Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-24 / 54. szám
10 uj Dunántúli napló 1992. február 24., hétfő Magyar Parasztszövetség Baranya Megyei Elnökségének állásfoglalása A szövetkezeti törvény Az átmeneti törvény és vagyonnevesítés végrehajtása Baranya a Parlamentben A baranya megyei országgyűlési képviselőkkel folytatott havi sajtóbeszégletések célja, hogy tevékenységüket, álláspontjukat, megnyilatkozásaikat rendszeresen ismertethessük. Megkértük őket, bocsássák rendelkezésünkre felszólalásaikat. Ezen a héten dr. Bíró Ferenc (MDF) és dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) küldte el parlamenti felszólalását. Dr. Wekler Ferenc A törvényjavaslatok idejében kerüljenek a ház elé • Új szövetkezeti törvényt fogadott el parlamentünk, mely az úgynevezett átmeneti törvénynyel együtt, 1992. január 21-én lépett hatályba. E törvények lehetővé teszik, hogy a magyarországi szövetkezetek végérvényesen szakítsanak a szovjet, jelentős részben kolhoz mintájú szövetkezeti rendszerekkel, melyek lényegében szövetkezeti mázzal bevont állami vállalatokká süllyedtek a pártállam érdekeinek megfelelően. Az új szövetkezeti és átmeneti törvény lehetőséget teremt arra, hogy a szerveződő szövetkezetek a vagyonnevesítés és kárpótlási törvény végrehajtása után, a tényleges tulajdonosok önkéntes elhatározása és gazdasági érdekeltsége alapján szerveződő valóságos szövetkezetek legyenek. Az átmeneti törvény szerint a jelenlegi AFÉSZ-típusú szövetkezeteknek 1992. VI. 30-ig, a mezőgazdsági termelő és ipari szövetkezeteknek 1992. december 31-ig kell végrehajtani az európai elveknek megfelelő átalakulást, az új alapszabály elfogadását. A határidő lejártával az át nem alakuló szövetkezeteket a Cégbíróság törli, megszűnik törvényes működési lehetőségük. Mielőtt az átmeeneti törvény és vagyonnevesítés dolgaira térnénk, foglalkoznunk kell néhány gondolat erejéig a kárpótlással és a kárpótlási jegyek birtokosainak licit, illetve árverés útján történő termőföldhöz jutása lehetőségeivel. Földalap Az átmeneti törvény szerint 1992. február 29-ig az érdekejtek kezdeményezhetik az ún. helyi érdekegyeztető fórumok létrehozását a helyi önkormányzatoknál. E fórumokba a helyi képviselőtestület a kárpótlásra jogosultak köréből 3-11 tagot választ, a szövetkezetek képviselői, a szövetkezeti tag részaránytulajdonosok és a helyi önkormányzatok képviselői mellé. Ezen érdekegyeztető fórumokat az önkormányzatok 15 napon belül kötelesek megalakítani. A kárpótlási hivatalok február közepéig közük a jelenlegi földhasználókkal, a szövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal a beadott kárpótlási igények szerinti aranykorona-értéket, így azok el tudják készíteni a földkijelölés - tervezetet, vagyis a meglévő termőföldterületekből négyféle földalap képzését. Ezek: 1. Elkülönített és árverésbe be nem vonható földalapot kell létesíteni a szövetkezeti tagok, kívülállók, nyugdíjasok, tehát jelenlegi földtulajdonosok szövetkeztek által használt földjeire. 2. 30- ill. 20 AK.-értékben földhöz kell juttatni a földtulajdonnal nem rendelkező szövetkezeti tagokat, alkalmazottakat és állami gazdsági dolgozókat. E célra is külön földalapot kell képezni. Ezen személyek, amennyiben a fenti AK.-érték- nél kisebb földterülettel rendelkeznek, ezt le kell vonni a juttatandó AK.-értékből. 3. Elkülönített földalapot kell képezni a kárpótlási jeggyel rendelkező és liciten, árverésen földtulajdont visszaszerezni kívánó, kárt szenvedetteknek, részbeni kárpótoltaknak, hogy termőföldhöz juthassanak. 