Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-25 / 55. szám
10 új Dunántúli napló 1992. február 25., kedd A szerkesztőség postájából Az Istenkúton lakók panaszkodtak az út mellett folyó patak idó'nként elviselhetetlen szagára. Sokan szeméttárolónak használják a vízfolyást, olvasóink már állati tetemeket is láttak a vízben. A meleg közeledtével elképzelhető, hogy tovább fokozódik a kellemetlen illatt a környéken. Fotó: Läufer László Válaszol a Volán Miért nem közlekedtek az autóbuszok? Ács Antalné, csikóstöttösi lakosnak az Új DN január 14-i számában közölt „Gyaloglásra jogosít a bérlet?” közérdekű bejelentésére Albert Ferenc, a Pannon Volán igazgatóhelyettese az alábbi tájékoztatást adta: Több vállalat részéről kaptunk tájékoztatást az elmúlt év karácsonyi és újévi ünnepek közötti időszak munakrendjé- ről, mely során egyúttal kérték- az ünnepek közötti menetrend átrendezését. A beérkezett jelzéseket telefonon ellenőriztük, egyeztetéseket hajtottunk végre és a kapott információk alapján megállapítottuk, hogy a megkérdezett üzemekben vagy nem dolgoznak, vagy csak csökkentett termelés lesz. A megváltott bérletszámok is erre utaltak. Költségeink és bevételeink egyensúlya érdekében, valamint az egyeztetett információk alapján vállalatunk úgy határozott, hogy az MM. által meghirdetett munkarendtől eltérően december 27, 28, 30, 31-én a szabadnapokra (szombatra), illetve a várható utasforgalomnak megfelelő megerősített, néhány vonalon (pl. Pécs-Újpetre) munkanapnak megfelelő menetrend szerint közlekedteti autóbuszjáratait. A forgalmi rendet az Új Dunántúli Napló december 17-i számában hirdettük meg. A 10 nappal korábbi meghirdetést a forgalmi renddel kapcsolatos észrevételek orvoslása miatt véltük szükségesnek. A panaszolt esetben a Ma- gyaregregy-Mágocs-Sásd autóbusz járatpár szabadnapi közlekedésével kapcsolatos meghirdetésre jelzés nem érkezett, így abban a meggyőződésben,.hogy jelentős problémát nem okozunk, a meghirdetet menetrend szerint közlekedtettük az autó- buszjáratokat. Ezúton kétjük panaszosunk szives elnézését. Visszaváltják a buszjegyeket Az Új DN február 18-i számában a A szerkesztőség postájából rovatban „Gyűrött volt a beszjegyem” című újságcikkre Micskey Tibor, a Pannon Volán osztályvezetője a következő választ adta: A korábban használatos, 16 forintos buszjegyeket, 1992 június 30-ig Pécsett, az Indóház téren (Lenin tér), illetve a helyközi autóbuszállomás elővételi pénztáraiban akkor is visszaváltjuk, ha azok már nincsenek „nyomdatiszta állapotban”, de még egyértelműen megállapítható, hogy nem használták fel utazásra. Jegyvisszaváltási probléma esetén kérjük, keressék fel a Pannon Volán személyforgalmi osztályát. Mellőzött korosztály? Kevés a gyerekműsor! Az Új DN-ben február 8-án megjelent „Programok nélkül a gyerekek” című újságcikkre szeretnék reagálni. Szülőként és pedagógusként egyaránt. Igazat kell adnom a cikkírónak abban, hogy városunk kulturális életében valóban mellő- zöttek a gyerekek. A mozikban azt képzelik, hogy csak „sátras” ünnepeinkkor van szükség pihentető, vidám mesefilmekre, ami leginkább a 4-8 éves gyerekeknek szól. A Bóbita Bábszínházban játszott három-négy előadás hihetetlenül kevés. Ugyanakkor a belvárosban járva, néhány plakáton megakadt a szemem. Örömmel olvastam, hogy a Pécsi Kisszín- ház műsorára tűzte: Jevgenyij Svarc: Hétköznapi csoda