Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-25 / 55. szám

8 aj Dunántúli napló 1992. február 25., kedd Kistermelők A gyökérzöldségfélék magvetése Gyümölcstermesztés - korszerűen Gyümölcsfák tavaszi ültetése Kétségtelen, hogy több szempontból előnyös az őszi ül­tetés, mégis, főleg forgatott és tápanyaggal kellően feltöltött területen általában az ültetés ta­vaszra marad. Nem okozhat ez gondot, ha a tavaszi ültetést igényesen, a szakmai szempon­toknak megfelelően végezzük el. Kizárólag fagymentes napo­kon szabad csak telepíteni, a biztonság kedvéért vátjuk meg, míg több napon át tartósan a hőmérséklet fagypont feletti, mert a -1 és -3 Celsius fok kö­zötti hideg már károsítja a gyö­kérzetet, kiváltképp a hajszál­gyökereket. Az oltványokat az ültetést megelőzően legalább egy napra állítsuk vízbe, hogy biztosan pótolhassa téli tárolás alatti víz­vesztését. Ezt a kis szakmai fo­gást nagyon sokan nem ismerik, pedig az eredés szempontjából nagy jelentősége van. Ültetés előtt az oltványok tö­rött, sérült, roncsolt gyökérré­szeit vágjuk le, hogy sima és le­felé néző metszlapot kapjunk, ügyelve, hogy lehetőleg feles­legesen ne csonkítsuk a gyökér­zetet. Lehetőleg minél kevesebb gyökeret vágjunk le, ennek a gyökérzet és a majdani hajtás­rendszer közötti egyensúly megőrzése miatt van jelentő­sége. Telepítés előtt az ültetésre ki­jelölt terület földjéből készít­sünk „tejföF’-sűrűségű pépet, és ebbe mártsuk be a megmetszett gyökérzetet, olyan mélyen, ami­lyen mélyen majd az ülttéskor is földbe kerül. A területen kitűzzük a fák he­lyét. Ezt követően az ültetést az úgynevezett ültetőléc segítségé­vel végezzük el, mert így a fák pontosan arra a helyre kerülnek majd, ahová helyüket a karócs­kával kijelöltük. Az ültetőléc a gödrök széles­ségének megfelelően 100-120 cm hosszú, 10-05 cm széles deszkalap, melynek felezőpont­jában a léc egyik odlalán félkör alakú bevágás van - az oltvány helye -, két végén pedig ha­sonló bevágás van, melyek a segéd-karócskák helyei. Ültetés előtt lefektetjük az ültetőlécet a talajra úgy, hogy a fa helyét jelző karócska a középső bevá­gásba essen, majd a két végén lévő bevágáshoz leszóljuk a se- géd-karócskákat (1. ábra). A fa helyét jelző karócskát eltávolít­juk, a lécet felemeljük és kiás­suk a gödröt, melynek mérete forgatott területen 30x30 vagy 40x40 cm legyen, forgatatlan területen azonban legalább 0,8-0 köbméteres. A. kiásott gö­dör fölé visszahelyezzük a két segéd-karócska segítségével az ültetőlécet, és az oltványt a kö­zépső levágáshoz helyezve a csemetét beültetjük (2-3. sz. ábra) olyan mélyen amilyen mé­lyen bepépeztük. Ügyelni kell, hogy az ültetőlécet minden ki- tüző-karócskánál ugyanarra az oldalra helyezzük, mert ha pél­dául az egyik karócskánál a ke­leti, a másiknál a nyugati ol­dalra tesszük, akkor a sorok nem lesznek egyenesek. A gyökérzethez porhanyós földet tömörítsünk, a talaj nem maradhat levegős, az oltványt tömörítés közben rázogassuk, hogy a föld a gyökerek közé jól bejusson, és ügyeljünk, hogy egyenesen álljon, az oltás, szemzés helye szembe legyen az uralkodó száliránynak. Az ültetést alaposan öntözzük be, csemeténként 21-30 liter vízzel, ültetés után a csemetét földdel kupacoljuk fel, vagy ta­karásnak használjunk érett trá­gyát jó vastagon, vagy fekete fóliát. Ha a felkupacolást vá­lasztottuk, akkor a kupacot csak a biztos eredés után bontsuk le, és lehetőség szerint akkor is utána alkalmazzunk talajtaka­rást! Buzássy Lajos A sárgarépa, a petrezselyem (másnéven „gyökér”) és a pasz­ternák - népiesen