4. El kell különíteni a magyar állam tulajdonában lévő földeket a kárpótlási törvény szerint lehetővé tett árverések és vagyonnevesítések céljára. A földhivatalok által előzetesen rendelkezésre bocsájtott 1:10 000 méretarányú átnézeti térkép alapján a szövetkezet összeállítja a képzett földalapok szerint a kijelölt táblák jegyzékét. Ezt véleményezés és észrevételezés céljából 30 napon belül megküldi a fórumnak. Az önkormányzatok által létrehozott és működtetett fórum feladata, hogy képviselje a földterületek kijelöléseinél a kárpótlásra igényt tartó, majdani árverezők és a szövetkezeti tagok érdekeit egyaránt. Tehát gyetlen majdani földtulajdonost sem lehet a másik rovására sem előnyben, sem hátrányban részesíteni. Mindegyik létesítendő földalapban arányos elosztásban ügyelni kell:- az aranykorona-értékre,- a földek művelhetőségére. eredményes gazdálkodás folytatásának lehetőségére művelési áganként,- a lakhelyhez, településhez való közelségre,-ha lehet, a károkozás helyén kell kárpótolni,- amennyiben a károsult család a 40 év attrocitásai miatt már elköltözött eredeti lakhelyéről, úgy jelenlegi lakhelyén is jelentkezhet kárpótlási jegyével földárverezőként, hogy termőföldhöz jusson a szövetkezetek és állami gazdaságok által eddig használt, volt állami tulajdonú földekből. A felsorolt elvek figyelem- bevételével a fórumoknak és szövetkezeteknek méltányos egyezségre kell törekedni, hogy a későbbi eljárások elkerülhetőek legyenek és gyorsítsák az ügyemenetet. A törvény végrehajtásában jelentős feladat hárul a szövetkezetekre a rövid határidők miatt is. Abban az esetben, ha a törvény által előírt határidőket nem tartja be és nem intézkedik a törvények szellemének megfelelően a különböző földalapok létrehozásáról, úgy a Kárpótlási Hivatal a szövetkezet egész területét kijelölheti licitálásra, illetve árverezésre. A fórummal történő egyeztetés után, a szövetkezet a tervezetet felterjeszti a Kárpótlási Hivatalba. Ha nincs felebbezés, úgy a hivatal az illető terület kártérítési igényének 30 %-ának elbírálása után már árverést hirdethet. így természetesen egy szövetkezet és egy település területén több árverés is tartható, természetes, hogy nem azonos földekre. Kik vehetnek részt árverésen? Termőföld-árverésen mindenki cak az őt megillető kárpótlási jeggyel, utalvánnyal vehet részt. Másoktól felvásárolt kárpótlási jeggyel nem lehet termőföld-tulajdont szerezni, örökölt jogcím saját jognak tekinthető. Két árverési változatot különböztetünk meg:- Állami tulajdonú földeken saját kárpótlási jeggyel korlátozás nélkül.- Akinek az elvett földje a szövetkezet, vagy ÁG. tulajdonában, vagy használatában van.-Aki 1991. június 1-jén állandó lakosként lakik abban a helységben, ahol árverezhető föld van. Tehát a más helységből odaköltözött igényjogosultak is.-Földre árverezhetnek azon károsultak is, akiktől házat, üzletet, stb. vettek el, és az ezért kapott kárpótlási jegyet föld vételére akarják felhasználni. Szövetségünk azt tanácsolja parasztságnak, hogy éljen jogaival, vegye birtokba ismét őseitől örökölt földjeit, biztosítsa magának a tulajdonosi jogot, mely az övé, vagy ősei jogos örököseként őt megilleti. Még akkor is, ha később dönti el, hogy a földet egyénileg, vagy szövetkezetialapon kívánja művelni, hiszen a tulajdonjog ebben az esetben is megmarad. Kérjük a parasztságot, hogy ragaszkodjon a föld tulajdonjogához, és ezt most az átmeneti törvény lehetővé teszi. És ne engedje, hogy a föld valóságos tulajdonjoga helyett csak részjegy-papírok tulajdonosává váljon. Birtokosként helyezze talpát ismét a földre, mely ezredév óta mindig, - ha esetenként szűkösen is - de megélhetést biztosított a családnak és fenntartó ereje tudott lenni a nemzetnek. A kiválás egyéni, vagy csoportos formáját is lehetővé teszi az átmeneti törvény 1992. december 31-ig. Ez esetben a kivett földterülethez a vagyonnevesítés utáni vagyonrészt is kiviheti a kiválni szándékozó, ami lehet esetleg olyan termelőeszköz is, amit gazdálkodása folyamán hasznosítani tud. Az új szövetkezeti törvény lehetőséget biztosít, hogy a kiváló tagok, már 5 szövetkezni kívánó tag esetén is önálló szövetkezetét alapíthatnak, ahol az alapszabályt, és a működési szabályzatot a törvényes keretek között önmaguk határozzák meg. Itt hívjuk fel a földjeiket közösen művelni akarók figyelmét, terüelteiket egymás mellé kérjék, hogy a gépi művelés és betakarítás lehetőségei biztosítva legyenek. Megemlítünk egy egyszerű szövetkezeti gazdálkodási formát: növény- termesztés (búza, kukorica, tak. növény, stb.) társas - szövetkezeti alapon - állattenyésztés egyénileg, otthon a saját pro- tán., stb. A szövetkezésnek sok és sokszínű változatára és a szabad gondolkodásra ad módot az új szövetkezeti törvény. Az átmeneti törvény szerint, mezőgazdasági és ipari szövetkezetekben, az 1991. dec. 31-i mérleg szerinti vagyonnevesítést be kell fejezni 1992. április 30-ig. A vagyont üzletrész, illetve részjegy formájában is fel kell osztani. Kit kell vagyonnevesítésben részesíteni: 1. Aki 1991. I. 1-én és 1992. január 21-én a törvény hatálybalépése napján is tagja a szövet- keztnek. 2. Aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította, és legalább 5 évig tag volt és ezek örököseit. 3. Aki tagsági viszonyát megszüntette, de a tagsági viszony helyreállítását kéri, és azok örököseit. Örökösödési jogot igazolni kell. Fontos: A tagsági viszony helyreállítását és a vagyonnevesítésben való részesítést 1992. március 20-ig írásban kell kérni a szövetkezet vezetőségétől. Vagyonnevesítésben üzletrészben részesíthetők ezen kívül közgyűlési határozattal- a szövetkezet alkalmazottai- a szövetkezet volt tagjai és azok örökösei- rendszeresen munkát végző segítő családtagok. E három csoport részére csak az ossz vagy on 10%-a használható fel. Milyen elvek szerint történik a vagyonnevesítés, tehát a meglévő vagyon elosztása? Az átmeneti törvény előírja, hogy „feleljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés mértékének, figyelembevéve a tagsági viszony időtartamát, a személyes közreműködés súlyát és arányát, a vagyoni hozzájárulás mértékét.” Itt kifejtjük azon véleményünket, hogy a kifizetett munkabér és jövedelem semmi esetre sem szerepelhet a vagyonelosztás elvei között. Ugyanis az egyszerű tagokhoz viszonyítva, a vezetőknek többszörösen magasabb volt a jövedelmük. Igazságtalan lenne most a vagyonnevesítés során ismételten őket túldotálni. Véleményünk szerint, a vagyonfelosztás két fő elvének a tagként eltöltött időnek és a bevitt vagyonnak kell lenni. Külön foglalkozni kell a bevitt, alapító vagyon kérdésével. Egyesek e tényezőt lekicsiny- lik, mondván: mai értelemben alacsony értékű eszközök, lovak, kocsik, ekék, boronák, vetőgépek, tenyész- és igásállatok, még tán lótakaró pokrócok képezték a bevitt vagyont. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kezdeti időben a bekényszentett tagok bevitt eszközeivel és bevetett földterülelteivel indult meg a gazdálkodás, az élet. Azok fel- használásával, elhasználásával lehetett új, nagyobb vagyont teremteni, melyen most az érvényes törvény szerint osztozni lehet. A Magyar Parasztszövetség Baranya megyei Elnöksége nevében: Szőke Gyula Dr. Wekler Ferenc február 17-én a napirend előtt kért szót. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Ismert a Tisztelt Ház előtt az, hogy az elmúlt év decemberében az Országgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely arra kéri a kormányt, mérje fel az önkormányzatok részéről szóba jöhető céltámogatási igényeket, és hogy a költségvetéssel egyidőben tárja a Parlament elé a címzett és céltámogatásról szóló törvényjavaslatot. Ez a javaslat mind a mai napig nem került az Országgyűlés elé, s így az Országgyűlés a cél- támogatások körét sem fogadhatta el. Hogy ez mennyiben érinti az önkormányzatokat? - Költség- vetésük körülbelül 25 százalékát teszi ki a céltámogatásokra szánt összeg. Ezzel szemben a költségvetésben a Parlament elfogadta azt, hogy önkormányzatainknak most, február 29-ig a pénzügy- miniszter elvei alapján, kiírásai alapján jelentést kell összeállítaniuk a TÁKISZ-ok számára arról, hogyan állították össze költségvetésüket. Tisztelt Ház! Önkormányzataink nem képesek összeállítani az ez évi költségvetésüket akkor, ha nem tudják, milyen állami támogatásban részesülhetnek a különböző célok megvalósításához. A kérdéssel szorosan összefügg egy másik határidőnek az elmulasztása is. Nemcsak a cél- támogatási irányelveket és a céltámogatási törvényt kellett volna a Háznak megalkotnia, hanem a kormánynak február 15-éig kellett volna beterjesztenie az önhibájukon kívül hátráDr. Bíró Ferenc az 1975. évi 2. számú törvény módosításáról tartott plenáris vitában szólalt fel. Fákja Csaba módosító indítványa késztetett hozzászólásra. Indítványa nem kevesebbről szól, mint az orvosnak arról az általa alapvető „emberi jognak” nevezett jogáról, hogy legyen lehetősége megtagadni az ellátást, a gyógyítást akkor, ha nincs szolgálatban. Azt javasolja, hogy ne legyen elmarasztalható az az orvos, aki - ha például békés vasárnap reggeli pihenése közben valaki beteghez hívja - megtagadja azt. Módosító indítványa nem mérlegeli azt, hogy a bejelentők általában laikusok, a beteg tüneteiből vagy csak elmondásból következtetnek annak súlyos állapotára, sürgős segítséget igénylő ellátására. Nincsenek tisztában azzal sem, hogy a késlekedés a beteg helyzetén ront-e, vagy éppen akár az életébe is kerülhet. Az orvosnak ezt nincs joga mérlegelni, hanem esküjének megfelelően a segítséget meg kell adnia függetlenül attól, hogy szolgálatban van-e, vagy nem. Természetesen tudom én is mint gyakorló orvos, hogy a beteg - hívások töredéke, tán még nyos helyzetben lévő települések számára kiosztandó pénzeszközök irányelveit is. Ez sem történt meg. Mint ahogy az önkormányzatoknak arról sincsenek információik, hogy az Egészségügyi Minisztérium számára elkülönített 4,4 milliárdos keret - amely azt a célt szolgálja, hogy az ön- kormányzatok és költségvetési intézmények számára a társadalombiztosítási többletkifizetéseket kompenzálja - hogyan fog eljutni az önkormányzatok kasszájába. Erről nem született az Egészségügyi Minisztériumban semmilyen állásfoglalás és útmutatás. Mindezek alapján azt gondolom, önkormányzataink nem lesznek képesek határidőre teljesíteni az elvárásokat, nem lesznek képesek valós, reális költségvetést összeállítani február 29-éig. Ebből le kell vonnunk a tanulságot: egyrészt, hogy az önkormányzatoknak több időt kell engedni a költségvetés összeállításához, másrészt - ami ennél jelentősebb, és amire talán személyesen felkérhetem belügyminiszter úrat - ideje lenne gondoskodni arról, hogy azok a törvények, amelyek a kormányzat számára kötelezettségeket rónak, ide kerüljenek a Ház elé. Tisztelt Belügyminiszer Úr! Szeretném kérni Önt arra, hogy a céltámogatási anomáliák ne szerepeljenek állandó jelleggel a Ház napirendjén, ne állandóan ezzel a témával legyünk elfoglalva. Kérem, nézzen körül a Belügyminisztériumban, miért nem került beterjesztésre ez a törvényjavaslat, és mielőbb intézkedjék. 10 %-a sem olyan, amelyeknél a késlekedés a beteg egészség- romlásához vezet. Tudom azt is, hogy a körzeti orvosok, gyermekorvosok az ilyen irányú igénybevételek miatt szinte mindig készenlétben vannak. Tudom, hogy emiatt az orvosok e körének lényegesen rosszabbak a halálozási statisztikái. Ennek ellenére mégis az a véleményem, ha az orvos élete során az ilyen elutasítás miatt csak egyetlen beteg egészsége maradandóan károsodik, vagy ha netán meghal, annak az orvosnak soha többé nem lesz már „békés vasárnap reggele.” Az egészségügyi törvény elsősorban a betegek érdekét védi. Hiába vannak jól szervezett ügyeletek, központi ügyeletek, az orvos bármikor és bárhol kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tagadhatja meg az ellátást. Fákja Csaba által képviselt liberális szemléletű „polgárjog ön- kimélés” a beteg oldaláról érthetetlen. A beteg és a hozzátartozója ezt nem értheti meg. Többek között azért övezi az orvost nagyobb társadalmi megbecsülés, mert tudják róla, hogy bármikor számíthatnak rá, bármikor kész segíteni. Tisztelt Ház, kérem Önöket, hogy ne támogassák Fákja Csaba módosító indítványát. Vagyonnevesítés Kiválás Dr. Bíró Ferenc Az orvos legyen kész bármikor segíteni
