Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-26 / 56. szám
10 üj Dunántúli napló 1992. február 26., szerda Létrehozzák a katonai gimnáziumokat és szakközépiskolákat Változik a honvédség képzési rendszere Két és félszeres túljelentkezés, évente 600 diákot vesznek fel A Magyar Honvédség káderutánpótlásának biztosítására 1974-tól létrehozták a középiskolai honvédkollégi- umi, illetve a tiszhelyettes- képző szakközépiskolai hálózatot. Az elmúlt évek katona- politikai változásai, a Varsói Szerződés megszüntetése, a leszerelési tárgyalások miatt nyilvánvalóvá vált, hogy nincs szüksége az országnak ennyi katonai középfokú oktatási intézményre. A pécsi honvédkollégiumot az építészet kényszere állította be a megszüntetésre váró intézmények sorába. Czimmer István László ezredes, az MH Középiskolai és Kollégiumi Főigazgatóság főigazgatója elmondta: 1974-87 között tíz középiskolai honvédkollégiumban és kilenc tiszthelyettesképző szakközépiskolában indították be a hivatásos tiszti pályára készülő fiatalok középfokú képzését. Az elmúlt években a leszerelési tárgyalások és a Varsói Szerződés megszűnéséből eredő létszámcsökkentés miatt kevesebb fiatalt iskoláztak be, megszűntették a zalaegerszegi, tatai, balassagyarmati, szolnoki és építészeti problémák miatt 92 nyarától a pécsi, illetve kifutó rendszerben a nyíregyházi honvédkollégiumot. Felülvizsgálják a szakközépiskolák képzési létszámát, illetve szintén kifutó rendszerben, '94-ig megszüntetik a budapesti Zeneművészeti Tiszthelyettesképző Szakközépiskolát és a budapesti Élelmiszerellátó Tiszthelyettesképző Szakközép- iskolát. Összevonják a szolnoki és debreceni szakközépiskolát, Szolnokon a két intézménynek megfelelő létszámot iskoláznak be. Ezzel közel felére csökkentették a katonai középfokú oktatási intézmények számát. Pécsett kényszerből kell a 91/92-es tanév végén megszüntetni a kollégiumot, mert az IMS technológiával készült épületet állékonysági szempontból veszélyesnek minősítették a Budapesti Műszaki Egyetem szakértői. A megerősítés az előzetes felmérések alapján több tízmillió forintba kerülne, az MH tulajdonában lévő épület további sorsáról egyelőre nincs döntés. A diákoknak felajánlották, hogy az ország bármely katonai középfokú oktatási intézményében biztosítják számukra az elhelyezést, ott folytathatják tanulmányaikat. A kollégium alkalmazottainak sajnos nem tudnak más munkalehetőséget biztosítani. hanem jelentős tartalmi változásokkal együtt járó folyamat. A szakközépiskolában érettségizettek a negyedik év után, a tanulmányi eredménytől függően eldönthetik, hogy továbbtanulnak-e felsőoktatási intézAz IMS szerkezet meghibásodása miatt a tanév végén a pécsi Honvéd Kollégium is bezárja kapuit Fotó: Läufer László- Sajnos az intézmény rövid ideig működött Pécsett, de bízom benne, hogy ezen idő alatt a városnak is előnyére szolgált a honvéd kollégium, mert közel 25 millió forinttal járultunk hozzá a Kodály Gimnázium - ahol diákjaink is tanultak - oktatási feltételeinek javításához. *- Ezt az intézményszám- csökkenést nem szabad mechanikusan értelmezni, hanem ezzel együtt komoly és felelősségteljes fejlesztő munka is megindult a megmaradt intézményekben. A szakközépiskoláknál a 91/92-es tanévtől bevezettük a technikusképzést, a 4 + 1 éves képzési rendszerben, illetve még a nevükből is elhagyjuk a tiszthelyettesképző jelzést, honvéd szakközépiskolaként működnének a jövőben. Ez nem csak névváltoztatás, ményben, vagy az ötödik év után technikusminősítő vizsgát tesznek. A kollégiumoknál az önálló intézeti képzés irányába szeretnénk elmozdulni, ezekből az intézményekből honvéd gimnáziumokat alkítunk ki. A 92/93-as tanévtől már gimnáziumként működik az egri Lenkey János és a győri Béri Balogh Ádám Katonai Gimnázium. Két kollégium, a szegedi és a székesfehérvéri az anyagi eszközök hiánya miatt még a 92/93-as tanévben változatlan formában működik, de hosszabb távon ezek is átalakulnak gimnáziummá. Összesen öt honvéd szakközépiskolában tanulhatnak szakmát is az ide jelentkezők, Tápiószecsőn elektro- és mechanikai műszerészeket, Szolnokon repülőgépszerelőket és repülőgép-műszerészeket, Vácon híradástechnikai szakembereket, Orosházán gépszerelőket és karbantartókat, illetve Szabadszálláson gépjárműtechnikai szakembereket képeznek.