Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-22 / 52. szám

1992. február 22., szombat uj Dunántúli napló 3 A KSH megyei igazgatósága jelenti A termelőágak tevékenységét 1991-ben is a romló pénzügyi helyzet, a kínált termékekkel szembeni csökkent hazai és külpiaci kereslet jellemezte. Továbbra is megfigyelhető a gazdálkodó szervezetek számá­nak lankadatlan növekedése, amely mögött azonban nemcsak piacgazdasági megfontolások érvényesülnek. Lassú a privatizáció A megyében 1991 végén 1620 jogi személyiségű gazda­sági szervezet működött, s szá­muk megközelítően 700-zal volt több, mint egy évvel ko­rábban. Legnagyobb számú gazdálkodó a kereskedelmi és az ipari ágazatban folytatott te­vékenységet, de számottevő a személyi és gazdasági szolgálta­tás, s az építési igények és lehe­tőségek kedvezőtlen alakulása ellenére az építőipar területén működők köre is. A szervezeti formák közül a legelterjedtebb a viszonylag kis összegű tőkével megalapítható korlátolt felelős­ségű társaság, ebben a formá­ban működött december végén a gazdálkodók háromnegyede. Minden ágazatban meghatáro­zóan e formában alakultak az új szervezetek, míg a vállalatok száma csökken. A megye iparában a privati zációs folyamatok az év máso­dik felében sem gyorsultak fel. Mind a külföldiek befektetési szándékai, mind a komolyabb hazai érdeklődés elmaradt a várttól, így kevés konkrét meg­oldás született. Ebből követke­zően nehezen indul meg a ter­mékszerkezet-váltás. A nyuga­ton eladható termékek köre csak lassan bővül, hisz a termék- és piacváltáshoz szükséges tőke­bevonás általában még a meg­valósított átalakulásoknál sem következett be. A hagyományos vállalatok sok esetben eladó- sodva, rossz likviditási körül­mények között állnak a privati­záció előtt, s a társasággá alaku­lás során inkább az a jellemző, hogy a hitelezők (beleértve a bankokat is) - más lehetőség hí­ján - a tartozás fejében és ará­nyában értékpapírhoz, tőke­részhez jutnak. Ennek pedig a rövid távon érzékelhető pozitív hatása kevés, mind az adott szervezet, mind pedig egy régió vonatkozásában. Kedvező volt a piaca a pirog- ránitnak, ahol a termelés to­Romló helyzet Baranyában 1991-ben vábbi növelésének a kapacitás szabott határt, s az egy évvel korábbinál lényegesen nagyobb volt az igény a tárolótartályok iránt. (Az előbbinél 78, az utób­binál 143%-kal nőtt a termelt mennyiség.) Tartós nyugati kapcsolat révén egész évben kedvező volt a savanyúság ter­melése is, így több mint kétsze­rese volt az egy évvel előbbi­nek. Az élelmiszeripari termé­kek közül a tartósított töltött hústermékek, a húspépből ké­szült vörösáru, az alkoholmen­tes üdítőital termelése jelentő­sebben (10% fölött), míg a sajté, a túróé, a palackozott söré mérsékeltebben (10% alatt) emelkedett. Értékesítési gondok A termékek zömének terme­lésére ugyanakkor továbbra is a mérséklődés jellemző. A bel- és külföldi értékesítési nehézsége­ket az elmúlt évben tovább fo­kozták a jugoszláviai esemé­nyek, melyek számos - elsősor­ban élelmiszeripari - termék termelésére és értékesítésére ha­tott kedvezőtlenül. Az értékesí­tés 1991-ben összehasonlítható áron számítva 13%-kal csök­kent. Ezen belül a belföldi érté­kesítés volumene 8, a külkeres­kedelmi célúé 36%-kal. Az ér­tékesítés 1991-ben összehason­lítható áron számítva 13%-kal csökkent. Ezen belül a belföldi értékesítés volumene 8,9, kül­kereskedelmi célúé 36%-kal. A kivitelező építőipar telje­sítményértéke - az egész gazda­ság pangásából eredően - az 1990. évi visszaesés után az el­múlt évben tovább csökkent. A tevékenység értéke nem egé­szen 2,1 milliárd forint, mely volumenében 22%-kal volt ki­sebb, mint a megelőző eszten­dőben. A teljesítmény ilyen alakulásában a jelentősen csök­kent beruházásoknak, valmint lakásépítési megrendeléseknek volt döntő szerepe. (Az év fo­lyamán a megfigyelt építőipari szervezetek mindössze 274 la­kást adtak át.) A mezőgazdaságban az év során megszületett kárpótlási törvény a földhasználatban még nem hozott változást, a 447 000 hektár földterületnek valamivel több mint egytizede volt a kis­üzemek használatában. A