Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-04 / 34. szám

1992. február 4., kedd aj Dunántúli napló 3 A TB-törvényekről tárgyalt a Parlament Folytatták a Munka törvénykönyvének általános vitáját (Folytatás az 1. oldalról) A TB-alap költségvetését módosító tervezet a vita egyet­len hozászólója, Mádi László (FIDESZ) szerint ingatag ala­pokra, s meglehetősen bizonyta­lan számításokra épül. Megen­gedhetetlennek tartotta, hogy a TB egyenlegét az előterjesztők nullszaldósra tervezték, miköz­ben minden jel szerint jelentős hiánnyal kell majd számolni. A társadalombiztosítási tör­vény módosítását és kiegészíté­sét célzó tervezet általános vitá­jára áttérve Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) helytelenítette a törvénytervezetek tárgyalási rendjét. A képviselő ezután - a terve­zetet értékelve - rámutatott a sorkatonákra, illetőleg a nappali egyetemi és főiskolai hallga­tókra vonatkozó rendelkezések hiányosságaira. Bejelentette: a szocialista frakció az Alkot­mánybírósághoz fordul, kérve a foglalkoztatási törvénynek a munkanélküliek társadalombiz­tosítási ellátásával foglalkozó passzusának felülvizsgálatát. Az Országgyűlés hétfői ülé­sén meghallgatta Pungor Ernő tárca nélküli miniszternek az iparjogvédelmi eljárások igaz­gatási-szolgáltatási díjáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos rövid ismertetését. A javaslatot az Alkotmányügyi Bizottság a hatályba lépésére vonatkozó módosítással együtt támogatta. A határozathozatalra azonban a T. Ház határozatképtelensége miatt csak kedden kerülhet sor. Ezt követően az Országgyű­lés folytatta a Munka törvény- könyve tavaly októberben már elkezdett általános vitáját. Teliér Gyula (SZDSZ) fel­szólalásában újólag összefog­lalta a már elmondottakat. Vé­leménye szerint újragondolásra szorulnak a sztrájkjogra, a szak- szervezetekre, az Érdekegyez­tető Tanácsra, valamint az üzemi tanács intézményének bevezetésére vonatkozó részek. Gáli Ákos (Független) nem minősítette rossznak a szóban- forgó törvényjavaslatot és alá­húzta, hogy annak célja a piac- gazdasági viszonyoknak megfe­lelő munkajogi feltételek meg­teremtése. Ugrin Emese (FKGP 12-tagú csoportja) arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy Európában mun­kaügyi kódex szabályozza a minden munkavállalóra érvé­nyes munkajogi viszonyokat. A képviselőnő számos kifogást emelt a kollektív és individuális jogok nem megfelelő elkülöní­tése, az esélyegyenlőség nem kielégítő biztosítása, valamint a kárfelelősségre és a végkielégí­tésre vonatkozó elgondolások kapcsán. Körösfői László (MDF) szor­galmazta, hogy mivel a Munka törvénykönyve szorosan kap­csolódik a köztisztviselőkről és a közalkalmazottakról szóló törvényjavaslatokhoz, biztosí­tani kell a komplex vita lehető­ségét. Ez azt jelentené, hogy a Munka törvénykönyve általá­nos vitáját mindaddig nem zár­nák le, amíg a másik két javaslat általános vitáját nem fejezték be. A képviselő felszólalását után az elnöklő Dörnbach Ala­jos berekesztette a Munka tör­vénykönyvének általános vitá­ját, és lezárta a hétfői ülésnapot. Szerződés az 1992. évi energetikai szénszállításokról Megkötötte a szerződést 1992-re az energetikai szénszál­lításról a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt és a szénbányászat - közölte hétfőn az MTI-vel az MVMT igazgatósága. A szer­ződés értelmében a villamos energia ipar az idén 117 petajo- ule hőértéknek megfelelő - mintegy 