Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-27 / 57. szám

1992. február 27., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Fizikaverseny Pécsett Ä 20 éves jubileumát ün­neplő pécsi Mezőszél utcai Ál­talános iskola a Baranya Me­gyei Pedagógaiai Intézet köz­reműködésével városi versenyt rendezett fizika tantárgyból a napokban a város hetedik-nyol­cadik osztályos tanulói szá­mára. A versenyen 54-en indultak, közülük a Testvérvárosok Téri Általános Iskola három diákja végzett az élen. A két órás ver­senyen, amit Kiss Jenő szakta­nár vezetett, a hetedik osztá­lyosok közt Glück László, a nyolcadikosok közt Laczkó Gá­bor és Fülöp Péter lett az első, felkészítő tanáruk Sebestyén Zoltán. A vetélkedő tapasztala­tai alapján úgy határoztak, hogy a tehetséggondozó csoportot hoznak létre az említett általá­nos iskolákban, valamint a kö­zépiskolások számára is a Zi- pernovszky Szakközépiskolá­ban és a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Fizika Tan­székén. A foglalkozások a tanu­lók számára ingyenesek, várják a csoportok vezetésére vállal­kozó pedagógusok jelentkezé­sét is. A tehetséggondozás költ­ségeit pályázat útján szeretnék fedezni. Érdeklődni a Mezőszél utcai iskolában lehet. Pályakezdők fóruma A középiskolák továbbra is ontják a fiatalokat, ám egyre szűkül az elhelyezkedési lehe­tőségek köre. A frissen szakmát szerzetteket sem kényeztetik el a munkaerőpiaci körülmények. Elsősorban rájuk gondolva ren­dezett szakmai tájékoztatót a baranyai Munkaügyi Központ Képzési és Pályaválasztási osz­tálya kedden délután a pécsi Zrínyi Miklós és Szakközépis­kola dísztermében, amelyet zsú­folásig töltöttek a negyedikes diákok. A villányi szakmunkás- képző, a pécsi Zsolnay, vala­mint az 500-as és az 508-as számú szakközépiskola kétéves tanfolyamokra várja az érettsé­gizetteket, későbbi munkalehe­tőséget feltételezve. A legnép­szerűbbek az orvosi műszerész, bőrdíszműves, dekoratőr, ötvös, szállodai portás, látszerész szakmák, tíedő Zsuzsa olyan gyakorlati képzéseket ismerte­tett, amelyhez a megyén kívüli városokban kapcsolódik elmé­leti oktatás. Ilyenek a gipsz­minta festő, hangszerjavító, re­tusőr, idegennyelvi titkárnő képzés. Mesterházy Jenő szerint a munkaerőpiachoz igazodva működik a képzés rendszere. Javasolja, hogy a végzett diá­kok először jelentkezzenek a munkaügyi központokban, mert három hónap múltán jogosultak a munkanélküli pályakezdők segélyére. S a központok tanfo­lyamain ösztöndíjhoz is juthat­nak. A tervek szerint idén ide­gen nyelvekkel, számítógépek­kel, szociális munkával és ke­reskedelemmel kapcsolatos képzéseket indítanak Pécsett. Tröszt É. Már csak néhány idős mester készít busómaszkokat Mohácson. Késity György, a helyi múzeum nyugdíjas restaurátora idén még faragott néhányat a télbúcsűztató ünnepre. Fotó: Szundi György Regionális képzés tíz városban? A jelenleg Miskolcon már működő, Debrecenben, Pécsett és Székesfehérváron fejlesztés alatt álló „regionális átképző központokon”- kívül a tervek szerint pályázati rendszer alap­ján vidéken a közeljövőben még hét helyen állítanak fel „regio­nális munkaerőfejlesztő és -képző központot”. Az egysé­ges szakmai irányítású országos hálózat, mely a súlyos munkae­rőpiaci nehézségekkel terhelt térségek gondján fog segíteni, világbanki hitel támogatással lé­tesül, s egyes központjai - me­lyek helye ebben a szakaszban még nem ismert - az elképzelé­sek szerint a pályázó tulajdono­sok vagy fenntartóik és a hitel visszafizetését garantáló állam közös