldi part­nerekhez juthatnak, amennyiben projektjeiket rendelkezésükre bocsátják, illetve tájékoztatják a területükön megvalósítani szándékozott kisebb és nagyobb szabású létesítményekről. Ezt a szolgáltatásukat ingyenesen ajánlják fel. Kiadványuk segít­ségével külföldi befektetők moz­dulnak meg. ■ * A cég címe: Projekt Infor­mációs és Consulting Iroda - Project Information & Consul­ting Office, 1146 Budapest, Hermina út 35. Telefax: (361) 121-1798 Telefon: (361) 153-0492 Ahhoz, hogy sikeresen tőzs­dézzünk, ismernünk kell az ér­tékpapírok és a tőzsde „legú­jabb kori” történelmét és a je­lenlegi helyzetét. Jaksity György, a Lupis Brókerház igazgatója, a tőzsde egyik leg­jobb hazai szakembere segít el­igazodni e bonyolult világban.- 1982-ben született a rende­let, miszerint a vállalatok, in­tézmények kötvényeket bocsát­hatnak ki. A kormány döntése az éppen kezdődő restrikciós időszakkal esett egybe, ekkor derült ki, hogy felborult a gaz­daság egyensúlya. A különféle lobby-k két kézzel szórták a be­ruházási pénzeket, amikor el­fogytak, kiderült, hogy a gazda­ságban óriási pénzéhség van, ugyanakkor a beruházások nem termelnek érdemi hasznot. Ráa­dásul addigra nem lehetett nem tudomást venni az egyre erő­södő inflációról sem.- Ez az az időpont, amikor az első társas magánvállalkozások is megjelenhettek. Vajon vélet­len egybeesésről van szó?- Nem feltétlenül, de kétség­telen, hogy abban az időben megérte kötvényt venni, mert összehasonlíthatatlanul jobb kamatot ígért, mint a monopol- helyzetű OTP, vagy a takarék- szövetkezetek. Sőt! Mind gaz­daságilag, mind politikailag ke­vésbé kockázatos befektetés volt, mint a társas magánvállal­kozások indítása.- Milyen eredményt hoztak a kötvénykibocsátások a gazda­ság, és milyent a befektetők számára ?- 1983-ban mintegy 2 milli­árd forint értékben bocsátottak ki kötvényt. Ezzel gyakorlatilag pénzt vontak el az állampolgá­roktól: ahogyan nőttek a köt­vénykibocsátások, úgy apasz­tották a vásárlóerőt. De erre a módszerre akkor több okból is szükség volt: a vállalatoknak, az intézményeknek, a tanácsok­nak kellett a pénz, sok esetben nem is adódott volna más beru­ALKUSZ: (tőzsdeügynök, bizományos, bróker): az a (többnyire jogi) személy, aki a tőzsdén is önállóan, díjazás el­lenében, saját nevében, de má­sok számlájára köt ügyleteket. ÁLLAMKÖTVÉNY: az ál­lam által kibocsátott, többnyire hosszú lejáratú, fix kamatozású kötvény. ÁLLAMPAPÍR: az állam ál­tal kibocsátott, saját adósságát megtestesítő értékpapír, amely­ben adósságtörlesztésre és ka­mat vagy járadék fizetésére vál­lal kötelezettséget. Biztonságos befektetési formának számít. Ide tartozik az államkötvény, az állami pénztárjegy, a kincstár- jegy, a kincstári váltó stb. "BEFEKTETÉSI ALAP: közös befektetés céljára össze­adott tőke, amelyet a befektetési alap kezelői a kockázatmegosz­tás elvei szerint kezelnek, azaz fektetnek többféle értékpapírba. Lehet nyílt (vagyis a befektetési jegyek folyamatos visszaváltá­sát vállaló), illetve zárt (az ál­tala kibocsátott befektetési je­gyek kibocsátásáról. BEFEKTETÉSI JEGY: (tőkebefektetési részjegy): a be­fektetési alapok részjegyei házási forrásuk. Számos közin­tézményt is ilyen pénzekből épí­tettek fel. Emlékszünk még, hogy a telefonkötvények segít­ségével jutottak sokan telefon­hoz, jóllehet ezeke voltak a le­galacsonyabb hozamú kötvé­nyek. A másodlagos piacon azonban, amikor még a telefon bekötési lehetősége is kapcso­lódott hozzájuk, a névérték többszörösét kínálták értük. Egy szóval: ha nem lettek volna kötvények, leállt volna nagyon sok beruházás. A központi for­rások ugyanis a nagyberuházá­sok - Tegiz, Jamburg, Bős-Nagymaros stb. - számára kellettek, a lakossági pénzek nélkül olyan beruházások álltak volna le, amelyek meglétére most nagyon nagy szükségünk van. Az OTP és a takarékszövet­kezetek őrjöngtek: ügyfeleik el­vitték a pénzüket tőlük, és az akkor különösen magas hoza­mot kínáló kötvényekbe fektet­ték be. Az emberek nem voltak bolondok 4-5 százalékos ka­matra bankban hagyni megtaka­rításaikat, amikor 11-13 száza­lékot is kaphattak értük.- 1987-ben már egyre érez­hetőbbek voltak az inflációs ha­tások is. Nem azok jártak jók, akik az inflációra és az ennek nyomán előbb-utóbb roppant olcsóvá váló tőkeinjekciókra spekuláltak?- Valószínűleg igen. Jóllehet, 1988 volt a fordulat éve, addig a dolog nem így működött. 