Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-03 / 33. szám
1992. február 3., hétfő* '** új Dunántúli napló 9 Muzulmánok ezrei vettek részt egy közös imán Tongi, Bangladesi ipari kisvárosban a Tu rag folyó partján január 20-án a három napos muzulmán találkozón, amely a második a mekkai után. Az alap és a csúcs közötti kölcsönös lojalitás Az iszlám hatalom nem teokrácia Két év alatt 35 milliárd dollár Segítsenek mások is Tanulságos 20 év (MTI-Panoráma) - Kezdő belépők számára igen tanulságos évfordulója volt Nagy-Bri- tanniának: pontosan húsz évvel ezelőtt lett a Közös Piac tagja. A különc britek sok fenntar- tása-kifogása ellenére a tagság ma már oly természetes, hogy a jeles napról a The Daily Telegraph kivételével az egész sajtó megfeledkezett.- A tagság sokat lefaragott a britek provincializmusából. Lehetővé tette, hogy közösséget érezzenek azzal a földrészzel, amellyel annyit kereskednek - nyilatkozta a lapnak egy EK- tisztségviselő Brüsszelben. A Közös Piac-ellenesek egynémely jóslata bevált, de a hátrányok eltörpülnek az előnyök mellett - írja a lap. A britek igencsak tartottak az EK mező- gazdasági politikájának drágaságától. Az ártámogatások és lefölözések miatt a vaj 50 százalékkal drágább volt húsz évvel ezelőtt Nyugat-Európában, mint Nagy-Britanniában, amely szabadon kereskedett a volt birodalomhoz tartozott nemzetközösségi országokkal. Most a brit élelmiszerárak már összhangban vannak az EK-beli árakkal. A közös mezőgazdasági politika pazarlóbb, mint valaha, de reformját már nemcsak a britek szorgalmazzák. A brit kormány továbbra is berzenkedik a brüsszeli EK-bü- rokrácia mindenhatósága ellen, az állampolgárok egyes csoportjainak, például a környezetvédőknek azonban kedvez, hogy magasabb fórumhoz fellebez- hetnek, ha elégedetlenek kormányukkal.- Ostobaság, hogy Brüsszel fel akarná számolni nemzeti hagyományainkat. Másfelől, ha Brüsszel előírja, hogy a fagylaltba tejszínt kell tenni, miért állnánk ennek ellen? Szerintem is kell bele tejszín - mondta a The Daily Telegraphnak Edward Heath volt brit miniszterelnök, az egykori csatlakozási egyezmény aláírója.- Ha a birodalmát vesztett Nagy-Britannia nem csatlakozik, fokozatosan a margóra kerültünk volna. Jobb az EK-t irányító két vagy három ország egyikének lenni, mint a sötétben ugatni a Holdat - nyilatkozta egy nevének elhallgatását kérő brit kormányszemélyiség a lapnak.- Az EK-tagság, az EK-piac nélkül Nagy-Britannia soha nem lehetett volna a külföldi befektetők paradicsoma - tette hozzá. Mostanában az EK területén eszközölt japán beruházások 40 százaléka, az amerikai befektetések 37 százaléka Nagy-Britanniába kerül. Mészáros György (MTI-Panoráma) - Megbízást kaptam a hatalomgyakorlásra, de nem vagyok jobb nálatok. Ha helyesnek látjátok cselekedeteimet, támogassátok, ha úgy látjátok, hogy rosszat teszek, igazítsatok ki - idézi mintegy az iszlám állam mérsékelt híveinek krédójaként a prófétát követő első kalifák egyikét At- ija Szakr sejk, az Al-Azhar Fatva Bizottságának elnöke. A szunnita iszlám szellemi központjának számító kairói intézmény több mint ezer éves falai között a politikai iszlám terjedése nyomán felvetődő kérdésekről, a Nyugat aggodalmairól beszélgetünk a hivatalos iszlámot képviselő sejkkel. Fogadóóráján jobbára hétköznapi gondjaival hozzá forduló hívőket igazít el fatváival, az iszlám törvénykezésen alapuló jogi