Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-05 / 35. szám

1992. február 5., szerda aj Dunántúli napló 3 Az összefogás megszűnik, mindenki döntsön a saját szakállára . . Elmarad a cukorrépa-bojkott Személyeskedő felszólalások A Munka Törvény- könyv vitája Egy hete még úgy volt, hogy egységesen kiállnak érdekeikért Dél-Dunántúl cukorrépatermelő gazdaságai, melyek a termelés bojkottálását is fontolgatták a Kaposcukor Rt. által az idei termésre meghirdetett nevetsé­gesen alacsony árak miatt. Mára a helyzet megváltozott. A cu­korgyár egyenként tárgyalt partnereivel és ügyes (sokak szerint elvtelen) taktikázással megosztotta a termelőket. Emi­att aztán a „répásoknak” nem maradt más lehetőségük, mint hogy saját belátásuk szerint döntsenek: beállnak-e az előny­telen szerződést kötők sorába. A kialakult helyzetről Lipák László, az Iparinövény Terme­lők Országos Választmányának elnöke adott tájékoztatást: Borisa Salamahe képei Mohácson A sabaci születésű neves horvát festőművész, Boris Sa­lamahe tárlata nyílik február 7-én, pénteken 17 órakor Mo­hácson a Kossuth Filmszínház emeleti kiállítótermében. Az akvarell-képeket bemutató, feb­ruár 23-ig látogatható tárlatot dr. Sarosácz György etnográfus, múzeumigazgató nyitja meg. Orenburgiak gyűlése Budapesten Az „Orenburgi Gázvezeték Építkezésén Dolgozók” elneve­zésű alapítvány kuratóriuma or­szágos gyűlést tart február 8-án, szombaton 9 órai kezdettel Bu­dapesten, a X. kerületi Népligeti úton lévő Planetárium központi termében.Itt a meghívott szak­emberek felvilágosítást, eligazí­tást adnak a hírhedtté vált épít­kezésen dolgozók kérdéseire, problémáira, illetőleg felvilágo­sítást adnak az eddigi vizsgála­tok eredményeiről. Február 22-ig lehet egyéb­ként jelentkezni a volt orenbur- giaknak a különböző orvosi bi­zottságok elnökeinél orvosi vizsgálat lefolytatása céljából, mégpedig kizárólag levélben. A Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megyei érintettek dr. Mózsik Gyula egyetemi tanár­nak (Pécsi Orvostudományi Egyetem I. sz. belgyógyászati klinika) jelezhetik igényüket, a 7634 Pécs, Ifjúság utca 13-15. címen. M. A.- Akkor kezdtek elmérge­sedni a dolgok, amikor az érvé­nyes, meglévő tavalyi szerződé­sek ellenére a cukorrépabetaka­rítás kezdetekor bejelentették a kaposváriak, hogy 16,3 száza­lékkal csökkentik az árat. Most pedig az idei szerződési elkép­zeléseik szerint 50,5 kilogramm cukor árát ajánlják a térségben lévő termelőknek 1 tonna répá­ért, akkor, amikor a sárvári, a petőházi cukorgyár 60-62 kg cukor árát fogja fizetni az kör­zetükben lévő termelőknek. A dél-dunántúliak különösen azt sérelmezik, hogy a jelentős árkülönbséget ugyanaz a tulaj­donos határozta meg. Az emlí­tett cukorgyárak ugyanis ugyanannak az egyre inkább monopolhelyzetbe kerülő, első­Megváltozott az általános forgalmi adó visszaigénylésé­nek rendje. 1992-től az áfa-visszaigénylés adóbevallás­sal történik - tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese az MTI-t. Az eddigi általános forgalmi adó visszaigénylésére szolgáló nyomtatvány ezentúl csak bizo­nyos esetekben használható. Azoknak, akik bejelentkeztek az áfa hatálya alá és vissza­sorban osztrák tulajdonú „AG- RANA” cégnek az érdekeltsé­gei. A hazai termelők tehát tel­jesen kiszolgáltatottá váltak. Mint mondják, ez odáig vezet­het, hogy (adott piaci helyzet és érdekek alapján) teljesen visz- szaszorítják hazánkban, vagy annak egyes térségeiben a cu­korrépatermesztést.- A Kaposvári Cukorgyár veszteséggel zárta az 1991-es évet és a tulajdonos most ennek a levét a termelőkkel akarja megitatni - fejtegette Lipák László. - Különösen szomorú, hogy hasonló monopolhelyzet kialakulása várható a növény­olajipar területén is. A Kaposcukor Rt. a beszállí­tóinak megosztásával éppen a „nagyobb halakat” tudta meg­igénylésre jogosultak, illetve alanyi mentességgel rendelkez­nek, de visszaigénylésük kifeje­zetten a pénztárgép beszerzésé­hez kapcsolódik, ezentúl vissza­igénylésüket nem a 62-es, ha­nem az 1992. január 1-jétől ér­vényes „Bevallás és igénylőlap az általános forgalmi adó visz- szatérítéséhez” megnevezésű 61-es számú bizonylaton kell kérniük. Az új bizonylatokat az első fokú megyei, illetve fővá­szelídíteni, amelyek kedvező adottságaiknak köszönhetően talán elviselhetik a mások szá­mára önköltség alatt maradó árat is. A termelők szerint a 360 ezer tonna répafeldolgozó ka­pacitású gyár eddig mintegy 150 ezer tonnára kötött az ala­csony árral szerződést. Mindez pedig éppen elég ahhoz, hogy megingassa szándékukban a bojkottra törekvő üzemeket. A Baranya megyei TE- SZÖV-nél csalódottan fogadták a hírt, mely szerint újabb terme­lők adták be derekukat. Az egyik gazdaságvezetőt szeret­tük volna szórabírni, ő azonban keserűen hárította el a véle­ményalkotás lehetőségét: „Ké­rem ne, elég a mi bajunk .. Balog Nándor rosi adóhatóságokon, illetve azok ügyfélszolgálati irodáin lehet beszerezni térítésmente­sen. Szintén az ügyfélszolgálati irodákhoz kell eljuttatni a visz- szaigénylésre jogosító kitöltött nyomtatványokat is. Továbbra is a 62-es számú nyomtatvá­nyon történik a lakásépítéshez, -bővítéshez és -korszerűsítés­hez kapcsolódó általános for­galmiadó-visszaigénylés, amelynek módja változatlan. (Folytatás az 1-es oldalról) jogsértésnek nevezte, és Fodor Gábort lemondásra szólította fel. Ezt követően ismét Miklós Árpád jelentkezett, mert hallani vélte, hogy őt felszólalása köz­ben egy bekiabáló újfasisztának titulálta. Az SZDSZ-es Gadó György erre a T. Háznak beje­lentette: a fasiszta szót ő hasz nálta, de az említett cikkel kap­csolatban. Mivel több honatya is szólásra jelentkezett, az el­nöklő Szabad György - tekin­tettel a T. Ház előtt álló tör­vényhozási feladatokra - meg­szavaztatta a képviselőket: foly­tatni akarják-e a vitát. A több­ség a lezárás mellett voksolt, az elnök a vitát berekesztette. Az oktatási törvényhez kap­csolódott Fodor Tamás (SZDSZ) napirend előtti felszó­lalása. Mivel a képviselő ke­vésnek tartja azt az két hetet, amit az oktatási törvény kon­cepciójának vitájára a pedagó­gusoknak kaptak, kérte: adjanak még időt a vélemények megfo­galmazására. Az Országgyűlés kedden délelőtt megkezdte az 1963 és 1989 között elkövetett egyes ál­lam és közrend elleni bűncse­lekmények miatt történt elítélé­sek semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Szabó János (FKGP 33 tagú csoportja) felszólalásában a tör­vényjavaslatban található el­lentmondásokra hívta fel a fi­gyelmet. Kifogásolta, hogy amíg a preambulum politikai, erkölcsi és jogi rehabilitációt emleget, addig a törvényszö­vegben csak jogi elégtételről esik szó. Nem tartotta megfele­lőnek a rehabilitáció fogalmá­nak használatát sem, és javasla­tot tett a rész-semmisség in­tézményének bevezetésére vo­natkozó rész elhagyására is.Zé- tényi Zsolt (MDF) ugyan csak több olyan esetre hívta fel a fi­gyelmet, amiről a szóbanforgó javaslat nem rendelkezik. Kie­melte, hogy a jelen törvényja­vaslatot a másik két semmisségi törvénnyel együtt kell áttekin­teni. Ezután tehető fel csak a kérdés, hogy lezárható-e meg­semmisítésekkel foglalkozó kérdéskomplexum. Ezt követően a T. Ház a tör vényjavaslat általános vitáját Az Országgyűlés kedden meg­tárgyalta és elfogadta a