1987-ben az infláció mértéke még éppen valamivel alatta ma­radt a kötvények kínálta kama­toknak, de amikor 1988-ban be­lépett az Általános Forgalmi Adó (ÁFA.) és a Személyi Jöve­delem Adó (SZJA) az infláció felgyorsult. Az adóreform „robbantotta be” tehát az inflá­ciót: aki csak tehette, áthárította a terheket a fogyasztóra. Óriási inflációs hatása volt az import­liberalizációnak is, mert ránk szabadította a nyugati árszínvo­BEFEKTETÉSI TA­NÁCSADÓ: az egyes tőzsdék, társaságok mindenkori kilátá­sairól a befektetőket tájékoztató személy, szakértő cég. BEFEKTETÉSI (portfolió) TÁRSASÁG: a befektetési alap tulajdonosait tömörítő szerve­zet. Lehet aktív, saját igazgató­sággal és felügyelőbizottsággal rendelkező cég (általában a zárt alapok esetében) és passzív, azaz funkcióit az alapkezelőre átruházó szervezet (általában nyílt alapoknál). A befektetési társaság tőkebefektetési részje­gyeket bocsát ki, és az ezek el­adásával összegyűjtött tőkét nyereségesen befekteti. A be­fektetés iránya értékpapír vagy ingatlan lehet. BÓVLIKÖTVÉNY: általá­ban vállalatfelvásárláskor kibo­csátott, magas kockázatú, de nagy hozamot ígérő kötvény. DOLGOZÓI RÉSZVÉ­NYEK: részvénytársaság azon részvényei, amelyeket a vállalat dolgozói (többnyire előnyösebb árfolyamon) vásárolnak meg. Ezeket a részvényeket általában tilos továbbadni. ELSŐBBSÉGI RÉSZ­VÉNY : garantált osztalékot biz­nalat. Az utolsó lökést az inflá­ció gerjesztésében a KGST pia­cok összeomlása jelentette.- Ez azt jelenti, hogy 1988-tól összeomlott a kötvény­piac? Hiszen aki csak tudta, ki­menekítette a tőkéjét a kötvé­nyek szorításából, és azt vagy ismét bankba, vagy vállalko­zásba vitte. Mi lett a kibocsátott kötvényekkel?- 1988-tól valóban összeom­lott a korábbi kötvénypiac, ab­ban az évben csak másfél milli- árdhyi kötvényt bocsátottak ki. Mindezt tetézte, hogy a kötvé­nyek visszafizetésére megszűnt az állami garancia, ami megle­hetősen kockázatossá tette eze­ket a befektetéseket. Ráadásul életbe lépett a forrásadó, ami a befektetők minimális - az inflá­cióval lépést tartani sehogyan sem képes - hozadékát is meg­csapolta. Ugyanakkor a piacve­zető bankok - főleg a nagyob­bak - kénytelenek voltak to­vábbra is vásárolni a kötvénye­ket, ami még ma is kölöncként szerepel a mérlegükben. Hogy könnyítsenek ezen, bevezették a lakossággal kötött határidős megállapodások renszerét, ahol viszonylag magas és fix hoza­mot biztosítottak a befektetők­nek már akár három hónapra is. Az 1987-től bekövetkezett változások kívánták meg az Ér­tékpapír-kereskedelmi Megál­lapodás létrejöttét, ami gyakor­latilag az első lépést jelentette az értéktőzsde kialakításához. Ez a megállapodás szabályozta, hogy milyen formában lehet ke­reskedni a kötvényekkel, a piac ugyanis akkor működik jól, ha szervezett, jól átlátható és az in­formációk széles körben, min­denki számára egyenlően állnak rendelkezésre. A távlati cél az volt, hogy megteremtsük a tőzsde működéséhez szükséges körülményeket, az infrastruktú­ráját, a jogi szabályozását, és megkezdjük a kereskedést. Merth László (Ferenczy Europress) tosító, de nem szavazó rész­vény. ÉRTÉKPAPÍR: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes ok­irat vagy számlán megjelenő összeg. Fő fajtái: kötvény, rész­vény, váltó, csekk, állampapír, élvezeti jegy, záloglevél, letéti jegy, pénztárjegy, körraktár­jegy. Szólhat bemutatóra, névre, rendeletre. Lehet tőzsdén jegyzett, tőzsdén nem jegyzett. ERTÉKPAPÍRHOZAM: az értékpapír birtoklásából szár­mazó összes jövedelem (bele­értve az árfolyamváltozásból eredő veszteséget, illetve nyere­séget, továbbá a fizetendő adó­kat is) az értékpapír névértéké­nek százalékában (osztalék, kötvényhozam). ÉRTÉKPAPÍR-KERES­KEDŐ: az értékpapírok adásvé­telét közvetítő kereskedő, aki saját nevében és saját számlá­jára is köthet üzelteket. ÉRTÉKPAPÍR-ÜGYLET: olyan tevékenység, amelyik magában foglalja az értékpapí­rok kibocsátását, a velük való kereskedést, a befektetési ta­nácsadást, az értékpapírok megőrzését és kezelését. ÉRTÉKTŐZSDE: értékpa­pírok vagy devizák adásvételé­nek koncentrált piaca. FIX KAMATOZÁSÚ ÉR­TÉKPAPÍROK: olyan papí­rok, mely névleges kamatlábát a kibocsátáskor rögzítik. (Folytatjuk) Tájékoztató a külföldi építési munkákról Befektetési szótár A-tól Z-ig

Next

/
Thumbnails
Contents