állásfoglalásokkal. Az interjú alatt fejkendős asszonyok várnak a sorukra a teremben. Az iszlám az egyén és a társadalom boldogulása szempontjából minden fontos kérdésre választ ad, ennek megfelelően a hatalom ügyét, a hatalmi rendszer működésének lényeges vonásait is tisztázza - magyarázza az Al-Azhar tudósa. - Ameddig egy hatalom alapját a súra, azaz a különböző vélemények kikérése szolgáltatja - márpedig ez az elv a szabadságot, az alap és a csúcs közötti kölcsönös lojalitást jelenti - addig a hatalom iszlám alapokon áll. Az már a társadalom dolga, a körülmények, az adott környezet kérdése, hogy e súrán alapuló hatalom, amelyet mai szóval demokráciának neveznek, milyen intézmények révén működik. Alapvetően hibás ellenben az iszlám kormányzást teokrati- kusnak tekinteni, úgy beállítani, mintha a hatalmat annak gyakorlója Istentől kapta volna, ő maga sérthetetlen lenne, ennél fogva szavát szentként kellene tisztelni és vakon végrehajtani - szögezi le Atija sejk, anélkül, hogy megmondaná, vajon ezt a szemléletet a Nyugaton aggódóknak, vagy az iszlám köntösben önkényt gyakorló rendszereknek tulajdonítja. De vélhetően mindkét félre vonatkoztatja szavait, mert így folytatja: különbséget kell tenni az iszlám elvei és azok között, akik az iszlám nevében a hatalmat gyakorolják, ők ugyanis közönséges emberek, s hibázhatnak is. Azoknak, akik ma iszlám kormányzásra buzdítanak, azt mondom: igazuk van. Ám ennek feltétele, hogy akik az ügyet kezükbe veszik, kellőképpen fel legyenek készülve az iszlám elvek érvényre juttatására - mondja a sejk, de óva int az iszlám állam érzelmi indíttatású, felkészületlen követelésétől. Ezzel a gondolatmenettel válaszol, amikor arra kérjük, hogy értékelje az algériai fejleményeket. Az igazi iszlám kormányzásból - teszi hozzá - sem egyének, sem más országok számára nem származik kár, ellenkezőleg, annak elvei a nemzetközi kapcsolatok terén a békét, az együttműködést hirdetik. A higgadt, óvatosságra intő mérsékletet sugározza Atija Szakr sejk válasza arra a kérdésünkre is: Mi a véleménye a volt Szovjetunió iszlám köztársaságainak függetlenné válásáról? Ha iszlám kormányzást akarnak, először az iszlám helyes megértésére van szükség, majd annak bölcs alkalmazására, mert csak így teremhet meg a kívánt gyümölcs. Ami pedig a függetlenséget illeti: ez a politikai élet egyik lehetséges kerete. Az, hogy unióban, föderációban, konföderációban, vagy éppenséggel „commonwealth,,-ben élnek,csak forma. A lényeg az iszlám tanításainak helyes értelmezésén alapuló hatalomgyakorlás. Rákos György A FáK (a Szovjetúnió romjain született Független Államok Közössége) segélyezéséről szóló washingtoni konferencián csak az derült ki, amit már mindenki tudott: a németeknek elegük van abból, hogy ők viseljék az egykori szovjet birodalom utódállamai támogatásának fő terhét. Ennek adott hangot Hans-Di- etrich Genscher német külügyminiszter, amikor példátlanul éles hangú memorandumban szólította fel az Egyesült Államokat, Japánt, Szaud-Arábiát és az Öböl-menti gazdag arab sejkségeket: komolyabb összegekkel járuljanak végre ők is hozzá a szovjet utódállamokat — és az egész világot — fenyegető katasztrófa elkerüléséhez. Nézeteik alátámasztására Bonnban külön hangsúlyozták: az arab gazdagok rádöbbenhetnének, hogy a volt közép-ázsiai szovjet köztársaságokban a szegénység és az elmaradottság miatt nő a fanatikus iszlám fundamentalizmus veszélye és ez mind földrajzi, mind vallási okokból elsősorban őket fenyegeti. A számok tükrében a német ingerültség igencsak megalapozott. A Független Államok Közösségének juttatott összes nyugati segély nem kevesebb, mint hetven, az Oroszországnak adott össz-segítség kerek ki- lencven(!) százaléka származik német pénzből. „Ha ezek az elképesztő arányok megmaradnak — mondotta az International Heral Tribune bonni tudósítójának egy magas rangú német hivatalnok —, akkor mit keres a német delegáció egy koordinációs céllal összehívott konferencián? A német segély koordinálását egyedül, itthon is meg tudjuk oldani...” Keserű, de jogos megállapítás. És az is, amikor német körökben arra emlékeztetnek, hogy a szovjet katonai fenyegetés idején milyen erős volt az amerikai nyomás Németországra „az anyagi terhek igazságosabb elosztására”. Most — hangsúlyozzák Berlinben és Bonnban — mi mondjuk ezt, egy másfajta „szovjet fenyegetés” közös elhárítása érdekében, miután csak az elmúlt két évben Moszkvának 35 milliárd dollár segélyt adtunk és jelenleg folyik az 1,2 milliárd dollárs értékű élelmiszer-csomagok folyamatos szállítása a minapi szovjet köztársaságokba. (Ráadásul német katonai repülőgépeken, ami alaposan megnöveli e szuper-ajándékozás költségeit.) És ez „csak” a segély, de a hitelek nagyságrendje sem kisebb! Németország az elmúlt két évben hatvan milliárd márkát kölcsönzött a (volt) Szovje- túniónak és bár az utódállamok precíz törlesztést ígértek, kérdés, képesek lesznek-e a pontos fizetésre. Valamit valamiért — mondják amerikai (és nemcsak amerikai) körökben. Németország ugyanis nemcsak a megújuló hatalmas keleti térség kétségtelenül legnagyobb segélyezője, de messze legnagyobb haszonélvezője is. Pénzéért nemcsak Kelet-Németországot kapta meg, de azt is — írja a Le Monde—, hogy konszernjei egy még letarolatlan térségben máris behozhatatlan előnyhöz jutottak. Az A-4 Színes monitorok, túlméretezett világító térképfalak, rádiókészülékek mindenütt - ez a körzeti közigazgatási főnök rádióvezérlő-központja a kölni Zeughausstrasse-n. Itt rendőrtisztviselők ellenőrzik és vezérlik a Kölnt Aachennel ösz- szekötő A-4-es útvonalat, Európa legkorszerűbb autópályáját. A gyakran ködös autópályán 19 helyen mérik úgynevezett ködérzékelők a látástávolságot. 32 állványon fénylenek kötelező sebességet előíró, ködre figyelmeztető, előzést tiltó táblák. A berendezés eddig 19 millió márkába került. A német távolsági közlekedésben mind ez idáig egyedülálló technikai újításokhoz egyebek közt számos havazás okozta tömegbaleset szolgáltatta az okot, 1985. februárjában az A-4-esen sűrű ködben 510 autó ütközött össze. A mérleg: 15 halott, 60 súlyos és 103 könnyű sérült. 1987. februárjának elején ismét komoly tömegszerencsétlenség történt. Összesen öt ember lelte halálát autójának roncsai között. Az A-4-es út burkolatába építették be 'először az ún. indukciós sávokat. Ezeken az ’’összeköttetéseken” keresztül az irányító központ mindenkor figyelemmel kísérheti a forgalom sűrűségét és sebességét. Ez azt jelenti, hogy látják, vajon egy 30 tonnás teherautó vagy csupán egy személygépkocsi halad az úton. Túlságosan nagy tehergépkocsi-forgalom esetén az adott útvonal- szakaszra vonatkozóan rádióhullámokkal a teherautók előzését tiltó fényjelzést kapcsolhatnak be. Hasonlóképpen dolgoznak a ködjelzők. Ha a látási viszonyok romlanak, a kölni központban vörös jelzőfények villannak fel, amire az irányítóhely haladéktalanul megfelelő sebességkorlátozásokkal reagál. Ez azt jelenti, hogy a pálya fölötti áthidalásokon feltűnő fényű 60 vagy 80 km/óra jelzések villannak fel. Az autópálya-rendőrség tisztviselői már néhány héttel a próbaidőszak befejezése után a forgalom jelentős javulását, a dugók számának csökkenését regisztrálták azon az útvonalaon, melyen naponta 65.000 autó halad át, ezek 20 százaléka teherégépkocsi. Hamarosan az A-3-as út is elektronikus védelmet kap. Még drágábbat, még jobbat. (FEB) Kína és Izrael január 24-én felvette a diplomáciai kapcsolatot. David Levi izraeli külügyminisztert fogadta Li Peng kormányfő. Kína - Izrael A közeledés okai (MTI-Panoráma) Kína és Izrael között - most először történelmük során - diplomáciai kapcsolat létesült. A kapcsolatfelvétel fő oka: Kína be akar kapcsolódni a közel-keleti béketárgyalásokba, ám Izrael csak a kétoldalú kapcsolatok teljes körű rendezése után hajlandó elfogadni őt közvetítőként. Sokfelől igénylik, hogy Kína részt vegyen a közel-keleti békefolyamatban: akarják az arabok, szívesen elfogadja Izrael, nem bánja a jelenlegi közvetítő, Washington, s mindenkinél jobban óhajtják maguk a pekingi vezetők. Az arabok érdekeltsége a kínai közvetítésben kézenfekvő: Peking évtizedeken át mellettük állt, támogatta őket diplomáciával és fegyverszállítással. Eleve az arabok kezdeményezték Kína részvételét a közel-keleti válság rendezésének folyamatában. Izrael érdekeltsége kevésbé kézenfekvő, de tény. Mivel Kína a Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező állandó tagja, s mivel a közel-keleti kérdés jóformán mindig napirenden van az ENSZ Biztonsági Tanácsában, nem lehet közömbös Jeruzsálem számára, hogy milyen a viszonya Pe- kinggel. Van is rá mód, hogy szót értsen vele, mert Kína közel-keleti politikája módosult az utóbbi évtizedekben: nyilvános fórumokon továbbra is az arab érdekekért szállt síkra, de titokban gyümölcsöző katonai együttműködést folytatott Izraellel. Láthatólag Washington sem bánná, ha valaki átvenné tőle a főszerepet a közel-keleti közvetítésben, vagy legalább osztozna vele a felelősségben. Az arab világ egy része eleve bizalmatlanul tekint az Egyesült Államokra, s ma már Izrael bizonyos politikai erői is görbe szemmel néznek közvetítő tevékenységére. Jól értesült források szerint a folyamatban levő közel-keleti béketárgyalások szellemi atyja, James Baker amerikai külügyminiszter maga kérte fel szerepvállalásra Pekinget, amikor ott járt tavaly novemberben. Kína a legérdekeltebb e felelős szerep eljátszásában. Kommunista vezetői nagyon magukra maradtak a megváltozott világban, s lidércként kísérti őket a külpolitikai elszigetelődés réme. (A lidérc testet is öltött 1989 és 1991 között, amikor a világ diplomáciai zárlat alá vette Pekinget az 1989-es demokratikus mozgalom elfojtása miatt.) A pekingi külpolitika irányítói most láthatóan minden idegszálukkal az újbóli elszigetelődés elhárítására összpontosítanak. Egy olyan fontos nemzetközi feladat vállalása, mint a közel-keleti békefolyamat szervezése, roppantul megnövelné a pekingi kommunista vezetők súlyát a világpolitikában. Ha pedig siker vagy legalább részsiker koronázná közvetítő erőfeszítéseiket, akkor egy jó ideig aligha lehetne ismét diplomáciai karanténba zárni Pekinget. Barta György Németország legkorszerűbb autópályája