című játékát. A sikeres bemutatót látva, nagyon vártam, hogy napilapjaink részletes hírt adnak egy „elhanyagolt” korosztálynak (8 évtől fölfelé) szóló színvonalas darabról. De hiába. Pedig az újságírók lehetnének legfőbb közvetítői az ilyen ritka programoknak, hiszen nem mindenki láthatja a plakátokat. A HEMO előtt nagy táblák hirdetik a Pinokkio és a Tom Sawyer várható előadásait, ez is elkerülte a cikkíró figyelmét. Befejezésül pedig lenne három kérdésem: A most újjáépített csodaszép Nemzeti Színházunk milyen gyerekeknek szóló darabot tűzött idei műsortervébe? Hogy akarja megszerettetni gyerekeinkkel a színházat, ha a legnyitottabb, legőszintébb korosztályt figyelembe se veszi? 10 év múlva kit várnak, ebbe a gyönyörűen felújított színházba? Jancsuláné Bernét Ildikó pedagógus Pécs ünnep- és kegyeleti napjai Egy város életéhez hozzátartoznak azon fényes napok, amelyekre évszázadok múltán is büszke lehet, s azok a kegyeleti napok, amelyekre emlékezni kell az utókor városvezetésének és a város polgárainak! Az előbbihez tartozik például az egyetem alapításához kötődő eseménysorozat, a török uralom alóli fölszabadulás, vagy a szabad királyi rang elnyerésének megünneplése. Az utóbbihoz pedig az 1700-as évek eleji rác és kuruc dúlás, az 1944-es deportálás, az első, a második világháború, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek és áldozatainak emlékhelye,illetve emléknapja. Az ilyen eseményekről való megemlékezés kötelessége annak a városvezetésnek, amely büszke e hely történelmi múltjára, s azoknak a polgároknak, akik most e városban élnek! Dr. Vargha Dezső Rebellis nép vagyunk? Nagyon furcsa dolgot olvastam az Új DN február 14-i számában. A Városgondnokság felkéri az autósokat, hogy vegyék figyelembe a megállni tilos táblát a Bánki Donát utcában, hogy a korhadó fát zavartalanul ki lehessen vágni. Az autóskultúránk, illetve kulturálatlanságunk mindennapjait tükrözi a pár soros felhívás. A város bármely forgalmas pontján, szinte minden ötödik percben KRESZ-t sértő jelenséggel találkozhatunk. Ilyen a záróvonal átlépése, sebesség- korlátozás túlépése, balra nagyívű kanyarodás tiltásának megszegése, átmenő forgalmat szabályozó rendelkezés semmibe vétele, járdán történő parkírozás (ezzel meggyorsítva a járdák tönkretételét) ott, ahol erre nincs engedélyező tábla, úttest melletti zöldterületen való parkolás, hangjelző berendezés indokolatlan használata, autóbusz ki nem engedése a megálló öbölből, és folytathatnám tovább. A rendőrőrsök közelében természetesen alig észlelhető szabálytalanság. A rendcsinálást már többször megígéték. Hát bizony, ez nem sikerült - legalábbis egyelőre. Közlekedésünkben már csak az várat magára, hogy egyesek megpróbálkozzanak a több évtizeddel ezelőtti balra hajts vissza hozásával, meg hogy a vasúti átjáróban, vagy a tűzoltóság és mentőszolgálat kijárataiban prakoljanak. Gyakran felmerül bennem a kérdés, hogy mit ér a KRESZ, ha hazánkfiának kell betartania, vagy másképpen, mit ér a magyar állampolgár, ha a KRESZ-t kell betartania? Bizony itt is látszik, hogy rebellis nép vagyunk! Hát nem lehet ezen változtatni? Varga Géza, Pécs Üzenet K. J-nének üzenjük, hogy kérdései koraiak, nem időszerűek - még jogszabályi rendelkezést nem ismerünk. Sorsok, helyzetek __ P illanatképek a hétköznapokból Szerkesztőségünkbe naponta érkeznek olyan levelek, amelyeknek írói