fehérrépa, vagy pasztinák - magvetésének itt az ideje. Mindhárom zöld­ségféleség hidegtürő. A három növény közül a sárgarépa tűri legkevésbé a hideget. A hideg- tűrésére azonban jellemző, hogy plusz 4 Celsius fokon már csírázik, a kifejlett növény pe­dig a mínusz 3-5 Celsuis fokot is károsodás nélkül eltűri. Dél-Európából származnak és termesztésük - fogyasztásuk - 3-4 000 évre nyúlik vissza. Táplálkozási jelentőségében a sárgarépa vezet. Ebben van ugyanis a három közül a leg­több A vitamin (karotin). Bizonyára kevesen tudják, hogy a rebarbara pl. tízszer annyi karotint tartalmaz, mint a sárgarépa. (A sárgarépa 7, a re­barbara 70 mg/100 g karotint tartalmaz.) Ezért is szorgalmaz­tuk - többek között - korábban a rebarbara termesztésének el- teijesztését. Ugyancsak kevesen tudják, hogy a petrezselyemlevél nyer­sen fogyasztva télen a legfonto­sabb C vitamin forrásunk le­hetne. A nyers levél ugyanis 150-066 mg/100 g, a zöldpap­rika pedig 170 mg/100 g C vi­tamint tartalmaz. A két növény­nek tehát majdnem azonos a C vitamin tartalma, csupán a pet­rezselymet nem ismerjük e jó tulajdonságának oldaláról, így marad a levesízesítési szerepe. Talajigény A gyökérzöldségek a köny- nyű, laza szerkezetű, mély megművelt talajokat kedvelik. A palánták nevelésénél és ki­ültetésük után egyaránt fel kell készülnünk az állati kártevők el­leni védelemre. Leggyakorib­bak az atkák különböző fajai, az üvegházi molytetű és a levéltet- vek. A kedvező mikroklíma mi­att szaporodásuk gyors, gyakran már csak a kártételük tényét tudjuk regisztrálni. Az üvegházi molytetű (lisz- tecske) egészen apró, négyszár­nyú, 2 mm-t alig elérő, a kifej­lett imágó fehér színű, szipókás rovar. Az első fejlődési stádi­umban lévő lárváik még szaba­don mozognak, majd később a levél fonákán letelepednek. A lárváik viaszt választanak ki, amiből bölcsőt készítenek. Évente több nemzedékük van, egész évben „üzemelő” fóliasát­rakban folyamatosan szaporod­nak és károsítanak. A meleg pá­rás helyeket szeretik. Közvetlen és közvetett kártevő is lehet, mert a vírusok és mikoplazmák terjesztésében is szerepet ját­szanak. A levelek fonákán hófehér szárnyas alakok, szennyesfehér pajzstetvekre emlékeztető lár­vák, a levelek színén mézhar­mat hívja fel a kártevőkre a fi­gyelmet. A fertőzés elsődlege­sen a kétszikű (széles levelű) gyomokról indul. Szabadföldön is károsít. Az üvegházi moly­tetű természetes ellenségének (ENCARSIA FORMOSA) fel­használási lehetősége is adott. Az úgynevezett ENCARSIA lapokat (melyen a parazita tojá­sai találhatók), az üvegházi molytetű észlelésekor helyez­zük ki. Ezer négyzetméter terü­letre 3-4 lap kerüljön, ami kb. 4 ezer parazitának felel meg. A lapokat a növények felett he­lyezzük el úgy, hogy öntözés­kor ne érje a víz. A parazitákat csak abban az esetben használ­hatjuk, ha a szerves foszforsa- vésztereket nem alkalmazzuk, Ha nagyon kötött, agyagos a ta­laj, a gyökerek nem tudnak mé­lyen a talajba hatolni, így köz­vetlen a talaj felszíne alatt el­ágaznak, „ágas-bogas” lesz a gyökér, amely mint áru már ér­téktelen. Ezért a kiskertekben, ahol csupán egy-két sor, vagy ágyás sárgarépát, petrezselymet termesztünk, jó mélyen, 40-50 cm-re, lazítsuk meg a talajt, hogy a gyökerek mélyrehatolá- sának ne legyen akadálya. A megpirkadt talajt gereb- lyével készítsük elő és a mag­vakat 30-40 cm sortávolságra - a sormüvelő eszközünktől füg­gően - 2 cm mélyen vessük el. A gyökérzöldségek magvai na­gyon lassan csíráznak. A ben­nük lévő éterikus olaj nehezíti a vízfelvételt, emiatt a magvak lassabban duzzadnak. Nagyon kell tehát vigyázni, hogy a ta- laj-felszine ne cserepesedjen meg, mert a kérges, száraz talaj nehezíti a kelést. Ezért fontos, a finom, porhanyós földdel való betakarás mellett az ú.n. ke- lesztő öntözés. A kelés elhúzó­dása és a kelesztőöntözés ked­vez a gyommagvak csírázásá­nak, így a terület könnyen el­gyomosodhat. Ennek megaka­dályozására soijelző növényt - például salátamagot vetünk. A saláta magja 6-8 nap alatt kikel és így a főnövény kikelése előtt, a területen vakkapálást végez­hetünk. (Vakkapálás olyan mű­velet, amikor a főnövény még nem kelt ki és a sorjelző növény mutatja a sor irányt.) A magvak igen aprók. A sárgarépamag a legapróbb. 1 000 mag tömege (súlya) mindössze 1-1,4 g. Egy grammban tehát 700-1 000 db mag található. mert a felszívódó rovarölősze­rek az Encarsiát is kipusztítják. Kémiai védekezésre a speciá­lis üvegházi molytetű elleni ké­szítmény, az APPLAUD 25 WP javasolható. A kezelést a károsí­tok megjelenésekor kell elvé­gezni és a fertőzési helyzettől függően szükség szerint kell megismételni. A kijuttatáshoz 10-20 liter permedé szükséges 0,04 %-os koncentrációban 100 négyzetméterenként (10 liter vízhez 0,5 dkg APPLAUD 25 WP). Az élelmezésegészségü­gyi várakozási ideje paprikánál 14, paradicsomnál 7, uborkánál 3 nap. Az APPLAUD 25 WP csak zárt termesztőberendezé­sekben használható. Az üvegházi molytetű ellen még felhasználható az AC- TELLIC 50 EC, ACTELLIFOG (é.v.i. 2 nap), az UNIFOSZ 50 ÉC (é.v.i. 3-7 nap), az ULT- RACID 40 WP (csak palánta­korban é.v.i. 28 nap), a BIO-STRIP (é.v.i. 1 nap), az EKALUX 25 EC (é.v.i. 14 nap.) Az állati kártevők közül je­lentős kárt okoznak az atkák. Az atkafajok közül a legjelentő­sebbek a zöldségtermesztésben a szélesatka és a kétfoltos taká­csatka. Mindkét faj előfordul a szabadföldi termesztésnél is. A kétfoltos takácsatka kártételé­nek következtében a károsított növények sárgulnak, a levelek bámulnák, lehullanak, a virág rosszul köt, a termés apró, fé­nyét veszti és kellemetlen ízű. Súlyos fertőzés esetén a töveket pókhálószerű szövedék kötik össze és ezeken a vándorló at­kák sokasága található. Kártéte­lük foltszerűen és rendszerint ott jelentkezik, ahol a fűtőcsö­vek futnak, vagy ahol az egyéb A petrezselyem 1,2-1,8 gramm, a paszternák pedig 3-4 gramm ... A vetés megkönnyí­tése és a kelés egyenletesebbé tétele érdekében a magokat ho­mokkal, vagy rostált fürészpor- ral keverjük. Bármennyire is óvatosan járunk el azonban a vetésnél, előfordul, hogy a kelés sűrű lesz. Ilyenkor az apró nö­vénykéket ritkítani kell. A tőtá­volság beállításához ismernünk kell a termény értékesítésére vonatkozó szabványokat. Az el­sőosztályú sárgarépa gyökeré­nek a vállátmérője 50-60 mm. attól függően, hogy hengeres, vagy egyéb típusú fajtáról van szó. Természetesen, az egyéb, tisztaság, idegenanyag stb. szabványelőírások mellett ez csupán az átmérőrevonatkozó előírás. A tőtávolságot tehát eh­hez szabjuk úgy, hogy a nö­vénynek szabad tere legyen az esetlegesen nagyobb átmérő el­éréséhez is. A paszternák vál­látmérője legalább 40 mm., az elsőosztályú petrezselyemé pe­dig - csomósáru esetén - lega­lább 15 mm, kg-os árunál pedig legalább 30 mm. A növények ritkítását tehát ennek megfele­lően kell elvégezni, de tudnunk kell, hogy jó talaj és megfelelő térállás esetén mind a három növény sokkal vastagabbra ké­pes fejlődni, tehát a ritkítást - 4-5 lombleveles korban - ennek figyelembevételével végezzük. Nyáron megfelelő gyommen­tességről kell gondoskodni, ami kapálásból és gyomlálásból