-Egységes középiskolai rendszert szeretnénk kialakítani a Magyar Honvédségnél, ez 9 országos beiskolázási hálózatú intézményt jelentene, amelyekbe évente mintegy 600 jó képességű diákot tudunk felvenni. Fontos hangsúlyozni a jó tanulmányi eredményt, mert csak azok a fiatalok tudnak megfelelni a velük szemben támasztott magasabb elvárásoknak, akik perspektivikusan a főiskolai továbbtanulásra is alkalmasak. A matematikát és a fizikát például megemelt óraszámban, csoportbontásban, a polgári tanintézeteknél sokkal részletesebben tanítjuk, illetve a választott idegen nyelvet is heti 5 órában. A felvételi tárgyak a matematika, a fizika és a magyar nyelv, illetve egészség- ügyi és pszichológiai alkalmasság-vizsgálatot is végzünk a jelentkezőkön. Kedvező tendencia tapasztalható a jelentkezési létszámot illetően, idén közel két és félszeres a túljelentkezés intézményeinkbe, abban bízunk, hogy ebből a létszámból már ki tudjuk válogatni a fokozott minőségi követelményeknek is megfelelő fiatalokat. %- Mennyire biztosított a végzősök elhelyezkedése?- A honvédség létszámcsökkentésével, a katonapolitikai helyzet megváltozásával és a szovjet csapatok kivonulásával együtt járt, hogy a csapatok egy részét más helyőrségekbe kellett telepíteni, mert többségük a Dunántúlon állomásozott, míg az Alföldön alig voltak alakulataink. A csapatmozgások és létszámcsökkentés miatt a hivatásos állomány jelentős része megvált a szolgálattól, mert nem akarták megváltoztatni megszokott életformájukat, nem akarták elhagyni barátaikat, hozzátartozóikat, lakásukat, illetve az új helyen nem volt a feleségeknek munkájuk. Ösz- szességében kialakult a csapatoknál egy tiszti, tiszthelyettesi hiány, ezért biztos, hogy a végzősöket a képzettségüknek megfelelő beosztásba tudjuk elhelyezni. Hajdú Zsolt Toliseprű Kellő időben szólunk Egyik olvasónkban vetődött fel a kérdés: mi a különbség az ideiglenes és az időleges között? Mivel mindkét szó az idő főnév származéka, levélírónk úgy gondolja, hogy a kettő egymással felcserélhető. Nem egészen. Az ideiglenes jelentése: meghatározatlan időtartamra szóló, átmenti, nem végleges. Ekként beszélhetünk ideiglenes megoldásról, nyugtáról, adásról, igazolványról stb. Ha valakit ideiglenesen szabadlábra helyeztek, beszéd tárgya. Ugyanígy, ha valakit ideiglenesen ellátnak. Sokáig beszéltünk a hazánkban ideiglenesen állomásozott csapatokról. Vörösmarty írja egyik szép versében: „Szabadság, függetlenség nélkül csak ideiglenes eredmény. ” E szófogalom alá vonhatók azok a személyek is, akiknek valamely feladat ellátására rendszerint meghatározatlan időre szóló, csak bizonyos célra kapott megbízatása, szerződése van. Ezért olvashatunk mind gyakrabban ideiglenes kormányról, miniszterről, államtitkárról, ügyvivőről, vezetőről. Az időleges jelentése: csak rövid ideig tartó, átmeneti jellegű állapot, jelenség. Talán ilyen lesz a munkanélküliség, ilyen lehet az esetleges útlezárás, a csőtörés következtében beálló vízhiány. Gárdonyi Géza írja: „A szerelem időleges őrültség!” Talán sikerült érzékeltetnünk, mi a különbség a két fogalom között. Kétségtelen, hogy ez az eltérés oly csekély, hogy nem mindig lehet eldönteni, hogy egy-egy kapcsolatban a két jelző közül melyiket célszerűbb használnunk beszédünkben, írásainkban. Az országgyűlési felszólalásokban és más szóbeli megnyilatkozásokban is eléggé gyakran hallható az ideiglenes szónak pongyola, elhadart ejtése: ideglenes. Persze, lehet, hogy ez ideg-jelenség? Igyekezzünk tisztán beszélni! Felvetett kérdésünkkel rokon probléma az időben és az idejében miként való használatának eldöntése. Ilyeneket olvashatunk: Időben el kell vetni a búzát. - Kellő időben gyere haza! Bár az ilyen beszédforma nem hibáztatható, mégis választékosabbnak véljük a személy- ragos alakot: Idejében kapáljuk meg a kukoricát! - Idejében légy itthon! Az „idejében” szóval azt akarjuk kifejezni, hogy akkor cselekedjünk, amikor még nem késő, amikor a szóban forgó cselekvés eredményesen elvégezhető abban az időpontban, amelynek elmulasztása késedelmet, veszélyt, kárt okozhat, vagyis: minden kellő időben történjék! Az irodalmi nyelvben azonban az elején, idejében, idejekorán szavak használatával is találkozunk. Ha valaki az „ időben ” alakot használja, hozzágondolja a „kellő” szót, vagyis egy ehhez hasonló minősítő jelzős szerkezetből rövidült alakot alkalmaz. Az „idejében” is kihagyásos alak, mert odaképzeljük a „maga” szót: a maga idejében. Az is bizonyos, hogy az idejében szó használatával az időben szó értelme zavartalanabbá válhat: Minden mozgás térben és időben meg végbe. Dr. Tóth István 23 ezer katonai behívó Mintegy 23 ezer fiatalnak küldtek ki behívót az elmúlt napokban leszerelt sorkatonák utánpótlására. A bevonulok két százaléka nős, gyermektelen, három százalékuknak egy, további két százalékuknak két gyermeke van, a többiek pedig nőtlenek. A kétgyermekesek kivételével - akik fél év sorkatonai szolgálatot teljesítenek - valamennyien 12 hónapra vonulnak be. Iskolai végzettségüket tekintve a behívottak egy százaléka nem fejezte be az általános iskolát, mintegy negyedrészük nyolc általánost, több mint fele szakmunkásképzőt, 16 százalékuk pedig középiskolát végzett, s csupán egy százalékuknak van felsőfokú végzettsége. A sorkatonai szolgálatot teljesítők felmondási védelem alatt állnak, munkaviszonyukat, szövetkezeti tagságukat ez idő alatt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg. Nem szerencsés, ha valaki bevonulása miatt kilép a munkahelyéről. Pécs az ön városa?” 59 Ha valóban az, vegyen részt a pécsi városszépítők 50 000 forintos, tíz fordulós vetélkedőjén! Szeretjük városunkat annak ellenére, hogy sok mindent nem tudunk róla. Azt hiszem, nekünk városszépítőknek egyik fontos feladatunk, hogy kitárjuk a megismerhetés kapuit, s ha nem is teljes mértékben, de némileg mégis közelebb vigyük városunk történetét, művészetét, földrajzát és egyéb vonatkozásait az Új Dunántúli Napló olvasó táborához azzal, hogy tíz fordulós vetélkedőt hirdetünk. 50 000 (ötvenezer) forint pá- lyadíjat tűz ki akként, hogy az első díj: 10 000 Ft nettó, a második díj: 6 000 Ft. nettó, a harmadik díj: 4 000 Ft nettó, a IX.-X. díj: 1 500 Ft nettó, A vetélkedés során tíz alkalommal öt, összesen ötven kérdést teszünk fel. Minden kérdés Pécs- csel kapcsolatos. Egy-egy kérdés megoldása - függetlenül annak könnyű vagy nehéz voltától - egy (1) pontot ér. Az elérhető legtöbb pontszám ötven. Az ezt a pontszámot elérők vagy megközelítők közül pontegyenlőség esetén a zsűri sorshúzással dönt. A vetélkedőn részt vehet mindenki, aki az Új Dunántúli Naplóban közzétett heti rejtvényszöveget megfejti és a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület emblémájával együtt kivágva összegyűjti és a tizedik, azaz az utolsó közlés után legkésőbb egy héten belül valamennyit együtt az alábbi címre zárt borítékban beküldi: Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület, 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. A borítékra kérjük ráírni: „Pécs az én városom vetélkedő. ” A díjmegállapítás és az esetleges sorsolás közjegyző jelenlétében történik. Az ünnepélyes díjkiosztás időpontjáról az Új Dunántúli Naplóban tájékoztatjuk olvasóinkat. A kérdések megfejtését és a díjazottak névsorát közölni fogjuk. Jó vetélkedést kíván: Dr. Marton István a Városszépítő Egyesület elnöke. PECS AZ EN 50 000 forintos A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület vetélkedője I. forduló Kérdések: Válaszok: A megfejtő: 1. Miért szeptember 1-je Pécs fogadott ünnepe? Neve: .................................................................... 2 . Mi minden volt a jelenlegi Széchenyi Gimnázium • Foglalkozása...................................................... Lakcíme: ........................................*................... 3 . Miről híres a Pintérkert? 4. Ki volt Pécs első püspöke? 5. Mikor pusztította Pécset tűzvész? (felsorolás)