kilátástalan helyzetben vannak, kétségbeesettek. Ezekből a levelekből adunk közre néhányat: 34 éves, három kisgyermekes családanya vagyok. Szakmámban sajnos nem tudok elhelyezkedem, úgyhogy a három gyermekemet is el tudjam látni. Férjem szerencsére dolgozik. Munkanélküli segélyre nem számíthatok. Mit tehetek, hova fordulhatok? Meddig tudunk megélni egy keresetből? Végső elkeseredésemben fordulok az Új DN-hez. 28 éves elvált nő vagyok, egy éve munkanélküli és van egy négyéves kislányom. Mikor lejárt a gyesem, elhelyezkedtem egy kft- nél, de fél év múlva kénytelen voltam felmondani, mert kislányom bölcsődéből való elhozta- lát nem tudtam megoldani. Sem szüléimre, sem a volt férjemre nem számíthattam. Én nagyon szeretnék dolgozni. De akár- hová megyek, akárhol érdeklődöm munka után, mindenhol elutasító választ kapok azért, mert van egy gyerekem. Több műszakot nem tudok vállalni, mert nincs, aki elhozza - most már - az óvodából, ha beteg, nincs aki ápolná, gondozná rajtam kívül. Hát bűn az, hogy gyermekem van? A munkanélküli segélyem a létminimum alatt van, annak is a nagyobbik részét a lakásrezsire fizetem ki. Miből éljünk meg? Mi lesz, ha már nem kaphatok munkanélküli segélyt? Miért nem segítenek az egyedülállóknak?” Kétgyermekes családapa vagyok, jelenleg munkanélküli segélyen. Termelőszövetkezetben dolgoztam, de sajnos felmondtak. Feleségem gyeden volt, de visszament dolgozni, mikor én utcára kerültem. Természetesen én nem kaphatom meg a gyermégondozási díjat, mert munkanélkülin vagyok. Nagyobbik gyermekem igen beteges, nagyothalló készüléket visel, sokat kell logopédushoz menni vele. Évekkel ezelőtt vettünk egy családi házat, nagyrészt szülői segítséggel és sok OTP-kölcsönnel. A kölcsönt folyamatosan törleszte- nünk kell. Lassan már nem tudjuk, miből. A helyi önkormányzatnál segítséget, illetve alkalmi segélyt kértem, de elutasítottak azzal, hogy nem jár. Mi a négytagú család még a létminimumot sem érjük el. Mi lesz velünk? Vidéken élünk férjemmel és három gyermekkünkkel. Mindketten munkanélküliek vagyunk. Elhelyezkedésre még csak kilátásunk sincs. Van egy kis házunk, szerettük volna elcserélni és Pécsre költözni, hátha ott jobban kapunk munkát. De a falusi házért, még csak egy lakható lakrészt sem találtunk. A munkanélküli segélyünk lejár. Mire számíthatunk? Ä három gyerek családipótlékából éljünk öten? Fogadóóra vers- és novellaíróknak Hárs György Péter költő, szerkesztő minden kedden 14-től 16 óráig az Új Dunántúli Napló szerkesztőségében (Pécs, Rákóczi u. 34. 701. szoba) fogadja azokat, akik beküldött versük, novellájuk ügyében személyes találkozást kémek. Ingyenes tanácsadás Minden pénteken ingyenes jogi tanácsadást tart Pécsett, dr. Berényi István nyugdíjas jogtanácsos, aki 12-14 óráig a DO- ZSO-ban jogi, könyvelési, adóügyintézési tanáccsal szolgál, majd e témában 15.30-17 óráig hívható a 40-907-es telefonon, míg bélyeggyűjtési felvilágosítását a Nevelési Központban 14.30-15.30-ig tartja. Kiss G. pécsi olvasónk kérdése, hogy a lakbér fizetésére van-e külön jogszabályi előírás és az miként rendelkezik? A már többször módosított l/1971./II.8./Korm.sz. rendelet 62 §-a értelmében a lakbér attól az időponttól jár, amikor a bérbeadó a lakást a lakásbérleti szerződésnek megfelelően a bérlőnek átadta. A végrehajtási rendelet azt írja elő, hogy a bérlő a lakbért havonta egy