tulajdonába, költségve­tési intézményként fognak mű­ködni. Az Országos Képzési Tanács március elején soron következő ülésén döntenek a pályázat pon­tos kiírásáról. Önkormányzatok, képző in­tézmények, társadalmi és gaz­dálkodó szervezetek pályázatát várják, akik jelenleg is működ­tetnek szakképzési célú intéz­ményt vagy rendelkeznek e célra alkalmassá tehető épület­tel épületegyüttessel - például üzemcsarnokkal, hozzá tartozó irodával stb. - amelyekből kor­szerű, főként gyakorlati jellegű szakképzést nyújtó munkaerő­fejlesztő és képző központ ala­kítható ki. Az OKT ülésén szereplő irá­nyelvek hangsúlyozzák, hogy a munkanélülieket nem célszerű addig várakoztatni a képzés vál­lalásával, amig megfelelő ngyságú csoport jön létre egy meghatározott foglalkozási te­rületen. A felnőtt munkanélkü­liek különböző nehézségekkel érkeznek egy-egy képzési kur­zusra, nagyon eltérő tempóban tanulnak, tehát nem szabad őket arra kényszeríteni, hogy vala­mennyien ugyanolyan szinten kezdjenek, vagy ugyanabban az időpontban végezzenek. Lehe­tőséget kell adni nekik arra is, hogy a képzési programok szé­les körének bármelyikébe be­kapcsolódhassanak, ezáltal esé­lyük lesz rá, hogy a program végén munkához jutnak. A je­lenleg kifejlesztés alatt álló fel­nőttképzési intézményrendszer, s ennek első eleme, a „mintain­tézmény”, az Észak-Magyaror­szági Regionális Átképzési Központ alkalmas rá, hogy megfeleljen az igényeknek. (Az ifjúsági képző intézmények többsége más megközelítést igényel.) A javaslatok- között szerepel, hogy a képzést vég­zőktől meg kell követelni: kap­csolódjanak be az elhelyezésbe, azaz keressenek munkahelyet a végzők egy részének. Úgy tűnik, hogy a miskolci példa követése lesz a jó út. Az irányelvek megbeszélése során Dr. Szabó Endre, az ÉRÁK vezetője elmondta, hogy náluk Miskolcon szerződéseket kötnek a megindítandó tanfo­lyamokra - eddig is így dolgoz­tak - s a munkahelyek rendsze­rint azt is meghatározzák, hogy a központnak a végzettek hány százalékát kell munkára elhe­lyeznie. Egyre több munkaadó keresi meg őket, megindul egy egészséges folyamat és megfo­galmazódnak az úgynevezett „szakmai irányok is”. A megbeszélésen az is nyil­vánvalóvá vált, hogy miniszté­riumi munkaadói és munkavál­lalói oldalról nagy felelősségtu­dattal láttak hozzá a struktúra kialakításához. Szükségesnek látszik egy mind a három felet magában foglaló „felügyelő ta­nács” létrehozása. Az észak-magyarországi régióban hamarosan felállítják az első ilyen „felügyelő tanácsot”, mely szakmai programokkal, érdekképviselettel, egyenjogú alapon segíti a központ munká­ját. Ennek tapasztalatait ajánlás­ként kívánják hasznosítani a há­lózat újabb regionális központ­jainak kialakítása során. Az OKT februári munkaülése tükrözte, hogy a világbanki program már „üzemel”. Az Európai Közösség szakér­tőjeként az ülésen részt vett Mary Canning, aki hozzászólá­sában kifejtette, hogy a világ­banki kölcsönprogram regioná­lis tanácsadó testületeket igé­nyel, ám arra nem kötelezi ma­gyar partnereit, hogy bármiféle külföldi példát vegyen át. Hi­szen a gyakorlatnak a hazai tala­jon kell kialakulnia és eredmé­nyesen funkcionálnia. (HT Press) Friss erő a Széchenyiben Diákönkormányzatok országos szövetsége?