áll. Többen érdeklődnek a kisker­tek gyomirtási lehetőségéről. Ezzel kapcsolatban az a javasla­tom, hogy legjobb gyomirtószer a „kapazin”. Kiskertekben a fűtőberendezések találhatók. Növényházakban megszakítás nélkül, folyamatosan szaporod­nak, a nappalok hosszabbodá­sával lendületesen feleié ível a populáció (szaporulat), a tető­zést június végén éri el. A szélesatka is polifág (sok- tápnövényű) kártevő, a hajtatott zöldségnövényeken kívül szá­mos dísznövényt is fertőz. Kár­tétele paprikán a legsúlyosabb, a virágok lehullanak, a levelek deformálódnak, a termelés tor­zul, parásodik, esetleg felreped. Ezek ellen a kártevők ellen a MITAC 21, az ACTELLIC 50 EC, a HOSTAQUTCK 50 EC leghatározottabban ellenzem a gyomirtó vegyszerek alkalma­zását. Környezetünk védelme, egészségünk megóvása érdeké­ben annál jobb, minél kevesebb vegyszert használunk. Az a testmozgás, ami a kapálással jár, feltétlen jót tesz a szerveze­tünknek. Ha az öntözési lehető­ségünk bőséges, akkor sem ajánlatos a túlöntözés, mert a gyökerek könnyen megreped­nek. Ugyancsak óvatosan kell bánnunk a nitrotén műtrágyá­val. A túlzót nitrogén adagolás ugyanis az eltarthatóságot hát­rányosan befolyásolja. (A nit­rogén hatására a répatest szö­vetszerkezete laza állományú lesz.) A káliumot viszont meg­hálálja. A káli műtrágya a gyö­kerek eltarthatóságát kedvezően befolyásolja. ősszel, a fagyok beállta előtt a gyökereket felszedjük, a lomblevelektől és földtől meg­tisztítjuk, a szíklevelet meg­hagyva, a gyökereket pár napig szikkasztjuk, majd száraz, hű­vös helyen - megfelelő páratar­talom biztosítása mellett - ho­mokban, vagy ládában tároljuk. A tárolás ideje alatt ajánlatos a rendszeres átvizsgálás és a rom­lásnak indult egyedek eltávolí­tása. A kiskertekben a petrezse­lyem gyökereket a földben hagyhatjuk. Száraz lombbal, vagy egyéb alkalmas anyaggal a sorokat lazán letakaijuk és a petrezselyemzöldet egész télen szedhetjük. Szedésnél vigyázzunk, a szíkleveleket ne sértsük meg. Ha a takarást jól végeztük, egész télen biztosítva lesz a konyhára a friss petrezselyem­zöld. Dr. Tamcsu József valamint aventillált kénpor használható. Február 26-án a Növény- egészségügyi és Talajvédelmi Állomáson a RHONE-POU- LENC növényvédőszer gyártó cég (MIKAL, ROVRAL stb.) tart szaktanácsadási napot sző­lőtermesztőknek, 16 órai kez­dettel. Szintén a szőlőtermesz­tőknek ajánlom február 28-án 14 órai kezdettel Villányban, a gazdaság tancsátermében a „SHELL INTERÁG Rt. nö­vényvédőszerei a szőlőtermesz­tésben” címmel tartunk előadást és konzultációt. Czigány Csaba Kistermelők rovatunkkal legközelebb március 10-én jelentkezünk. AGROKERÁRUHÁZ AgrocenterRt. Pécs, Közraktár u. 7/a. Tel.:11-682 PÉCSI ■Ml Mg //Gl Wyji mftk m AGROKER-RK kapacsalád- hűtőszekrények, mélyhűtőszekrények-dughagyma- paprika, paradicsom -cukorborsó- zöldség, vetőmagok- lemosó permetezőszerek nagy választékával várjuk kedves vásárlóinkat. A Sluis & Groot Vetőmagtermelő és Kereskedő Kft Sluis & Groot Sims & Groot Magyarorszag vetőmagtermelő ős Kereskedő Kft 1025 Budapest. Gomoa u 28 Telefon M5-04I4. I 15-3625 I35-6B75 Teiex 22-3538 fa* 135-0535 Postacím 1539 Pf 61 7 tisztelettel meghívja Önt dinnyetermesztési előadására, ahol megismerheti cégünk fajtáit, termesztéstechnológiai tanácsokat hallhat dinnye és hajtatási növények termesztéséhez. A rendezvény helye és ideje: Vajszló, Művelődési Ház 1992. február 27. 15.00 óra A helyszínen Sluis & Groot vetőmagot árusítunk1 Növényvédelmi tanácsadó A fólia alatti növények védelme

Next

/
Thumbnails
Contents