összegben, legkésőbb a hó 15. napjáig, illetőleg - házkelezési szerv kezelésében lévő lakás esetében - a lakbérszámla benyújtásakor köteles megfizetni. A jogszabály hatálybalépésekor fennálló lakásbérleti jogviszony esetében a bérlő a lakbért havonta két egyenlő részletben is megfizetheti. Ilyen esetben az első részlet legkésőbb a hó 12. napjáig, a második részlet pedig a hó 25. napjáig esedékes. Eddig kell megfizetni. A lakbérfizetési kötelezettség a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig tart. Ha azonban a bérlő a lakást korábban visszaadja a bérbeadónak, az új bérlő beköltözésétől kezdődő időre már nem köteles lakbért fizetni. (Módosított 1/1971./II.8./ ÉVM sz. r. 66 §.) L. T-nét fia tartotta el, aki most meghalt. Kérdezi, hogy utána kaphat-e valamilyen ellátást, mert senkije nincs, aki gondoskodna róla. Az 1975. évi II. törvény 73 §-a úgy rendelkezik, hogy szülői nyugdíjra az a szülő (nagyszülő) jogosult, akinek a gyermeke (unokája) az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg, ha a) a szülő (nagyszülő) gyermekének, (unokájának) a halálakor már rokkant volt, és b) a szülőt (nagyszülőt) gyermeke (unokája) a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta. A most ismertetett feltételek fennállása estén szülői nyugdíjra jogosult a meghaltnak az a mostoha-, illetőleg nevelőszülője is, aki a mostoha-, illetőleg a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta. A szülői nyugdíj a rokkantság tartamára jár. A végrehajtási rendelet szerint a szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából orvosi vizsgálat nélkül rokkantnak kell tekinteni azt a szülőt (nagyszülőt), aki a hatvanötödik, nő a hatvanadik életévét betöltötte. Azt javasoljuk olvasónknak, hogy kérje a szülői nyugdíj megállapítását. Abban az esetben, ha a fia már nyugdíjas volt a halál időpontjában, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (Budapest, XIII., Váci u. 73), a folyósítási törzsszámra hivatkozással. Ha még nem volt nyugdíjas, vagy aktív dolgozó volt, akkor a lakhely szerinti Társadalombiztosítási Igazgatóság Nyugellátási Osztályától. Horváth B. a szövetkezeti tagságról érdeklődik. Kérdezi, hogy a törvény miként rendelkezik. Az 1991. évi I. törvény V. fejezetében írtak szerint a nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál tilos hátrányos megkülönböztetést tenni faji, szin, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nezeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú törvényes képviselőjének hozzájárulásával lehet tagja szövetkezetnek. A szövetkezet alapszabálya meghatározhatja azt a közös érdeket, amelynek megléte a tagság feltétele. A tegfelvételről az alapszabályban meghatározott testületi szerv dönt, a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni, és - ha a kérelem felől nem a közgyűlés döntött - a közgyűlést tájékoztatni kell. Iskolai szövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. A tagsági viszony - eltérő megállapodás hiányában - a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visz- szamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag a részjegy összegét, vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a szövetkezetbe befizette. A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen - ha azt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez lehet fordulni. S. Á. ,W... Jogi tanácsadó