13-15 millió tonna — erőművi barnaszenet, illetve lignitet vesz át a hazai szénbá­nyáktól. A bányák számára az utolsó pillanatban született meg a szerződés, hiszen 1992-re ed­dig egyáltalán nem volt meg­rendelésük. A szénátvételről még január elején, kétnapos tárgyalás után állapodott meg a kormány és a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének sztrájkbizottsága. A bányászok ugyanis sztrájkkal fenyegetőz­tek arra az esetre, ha az MVMT eredeti tervének megfelelően a tavalyinál 15-tel kevesebb, 100 petajoule hőértékű - 11-13 mil­lió tonna - erőművi szenet vesz át 1992-ben. Az MVMT ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogy gazdaságosabban tud vil­lamos energiát előállítani, ha egyrészt nem a szénbázisú hőe­rőműveket járatja, illetve a szénbázisúakat nem hazai, ha­nem olcsóbb, import szénnel látja el. A kormány energetikai koncepciója egyébként is a szénbázison előállított villamos energia szerepének csökkené­sével számol hosszú távon, ugyanakkor a szénbányák közül csak a gazdaságosan működtet- hetőket kívánja fenntartani. Képviselői köszönetnyilvánítás- Köszönöm a választók bizalmát, csak közhelyekkel válaszolhatnék mit éreztem akkor, amikor életem célja megvalósult - közölte la­punkkal Chrenóczy-Nagy Ti­bor, a pécsi 10-es számú vá­lasztókerületben tartott idő­közi önkormányzati képvi­selő választás győztese.-Nyugdíjas, oktatással is foglalkozó mérnök vagyok, aki a napi szakmai magánter­vezői tevékenységen kívül gépipari technikusi minősítő képzésben is besegít. Mind­emellett aktívan politizálok, mert véleményem szerint az emberek gondolat- és szemlé­letrendszerét meg kell változ­tatni. Ezért közvetlen szemé­lyi kapcsolatot kívánok kia­lakítani velük. Néha ugyan rám fogják, technokrata va­gyok, de humán beállított­ságú. A jelenlegi árpolitikát a lakosság egy rétege gazda­sági ismeretek nélkül nehe­zen tudja megemészteni, mi­vel teherbíró képessége hatá­rán jár. Ezért szükségesnek tartom a felvilágosító mun­kát, mert a múlt rezsim elké- nyelmesítette az emberek egy részét, akik nem voltak rá­kényszerítve gyors, piacori­entált gondolkodásra. Az ön- kormányaton belül a szakmai rálátás híve vagyok, mert úgy érzem, hogy csak kellő szak­háttér kiépítésével lehet poli­tizálni. ✓ Uj adójogszabályok Tudnivalók a befektetési kedvezményről A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény a megtakarítások befektetéseit a következő eset­ben az adóalap megállapítása­kor az összejövedelemből le­vonhatónak minősíti. Az össz­jövedelemből annak 30 száza­lékáig terjedő mértékben - ha azt a magánszemély az év utolsó napján tulajdonosként birtokolja - levonható a befek­tetésre és a külterületi termőföld megvásárlására fordított pén­zösszeg. Mit jelentenek ezek a fogal­mak? A törvényben meghatáro­zott befektetés két dolognak, mégpedig a befektetési alapok­ról szóló 1991. évi LXIII. tör­vényben szabályozott nyilvános kibocsátású, zárt végű befekte­tési jegynek, valamint a belföl­dön bejegyzett részvénytársa­ság részvényének közvetlenül a kibocsátótól történő első meg­szerzésére az adott évben kifize­A Zöldért mohácsi tartósító üzeme éveken keresztül amo­lyan menetrend szerinti témája volt a lapoknak. A fénykorában 100-nál is több embernek mun­kalehetőséget és megélhetést biztosító korszerű épületegyüt­tes gyártócsarnokába többnyire az első cseresznyeszállítmá­nyokkal egyidőben érkezett egy fotós, aztán hírt adtak a többi