■ A pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépis­kola Diákönkormányzata fel­hívással fordul Baranya megye valamennyi középiskolás diák­jához - április végére tervezik a diákönkormányzatok megyei ! szövetségének megalakítását. Később pedig országos szin­tűre szeretnék emelni szerveze­tüket - hazánk főváros-centri- kusságát enyhítendő - vidéki, esetleg pécsi központtal. A Széchenyi-s diákok ön- kormányzatának 1990. szep­temberi megalakulása megle­hetősen nagy felháborodást keltett, elsősorban a tantestület körében, akik az aktív tizen­évesek színrelépésekor a tekin­tély tisztelet, a fegyelem csor­bításától tartottak. A viharos hónapok után ma azonban kie­gyensúlyozottnak mondható a kapcsolat. A tanárok tolerálják a mozgalmat, sőt partnerként kezelik a diákokat, figyelembe veszik véleményüket. - Segítő társakra találtunk, kölcsönösen korrekt az együttműködésünk - mondja Kővári Zoltán, az is­kola igazgatója. A diákönkormányzat célja, hogy következetesen biztosít­sák a tanulóifjúság jogainak és kötelességeinek összhangját. Igénylik a modem, polgári de­mokratikus életre való felkészí­tést. A diákok érdekeinek vé­delmében és képviseletében máris jelentős eredményeket értek el. A nemrég megalkotott működési szabályzat és házi­rend kialakításakor döntő jelen­tőséget kapott a véleményük. Példa rá, hogy azóta partner­ként vehetnek részt a fegyelmi eljárásokban, sőt vétójoggal is rendelkeznek. Ugyancsak bele­szólhatnak a kulturális és spor­talap elosztásába, a programok szervezésébe. Munkájuk emel­lett számos gyakorlati újítás­ban, változtatásban is megmu­tatkozik - mintegy tükröt tartva a korábbi oktatási szemlélettel szemben. Átalakulások, földügyek Szakértői csoportok a tsz-ekben Igen megnehezíti Baranya megyében a szövetkezeti át­alakulások ügyét, hogy a tsz-ekben az elmúlt gazdasági évben 1 milliárd 322 millió veszteség keletkezett. Ennek ellenére az átalakulások vég­rehajtása, a fóldügyek rende­zése nem halogatható. A té­mával kapcsolatban a múlt héten indult képzés a szövet­kezeti szakemberek számára. A ma záruló tanfolyamot dr. Faludi Zsigmondné, a Siklósi Földhivatal vezetője, valamint a Baranya Megyei Mezőgazda- sági Termelők Szövetségének szakemberei tartották a harká­nyi Agro Hotelben, hogy a ki­képzett (tsz-enként 4-5 fős cso­portok) képesek legyenek az át­alakulások szakszerű levezény­lésére, a földügyek minél ki­sebb konfliktussal járó rendezé­sére. Hozzájuk egyébként bárki fordulhat tanácsért a tsz-köz- pontokban, hisz a témakörök nemcsak a szövetkezeteket, ha­nem a kívülállókat is érintik. A szövetkezeti, az átmeneti, valamint a kárpótlási törvény­ből fakadó feladatok mellett sajnos beszélniük kellett az elő­adóknak a csődtörvénnyel kap­csolatos teendőkről is, hisz (mint az a bevezetőnkben köz­readott veszteségadat is jelzi) a tsz-ek jó része katasztrofális helyzetben van, s foglalkozniuk kell a csődeljárás gondolatával. A kéthetes képzés során saj­nos, tovább erősödött az a vé­lemény, hogy az említett törvé­nyek megfogalmazása számos vonatkozásban kétértelműnek tekinthető, s emiatt a törvények végrehajtása nézeteltéréseket okozhatnak az érintettek köré­ben. Mivel ezzel a vidék nyu­galma foroghat kockán, különö­sen fontos, hogy a törvényekről mindenki szakszerű tájékozta­tást kapjon, hogy ne a vélt vagy félremagyarázott értelmezések alapján kívánják a jogaikat, ér­dekeiket érvényesíteni. A törvény szerint a szövetke­zeti vagyon nevesítésénél azo­kat kell figyelembe venni, akik legalább 5 éves tagsággal ren­delkeznek. Ezeket a tagokat (haláluk esetén pedig az igazolt örökösüket) mindenképpen ne­vesített vagyonhoz kell juttatni, ám ha nem jelentik be igényü­ket, akkor jogvesztőkké válhat­nak. Az öt évnél rövidebb ideje tagsági viszonyban állók eseté­ben közgyűlési hatáskörben döntenek arról, hogy