Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-09 / 68. szám
8 aj Dunántúlt napló 1992. március 9., hétfő Új háziállatok géntechnológiával A tudósok már a 70-es évek óta képesek megváltoztatni a növények és állatok öröklött tulajdonságának hordozóit. A kék rózsa például - feltalálója szerint - Ausztráliában több száz millió dollárt hozhatna a konyhára. Óriási üzletnek ígérkezik a saját magát „nyíró” birka is. Erről hat héttel a természetben is előforduló protein oltás után a gyapjú lefej- tődik és kézzel lehúzható. Az ausztrál CS1RO kutatóintézet munkatársai olyan fajta birka kitenyésztésén is dolgoznak, amelynek gyapja ellenáll a molynak. „Ez most még a fantázia művének tűnik - mondja dr. Oliver Mayo, a CSIRO állat- tenyésztő részlegének vezetője- de ez ezredfordulóra valósággá válhat!” A tudomány még nem jutott el odáig, hogy teljesen új teremtményeket produkáljon. De a rokon fajok - mint például a juh és a kecske, a csirke és a fúrj- keresztezése már lehetséges. „Most azon dolgozunk, hogy olyan kutyákat és macskákat tenyésszünk, amelyek ellenállnak a bolháknak - tájékoztat dr. Sleigh, az intézet egyik kutatója. Nem új fajták kialakítására törekszünk. A további kutatásokhoz fontosabb, hogy kitaláljuk, hogyan lehet például egy kutya tulajdonságait megváltoztatni.” Az Amerikai Tudományos Akadémia már 1987-ben nyilvánosságra hozta beszámolóját, amely a géntechnológiát a hagyományos tenyésztési eljárással azonos rangra emelte. Eszerint kockázat csak akkor lépne fel, ha a megváltoztatott állatok vagy növények a szabad természetben károkat okoznának, vagy megváltozott génjeiket átadnák más fajoknak. Robert Seamark professzor, a „szuperdisznó” megalkotója ezért mondott le a tenyésztésről. „A szuperdisznó keveredhetett volna vaddisznókkal és ez talán egy új szupervaddisznókból álló fajt eredményezett volna, ami a biológiai egyensúly megzavarásához és természeti károkhoz vezethetett volna. A gyorsabban növekvő „szuperdisznó”, amelynek kevesebb eleségre van szüksége és zsír helyet húst termel, csak akkor hasznosítható, ha terméketlenné teszik. Ez az előfeltétel egyébként minden mesterségesen előállított állatra igaz. „Az újonnan tenyésztett házi állatok kérdéséről nyíltan kellene beszélnünk” - véli Peter Singer professzor, géntechnológia morális problémáival foglalkozó, világszerte ismert szakember- Fenntartatásaim persze vannak, de ezek kisebbek, mint az emberi génmanipulációnál. Főként azért, mert ezekre az állatokra szükség van.” (FEB) Virágnyelv Ősidők óta kedves, szép ajándék, szemet gyönyörködtető lakótárs a virág, s a távoli múltban gyökerezik a virágnyelv is - az a sajátos kifejezési forma és szimbólum-rendszer, amely a színes, illatos növényekhez kötődve kialakult. A legnépszerűbb virág, a rózsa jelentése a különböző korokban sokat változott. Az antik Rómában a vad tivornyákba torkolló bacchanáliákon a császárok homlokát díszítették vele, szirmait pedig a boros kupákba szórták és megitták. A puritán középkor nehezen fogadta el a pogány világ e bűnös virágát - később azonban olyannyira megkedvelte, hogy még az imafűzér elnevezése is rózsafüzérré változott. A biedermeier korában a rózsa már a szerelem jelképe lett: vörös változata az igenlő, a fehér a nemleges választ jelentette. Sokféle üzenetet követít a szegfű. Menyasszony kezében a jegyesség, katona sapkáján a bátorság kifejezője. Századunk elején a szocialista munkások gomblyukában díszlett. Talán ez volt az oka, hogy Rákosi Mátyás 60. születésnapjára állítólag olyan festményt szántak, amelyen szegfűcsokor díszlett - ám az ajándékot az éber környezet „törölte”, mert akkorra a szegfű a politika szimbólum- rendszerében a szociáldemokrácia kizárólagos virágává vált. A kikelet két hírnöke, az orgona és a gyöngyvirág a török hódoltság idején vált a nemzeti érzelmek egyfajta jelképévé. Ez időtájt terjedt el nálunk a mohamedán világból érkezett jácint és tulipán is. Máig sem ült el a vita arról, hogy a sokkal régebbi eredetű tulipános ládákat ugyan milyen virág díszítette? A yjövo hajója” Japánban, Osaka kikötőjében vízre bocsátották az első olyan tengerjáró- hajót, amelyet ún. „szupervezető elektromágne- sek”-ből nyert energia hajt meg. A „Yamamoto 1” megnevezésű hajó sikerét jelzi abban a drámai küzdelemben, amely a világelsőségért folyik a szupervezetők technológiájának alkalmazásában. A hajót, amely az 1945-ben a szövetségesek által elsüllyesztett csatahajóról kapta nevét, a Mitsubishi Heavy Industries cég gyártotta. A cég azt állítja, hogy az itt alkalmazott működési elvre fognak épülni a jövő század nagy óceánjárói is. Hogyan nyer energiát az új hajó? Amikor elektromos áramot bocsátanak a szupravezető által teremtett erős mágneses térbe, olyan energia keletkezik, amely képes arra, hogy vizet préseljen ki nagy sebességgel egy nyíláson keresztül s ezzel előre hajtsa a hajót. A szupravezető azért annyira hatékony, mert benne az elektromos áram csaknem ellenállás nélkül tud haladni. Amikor a 280 tonnás hajót vízre bocsátották, a motornak ezek a különleges tulajdonságai még nem mutatkoztak meg- a teszt-próbák csak a nyáron fognak megkezdődni. Elméletileg ez a motor akár óránként 100 csomó sebességgel is haladhat „1 csomó 1854 méter, 1 tengeri mérföld) de a Yamamoto 1-et csak 8 csomós segességre méretezték. (HTI-Press) A McDonald’s előőrsei félve tették ki az első cégért Tokióban, ám a reklám csodákat tett és ma már ezernél több vendéglőt üzemeltetnek a szigetországban. A tengerentúli újdonságok ízére elsőként a fiatalok haraptak rá, méghozzá olyan mértékben, hogy Japán történelmében Híznak a japánok első ízben lépték át a túlsúlyosnak nevezett orvosi kategória küszöbét. Egészségügyi minisztériumuk szóvivője szerint „különösen a 40-50 éves nőknél lett gond az elhízás. Mintegy 30 százalékuk vált túlsúlyossá, míg a férfiaknál csupán 20 százalék.” A gyermekek kétharmada eszik ma többet annál a bűvös 2500 kalóriánál, amelyet a szervezet még fel tud dolgozni. A közoktatási minisztérium is jelentkezett egy különös statisztikával. Eszerint a 17 éves iskolásfiúk átlagos magassága 8,2 centiméterrel aladja meg a 30 évvel ezelőtt mért adatokat. Hol, mennyiért laknak? Drága a lakbér Alábbi összeállításunk a világ néhány nagyvárosáról a Springer Külföldi Sajtószolgálatának (SAD) közreműködésével készült. Kiderült: Hamburgtól Tokióig mindenütt drága a lakbér. Hamburg Minden hamburgi háztartás nettó jövedelmének 21,5 százaléka megy el lakbérre + a mellékköltségekre fűtés nélkül. Hamburgban ez a következőképpen alakul ki: háztartásonként 2800 márka bevétel, ebből 600 márka lakbér egy 71 négyzetméteres lakásnál. London Az átlag londoni nettó jövedelmének kb. 41,82 százalékát fizeti ki haj Iákáért. Tény viszont, hogy kevés angol lakik bérlakásban. A legtöbben amint lehet, lakást vagy házat vásárolnak és havonta törlesztik a kölcsönt. Ez a jelzálogkölcsön gyakorlatilag megfelel a havi lakbérnek. Az átlagos lakbér Londonban havonta 604,07 font. Ez kiegészül úgynevezett közösségi adóval, akár tulajdonos, akár bérlő az illető. Ez havonta 35 fontig terjedhet, városrészenként különböző. Az átlagos nettó havi jövedelem 1444,40 font. New York A New York-i Buren of Labour Statistics adatai szerint, az átlagos New York-i háztartás nettó bevételének 34,2 százalékát költi lakbérre. A Bureau kétféle háztartást tart nyilván. Egyrészt olyan családokét, amelyek 36 300 dollár éves keresettel bírnak (3025 dollár havi bér) s ebből átlag 850 dollárt fizetnek a 71 négyzetméteres lakás bérére. Ez jövedelmük 28,1 százaléka. Másrészt figyelembe veszik azt is, hogy New Yorkban sok család csak 24 200 dollárral rendelkezik évente, tehát 2017 dollárral havonta. Ebből jön le 750 dollár - 37,2 százalék - lakbérre. Róma Az olasz Statisztikai Hivatal (Istat) adatai szerint a lakbér aránya a jövedelmekhez viszonyítva Eszak-Olaszországban 14,3 százalék, Közép-Olaszor- szágban 15,7 százalék, Dél-Olaszországban és a szigeteken 15,4 százalék. így jön ki az átlag egész Olaszországra: 14,9 százalék. így már kiszámolható a római adat: a nettó jövedelem (családonként) 2,4 millió líra. Rómában egy 75 négyzetméteres lakásra eső lakbér 650 000 líra, ami 27,08 százalék. Ez azonban csak azokra a lakásokra érvényes, amelyeket az államilag megszabott árak alapján adnak ki. Az ilyen lakások a piacon számottartottaknak kevesebb, mint 15 százalékát teszik ki. A bérlőket védő szervezetnek is köszönhető, hogy a római lakosok a valóságban átlagosan „csak” 950 000 lírát fizetnek egy 75 négyzetméteres lakásért. Stockholm Stockholmban egy megfelelő állagú, átlagos régi lakás (75 négyzetméter), jelenleg átszámítva 45 ezer forintba kerül egy hónapra, míg egy újonnan épült, hasonló méretű ház havi bére 65 ezer forintnak felel meg. Egy tisztviselőcsalád nettó jövedelme két átlagkeresővel mintegy 200 ezer forint. Sydney Az embereknek Sydney-ben túlnyomórészt saját házuk vagy öröklakásuk van, s a hiteltartozásokért és visszafizetésekért gyakran többet fizetnek, mint a nettó jövedelmük 21,5 százaléka. A lakbérek meghaladják a szokásos munkabér 21,5 százalékát.-Tokió A lakbér a japán fővárosban a tokiói városi közigazgatási statisztikák alapján 19,2 százalék (71 négyzetméteres lakásra átszámítva). Tokióban egy átla- gosn lakás 60,27 négyzetméter nagyságú. Ez a szám viszonylag kicsi, mivel a városban sok vállalati és szociális lakás van, s ez erősen befolyásolja az átlagot. A magánlakások lakbérei nagyon magasak. Az állami Tervgazdálkodási Hivatal adatai szerint az elmúlt év októberében Tokióban a megélhetési költségek a magasabb élelmiszer- és szolgáltatási árak miatt mintegy 24 százalékkal voltak magasabbak, mint Németországban. Az amerikai „Money Magazine” adatai alapján 1991 októberétől Ausztrália áll az első helyen a világon a saját tulajdonban lévő lakások tekintetében az összlakásállomány 69 százalékával. Ezután következik Finnország, az Egyesült Államok, majd Kanada, Japán és Belgium. Ferenczy Europress Nyilvános koleszterinszint-mérések Lehet ötezer halállal kevesebb? Magyarország lélekszáma drámaian fogy. Ezért csak közvetve felelősek a szülőképes korban lévő nők. A kép teljességéhez tartozik, hogy sokkal többen halnak meg, mint ahá- nyan születnek. A magas halálozás egyik fő oka a szívinfarktus. A statisztikák szerint ez a betegség nem tizedeli, hanem ötö- döli az embereket. Minden ötödik halálért ma a szívizom elhalás, ismertebb nevén az infarktus tehető felelőssé. Az erre való hajlam korai felismerését segíti a vérkoleszterin-vizsgálat. Az utóbbi években ezzel a szóval gyakran találkozunk az egészségvédőknél, sőt azt is tudjuk, hogy Amerikában szinte hisztériáig fajuló kultusza van a koleszterinmentes táplálkozásnak. Mellesleg ennek meg is van az eredménye: az USA-ban 55%-al szorították vissza az infarktust. Mi a koleszterin, és miért kell mérni? A koleszterin nem más, mint szervezetünk sejtjeinek fontos alkotórésze. Hiánya lehetetlenné teszi az életet, felszaporodása kóros, és betegségekhez vezet. A szív koszorúerei látják el a szív izomzatát vérrel. Ha a koszorúerek belső rétege megvastagodik, abban „plak- kok” keletkeznek. A plakkok fő alkotórésze a koleszterin, és ebbe a gélszerű anyagba később mész rakódik le. Ez előbb érelmeszesedéshez vezet, majd a lassú vérkeringés miatt előállhat a vérrögösödés, azaz a trombózis, és ha a vérrög a beszűkült ereket elzárja, akkor a szívizom nem kap többé elég vért. Ez pedig a szívizomzat elhalásához, infarktushoz vezethet. Létezik védő és ártó koleszterin, értékét millimolban adják meg, neve: összkoleszterin szint. A teljesen megfelelő átlag, amivel nincs probléma, az 5,2 millimol. Czeizel doktor tavalyi nyilvános koleszterinszűrésén, amit a fővárosban hirdetett meg, 15 000-en jelentek meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a megmértek közül 28%-nak volt meg a kívánatos, jó érték. A szűrésben resztvettek 59 százalékának 5,3 és 7,8 közötti átlaga volt, amivel már ajánlatos lenne orvoshoz fordulni. Végül 13%-nak az átlaga meghaladta a 7,8-at, s ez komoly orvosi ellátást igényel. A vérkoleszterin-szűrés olyan sikeres volt, hogy az idén május 20-27., május 30 és június 7-e között a méréseket ismétlik. Közkívánatra most a vidék is bekapcsolódik. Dr. Kökény Mihály kardiológus vezetésével Tatabányán, Salgótarjánban, Debrecenben, Pécsen és Sopronban is lesznek nyilvános koleszterinszint-mérések. Természetsen mindenkiben fölmerül a kérdés, vajon nekem milyen a koleszterinszinten? Ha önnek magas a vérnyomása, ha gyakran érez szívtáji szorító fájdalmat, ha netán volt már agyvérzése, trombózisa, nos, akkor minden bizonnyal komoly a veszély. A cigaretta is nagyon lényeges kockázati tényezője az infarktusnak. Az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozásunknak egyik fontos feltétele például a közintézmények füstmentesítése. Nehéz helyzetben vannak azok is, akik túlságosan szeretik a jó magyar konyhát. A koleszterinszintet különösen emelik a zsírok, a zsíros szaftos húsok. Nem igazán ajánlott fogyasztásra a tejszín, a szalonna, a tepertő, a belsőségek, a császárhús, a szalámi, a zsíros sajtok. A tojássárgája tömény koleszterin. Nemkülönben a csokoládék, a habos vajas sütemények. Mit kellene ennünk? A legfontosabb, hogy a telítetlen zsírsavak bevitelét csökkentsük. Azaz, ha lehet, ne együnk disznózsírt, vagy tokaszalonnát. Próbáljunk olajjal vagy margarinnal főzni. Barátkozzunk meg a hallal, a barna kenyérrel és a sovány tejjel. Ne tegyünk három kanál cukrot a kávéba, és főképp ne púpozzuk meg tejszínhabbal. Ne sózzunk, de ha igen, akkor mértékkel. A szója csökkenti a koleszterint, a főzelékek, rostos gyümölcsök, hüvelyesek szintén hasznosak. Mostanában olyan termék is megjelent a Fitotékák polcain, amelyek sikerrel csökkentik a szervezet vérzsír-szintjét. Ezek szedését azonban az orvossal kell megbeszélni. De gyógyszerek helyett legalább egyszer az életben meg kell méretni a koleszterinszintünket. Seszták Ágnes Nem is létezik Washington - A Kelet-Euró- pában árult „vörös higany” nem is létezik - idézte az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségének szóvivőjét szombaton a The Washington Post. David Kyd, a bécsi székhelyű intézmény illetékese elmondotta a lapnak: eddig semmi jelét nem találták annak, hogy a volt Szovjetunióból hasadó anyag, vagy nukleáris techno lógia került volna illegálisai külföldre. Az úgynevezett vörös higanyt, amely egy budapesti napilap szerint plutóniumbomba alapanyagául szolgál i amellyel Bécsben állítólag gyil kosságokat követtek volna el, tudomány nem ismeri. Létezik viszont az okkersárga színű hi gany-fulminát, de az nem radioaktív s nem alkalmazzák a nukleáris iparban. Felhasználják viszont a lőszergyártásbar és - évekkel ezelőtt - használ ták rakétahajtóműveknél is - tá jékoztatott az ENSZ-szóvivő.
