Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-29 / 59. szám
10 uj Dunántúli napló 1992. február 29., szombat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése tavaly rendeletbe foglalta a közterületek elnevezésének szabályait. Ezen felül több rendeletet is alkotott konkrét névadásokról, névváltoztatásokról. Az utcanevek változásai némiképp megbolygatták a közvéleményt, előzetes és utólagos vitát váltottak ki nyelvészek és helytörténészek, illetve ilyen felkészültséget önmagukról feltételezők között, de magában az önkormányzati testületben is. Jóval kevesebb vita övezte a városrésznevek rendezését, mert itt az elnevezéseknél legfeljebb is csak minimális volt a politikai megfontolás. A változásoknak semmi közigazgatási jelentősége nincs, inkább a hagyományok megerősítéséről, megőrzéséről, netán régi szerepük visszaállításáról, illetve szép és célszerű hagyomány- teremtésről van szó. Városrésznevek ÁRPÁDVÁROS BÁLICS (Bálicstető) BASAMALOM (Jankovichtelep) BALOKÁNY Marharétalja) BELVÁROS BOLGÁRKERT BUDAI KÜLVÁROS (Ledina) CSORONIKA (Zurna) DAINDOL (Nagy-, Közép- Kisdaindol, Istenkút) DIÓS, DONÁTUS (Aranyhegy) ÉSZAKMEGYER FOGADÓ FÜZES GYÁRVÁROS GYÜKÉS (Lámpásvölgy) HAVIHEGY (Tettye, Zidina, Puturluk) HIRD (Újtelep) ISPITAALJA KERTVÁROS KISMÉLYVÖLGY KOVÁCSTELEP MAKÁR (Alsó-, Közép-, Felsó'makár) MÁLOM (Málomi szőlőhegy) MECSEKOLDAL (Frühweisz) MEGYER MESZES (Fehérhegy) NAGYÁRPÁD PATACS (Újpatacs) PÉCSBÁNYA (Andrásakna, Czerékvölgy, Cassiantelep, Gesztenyés Széchenyiakna, Bánom Istenáldásvölgy,) PIRICSIZMA (Kispiricsizma, Szamárkút Erzsébettelep) POSTAVÖLGY (Nagy- Kispostavölgy, Reménypuszta) RÁCVAROS RIGÓDER (Borbálatelep) RÓKUSDOMB (Kisgyú'd) SIKLÓSI KÜLVÁROS SOMOGY (Bányatelep) SZABOLCS (Szabolcsfalu, Szabolcstelep) SZABOLCSHEGY SZENTKÚT SZENTMIKLÓS SZIGETIT ANYA SZIGETI KÜLVÁROS (Egyetem város ) SZKÓKÓ (Nagy-, Kisszkókó, Báránytető) TÜSKÉSRÉT ÚJHEGY URÁNVÁROS ÜRÖG ÜSZÖG VASAS (Bányatelep) ZSEBEDOMB (Kodó) A hagyományőrzés és a hagyományteremtés jegyében Árpádvárostól Szabolcsfaluig Pécs régi-új városrésznevei Városunk egyik legszebb történelmi részének a l ettyének, a Zidinának, a Puturluknak nevezett területnek egységesen Havihegy lett a neve. Fotó: Läufer László E nnek is köszönhető, hogy Pécs közterületneveinek rendezésére még a tanácsrendszer végén felkért szakértői bizottság javaslatait éppen a városrészneveknél fogadta el szinte maradéktalanul a közgyűlés, ellentétben az utcanevekkel, amelyek esetében a nyelvészeti, helytörténeti szempontok korántsem ilyen mértékben érvényesülhettek. A fentiekre tekintettel - s azért is, mert ezek a változások nemcsak hatályosak, de már meg is valósultak - a pécsi városrésznevek rendezésének elveiről. vitatott pontjairól dr. Pesti Jánost, a JPTE Magyar nyelvészeti tanészékének docensét, a szakértői bizottság elnökét kérdeztük.- Milyen polémiákat vetett fel a hagyományos nevek megőrzése és a város területi méretekben bekövetkezett fejlődése?- A kiindulópontunk az volt, hogy mindenképpen meg kell őrizni a hagyományos és máig használt városrészneveket: Budai külváros, Szigeti külváros,Siklósi külváros, és így tovább. Volt olyan vélemény, hogy a „külváros” megjelölést el kellene hagyni, de ez nem jó, annak ellenére sem, hogy ezek a területek már régen nem külvárosnak számítanak. Gondban voltunk, hogy a Mecsek oldalának összefoglaló városrészneve nincs. Van Tettye, Puturluk, Zidina, de olyan, amely ezeknek a kisebb területeknek az összefoglaló nevét adná, nem alakult ki. Összefoglaló névként javasoltuk a Mecsekoldal elnevezést, mert ez már a közbeszédben is előjön, az apróhirdetésekben is megfigyelhető. Sokak számára ez nagyon vitatható. Kifogásolják, hogy miért teszünk történeti hagyományok nélküli nevet abba a történeti környezetbe. Ennek alapján volt olyan javaslat is, hogy az egyik kisebb területi egység, Zidina nevét terjesszük ki az egészre. Bár történeti szempontból van ebben némi logika, mégsem jó, mert ezt a kiterjesztést a pécsi ember soha nem fogadja el. Különben is: Pécsnek mégiscsak jellegzetessége, hogy a Mecsek oldalába, aljára települt. Miért ne lehetne egyetlen városrész elnevezésében erre utalni?