Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-08 / 67. szám
A világkiállítás és a vidék Palotás János: a „végek” is szerephez juthatnak Expo lázban él az ország. Amióta a világkiállítások nemzetközi bizottsága meghozta a döntést, miszerint Budapest zöld utat kapott a rendezésre, a legkülönbözőbb fórumokon hangoznak el vélemények, nyilatkozatok a témával kapcsolatban. Óriási a várakozás, ugyanakkor a kétkedés is, vajon a vidéknek lesz-e haszna ebből? Az elmúlt héten Pécsett tartózkodott Palotás János a VOSZ elnöke s mivel kezdettől ő volt az egyik fő Expo támogató, az Uj Dunántúli Napló megkérdezte, szerinte a vidéknek milyen szerepe lehet ebben a világraszóló eseményben?- Az a vidéken múlik - válaszolta Palotás János. - A környező országok már tudják, hogy nekik is jelentős szerepük lehet, drukkoltak nekünk, hogy sikerüljön. Több szomszédos ország gazdasági szakemberei mondták nekem: János, ugye meglesz nálatok a világkiállítás? ők tudják, hogy egy ilyen rendezvény nem korlátozódik csak arra a pár hektárnyi kiállítási területre, tudják, hogy világkiállítást nem lehet úgy rendezni, hogy a kisugárzása ne legyen több száz kilométer. Csak a magyar vidék szkeptikus, ők azt kérdezik tőlem, lesz nekünk valami hasznunk ebből? A válaszom: igen lesz! De azt senki ne várja, hogy valaki megmondja, hogy hogyan, hogy mit kell csinálni. A helyi önkormányzatoknak, vállalkozóknak kell tudni olyant kínálni, akár terméket, akár szellemi know-howt, akár kulturális, vagy egyéb idegenforgalmi programot, ami miatt megérje a külföldi üzletembernek megtenni a 200 kilométert. Nagyon nagy lehetőséget kínál az Expo mindenkinek ebben az országban. Ha itt Pécsett vagy Baranyában, vagy a szomszédos Tolna, vagy Somogy megyében például valaki világszínvonalú terméket tud készíteni, vagy valamilyen fantasztikus találmánya van, ennek a külfölddel való megismertetése olyan sokba kerül - bemutatkozás, kiállításokon való részvétel, üzletszerzők megfizetése - hogy a legtöbb cégnek, vállalkozónak, feltalálónak nincs ehhez pénze. Most több millió üzletember fog idejönni, s ha már itt van, biztos, hogy nemcsak Budapest érdekli, s oda fog menni, ahol érdekeset, vagy üzleti szempontból értékeset kínálnak neki. De, hogy mit és hogyan, ezt a vidék helyett senki nem fogja megmondani. S.Zs. Balatoni hajó-start A szezon kezdetéig a siófoki kikötó'ben pihen a balatoni flotta Fotó: Läufer László Könyvdagály és az antikváriumok „A könyv a legjobb barát”, hallottuk mindig is, s ebbe a meghitt kapcsolatba kevéssé illettek bele a könyvszakma maffiózói, a lobbyk. Eddig. Szigorúan „piaci keretek között” mára már mindent szabad, a li- citáció tétje, hogy ki tud minél gyorsabban, minél silányabb minőségű könyvet a lehető legdrágább áron az utcára dobni. Érdekes megfigyelni, vajon mindez hogyan jelentkezik az antikváriusoknál, akiknek működését ez az új helyzet mindenképpen meghatározza, ha meg akarnak élni. A dél-dunántúli négy megye szakemberei egybehangzóan állítják, hogy az emberek szeretnek olvasni, hozzák-viszik a könyveket. Azonban egy magára valamit is adó antikváriusnak egy szinten be kell, hogy teljen a pohár; van, aki a Playboyt még beengedi a boltjába, az alá már nem süllyed. Hisz az antikávirum mégiscsak az igényes könyvszerető olvasóra számít, aki tudja, hogy neki pont milyen könyv kell, s hogy azt megszerezze, mindent elkövet. Az antikvárius feladata pedig nem más, minthogy a kért művet „felhajtsa”, megszerezze, és jó kereskedőhöz méltóan a kuncsaftnak helybe szállítsa.- Sajnos, ezek a mai könyvek igazából nem is könyvek - szomorkodik Szűkíts Zoltán, pécsi antikvárius -, ezeken a silány kiadványokon nem lehet megtanulni a könyv tiszteletét. Egyetlen olvasás után lapjaikra esnek szét, senkinek sem lesz kedve úgy eltenni őket a polcra, hogy van egy értékes darabom, amit majd esetleg egy idő után megint előveszek, újraolvasok. M. K. Tagadhatatlanul nyárias napsugarak kísérték a balatoni szezonkezdést, amikor március másodikán kifutottak a MAHART Balatoni Hajózási Kft. első teherszállító hajói a siófoki kikötőből. A kompok március 14-én, a személyszállítók pedig április 11-én követik a kőszállítókat. Új hajók vásárlására a kft-nek nem futja, ezért a téli hónapokban minden évben alapos karbantartási, felújítási munkákkal varázsolják „újjá” a már nem fiatal vízi járműveket. A hajópark átlagéletkora 40 év, de akad 100 éves matuzsálem is, mint a most felújított Kelén, vagy a kedvelt, 1928-ban készült Tünde-motoros, amely idén fenéklemez cserén esik át. A 22 kikötő „kipofozásával” együtt összesen 30-40 millió forintba került az idényre való felkészülés. A hajók legnagyobb átka a rozsda, ám a mostani építményeknek még legalább 150 évet jósolnak. Húsz évi várakozás után júniusra elkészül végre Badacsonyban az új hajóállomás épülete, s impozáns vitorlás klubházat is építenek a kikötőbe. A balatoni „tengerészek” leginkább a forgalom visszaesésétől tartanak, ami 15 százalékkal csökkent. Hogy a tendenciát megállítsák, idén sűrűbben indítanak járatokat, elsősorban a legforgalmasabb Almádi-Siófok, Kenese-Füred és Balaton- boglár-Badacsony vonalon. Az utasok várható örömére sétafedélzetet alakítottak ki az egyik vízi buszon. Tavaly 433 zenés sétahajó futott ki, a hajókázás alatti zenélésben Pa Dö Dö-ék aratták a legnagyobb sikert. A különböző - naplementés, cigányzenés - hajótúrákra már gyérebb érdeklődést mutatott az egyre kevésbé fizetőképes utasközönség. Dr. Kopár István ügyvezetőt nyugdíjából egy évvel ezelőtt a dolgozók hívták vissza a hajózási kft élére. Akkor leépítés előtt állt a cég, az állami dotációt is megvonták, ám mára úgy tetszik, sikerül önállóan is talpon maradniuk. 1992-ben már saját maga üzemelteti a hajók, majd később a kikötők vendéglátó egységeit a MAHART. A menetdíjak sajnos idén is emelkedtek, a személyszállítókon és a kompokon egyaránt 20 százalékkal. Emellett különböző reklámtevékenységekből igyekeznek bevételhez jutni, ám a jövőben szigorúbban ügyelnek a hajók ízléses dekorációjára. Másfelől szívesen vennék tőkeerős külföldi cégek támlását, de a privatizáció nehézkesen indul a „vizen”. Az érdeklődő amerikai, svájci cégekkel eddig azért nem sikerült megállapodni, mert alacsony a nyereséghozam, hiszen a főidény valójában csupán hat hétig tart. Egyességre csak hosszútávon jövedelmező befektetőkkel tudnának jutni. Dr. Kopár István azonban derűlátó, s 1996-ra - a balatoni hajózás fennállásának 150 éves jubileumára - csodálatos vízi ünnepet ígér. Tröszt É. Pécsi fogorvos amerikai tapasztalatai Nálunk is lesz beültetett fogpótlás? Talán emlékeznek még olvasóink, amikor arról írtunk, hogy egy szalántai, ferde gerincű fiút meglátott az utcán egy amerikai református lelkész és elintézte, hogy ezt a számára ismeretlen gyereket teljes költségtérítéssel Amerikában megoperálják. Ennek folytatása is lett, a lelkész, Szilágyi István kezdeményezésére kapcsolat jött létre a pécsi és az ohioi egyetem között, miáltal több pécsi orvos utazhat Ohioba tanulmányútra. Elsőként az ortopédiai klinika vezetője töltött kinn pár hetet, s most nemrég érkezett haza a pécsi fogászati klinika docese dr. Szabó Gyula, aki a fogászati ellátás rendszerét, valamint az ott alkalmazott fogpótlási módszereket tanulmányozta. Őt kértük, számoljon be tapasztalatairól.- Az amerikai fogászati ellátásra az jellemző, hogy csak a megelőzési programokat finanszírozza a biztosító. A fogpótlás hihetetlenül drága. Viszont igaz, hogy a 6-10 éves korosztály fogászati ellátására, a fogak romlását megelőző programokra rengeteget költ az állam. A felnőtt területi ellátás teljesen a privát szférában történik. Az amerikai kollégák rendkívül segítőkészek voltak. Módom volt megismerni a különböző fogpótlási módszereiket és részvehettem többek között foggyökér beültetési műtéten. Igen gyakran alkalmazzák ott ezt a megoldást, ami rendkívüli technikai hátteret igényel és nagyon szigorú szabályokat kell betartani. Minden inplantációs fogpótlásnál előzetesen komp- juteres vizsgálattal feltérképezik a páciens alsó-felső állcsontjának állapotát, ugyanis nem mindenki alkalmas a fogbeültetésre. A kapott adatok alapján tervet készítenek a beültetés módjáról. Olyan megoldásokat láttam, amit elképzelni sem tudtunk itthon. Volt olyan paciens, akinek az alsó és a felső állkapcsában 5 beülteti gyökér is volt. A tervek szerint további orvosok, hallgatók mehetnek ki és ez nagy segítség. Ugyanis egyre több cég keres fel bennünket korszerű eszközök kínálatával, de nem rendelkezünk az azokhoz szükséges kellő tapasztalattal. Az amerikai kollégák úgy segítenek, hogy megtanítják az új módszereket, de eszközöket is szívesen adnának. így elképzelhető, hogy rövidesen a pécsi fogászati klinikán is végezhetünk rutinszerűen fogbeültetést. S. Zs. Gázüzemű gépkocsik? Göröngyök a váratlan zöld út előtt A gázüzemű gépjárművek kacskaringós története külön misét is megérne. Volt idő, amikor a külföldről behozott szerelvény beszerelését átmenetileg engedélyezték Magyarországon is, majd tiltották, kemény gépjárműellenőrzések és retorziók kíséretében. Főleg az árulkodó gázszagra menve. Persze a kérdés mindig az volt: miért igen és miért nem lehet gázzal autózni? Hiszen olcsó és talán bővebben van belőle. A napokban felröppent a hír: mivel az új adótörvények értelmében kilónkénti 24 forint adót kell fizetni a propán-bután gáz után, elhárult a jogi(?) akadálya annak, hogy autókat is ezzel üzemeltessenek. Sőt már egyesek ki is számolták, hogy a pb-gázra való átállás - a szükséges szerkezet beépítése - személygépkocsinként 15 ezer forintba kerülhet, s körülbelül 40 forintos üzemanyagköltség hozható ki, a benzin literére átszámolva. A valóban környezetkímélő üzemanyag külországokban ismert, ahol speciális palackokkal és töltőállomásokkal várják az ügyfelet. Nálunk az adótörvény váratlanul jött: a gázüzemű gépjárművekről álmodok majd csak ezután kaphatank útbaigazítást, remélhetőleg hamarosan. Legalábbis erről győzött meg körsétánk, mely során néhány illetékest a gázüzem jövőjéről faggattunk. A Közlekedésfelügyelet illetékese szerint nem olyan egyszerű a dolog, mint azt gondolnánk. Ugyanis az átállás műszaki feltételei nem biztosítottak: a gépkopcsiba beépíthető, speciális tankra van szükség és speciális töltőkutak hálózatára. Szerintük nem valószínű, hogy a régi módi, a pb-palack a csomagtartóban, engedélyezhető megoldás lehet. Az AFOR jogutódja, a Magyar Olajipari és Gázipari Tröszt marketing és kereskedelmi aligazgatója, Sági Dezső szerint annyira váratlanul csillant meg a lehetőség, hogy most kezdtek csak töprengeni a teendőkön. Olasz és német cégektől már kaptak ajánlatot - komplett rendszereket -, de egyéb egyeztetések híján érdemben nem tud a kérdésről beszélni. Nyílván előbb a műszaki megoldásokról kell döntést hozni, valamiféle másutt is jól bevált rendszer átvételéről, s aztán startolhatna a gépkocsi átalakítási dömping. Végül az autószervizek, köztük a pécsi, Szigeti úti AUTÓ- FIT igazgatójának, Kaponyi Lászlónak a véleménye: ha döntés születik, a gépkocsik gázüzemre való átszerelésének teendőit szakembereik nyomban vállalják. Kozma Ferenc Hihetők még a csodák? Agykontrollosok Pécsett Akik most kezdik, újonnan, talán még a csodában hisznek, azok, akik már végeztek agykontroll tanfolyamot, állítják, hogy minden pusztán a bennünk szunnyadó energiák felszabadításával érhető el. A hétvégén az Ifjúsági Házban és az Apáczai Nevelési Központban is zajlottak agykontroll tanfolyamok. Jósé Silva texasi módszerét immár a Föld ötven országában próbálják elsajátítani, s mára már Magyarországon is több, mint húszezer fölé emelkedett azok száma, akik megpróbálkoztak a „terápiával”. Pécsett sok száz ember za-. ránkodolt el a Kertvárosba, tizenévesektől egészen idősekig, de mind egyetlen céllal: hogy javítsanak közérzetünkön, dinamikusabbak, energikusabbak legyenek, képesek legyenek tudatosabban dolgozni egy cél érdekében. A módszer szerint az „alfa állapotban” minderre kiváló mód nyílik, mivel életünk legtöbb mozanata pszichoszomatikus alapokon működik, s ezek kontrollálása a fő feladat. Azok, akik végeztek ilyen tanfolyamot, állítják, hogy életük minőségében megváltozott, kapcsolataik normalizálódtak, önbizalmuk megnőtt. S ami még fontos, hogy aki egyszer a módszert megtanulta, annál mindez egy idő után már magától működik, mondhatni „kontroll” nélkül. M. K. Már vidéken is tőzsdézhetünk OTP Bróker Rt. az ország minden pontján Látra szóló betétkönyvét, alacsony kamatozású kötvényét, otthon tartott készpénzét, vagy ha lesz kárpótlási jegyét részvénybe, vagy értékpapírba fektetheti ma már bárki. Ezeket a tőzsdére is viheti brókereken keresztül. A brókercégek nagy része ma még Budapesten működik, de az OTP Bróker Rt. a takarékpénztár teljes hálózatán keresztül fogad megbízásokat magánszemélyektől, vállalatoktól egyaránt. Az ügyfelek a Világgazdaság és a HVG című hetilapok alapján tájékozódhatnak az aktuális árfolyamokról. Ezek segítségével dönthetik el, hogy milyen értékpapírokat kívánnak venni, vagy eladni. Ezekért mennyit adnak, és mennyi időt szánnak az ügylet lebonyolítására. A brókerektől is lehet információt szerezni. Vételi szándék esetén az OTP Bróker Rt. bizományosi szerződést köt, és egy százalék, de minimum 300 forint jutalékot számít fel. A vételárat a szerződés megkötését követően kell kifizetni. A megbízási idő lejártáig ez a pénz nem kamatozik, ha a brókerek nem tudják az ügyletet lebonyolítani. Éladásnál az értékpapírt letétbe kell helyezni, a névérték 0,1 százaléka a letéti díj. A jutalékot ebben az esetben utólag, az eladási árból vonják le. A reggel 10 óráig faxon befutott megbízások kerülnek az aznapi budapesti tőzsdére. Baranya megyében Pécsett az OTP Igazgatóságán, a komlói, a mohácsi, a siklósi, a szigetvári fiókokban, valamint Sásdon, Sellyén és Szentlőrincen működnek brókerek. Máris többen érdeklődtek a pénzintézet új szolgáltatása után. Tolna megye minden városában, az OTP fiókokban lehet részvényeket, venni és eladni. Egyelőre ügyfélre várnak. Somogy megyében Kaposváron, Marcaliban, Nagyatádon, Barcson, Bogláron lehet tőzsdézni az OTP fiókjainál. Siófokon államkötvényeket, IBUSZ és FOTEX részvényeket vettek magánszemélyeknek a tőzsdén. Sz. K. vasárnapi 3