társa­dalmi szervezetek, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, valamint az egyházak költség- vetési támogatására szolgáló pénzeszközök elosztásának bi­zottsági előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javas­latot. A T. Ház megválasztotta a frakciók, valamint a független képviselőcsoport jelölései alap­ján a különbizottság 14 tagját. Az Országgyűlés ezt köve­tően elfogadta az iparjogvé­delmi eljárások igazgatási­szolgáltatási díjáról szóló tör­vényjavaslatot azzal a módosí­tással együtt, hogy a törvény a kihirdetését követő 30 napon belül lép hatályba. A Ház végezetül folytatta a Munka Törvénykönyve általá­nos vitáját, ám nem jutottak a polémia végére, mivel - az elő­rehaladott időre való tekintettel - három képviselő meghallga­tása után az elnöklő Szűrös Má­tyás a vitát berekesztette. Felszólásában Filló Pál (MSZP) tisztázatlannak ítélte az üzemi tanácsok jogosítványai­nak meghatározását. Részlete­sen szólt arról, hogy nem lehet leszűkíteni többek között a ta­nácsok vállalati döntések előtti véleményezési jogát. Ám annak érdekében, ne­hogy ezzel megbénítsák a cégek működését, célszerűnek tartaná, ha a vállalatvezetés és az üzemi tanács közösen meghatározná: mely esetekben van véleménye­zési joga a tanácsnak. Javasolta továbbá, hogy a legfontosabb kérdésekben - mint például a bérügyek, a gazdasági és a sze­mélyi kérdések - ne csupán vé­leményezési, hanem halasztó jogot is kapjanak a tanácsok. Amennyiben változtatások nélkül véghezviszik a tervezet­ben foglaltakat, munkavállalók milliói maradnak jogvédelem nélkül - mutatott rá felszólalá­sában a szabad demokrata Szi- gethy István. Palkovics Imre (MDF) - a Munkástanácsok Országos Szövetsége véleményét is tol­mácsolva - főként a kollektív szerződésekről szólt, amelyek­nek tervezett szabályozását kor­szerűtlennek és tisztázatlannak ítélte. Ennek tükrében bonyolult szerződéskötési vitákat jósolt, amelyek során a munkaadók ki­használnák előnyös helyzetü­ket. Hasonlóképp elfogadhatat­lannak és hatósági szemléletű­nek minősítette a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó el­képzelt szabályozást. (MTI) A vérre szinte minden egészségügyi intézményben foly amatosan szükség van. Ezért folyamatosan várják a véradók jelentkezését Pécsett a Dischka Győző utcai véradóállomáson, valamint az álta­luk szervezett, kihelyezett véradásokon. Fotó:Laufer László. Részben változott az áfa­visszaigénylés rendje Jónás New Yorkban Mások ezek a könyvek Képernyő előtt A darócruha, az eszelős, zi­lált arc hátterében a Brooklyn Bridge, valahol a State Empire Buldinggal, az ENSZ-palotával, majd a Park Avenau, a 77. utca. A prófétáló szavak itt is köve­ken kopognak, vagy friss moso­lyokban - gúnyos vagy kedves tekintetekben - áznak. Ugyan­így a horogkereszttel díszített Brandenburgi kapunál Berlin­ben vagy a Vörös téren Moszk­vában. Ugyanígy Budapesten vagy Rómában, Jeruzsálemben vagy Ninivében. De betévedhe­tett volna a megelőző tévé­filmbe, az 1939-es London há­borús kulisszái közé, vagy visz- szahátrálhatott volna Milos Forman Doctorow-regényt, A Ragtime-t feldolgozó filmjébe, a tízes évek Amerikájába is... A prófétaságot rühellő Jónás Babits Mihály költői remekmű­véből lép ki és kel útra Balogh Zsolt hétfőn este bemutatott filmjében, hogy - megtisztul­ván a Cet belsejében - afféle Örök Jónásként legyen az Úr ítélethírdető pásztora. Unatkozó skin-head-ekkel, a pornográfia bajnokainak fotóival éppúgy ta­lálkozzon mint Assisi Szent Fe­renc kenyérmorzsák fölött sür­gölődő, mindenkori galambjai­val. A gégeműtét előtt, 1937-ben fogant meg a szándék Babitsban a