Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-12 / 71. szám
1992. március 12., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Egymillió nyugdíjasnak már kézbesítették A betegbiztosítási kártyáról A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása és kiegészítése tárgyában benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés már 1992. február 19-én elfogadta. A törvényt tartalmazó Magyar Közlöny megjelenése ezen a héten várható. Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény néhány rendelkezése szintén módosításra kerül, s ezzel az Országy- gyűlés megteremtette az egészségügyi reform jogi hátterének kialakításához szükséges alapot. Az orvos választásra és a háziorvosi szolgálatra vonatkozó kormány-, illetve miniszteri rendeletek még nem kerültek elfogadásra, ezek várható hatályba lépésének időpontja 1992. április 1-je. A törvény egészségügyi ellátással kapcsolatos 1992. július 1-jével hatályba lépő rendelkezései a társadalombiztosítási ellátások között sorolja fel az egészségügyi szolgáltatásokat. Ez a változás azt jelenti, hogy 1975. július 1-jétől állampolgári jogon járó szolgáltatások biztosítási jogalapra helyeződnek. Kíváncsi ügyfelek Az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultságot az erre rendszeresített igazolvánnyal kell igazolni. Az igazolvány közokirat. A társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolványról - közismertebb nevén biztosítási kártya - szóló kormányrendelet elfogadása szintén rövid időn belül várható. A biztosítási kártyákat az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal (OTF) kötött megállapodással ellentétben közel 1 millió nyugdíjas részére a posta már kézbesítette, tudtuk meg a múlt pénteken tartott OTF sajtótájékoztatóból. Megyénkben élő nyugdíjasok nagyrésze szintén „határidő előtt” átvette a biztosítási kártyáját. Az elmúlt napokban folyamatosan növekedett, majd állandósult Igazgatóságunkon kártya ügyben személyesen illetve telefonon felvilágosítást kérő ügyfelek száma. Fentieket figyelembe véve indokoltnak tartjuk a kormány rendeletének tervezete alapján a biztosítási kártyáról az állampolgárok tájékoztatását.- Háziorvos (házi gyermek- orvos) választás.- Az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultság igazolása (július 1-jétől).-Háziorvosi szolgálat és a társadalombiztosítás közötti - külön jogszabályban előírt - elszámolás. Az igazolvánnyal az állampolgárok legkorábban 1992. április 1-jétől orvost választhatnak. A választás a kívánt háziorvosnál történő jelentkezéssel veszi kezdetét. A háziorvos - a jelentkezés elfogadása esetén - kártyán igazolja, hogy az orvosi ellátást vállalta. Július l-jét követő orvosválasztás esetén az első két funkció (a biztosítottakat közvetlenül csak ez érinti) orvosválasztás, jogosultság igazolása egyidejűleg érvényesül. Postás hozza Az orvos választására a jogszabály tervezet nem ír elő határidőt. Az egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyeknek 1992. július 1. napjától a szolgáltatás igénybe vétele előtt - a nyugdíjasok és azok hozzátartozói kivételével - az igazolványokat érvényesíttetniük kell. Tekintve, hogy az érvényesítésre legkorábban 1992. július hónapban kerül sor, az érvényesítésre jogosult szerveket pl: munkáltató stb. most nem ismertetjük. A társadalombiztosítás nem rendelkezik központi adatbázissal az állampolgárokról. Ezért az OTF a nyugdíjfolyósító szervek és az Állami Népességnyilvántartó Hivatal adatbázisa alapján juttatja el - posta kézbesíti — a biztosítási igazolványokat. A nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülő valamint hozzátartozóik részére, amennyiben még nem történt meg a március havi nyugdíjjal együtt kézbesítik. A nem nyugdíjas állampolgárok és hozzátartozóik legkésőbb 1992. április 15-éig kapják meg a biztosítási kártyát. Amennyiben eddig az időpontig az igazolványokat nem kézbesítik, a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól, a nyugdíjas vagy járadékos pedig a nyugdíj- folyósító szervtől kérheti az igazolvány kiadását. Előforduló hibák A nyugdíjas illetve eltartott hozzátartozója nem kapja meg az igazolványt április 15-éig. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a nyugdíjas adatbázisban nincs meg vagy hibás a személyi száma. Becslések szerint a közel 3 millió nyugdíjas és azok hoz- zátrtozója közül 100 ezer személynek hiányzik á személyi száma. Az aktív, nem nyugdíjas biztosítottak és azok hozzátartozói közül azok nem kapnak igazolványt a fenti határidőig, akiknek nincs személyi számuk és ezért nem szerepelnek a népességnyilvántartásban, vagy valamilyen oknál fogva rossz lakcímmel szerepelnek a nyilvántartásban. Előzetes becslések szerint a népességnek körülbelül 80-90 %-a fogja „az első osztásban” megkapni az igazolványt. Megyénkben kb. 50 ezer lesz azoknak a száma akiknél a hibák kijavítására, a javított adatok nyilvántartásba vételére kerül sor. Az állampolgárok észrevételei alapján nyugdíjfolyósító szervek illetve az illetékes igazgatóságok a hibákat kijavítják, a hiányosságokat folyamatosan pótolják legkésőbb 1992. június 30-ig terjedő időszakban. Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személyeket semmilyen hátrány nem éri, tekintve, hogy eddig az időpontig változatlanul alanyi jogon jár a gyógyító-megelőző ellátás. A háziorvosi szolgálatról, az orvos választásról, az egészség- ügyi szolgáltatásra jogosultak köréről és az igazolványok érvényesítésével kapcsolatos szabályokról a későbbiek folyamán kívánunk tájékoztatást adni. A fentiekből a „kívülálló” biztosítottak is megállapíthatják, hogy az igazolványok kiosztása, majd azok folyamatos kiadása (pótlások, jogviszony változás, jogviszony megszűnés, ismételt orvosválasztás) érvényesítése, az adatok folyamatos feldolgozása stb. jelentős többletmunkával járó feladatot jelent a társadalombiztosítás igazgtási szerveinél. így igazgatóságunknál is, ahol a folyamatos ügyviteli munka biztosítása is gondot jelent, (kedvezőtlen munkakörülmények, nagy leterheltség, szakemberhiány, magas fluktuáció, alacsony bér, számítógépes háttér hiánya stb.) ezért a biztosítási kártyával kapcsolatos igazgatóságunkhoz forduló ügyfelektől előre is türelmet és megértést kérünk. Baranya Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság Kis Hegedűs József igazgató-helyettes Néhánynapos bécsi tanulmányút után látva Záborszky Gábor kiállítását, az ember eltűnődik azon, vajon miképpen értendő a Kisgaléria bemutatójának címéül választott „Aranykor”. Bécs két igazi aranykora, a Fischer von Erlach és J. L. Hildebrandt nevével fémjelzett barokk valamint Klimt és Olbrich aranyló szecessziója ma is makulátlan fénnyel ragyog, jelezvén a művészet igazi nagy „Gesamtkunst” periódusainak termékeny derűjét. Záborszky viszont alighanem azoknak - a század európai művészettörténetében nem ritka - alkotóknak számát gyarapítja, akik lázas, zaklatott, vajúdó koruk tükrözése helyett mintegy tiltakozásképpen a hiába vágyott aranykor, „árkádia” képét mutatták fel. Ő éppen az uralkodó trenden belüli hiteles különútra szolgáltat példát következetesen építkező életművével, szemben az olykor csak a stílus felszíni jegyeit magukévá tevő képlékenyebb karakterű nemzedéktársakkal, Záborszky, aki mindig is feszegette a táblakép műfaji és technikai értelemben vett kereteit, ezúttal - a plasztika és festmény határán elhelyezkedő, a megjelenített forma körvonalait a képkivá- gattal azonosító újabb munkáin - sajátságos módon klasszikus táblaképi mondandókkal áll elő. Ahogy valaha a fotó hűvös, személytelen tárgyilagosságát konfrontálta a spontán gesztus lenyomataként megjelenő festői folttal, úgy ma a kézzel tapasztott, szinte lélegző felületű, végletekig személyes „hordozó” formát ütközteti a rajta megjelenő elemi geometrikus képletekkel. E két réteg azzal a természetességgel simul egymásra, ahogy a számtalanszor át- meg átmeszelt felületek burkolják'be a népi architektúra esetlegességükben is szigorú, racionális térformáit. Némi meglepetéssel tapasztaljuk ugyanakkor, hogy az ellentétes magatartási modellek, gondolati struktúrák egymásra vetítése nem pusztán elvont spekuláció eredménye. A legújabb művek (Görög kép I.-IL, Fal, Kapu) konkrét, érzéki látvány-élményre adott szenzitiv válaszok. A kiégett fű okkerét, tenger és ég mélységes kékjét s a: házfalak vakító fehérjét idézik Záborszky fanyar, szűkszavú színharmóniái. Ebből is látszik: a transzavantgard („új szenzibilitás”, „radikális eklektika”) lehetőségei tágabbak mint gondolnánk. Hisz tagadhatatlan, hogy Záborszky munkássága is magán viseli annak a rendkívüli erejű szemléleti változásnak jegyeit, mely a nyolcvanas évek eleje óta átformálta a kortárs művészet összképét. Nála azonban a szubjektív elem felszabadítása nem indulatos expresszivitásban, ellenőrizetlen brutális gesztusokban jelentkezik. De tettenérhető az új festészet másik fontos jegye is Záborszky munkáiban: a kultúrtörténeti, művészettörténeti tradíciók beemelése a műbe akár az hom- mage (El Greco, Joseph Beuys), akár az idézet (Malevics fehér és fekete négyzetei) szintjén. Záborszky érzelemmel átitatott felületein azonban mindez nem eklektikus-didaktikus illusztrációként jelenik meg. Objektjei a barlangrajzokhoz hasonlóan egyszerre példák a barbár realizmusra és műalkotás mágikus kultusztárgy minőségére. V. Gy. Új aranykor? Egy támogatási forma, ami lehet, hogy nincs? Az ígéret 10 milliárd, de ki veheti fel? Az agrárkormányzat állami garanciavállalással és kedvezményes kamatozású hitellel segíti a tavaszi munkák megkezdését. A 10 milliárd forintból a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének felmérése szerint, amely 1056 szövetkezetről készült, 885 tsz részesülhet. Ezek közül 510 veszteséges. Közel 400 ezer hektáron termelendő növény nem részesülhet ebből a támogatásból. A feltételek igen szigorúak. A 10 százalékos kamattámogatást az 1992. március elsejét követően felvett hitelek után, csak az a termelő kaphatja meg, aki termékértékesítési szerződéssel rendelkezik, és az 1991. december 31-i állapot szerint vagyonarányos eladósodása 5-50 százalék közötti. A 10 milliárd forintot most nem a felvásárlók, hanem a termelők kapják meg, és nem a termék értékesítésekor, hanem még a tavaszi munkák megkezdésekor érkezik a segítség. A kormányzat ugyan átvállalja a hitel kamatának 10 százalékát, ami 30-32 százalékos kamatot jelenthet, a jelenlegi 40-42 százalékoshoz képest, de az agrárágazatnak nyújtandó támogatásból. Nem képeztek erre a célra új költségvetési forrást. Az sem másodlagos, hogy mire használható fel ez a pénz, hiszen a termelőszövetkezetekben nemcsak a tavaszi munkák beindítása okoz gondot, hanem képtelenek munkabért, annak járulékait, adót, a közüzemi szolgáltatások díjait fizetni. Ez is oka annak, hogy a növény- termesztési hitelekhez nyújtott kedvezményekről szóló rendeletbe védőmechanizmusokat építettek be, amelyek korlátozzák a pénzek felhasználásának s a kedvezményben részesíthető mezőgazdasági termelők körét. Baranya megyében a termelőszövetkezetek vesztesége 1 milliárd 322 millió forint, a nyereségük mindössze 216 millió, és a pénzügyi hiány még ennél is nagyobb. A veszteség mértéke a vagyon 10 százaléka, ami elméletileg nem sok, de a gyakorlatban mégis az.- Az új banktörvény előírásai nagyon kemények - mondja Margittai Miklós, a Baranya Megyei TESZÖV titkára. - Termékértékesítési szerződést mindenki fog szerezni, hogy elnyerje a pénzt, csak a bank nem fog hitelezni. Az általuk meghatározott feltételek mellett ugyanis egyik tsz sem hitelképes. Jelentősek a veszteségek, és a meglévő vagyonát egyik sem tudja mobilizálni, mert nincs rá vevő. A kereskedelmi bankok pedig nem adnak hitelt veszteséges üzemnek. Sok a kintlévőségük, nincs forgatható tőkéjük. A kormány ugyan egy 10 milliárdos garanciaalapot is létrehozott az új hitelkonstrukcióhoz, de ez is csak a bankoknak kedvez. Ha meghiúsul a termék eladása a kormány a banknak kifizeti a pénzét. Eddig is a bank mondta meg, hogy mire fordíthatjuk a felvett kölcsönt, most még a kamatpreferencia és az árbevétel is az övék lesz. Hogy Baranyában melyik tsz kaphatja meg a kedvezményes kölcsönt, még nem tudni. A kormány nem veszi észre, hogy veszélyben van a belföldi ellátás, és az export egyaránt. Sorra jelentenek csődöt, és öncsődöt a tsz-ek. Kénytelenek felélni a javaikat. Másképp nem tudnak pénzhez jutni, mint úgy, hogy vágóhídra küldik az állataikat. Egy-egy szarvasmarhaállomány újra felfejlesztése öt év. Kérdés, hogy lesz e itthon miből, vagy importálni kell a tenyészállatokat? A tsz-ek üres ólakra, és bevetetlen búza- és kukoricatáblákra alakulnak át. Sz. K. Felvételizők és érettségizők, figyelem! A Pécs-Baranyái Értelmsiégi Klub gondozásában a következő - érettségire és felvételire előkészítő - segéd- és teszt- köny.nvek jelentek meg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem oktatóitól: dr. Gyetván Ferenc-dr. Varga József: Matematika dr. Horváth Csaba: Történelem (2. átdolgozott kiadás) Molnár lászló: Biológia Szabó Famás: Irodalom E kiadványok szerkezete, felépítése eltér a hagyományos tesztkönyvekétől. Jellegük szerint anyagkövetők, rendszere- zők és elemzők, valamint rendszeres ellenőrzésre késztetők is. Rész- és ellenőrző kérdéseikkel'pedig biztosítják a folyamatos önkontrollt a felkészülés folyamatában. Rendszeres használatuk a felvételire való önálló felkészülést is elősegítik. Második kiadásban ismét megjelent dr. Horváth Csaba: Magyarország 1944-től napjainkig című történelemkönyve, mely az utóbbi 50 év történelme iránt igényesebben érdeklődők számára készült. A könyvekről felvilágosítás a Pécs-B aranyai Értelmiségi Klubban kapható: Értelmiségi Klub Pécs, dr. Várady Antal u. 7/2. (Vasutas Művelődési Ház), telefon. 72/36-608. Ugyanitt megrendelést is elfogadnak. Katowicében a felszámolóbiztos A lengyelországi Katowicébe utazott dr. Göndöcs István, a Mecseki Szénbányák Vállalat felszámolóbiztosa. A város szénbányájában egy amerikai-lengyel közös vállalat sikeresen alkalmazza a tengerentúliak külszíni metánlecsapoló technológiáját. Mivel ebben a gázban a mecseki szénmezők is rendkívül gazdagok, a felszámolás alatt álló vállalat vezetői külföldi segítséggel itt is szeretnék megvalósítani az' értékes energiahordozó kinyerésére szolgáló beruházást. Siklóson március 15-e alkalmából, az ünnepi megemlékezés egyik részeként 14 órakor a siklósi vár kongresszusi termében helytörténeti konferenciát rendeznek. A Batthyány KázHelytörténeti konferencia mér Általános Iskola tanulóinak műsora után előadások hangzanak el a baranyai szerbekről, Siklós és környékének horvát és német lakosságáról, a siklósi Holocaustról, a cigányságról.