gyümölcs, az uborka és más sa­vanyúság tartósításáról, a fagy­lalt alapanyagok készítéséről. Nyáron a diákok hada szállta tett összeg. A zárt végű befekte­tési jegy olyan értékpapír, amit a kibocsátója a lejárati idő, illetve a zárt végű alap felszámolása előtt nem válthat vissza. A kedvezmény szempontjá- bólból részvény az, amit az 1992. január 1 -je előtt alapított részvénytársaság alaptőke-eme­léssel, nyilvános kibocsátásban értékesít; az 1992. január 1 -je után alapított részvénytársaság nyilvános kibocsátásban értéke­sít (itt nincs szükség alaptőke emelésre); a részvénytársaság állami tulajdoni hányadából magánszemély részére értéke­sít, ideértve azt a részvényt is, amit a részvénytársaság a saját meg az üzemet, kedvelt pénzke­resi lehetőségnek számított ez a munkahely és csúcsidőben hasznát látták a felnőttek is a válogatóban a sok szorgos kéz­nek. Most eladó az üzem. A lét­számleépítés tavaly már folya­matos volt. December első fe­léig aztán egyszerre több mint 50 dolgozónak kényszerültek felmondani. Idénymunkásokat sem fogadtak. Mint dr. Koro- nics Károly, a Zöldért Rt. igaz­gatója tájékoztatásul elmondta, alkalmazásában álló magán- személy részére zárt tárgyalás keretében értékesít a névérték erejéig. Az adóévet megelőző évben (években) a részvény- jegyzéskor igazoltan kifizetett összeg részvény vásárlására fordított és az adóévben kifize­tett összeg részének tekintendő. A külterületi termőföld meg­vásárlására fordított pénzösszeg csak akkor számolható el össz­jövedelemből levonható tétel­ként, ha az egyéni vállalkozó­nak minősülő mezőgazdasági kistermelő külterületi termőföl­det mezőgazdasági művelés ut­ján történő hasznosítás céljából az 1991. decmeber 31. napján a megmaradt 19 fős létszám elegendő ahhoz, hogy a raktári, mintegy 20 millió forint értékű árut folyamatosan előkészítse kiszállításra. Az üzem eladásá­ról ígéretes tárgyalásokat foly­tatnak, s megítélése szerint március végéig eldől a sorsa a mohácsi részlegüknek. Arról egyelőre nem kívánt nyilat­kozni, hogy a profdt megtar- taná-e a leendő vevő vagy sem, de talán a dolgozók létszámá­nak növelésére lesz esély. szövetkezeti közös használat­ban állt földből, illetőleg az ál­lamtól a privatizáció keretében vásárol, s az ellenértéket az adott évben fizeti meg. Az összjövedelemből levont összeg után a magánszemély­nek akkor keletkezik adómegál­lapítás és adófizetési kötelezett­ség, ha a levonás alapjául szol­gáló befektetést elidegeníti, vagy az adóhatóság felhívására 15 napon belül nem igazolja, hogy az a birtokában van, il­letve hogy a joggal rendelkezik, valamint akkor, amikor a rész­vénytársaság jogutód nélkül megszűnik. Ha a magánszemély a szerzés évét követő három évet megha­ladóan a befektetést tulajdoná­ban tartja, az ezt követő elide­genítés esetén a korábban az összjövedelemből levont összeg után az adót nem kell megfizet­nie. Hasonlóan a termőföld vá­sárlása esetén a szerzés évét kö­vető három évet meghaladóan a magánszemély tulajdonában tartott termőföld elidegenítés esetén az összjövedelemből ko­rábban levont összeg után az adót nem kell megfizetni. Ezek az adómegállapítási és adófize­tési szabályok irányadók abban az esetben is, ha a magánsze­mély az ország területét a vég­leges távozás szándékával hagyja el. Ha a magánszemély a befek­tetést, illetve a termőföldet a törvényben megszabott időnél korábban idegeníti el, az adó­megállapítási és adófizetési kö­telezettségen túl egy évre vo­natkozó önellenőrzési pótlékot is meg kell fizetnie. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz ele­get, az adóhatóság adóhiányt ál­lapít meg. Aki 1992. január 1-je előtt az 1991. évben hatályos szabályok szerint összjövede­lem csökkentő befektetési ked­vezményt vett igénybe, a ko­rábban hatályos rendelkezések szerinti feltételeknek megfele­lően köteles az adót 1992. ja­nuár 1-je után megfizetni. Ha a vagyonjegy kibocsátója á magánszemélynek a vagyon­jegye fejében más értékpapírt (részvényt, üzletrészt) juttat, a magánszemélyt az értékpapír után ugyanolyan arányban illeti meg az összjövedelmet csök­kentő kedvezmény, amilyen arányban az új értékpapír névér­téke a vagyonjegy névértékéhez viszonyul, legfeljebb azonban az eredeti összeg mértékéig. Ezt a rendelkezést visszaható ha­tállyal 1991. január 1-jétől kell alkalmazni. Dr. Pozsárkó Istvánná Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága Eladó a Zöldért mohácsi tartósító üzeme B. M. Fűben, fában van az orvosság . . . Ajánlatok az influenza ellen Mit tegyünk ha már megkap­tuk az influenzát? S mit tehe­tünk azért, hogy szervezetünk ellenálljon a vírusnak? Ha már megbetegedtünk természetesen forduljunk orvoshoz, de a felírt gyógyszerek mellett nem árt, ha különböző gyógyteákkal és más gyógyhatású anyagokkal is kú­ráljuk magunkat.- Persze, legjobb, ha mindezt megelőzésképpen tesszük, hisz akkor el is kerülnek bennünket a vírusok - mondotta érdeklő­désünkkor Nagy Istvánná, a pé­csi, Sallai utcai Herbária gyógynövényszaküzlet veze­tője. -Az emberek úgy tűnik szeretnék elkerülni a megbete­gedést, ugyanis az utóbbi tíz napban jelentősen megnőtt a gyógynövényboltok forgalma. Hogy mit ajánlanak? Első­sorban a magas vitamintartalmú készítményeket. Ajánlatos rendszeresen savanyúkáposztát, csipketermékeket (csipketeát, csipkeszörpöt, csipkehúst), va­lamint vitamintablettákat, pezs­gőtablettákat fogyasztani. Ezek nemcsak a napi vitaminszükség­letet biztosítják, hanem a beteg­ségekkel szembeni ellenállóké­pességet is fokozzák.- Es ha már levette az embert a lábáról az influenza vagy a „sima” megfázás?- Akkor a fokozottabb gyógytea-kúra segíthet. Attól függően, hogy légúti megbete­gedésről (köhögésről) vagy hu- rutos betegségről van szó, más és más gyógyteára lehet szük­ség. Legközismertebbek a hársfa-tea, a kakukkfűből, az akácvirágból, a csalánból, a martilapulevélből, a tüdőfűle- vélből és az apróbojtorjánból készülő tea.- Ezek külön-külön vagy egybe főzve, csipkebogyóval dúsítva egyaránt haszos hatást válthatnak ki. A légutak tisztítá­sára, gőzöléssel (kínai olajjal vagy más illóolajjal vegyítve) jót tesz a kamilla-tea. A vélet­len forrázásos sérülés elkerülése érdekében Herbáriánál erre a célra inhaláló készülék is talál­ható a kínálatban. (Balog) Jótékonysági estély Mohácson A mohácsi önkormányzat a város fennállásának 900. évfor­dulója tiszteletére Szenthárom­ság szobrot állíttat az 1960-as években lebontott és időközben tönkrement régi alkotás eredeti helyéhez közel. Azért, hogy Trischler Ferenc szobrászmű­vész elkészíthesse a művet, a Mohácsi Városvédő Egyesület Szentháromság szobor alapít­ványt hozott létre. Első lépés­ként 1992 február 15-én 20 óra­kor a városháza dísztermében jótékonysági estélyt rendeznek, amelynek díszvendége Theodor Zens Németország pécsi Fő­konzulátusának konzulja lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents