Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-09 / 68. szám
1992. március 9., hétfő üj Dunántúli napló Szót kér a leváltott cukorgyári elnök-igazgató A külföldi befektető csak a saját érdekét nézi Néhány héttel ezelőtt már foglalkoztunk lapunkban a Ka- poscukor Rt.-vei. A termelők és a gyár jelenlegi vezetői arról szóltak, miért lett az rt. veszteséges, és miért keseredett meg a tsz-knél a cukorrépa íze. Nemrég felhívta szerkesztőségünkét Kováts Imre, a Kaposcukor Rt. leváltott elnök-vezérigazgatója. Az Agrana ellenáll- 1991. október 22-dike óta, amikor is a közgyűlés az Agrana javaslatára visszahívott tisztségemből, még a gyár küszöbét sem léphetem át - mondja. - Közel 15 évet dolgoztam ott, hat évig voltam a vezetője. 1990-ben ezt a gyárat privatizálták elsőként, ami akkor jó üzletnek tűnt, biztos jövőt ígért a dolgozóknak, de úgy néz ki, hogy ez lesz a veszte. Amit 1987-ben sikerült megakadályozni, hogy bezárják, most a külföldieknek, és a jelenlegi vezetésnek sikerül. A Kaposcukor Rt.-nek 1990-ben 134 milliós nyeresége volt. 1991 első három negyedévében még 23 millió a nyereség, de már májusban látható volt, hogy veszteséges lesz, ha nem tesznek időben ellene. A jugoszláv háborús helyzet, a belföldi cukorpiac összeomlása, és a drasztikus árcsökkenés már előrevetítette a veszteség árnyékát. Az értékesítés viszaesé- séből, az árcsökkenésből adódó pénzügyi hiány mérséklése, az év végi veszteség elkerülése érdekében a gyár vezetői javasolták az Agranának, hogy a bankban lévő 150 millió schilling alaptőkéből vonjanak be egy jelentősebb összeget a gazdálkodás finanszírozásába. Először 100 millió, majd miután az év közepére súlyosabbá vált a helyzet, 300 millió forint bevonását kérték, illetve „követelték”. Ez a mai napig nem történt meg. Az osztrákok először az 1991. végén kezdődő kapacitásbővítő beruházások elsődlegességére hivatkoztak, majd amikor elkészült a beruházási Lena, a parapszichológus csodanő Csak néz és mindent tud? Amikor először hallottam Lénáról, a magát parapszicho- lógusnak nevező gyógyítóról, csak legyintettem, hogy lám ismét egy csodabogár, aki hülyíti a hiszékeny embereket. Aztán hol ismerőseim számoltak be a vele való találkozás hihetetlen eredményeiről, hol ismeretlen olvasók hívtak fel és mesélték el, miféle nyavalyáikból gyógyúltak ki Lena által. Ezek a nyavalyák pedig a legkülönfélébbek voltak. Volt aki idegzsábájától, migrénjétől szabadult meg, volt aki azt mesélte el, hogy gyerekének elmaradtak az asztmás rohamai, volt akit izületi bántalmaiból gyógyított ki, volt akinek meggyógyult a makacs krónikus gyomorfekélye, s még ki tudja, mi mindenfélére találtak gyógyulást az orosz nőnél. Ez már eleve gyanús, gondoltam, ha eny- nyire egymástól igencsak különböző betegségeket azonos módszerrel gyógyít valaki. Azt meg már végképp hihetetlennek tartottam, hogy az elmondások szerint' Lena semmit sem csinál, csak nézi a beteget. Nem masszíroz, nem csavar ki végtagokat, nem nyomkod akupunkturás pontokat, semmit nem csinál, csak néz. No, ezt megnézem magamnak, gondoltam és amikor meghallottam, hogy pár nap óta itt Pécsett a Kikelet Szállóban is rendel, felkerestem. Tulajdonképpen nem tudom, mire is számítottam - már ami a hölgy kinézését illeti - de arra semmiképp, ami a valóság. Ugyanis egy fiatal, igazi szépséggel találkoztam, akinek csodálatos szemei vannak. Amikor arról próbáltam faggatni, hogy kicsoda is tulajdonképpen és hogy miben is áll a különös gyógymódja, a tolmácsmő segítségével a következőt tudtam meg. Orlova Elenának hívják, Moszkvában járt egyetemre programozó matematikus szakon. A nagymamája foglalkozott mindenféle gyógyítással, füvekkel és különböző módszerekkel, gyerekkorában ebben nőtt fel. Az egyetemen az egyik tanára járt Amerikában és ő mesélt arról, hogy volt egy olyan kutatóintézetben, ahol fizikusok a különböző parajelenségeket kutatják. Beszélt a különös képességekkel rendelkező emberekről, akiket itt vizsgáltak. Létrehozott Moszkvában is egy ilyen kutatócsoportot, ahová jelentkezett. Egy idő után rájött, hogy ő is rendelkezik különös képességekkel. Először csak viccelődésből a barátain, kollégáin próbálta ki, később komolyan kezdett vele foglakozni. Amikor arról faggattam, hogy jó-jó, de mi történik akkor, amikor a betegeket csak nézi, úgy próbálta megmagyarázni, hogy át tudja vinni az akaratát ahhoz, hogy az emberi szervezet tartalékenergiái felszabadúljanak és beindúl- jon egy öngyógyító mechanizmus. Azt mondta, ahogyan van bioenergia, ugyanúgy van pszichoenergia is. Tulajdonképpen a beteg önmagát gyógyítja, ő csak hozzásegíti őket ehhez.- Na, de hogyan? - fagga- tóztam hitetlenül, mire azt válaszolta, ezt nem tudja megmagyarázni. A tudományban és a természetben léteznek olyan jelenségek, amikről tudjuk, hogy vannak, de megmagyarázni nem lehet. Sokan elviszik a kórházi zárójelentéseiket, vagy elmesélik milyen problémáik vannak, de ha valaki semmit sem szól, Lena akkor is tudja mi baja. Sokszor olyant is, amiről az illető még nem tud. Csak ránéz, és tudja mi a baja? No, ez már nekem sok, gondoltam magamban és kajánul arra kértem, akkor mondja meg, nekem milyen problémáim vannak? Pár percig figyelmesen nézett, s aztán sorolta, döbbenettől eltűnt a kaján vigyor a képemről. Nem tudom, Lena valóban gyógyít-e vagy sem, de hogy nálam minden nyűgömet felsorolta, ami mostanában kínoz, holott életében először látott, hát ez egyszerűen hihetetlen. Kezdek hinni benne, hogy mégiscsak vannak boszorkányok. Sarok Zsuzsa javaslat, már a likviditási gondokra. A cukorgyár vezetői javasolták azt is, hogy az alaptőke egy részét ne devizában, hanem forintban kössék le a bankban, mert úgy nagyobb a kamatnyereség. Minden racionális pénzgazdálkodási elképzelést megvétózott az Agrana. Kijátszott vezetés- Az elmaradt pénzügyi intézkedések legalább 120-150 milliós kamatköltséget, veszteséget okoztak a gyárnak - folytatja Kováts Imre. - Ezen kívül a Kaposcukor Rt. is csak nagyon nehezen tudta eladni a cukrát. Ennek persze voltak „speciális” okai is. Az osztrák tulajdonos, az Agrana International AG kezdeményezésére a kaposvári, a petőházi, a sárvári cukorgyárak és az ugyancsak Agrana érdekeltségű Hungrana Kft. (a volt Szabadegyházi Szeszipari Vállalat) egyeztette értékesítési politikáját. Ennek az lett az „eredménye”, hogy az átadott piaci információk birtokában a Petőházi Cukorgyár Rt. és a Hungrana Kft. sorra felkereste a partnereinket, és a kaposvárinál alacsonyabb áron ajánlotta, illetve adta el a cukrát. Az Agrana az 1991. közepére várt cukorhiány miatt 3600 tonna finomítvány minőségű cukrot hozott be az országba a Hungrana Kft-én keresztül. Ennek döntő többsége is a kaposvári gyár partnerei között talált vevőre, alacsonyabb áron. Kaposvárnak mindezek jelentős árbevételkiesést jelentettek. Már 1991 augusztusában egyértelművé vált számomra is, hogy az Agrana elsődleges célja, hogy minél olcsóbban vásárolja meg a meglévő 31 százalékhoz a többségi részesedéshez szükséges vagyonrészt. Nyilvánvaló, hogy egy veszteséges gyár részvényeit legfeljebb névértéken, de inkább az alatt lehet eladni, az osztrák cégnek ráadásul elővételi joga van. Az osztrákok 1991 nyarán leállították a részvények értékesítésével kapcsolatos tárgyalásainkat. Ma már arról folyik a párbeszéd, hogy névértéken, vagy az alatt vegyék-e meg a részvényeket. Közös igazgató Az osztrákok a Kaposcukor Rt. alapító okiratának aláírásakor konkrét gazdaságfejlesztési programhoz társultak, azonban az Agrana a cégbejegyzéstől kezdve folyamatosan felrúgta a megállapodásokat. . Legnagyobb baj, hogy tönkreteszik a nagy erőfeszítések árán kiépített termelői kapcsolatokat, veszélyeztetik Dél-Du- nántúl cukorrépa termesztésének jövőjét. Az 1991. október 22. közgyűlés az Agrana javaslatára a Kaposcukor Rt. elnök-igazgatójává választotta dr. Fábián Károlyt, a Petőházi Cukorgyár Rt. elnök-igazgatóját. Az általa prognosztizált 120 milliós veszteség csökkenthető lenne, ha a 150 millió schilling nemcsak a bankban kamatozna, hanem fel is használnák. Szalai Kornélia Társadalmunk bűnöző hajlamú egyedei, mindenre elszánt tolvaj csapatai mintegy hagyományt teremtettek annak, hogy az újonnan nyíló áruházakat, üzletházakat az első napokban betöréssel, fosztogatással avatják fel. A sok apró kifosztott üzletről nem is beszélve, áldozatul esett ennek már Pécsett a még épülő Mecsek, majd a Szliven Aruház is. A hamarosan nyíló új Centrum Áruház minden bizonnyal kedvét szegi majd, a netán alantas szándékkal érkező látogatóknak. Európában a legkorszerűbbek közé tartozó számítógépes szabályozású rendszerük kívülről és belülről egyaránt védelmet nyújt. Az utóbbira a kettős üzemeltetés miatt van szükség, mert a Centrum Áruházak Kft. szintjei és az Élker Rt. alsó szinti ABC-je eltérő időpontban tart nyitva. Áz épületet kutyás járőrök vigyázzák a nap 24 órájában. A betörésvédelmi rendszer gerincét önellenőrző törés-, nyitás- és mozgásérzékelők képezik. Az ugyancsak állandó ügyeletet adó diszpécser számítógépén azonnal észleli, ha kirakat-, ablaktörés, ajtónyitás, esetleg szabotázs történik. A gép jelzései különbséget tesznek a behatolások módja között, ám a legkisebb rendbontás pontos helyét is azonnal kijelzi. A zárás után egy üres teremben mozgó személy haladási irányát szintén közvetíti. Felhívja a figyelmet a véletlenül nyitva hagyott ajtókra, de az érzékelő saját megsemmisítéséről is tájékoztat. így perceken belül közbeavatkozhatnak a rendészek, munkaidőn túl pedig a szoros összeköttetésben álló rendőrség emberei. A fizetés nélkül távozni szándékozók lopakodásának a svájci rádiófrekvenciás rendszer szab gátat. Ilyenkor óhatatlanul megszólal a jelzősziréna, illetve a kísérő fényjelzés... A tűzoltóság már az építkezés ideje alatt is kapott lehetőséget a gyakorlásra, s később is közvetlen kapcsolatban marad a Centrummal. A fokozott védelmet hő- és füstérzékelő berendezések biztosítják. A nagyobb áruházak ódzkodnak a betörési statisztikák nyilvánosságra hozatalától. Remélhetően Pécs új, impozáns színfoltjának és fontos kereskedelmi objektumának nem akad majd a jövőben „titka” a „beve- hetetlenség” terén. Tröszt E. Újabb népszavazás? Valószínűleg félreértés lehet annak a hírnek az alapja, melyet az A Hét című műsor repített világgá, s mely szerint dr. Torgyán József aláírás- gyűjtésbe kezdett a parlamenti képviselők visszahívhatósága érdekében. Hangya Antal, az FKgP baranyai elnöke szerint legalábbis nem erről van szó. Mint a megyei elnök lapunk kérdésére elmondta, az igaz, hogy Torgyán doktor közvéleménykutatásba kezdett, kiderítendő, vajon támogatnák-e az állampolgárok, ha népszavazást kezdeményezne az ügyben - a közvéleménykutatás alanyai viszont egyelőre csak az FKgP tagjai. Ellenben, mint Hangya úr mondja, a baranyai kisgazdák többsége támogatja Torgyán József kezdeményezését, s ha ez így van, előfordulhat, hogy a lakosság többsége is így vélekedik. Dr. Csefkó Ferenc alkotmányjogászt arról kérdeztük, milyen következménye lenne, ha Torgyán doktor tényleg rászánná magát az aláírásgyűjtésre?- Ha összegyűlne százezer aláírás, s az ennek nyomán kiírt népszavazás érvényes és eredményes lenne, valószínűleg nem csak a választási törvényt, de az alkotmány egyes részeit is módosítania kellene az országgyűlésnek - véli dr. Csefkó. - A fejlett demokráciákban viszont, s ezt el kell mondanom, a képviselők visszahívására nincs lehetőség, és úgy vélem, ha Magyarországon ez következne, az csak visszafejlődést jelentene. Gondolják csak el: a pártok akár havonta kezdeményezhetnék a másik párt képviselőinek visszahívását, s ez előbb-utóbb anarchiához vezetne. Abban viszont Torgyán úrnak adok igazat, hogy a pártok listáiról bejutott képviselők visszahívhatóságát törvényileg is szabályozni kellene. A jelen helyzetben ugyanis, ad absurdum, akár az is előfordulhat, hogy az országgyűlési képviselők, miután a választók bejuttatták őket a parlamentbe, közösen új pártot alapítanak, s ebben az esetben négy évig úgy irányítanák az országot ahogyan nekik tetszik. Ez persze csak elméleti lehetőség, s egyelőre - hál'Istennek - semmi jel nem mutatja, hogy valaha is valósággá válik. Az viszont már valósággá vált, hogy egy párt (vagy csak annak vezetése?) nem tud mit kezdeni saját, listáról bejutott képviselőivel... Pauska Zsolt Több mint 4 milliárd a lakossági hitelhátralék Egy év alatt több mint kétszeresére növekedett a lakossági hitelhátralékok összege — mondta az MTI érdeklődésére Keller Judit, az Országos Takarékpénztár főosztályvezetője. Hozzátette: az év végén már 4,4 milliárd forint volt az adósok hátraléka, míg 1990 végén csak 1,8 milliárd forint. Az elmúlt évi ugrásszerű növekedés összefügg a munkanélküliek számának 80 ezerről 400 ezerre való emelkedésével. Jelenleg mintegy 300 ezer adósnak van hátraléka, ami azt jelenti, hogy legalább két hónapja nem fizeti az esedékes törlesztést. Mint Keller Judit elmondta, egyre nagyobb gond az elmaradt befizetések behajtása, mert az állástalanok számának rohamos növekedése miatt a fizetések letiltása már nem eredményes módszer. Ezért jelentősen megszigorították a hitelek folyósítását. Ötvenezer forint felett már nem elegendő a jövedelemigazolás, a pénzintézet elősorban értékpapírt kér letétbe. Ezen kívül megfelelő fedezet a nem lakott ingatlan is. Az OTP-nél azt is elmondták, hogy miközben romlik az adósmorál, a betétállomány tovább növekszik. Januárban mintegy 6 milliárd forinttal emelkedett a lakossági betétek összege. A legkisebb rendellenességet is jelzi a számítógép az áruház biztonsági központjában, ahol állandó ügyeletet tartanak a szakemberek Fotó: Läufer László Bízik a biztonságban az új Centrum