költői summázatra, akihez - mint az utóbb, 1939-ben szüle­tett és a nagy költeményt kitel­jesítő Jónás imájában írja - „már hűtlen lettek a szavak”, de az Igazság, a Szépség és a Jóság éthosza, a hit nem tűrheti a hall­gatást. De nyomába léphetünk-e a képzeletet mozgató szavak­nak, képi látomássá szervez­hető-e az eredendően a felidéző erejében bízó, látomásokra épülő költői önarckép? Kényes kérdés, de búcsúzó­ban a Gutenberg-galaxistól, egyre kevesebb fájdalommal. Talán már olyan szónokivá üre­sült, mint amikor a költői nyelv fordításának hűségén vitatko­zunk. A tévéfilm - Téri Sándor és Venczel Vera mégoly átélt játékával együtt is - nyilvánva­lóan más műfaj, más szubsztan­cia. Inkább azt a kérdést lehetne feltenni, a filmnek mi a szerepe ebben a viszonyban? Letöröl- get-e a portól és új fényekbe ál- lít-e egy költői művet, hogy hí­veket toborozzon a versolva­sásnak? A kép szövetséget köt-e a szóval vagy eluralkodik fö­lötte? Azoknak van igazuk, akik úgy érzik, hogy Téri Sándor prófétáló, indulataiban néha tú- lajzott szövegmondása eltávolít Babits valódi, költői arcától? Azoknak, akik a költőt sze­mérmesebbnek, szelídebbnek képzelik a próféta szerepében is - hiszen inkább Arany János és semmiképp nem Ady rokona? Még akkor is, ha „próféták s költők dühe oly rokon” - aho­gyan azt a Radnóti írja néhány évvel később született a Nyol­cadik eklogában? Vagy tekintsük ezt a filmren­dező költői szabadságának, szándéknak, hogy a szépséges felhőuszadékokra és a felhőkar­colók csúcsára is felkapaszkod­hasson a szó? A szó - vagy aki­nek úgy tetszik: az Ige amely ezúttal is kiszolgáltatott? Amelynek nincs fegyvere ön­magán túl, s amely időről-időről mégis az írástudók árulásává válik? Nem tudom.Nekem tetszett, hogy a rendező nem akar a mes­terséges illúziókkal elandalítani - pontosabban; mindig tudato­sítja, hogy mikor-miért játszik illúziókkal. Nem volt szüksége arra, hogy a „csupa fosztogatást és rablást” illusztrálja is a bor­zalom naturális, manapság és készen kapható képeivel. Nem volt szüksége arra, hogy a ba- bitsi mondanivalót valamilyen módon aktualizálja, mert amit a prófécia háborogva felidéz, szomorú jelenvalóság ma is. Bóka Róbert Nemrég új könyvespolcot vásároltam, így végre alkal­mam nyílt előszedni a költö­zés óta dobozban sanyargatott könyveim egy részét. Törölge- tés, pakolgatás és a többszöri átrendezés alatt egyre-másra az utcai könyvárusok jutottak eszembe. Legtöbb könyvről egy utcarészlet, egy kapualj, egy sarok rémlett fel. No és az ujjongó érzés, amikor sikerült rábukkannom egy-egy ked­vencnek ígérkező könyvre, így jutottam hozzá például az összes Graham Greene köny­vemhez, amire azóta is büszke vagyok. Hogy mindent elpakoltam, leültem a polccal szemben a fotelba és jólesően szemléltem „művemet”. Balra fönt színek szerint a Graham Greenek, jobbra az értékes kedvencek, középütt kavalkád Heming­waytől Joseph Hellerig, lent a „kötelező irodalom”: szótárak, nyelvkönyvek. Hát igen. Ak­koriban még nagy öröm volt az utcán bolyongva köny­vekbe botlani. Pedig ez nem is volt régen. Úgy egy éve. Azóta lassacskán elmaradt ez a könyvvásárlási mód ná­lam. Egy ideig még remény­kedve keresgéltem, de amikor már lassan húsz perceket áll­dogáltam tétlenül és üres kéz­zel egy-egy utcai könyvvá- rus-asztal előtt, gyanús lett a dolog. Más lett a kínálat. A borítók szebbek: arany, ezüst, metálpiros. A könyvek mások: szerelmi ömlengések, pony­vakrimi, drága mesekönyvek kétmesényi tartalommal és jj „szak”-szakácskönyvek fűsze- j rés áron. Csak a német szótár a « régi. De az már megvan... Pataki V.

Next

/
Thumbnails
Contents