- Feltételezem, hogy más területeknél is akadt hasonló probléma.- Több ilyen volt, de zömükben egyértelműen megállapítható, hogy a fölérendelt átfogó név nem zárja ki az alárendeltet. Példaként említem a Budai külvárost, amelyben alárendeltem benne foglaltatik Ledina. A Mecsekoldalhoz igazán hasonló gondban a vele szomszédos, tőle nyugatra eső területtel voltunk. Sajnos erre a részre vonatkozóan a mérnökemberek elterjesztették a Mecsek-Nyugat elnevezést. Ez nagyon idegen a magyar nyelvtől: a jelző a jelzett szó mögött van. Használható átfogó név itt sem alakult ki, ezért arra az álláspontra jutottunk, hogy maradjanak meg alárendelés nélkül ezeknek a területeknek a hagyományos elnevezései: Bálics, Daindol, Makár, Donátus... Az idő majd eldönti, hogy fennmaradnak-e ezek a nevek. Az is elképzelhető, hogy valamelyikük a beépítés során igazi városrésznévvé válik, de az is, hogy mégiscsak kialakul olyan átfogó városrésznév, amelynek alárendelthe- tők lesznek a kisebb területi egységekre vonatkozó történeti hagyományú nevek.- Amelyeknek a jelentését a pécsiek túlnyomó többsége nem ismeri, vagy netán teljesen el is veszett jelentéstartalmuk az idők homályában. Érdemes akkor fennmaradásukat erőltetni? Például a korábban is említett Zidinát és Puturlukot.- Ezeknek a neveknek a magyarázata valóban nagyon nehéz. Többféle származtatás elképzelhető. Zidina romot, várromot, várfal maradványt jelent, olyan helyet, amely a várfalon, a belvároson túlra eső terület. Puturluk állítólag bosnyák eredetű szó. Próbálták azzal is magyarázni, hogy olyan helyet jelöl, ahol kenyérsütők voltak. De ezek találgatások. Hogy egy-egy szó jelentését nem tud-, juk, az nem is olyan nagy baj, hiszen nem ismerjük ma már a Tettye, sőt a Mecsek jelentését sem. Az pedig, hogy nem ismerjük egy szó pontos jelentését, még nem elegendő ok a fennmaradása elleni hadakozáshoz. Vannak persze olyan történelmihagyományú városrésznevek, amelyeket nem sajnálnám, ha elfelejtődnének, hiszen jelentésük dehonesztáló. Ilyen például a Marharétalja, amely valószínűleg azért kapta a nevét, mert közel esik a mai 48-as térhez, és az hajdan vásártér volt. Kiemeltük a városrésznevek közül a Döghányót, a Vesztőhelyet: ezek fennmaradása sem nem kívánatos, sem nem indokolt.- A mostani városrészneveknél tapasztalunk néhány egyszerűsítést, de területek különválasztását is, mint például Szabolcs, Ürög; Urán város pedig visszakapta közhasználatú nevét. Milyen szempontokat vett figyelembe a bizottság ezekben az esetekben?- Mecsekszabolcs annak idején nem nagyon örült, amikor 1947-ben Pécshez kapcsolták és a nevét Pécsszabolcsra változtatták. Már az Árpád-korban létezett itt egy Szabolcs nevű falu. Úgy gondoltuk, hogy ezt a nevet meg kell őrizni, de úgy, hogy levesszük róla a „Pécs” előtagot, hiszen nyilvánvaló, hogy ehhez a városhoz tartozik. S egyébként is: a név történetileg így hitelesebb. Alrészéhez a földrajzi elhatárolódás kedvéért javasoltuk a „falu” hozzákapcsolását. Külön városrészi elnevezést érdemelt a hatalmas kiterjedésű szőlőhegy, amely Szabolcshegy lett. így voltunk Magyarüröggel is. Hajdan ezért