kapja- nak-e nevesített vagyont. Az igazi nagy kérdés azon­ban továbbra is az, hogy mi­ként, milyen szervezeti formá­ban működjenek majd a tsz-ek a megváltozott jogi keretek kö­zött. A tanfolyam előadóinak és résztvevőinek többsége Har­kányban az új típusú szövetke­zetekre voksolt. Balog N. Az egyházak állami támogatása Az egyházak idei csaknem 2 milliárd forintos állami támoga­tásából a katolikus egyház több mint 1 milliárd forinttal részesül - derül ki a Magyar Közlöny­ben megjelent ezzel kapcsolatos országgyűlési határozatból. A reformátusok 342 millió forin­tot kapnak, az evangélikusok 117 milliót, míg az izraelita fel­ekezet összesen 60 millió forin­tot. A pénz nagyobbik részével az egyházak működését, a hité­letet támogatják, kisebbik há­nyada pedig az egyházi ingatla­nok felújítását, újak építését, il­letve közgyűjteményeiket szol­gálja. Áz országgyűlési határozat megkülönböztetett figyelmet szentel a budapesti Dohány ut­cai zsinagóga felújításának, amelyhez 75 millió forint állami támogatást nyújtott a Parla­ment. A sárospataki református és a soproni evangélikus gim­názium és kollégium felújításá­nak támogatására 20 millió, il­letve 10 millió forintot szavaz­tak meg a képviselők. A támogatásból 26 kis lét­számú egyház is részesedik, 35 millió forintot költhetnek a hité­leti, s 50 milliót ingatlanjaik fenntartására. A Parlament ezen kívül elkü­lönített 70 millió forintot. Ebből kétmilliót szociológiai felmé­résre fordít a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A fennmaradó 68 millió forintot céltámogatási igények kielégí­tésére használják majd fel. En­nek odaítéléséről negyedéven­ként az országgyűlés dönt. Csökkenő állatállomány A KSH felmérése szerint az ország állatállomáyna egy év alatt jelentős mértékben csök­kent. A csökkenés állatfajon­ként eltérő volt, s míg a szar­vasmarha-állománynál 10 szá­zalékot tett ki, addig a sertésál­lomány egy év alatt háromne­gyedére apadt. 1991. december 31-én 1420 ezer szarvasmarha, Remélik, rendhagyó kezde­ményezésükkel talán még idő­ben sikerül összeszefogni a megye, s az ország diákságá­val, enyhíteni az iskolák közé­leti elszigeteltségén. Diákön­kormányzati Alkotmányukkal és tapasztalataikkal szívesen segítenék újabb hasonló szer­vezetek létrehozását. Az április 25-i alakuló ülésen a közokta­tási törvény koncepciójának a diákságra vonatkozó kérdéseit szeretnék megvitatni. Terveik szerint a kulturális bizottság­ban résztvevő pécsi országgyű­lési képviselőt is felkere­sik. Tröszt É. 5 millió 993 ezer sertés, 1 millió 808 ezer juh, s 36 millió tyúk­féle volt az országban. Az álla­tállomány csökkenése tíz év távlatában még jelentősebb. Az állattenyésztést nem ösz­tönzi, hogy a legfontosabb állati termékek felvásárlása folyama- toan csökken. Az 1991. első ngyedévi vágómarha felvásár­láson kívül minden fontosabb állati termékfelvásárlása elma­radt az előző év hasonló idősza­kában felvásárolt mennyiségtől. Előzetes adatok szerint 1991-ben vágómarhából 31764 tonnával (14,5%-kal), tehéntej­ből 471 millió literrel (19,9%-kal), vágósertésből 129298 tonnával (15,6%-kal) kevesebbet vásároltak fel, mint 1990-ben. A sertéstenyésztők szem­pontjából ugyanakkor kedvező jel lehet, hogy 1991. decembe­rében a hizottsertés szabadpiaci átlagára 1990 decemberhez ké­pest 6,1%-kal emelkedett, míg a morzsolt kukorica ugyanezen időszakban mért átlagára 4,8%-kal csökkent. (FEB) ■f r» i >1 • /ii ' // j •• i ___1 m V idéki „atkepzo-kozpontok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents