Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-11 / 70. szám
1992. március 11., szerda új Dunántúli napló 3 Alapítvány a szociális otthon berendezéséhez Mit ér a pénz, ha nem forog? Szigetváron az év elején létrehozott szociális otthon berendezési és felszerelési tárgyainak bővítésére, valamint az ott élők életkörülményeinek javítására 50 000 forintos alaptőkével megalapította a város önkormányzata a „Békés, nyugodt ősz” alapítványt. Ezzel lehetőség nyílik az időskorúak mindennapjait kényelmesebbé, szebbé tevő, az otthon szerényebb pénzügyi lehetőségei miatt egyébként nehezebben beszerezhető eszközök előteremtésére, megvásárlására. Az alapítók az otthon lakóitól, azok hozzátartozóitól, illetve bármely cégtől, vállalattól magán- személytől kapott támogatást elfogadnak. Új segédkönyvek felvételizőknek Újabb segéd- és tesztkönyveket adott ki a Pécsi Értelmiségi Klub az érettségire és a felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizsgáira készülő közép- iskolás diákok számára. A Janus Pannonius Tudományegyetem oktatói által írt segédkönyvek felépítése eltér a hagyományosaktól, a tananyagot nemcsak követik, hanem rendszerezik, elemzik is, továbbá ellenőrző és tesztkérdésekkel segítik használóik folyamatos önkont- rollját. A pécsi ÉK-klub gondozásában eddig öt olyan könyv jelent meg, amely számottevően megkönnyíti a vizsgára történő felkészülést. Horváth Csaba Magyarország 1944-től napjainkig című munkája valamint a történelemből vizsgázóknak szánt segédkönyve és példatára már a második kiadásban kapható, s a napokban jelent meg Gyetván Ferenc- Dr. Varga József matematikai, Molnár László biológiai és Szabó Tamás irodalmi felkészítő segédkönyve is. A köteteket a Pécs-baranyai Értelmiségi Klubban - Pécs, Vá- rady Antal utca 7/2 - lehet megrendelni. 455 ezer munkanélküli Február végén - előzetes adatok szerint - 455 ezer volt a munkanélküliek száma, s ez 8,4 százalékos rátának felel meg . A legmagasabb a munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol eléri a 16,5 százalékot a munkanélküliek aránya. A pénzpiac az új banktörvény után A pénzintézetek működőképességét nehezítik a hatályba lépett új törvények. Forráshiány van, mert a fizetésképtelenné válók köre egyre bővül, akik nem képesek visszafizetni a tartozásaikat, és e miatt a bankok sem tudják forgatni a pénzüket. Ezzel együtt a nem hitelezhetők köre drasztikusan megemelkedett. 1991. december elsején minden pénzintézetre egyaránt érvényes új banktörvény született, ami jó keretek közé szorítja a pénzpiac résztvevőit. Olyan részleteket is szabályoz, amelyeket eddig nem, mint például a fedezet-biztonság. Ez hasznos és minden bankra egyaránt kötelező. Azonban az egyik napról a másikra való átállás feszültségeket okoz. A pénzintézetek eddig is törekedtek arra, hogy a hiteleket behajtsák, azonban most úgynevezett tartalékalapot is kell képezniük, ez viszont szűkíti a forgatható összeget.- Már a hitel folyósításakor el kell dönteni, hogy milyen jövője lesz egy kft-nek - mondja Kiss Endre, a Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke. - A hiteleket legalább negyedévente minősíteni kell, amit a Bankfelügyelet ellenőriz. Tartalékalapot kell képezni. A bankoknak egyre több a kintlévőségük. A vállalkozások sorra csődbe mennek, a törlesztő részleteket képtelenek fizetni. Kettősség van a kormány gazdaságpolitikájában is, az egyik oldalon vállalkozás élénkítésről beszél, míg a másikon magas kamatokkal nehezíti azt. Kialakult egy káosz. A KISOSZ-szal közösen segítséget ajánlottunk a vállalkozóknak. Kedvezményes hitelt nyújtottunk a részükre. Ez a hitelkonstrukció nem vált be, mert a vissza nem fizetett ösz- szeg ötszöröse a szigorú feltételekhez szabott kölcsönök törlesztéséhez képest. Az összes takarékszövetkezet elsősorban a saját régiójában tevékenykedik. Felajánlották a nagy kereskedelmi bankoknak, hogy a banki titok megőrzése mellett egymást információval segítik, hogy olyanok ne jussanak hitelhez, akik valójában nem rendelkeznek megfelelő fedezettel, és már előre látható, hogy sikertelen lesz a vállalkozásuk. A jelenlegi gyakorlat, hogy ha az egyik pénzintézetnél nem kapok hitelt, elmegyek egy A darusember- Véletlenül lettem toronydaru-kezelő mondja a 21 éves Jakab Gábor -, munkahelyet kerestem, amikor egy újsághirdetésen akadt meg a szemem: géplakatost és darust kerestek. Jelentkeztem, s mivel a szakmám éppen géplaktos, csak egy rövid tanfolyamot kellett elvégeznem, majd vizsgáznom, s elkezdhettem dolgozni. A várdombi fiatalember ezekben a hetekben a szekszárdi Centrál Kft. toronydaruját irányítja Pécsett, a Rákóczi úti távközlési üzemviteli épület kivitelezésénél. A lenyűgöző méretű daru technikai adatait kapásból sorolja: 30 méter a magassága, 35 méter a gém hosszúsága, az összsúlya 52 tonna, s 8 tonna terhet képes megemelni.- Milyen a világ onnan a magasból?- Amikor valahová települünk, akkor az elején meg kell szokni a látványt, néhány nap után azonban már minden ismerős. Remek itt Pécsett dolgozni, csodálatosan szép a város, főleg este, a kivilágított utakkal, terekkel, a fénylő Mecsek-oldal- lal... Az nagyon furcsa, hogy ha több órát a daru üvegfülkéjében vagyok, s lejövök, akkor minden olyan nagynak tűnik. Beszélgetünk félelemről, szédülésről, bezártságérzetről, Jakab Gábort természetesen ezek nem gyötrik - hogyan is lehetne különben darukezelő? - de hozzáteszi: ha erős szél fúj ott fent a magasban, akkor bizony kileng a daru, s miután lejön az ember, úgy érzi magát a szilárd talajon, mintha hullámzó vizeken himbálódzó hajóról lépne a szárazföldre. Persze, éppenséggel az sem kis dolog, hogy naponta nyolcszor-tízszer fel- és lemászik a daru fémlétráján, s nem csak azért, mert nagy a veszély.- Szerencsés helyzetben vagyok, mert a mozgásszegény életmódot a munkámban tudom kiegyenlíteni - mondja nevetve, majd hozzáteszi. - Érdekes, szép munka, szeretném sokáig csinálni, csak a különélés nehéz. Igaz, még nincs családom, s a cég fizeti a vendégszobát, mégis. Szívesen mesél arról, milyen egyezményes jelek vannak munkatársaival, ha emelni kell, ha leteszi a terhet, s azokat is megmutatja, amit a munkavédelmi szabályzat ugyan nem ír elő, de nap mint nap használnak. Nagyon kell figyelni, a kis hiba is végzetes lehet, nem csoda, tonnák kúsznak a levegőben. Még néhány hétig a mostani „telepítési helyen” marad a toronydaru és Jakab Gábor, utána a 400 ágyas klinika fölötti építkezéshez mennek, a Me- csek-oldalba. R. N. Képernyő előtt KiS nép, nagy televízió Kis nép, nagy televízió. Ez is valamiféle törvényszerűség lehet. Mármint, hogy kis nép vagyunk ugyan, de ehhez képest a televíziónk csak annál nagyobb. Aki szelet vet, vihart arat - kezdi is mindjárt a Hét műsorvezetője eseményeket soroló összefoglalóját e kétségtelen, a bölcsesség mértékével is mérhető nagyság tudatában. Vigyázzunk - ismétlődik refrénként az intelem - aki szelet vet, vihart arat. Például ott van ezen a héten a Palotás, aki kilép a frakcióból. Azután Keleti, aki nem átallott kilépni a munkaköréből. Azután az azeri-örmény konfliktus. A politika is kilép a medréből. De lehetséges, hogy a Duna-politika, sőt még a Duna is kilép. A hanghordozás mindettől hogy is lehetne emelkedett. Ellenkezőleg kissé tompa, reszelős, fájdalmakat ta- kargatóan fanyar. Pattog a labda: az újabb, képlékeny metaforában a labda maga Honec- ker, a lábtenisz résztvevői pedig Oroszország, Németország és Chile. Aki szelet vet, vihart arat. Kis nép, nagy televízió, üres elnöki irodával. Kis népnek mindig nagy ügye a nagy televízió, mint volt a kis nép nagy focija is. így azt, hogy miért üres az elnöki iroda, nem is érti. A vizuális média elnöke miért pro- fesszorkodik az óperencián túl, mint a mesében, amikor a munkájára - hiszi a balga - itthon lenne szükség a rendszerváltás nehéz napjaiban. Viszont jó alkalom ez arra, hogy jöjjön a múltat elsöprő új tévé-alelnök múltat söpörni. S hozzá is kezdjen azonmód, beiktatása után néhány órával. Mint a mesében és Magyarországon. Majd következik a tépelődés az elsöprendő múlton és az Alkotmányon, amely nem hajlandó söpörni, s amely ezért erkölcseiben süllyedni látszik. Süllyedni, mint egy hajó a szél vetése és a vihar aratása után. „A bizonytalanság áthatja jogrendünket” - szól a kommentár, mert nem akarja érteni, hogy az Alkotmánybíróság a Zétényi- Takács féle tervezet jogi használhatatlanságáról mondott véleményt, s nem a bűnösökről. Aki szelet vet, vihart arat - létezésük mégiscsak jó lesz arra, hogy a fogat-fogért logika totalitárius szellemét kiengedjék a palackból. Aki szelet vet, vihart arat. A kisnyugdíjasok sorsában és a tervbe vett nyugdíjemelés méltányos elosztásában sem a banki uzsorának vagy a költségvetésnek, és dehogy egy inflációkövető emelésnek, sokkal inkább az erénynek lehet majd megkülönböztetett, történelmi szerepe. A mikrofon körbe is jár, akár a Jóisten ujja. A képernyő előtt ülő kisnyugdíjasok így maguk is láthatták, több pénzük a képernyőn szereplő kisnyugdíjasoknak sincs. Mindezt Montesqieu is sejthette, mert a kisnyugdíjasok kispanaszai után a kis nép nagy televíziójának híradója a nagy franciát idézte ismét. Aki szelet vet, vihart arat. Mert csatlakozom azokhoz, akik nem akarván vihart, az Esti Egyenleg adásait sem nézik meg soha többé. A kormány felelős embereinek egyike és az egyes csatorna egyik vezetője a napokban ugyanis Komlón járt, hogy eltanácsolják a TV2 műsorától, az Esti Egyenlegtől a megtévedt ifjúságot. Ez a szerkesztőség vasárnap például az egészségügyi sztrájk bemutatására vetemedett, elvéve ezzel nemcsak az említett kisnyugdíjasok hétfőbe, hanem a sokaság jövőbe vetett hitét is. Bóka Róbert másikhoz, kedvez a szélhámosoknak.- Sajnos, még nem alakult ki igazán a vállalkozói szemlélet és felelősségtudat - folytatja Kiss Endre. - A vállalkozók az egyik oldalról kérik a segítséget, míg a másikon nem tartják be a játékszabályokat. A bajba jutott vállalkozóknak vagy cégeknek először az adósságaikat kellene rendezniük. Azonban sokan nem jól mérik fel a lehetőségeiket. A takarékszövetkezetek több kedvezményes akciót is hirdettek. Ha nem jön ütemezetten vissza a pénzük, akkor nem tudnak mit újra kihelyezni, hiszen abból élnek, hogy hiteleznek, ezért állandóan forgatniuk kell a pénzüket. A nagy kereskedelmi bankok jelentős háttérrel és tőkebiztonsággal rendelkeznek. Ezenkívül sokfajta tevékenységet folytatnak. Lehetőségük van a pénzek átcsoportosítására. Ennek ellenére az életszínvonal jelentős esése miatt sok gondot okoz nekik is a kintlévőségek behajtása. A hitelek engedélyezésénél, kihelyezésénél sokkal nagyobb gonddal járnak el, mint eddig. A magyar kereskedelmi bankok mozgásterülete szigorúan szabályozott, korlátok közé szorított, ami helyes, de ma még nagyon szokatlan, míg a külföldi pénzintézetekre szinte semmilyen korlátozó intézkedést sem hoztak. Ezért sokkal kedvezőbben adhatnak hiteleket. Még nagyon messze vagyunk a bankcsőd realitásától. Egyedi esetek ugyan vannak, de még ez messze nem jelenti azt, hogy csődben vannak a bankpk. Ez egy átmeneti helyzet. Csak a későbbiekben legyen kinek hitelt adni, legyen hova befektetni. Sz. K. Vak gyermekszobrászaink Frankfurtban A vak gyermekek képzőművészeti tevékenységét támogató frankfurti „Blinden Anstalt” Alapítvány két vak és egy gyengénlátó pécsi kisdiákot hívott meg művésztelepére. A pécsi Világ Világossága Alapítvány, a Baranya Megyei Alkotótelepek és a németországi alapítvány között tavaly létesült kapcsolat Josef Bauer képzőművész-tanár révén, akinek a kezdeményezésére az alapítány és a németországi szobrásziskola létrejött. Tavaly nyáron Siklóson rendeztek szob- rász-szimpoziont a pécsi gyermekeknek, majd ősszel a pécsi Ifjúsági Házban „Fényfogó” néven szakkört is alapítottak Csille Márta pedagógus és Pál Zoltán szobrászművész vezetésével. A három meghívott kisdiák, Árki Viktória, Komlósi Zoltán és Szabó Róbert ennek a szakkörnek a tagja. B. R. A szabadságharc tanúi Honvéd tisztek sírjai a pécsi temetőben A Baranya Megyei Levéltár kutatógárdája a Baranyai Helytörténetírás 1973-as kötetében dolgozta föl Baranya és Pécs 1848/49-es történetét. Ebben a kötetben látott napvilágot az a tény- és fényképanyag, amely a köztemetőben nyugvó 1848/49-es hősök sírjaira vonatkozik. Ennek nyomán Fetter Antal helytörténetkutató vállalta magára először a sírok gondozásának megszervezését. S hogy nem volt ez egyszerű dolog, bizonyítja az a tény, hogy Tallián Károly őrnagy sírját addigra már elbontották, s újból védetté kellett nyilvánítani. Szerencsére sikerült társakat találnunk, amikor ugyanis átvettem a munka irányítását, az azóta ilyen formában megszűnt Nagy Sándor-laktanya, majd a Bajcsy-laktanya honvédéi vállalták azoknak a síroknak a gondozását, amelyeknél a hozzátartozók elhaltak. Jelenleg az 500. illetve az 506. Ipari Szakmunkásképző gondozza, de remény van arra, hogy a pécsi ön- kormányzat fölveszi azon jegyzékre, amelyet a város a hivatalból gondozandó sírokról állított össze. Feltétlenül meg kell még említeni a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesületet, amely mindig nagy gondot fordított eme nemes hagyomány ápolására. Nagy örömünkre szolgál, hogy a városi önkormányzat, annak vezetői átérzik ezen kérdés fontosságát, és az idén második alkalommal tisztelegnek a sírok előtt. Reméljük, hogy a város polgárai is nagy nemzeti ünnepünkön minél nagyobb számban jönnek el délelőtt a temetőbe Dr. Vargha Dezső