létezett Magyarürög, mert volt Németürög is, amit később Rácvárosnak mondtak. Ebből is következik, hogy ott most már nincs német lakosság, tehát semmi nem indokolja a megkülönböztetés fenntartását. A hajdani falu Árpád-kori nevének visszaállítását javasoltuk: Ürög.Egyébként is változtatásaink egy része arra irányult, hogy ha lehet, rövidebbek legyenek a városrésznevek. Uránváros már a rövidsége miatt is szerencsésebb elnevezés, mint Újmecse- kalja, arról nem is beszélve, hogy a közhasználatban is az előbbi változat forgott igazán. Politikai, illetve biztonsági szempontból erőltették a bonyolultabb másikat: néhány évtizedig hadititokként kezelték, hogy Pécs környékén uránt bányásznak. Semmi erre utalót nem lehetett leírni. Ennek a titkosításnak a hatékonyságát és értelmét nem kívánom minősíteni, inkább két olyan zavaró momentumról szólok, amelyek mégin- kább kétségessé tették az „Új- mecsekalja” elnevezés helyességét. Amikor 1942-ben Pécshez csatolták Rácvárost, Ma- gyarürögöt és Németürögöt, összefoglaló nevük Mecsekalja lett. Ettől a területtől elég távol van Uránváros, hogy az „új” jelzővel összefüggésükre utalni lehetne. Történetileg tehát nem indokolt a név, de természet- földrajzilag sem az: a Mecsekalja inkább a Makárra illenék.- Szembeszökő, hogy az igazi nagy változások a város déli részén történtek: ott új városrésznevek is felkerültek a térképre.- Ügy vélem, hogy a déli városrészek neveinek rendezése valóban szép logikát mutat föl. Annak külön is örülök, hogy az Árpádváros elnevezés elfogadásával erős reményeink lehetnek: a magyon rossz ízű Szellemváros titulus hamar elfelejtődik. Ez a sajnálatos eset a névtervezés fontosságára hívja fel a figyelmet: már egy-egy terület beépítése előtt ki kell választania nevét is. A temetővel még véletlenül sem szabad tréfálkozni, ez sehol nem szokás Európában. A családi házas be- építettségű régi Kertváros minden jelző nélkül egyszerűen csak Kertváros maradt. A tőle délre eső lakótelep korábbi elnevezése nem volt szerencsés. Lvov-Kertváros: jellege szerint nem igaz, kimondani roppant nehéz a magyar nyelvnek, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásának pedig más módjai célszerűbbek, mint a városrésznevekkel való megörökítés. A Ke- szűi úttól délre eső terület a Megyer nevet kapta, bár személy szerint én jobbnak tartanám, ha Uránváros, Árpádváros nyomán ez is Megy'erváros lenne. A név kiválasztásában a történelmi hagyományt követtük: az Árpád-korban ennek a területnek a közvetlen közelében létezett Megyer nevű falu, s ezt régészeti leletek is bizonyítják. Ez a falu a mostani vásártér és a Keszűi út folytatásaként húzódó garázssor, illetve erdősáv között terült el. Tehát az Árpád-kori településnevet csak egy picit terjesztettük ki délre. Ezzel az elnevezéssel az a hallatlan nagy ellenmondás is eltűnt, hogy Siklósi városrésznek mondták az ott haladó közút miatt a volt laktanya környékét. Képtelenség! A történelmi hagyományú Siklósi külváros ettől északabbra van: a Rákóczi úttól délre a Bajcsy-Zsilinszky út környékén a vasútig, a Szabadság útig terjedően. Történelmi logika is található a déli városrésznevekben. Árpádváros azért kapta nevét, mert történeti tény, hogy a honfoglaló Árpád fejedelemnek az egyik szálláshelye Pécs közelében volt. Ennek emlékét őrzi Nagyárpád neve is, de a középkorban létezett ezen a területe- ten Kisárpád nevű falu is. Ennek városrésznek közvetlen szomszédságában fekszik Megyer: ez a név pedig Árpád törzsére utal, ahogy a hajdani falué is ezt örökítette meg. Dunai Imre A volt Lvov-Kertváros, a Keszűi úttól délre fekvő terület elnevezése Megyer város. Fotó: Läufer László