szántó hasznosítását az jelle­mezte, hogy az előző évhez ké­pest a főbb növénykultúrák (búza, kukorica, cukorrépa, napraforgó, repce, borsó) terü­lete növekedett elsősorban a szója, a tömegtakarmányok és a zöldségfélék rovására. Az idő­járás szinte valamennyi növényi kultúra számára kedvező volt, így több terményből is kiváló termést takaríthattak be a gaz­daságok. A gabonafélék, a cu­korrépa és a napraforgó termés­tömege Baranyában 1991-ben volt az eddigi legnagyobb. Az ilyen helyzetekben várható kedvező gazdasági hatás azon­ban elmaradt, mert a termények jelentős hányada nehezen, vagy egyáltalán nem talált piacra, a piacon pedig nyomottak voltak az árak. Munkanélküliek Az év végén 64 100 szar­vasmarha volt a megyében, minden korábbinál kevesebb. Az állomány rohamos csökke­nésére jellemző, hogy március­A gazdálkodást jellemző főbb adatok a megyében Megnevezés 1990 1991 az előző évi %-ában Ipari szervezetek 'J Az értékesítés (összehasonlítható áron) 91,1 87,0 Ezen belül: külkereskedelmi 104,9 63,6 belföldi 88,5 92,2 A foglalkoztatottak száma 88,2 83,5 A havi bruttó átlagbér Kivitelező építőipar w 121,0 126,2 A saját építési-szerelési tevékenység értéke (összehasonlítható áron) 59,5 78,1 A foglalkoztatottak száma 78,6 75,1 A havi bruttó átlagbér Mezőgazdaság 118,7 128,4 A búza 112,7 91,4 A kukorica termésmennyisége 63,9 181,0 A cukorrépa 89,8 138,0 A burgonya 114,3 84,5 A vágómarha, t 93,1 75,8 A vágósertés, t értékesítése 95,9 92,7 A baromfi, t 96,9 58,9 A tehéntej, 1 99,6 80,9 aIA megyei székhelyű 50 főnél többet foglalkoztató jogi személyiségű gazdasági szervezetek adatai. ban még 73 000, szeptemberben 68 200 állatot vettek számba. Sertésből 355 600-at tartottak az év végén, ami a márciusinak 67, a szeptember véginek- 77%-a volt. Ez még akkor is rendkívül alacsonynak számító állomány, ha figyelémbe vesz- szük, hogy az év vége felé zaj­lanak le a háztartásokban a vá­gások. A tartási kedv különösen a kisüzemekben mérséklődött, így az általában megszokott összmegyei állományból való 45-50% köfüli részesedésük 35%-ra esett vissza. A megyében foglalkoztatot­tak - hosszú ideje tartó - lét­számcsökkenése az elmúlt években nemcsak tovább folyta­tódott, hanem növekvő mérté­kűvé is vált. A megfigyelt ága­zatokban tartozó gazdálkodó szervezeteknél tavaly átlagosan mintegy 88 300-an dolgoztak, 17%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A létszámcsökkenések egyik oka a gazdálkodó szervezetek fokozódó létszámleépítése, aminek következtében a minka- nélküliek köre mind szélesebbé válik. A megyében - a Baranya Megyei Munkaügyi Központtól származó adatok szerint - 1991 decemberében összesen 18 000 munkaviszonyban nem álló ál­láskeresőt tartottak nyilván. Az álláskeresők túlnyomó többsége (83%-a) - csakúgy, mint egy évvel korábban - a fi­zikai állománycsoportba tarto­zom. Ezen belül azonban jelen­tősebb változás figyelhető meg, nevezetesen az, hogy a segéd­munkások aránya az 1990. év végi 46-ról 39%-ra csökkent, ugynakkor a szakmunkásoké 34-ről 39%-ra nőtt. Ez azt is jelzi, hogy a munkanélküliség már nemcsak a szakképzetlen, hanem egyre inkább a kvalifi­káltabb munkaerőt is fenyegető jelenséggé vált. Munkanélküli segélyben (járadékban) 13 052 álláskereső részesült az elmúlt év decemberében, számuk há­rom és félszerese volt az egy esztendővel korábbinak. A fo­lyósított bruttó segély átlagos összege 7942 forint volt. A le­galacsonyabb és legmagasabb segély között mintegy kétszeres volt a különbség, előbbiben (6400 Ft) a segédmunkás nők, utóbbiban (12 200 Ft) a szel­lemi foglalkozásúak részesül­tek. Átlagon felüli mértékben há rom fő termékcsoport árszínvo­nala emelkedett: a fűtés, háztar­tási energia 81%-kal, az egyéb iparcikkek, benzin 43%-kal, a szolgáltatások 42%-kal drágul­tak. A ruházkodási cikkek és a fogyasztási cikkek árai egyaránt 32% körüli mértékben, míg az élelmiszereké 22%-kal nőttek. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható árakon mint­egy 22%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ebben az 1990-ben még nagy mértékű jugoszláv bevásárlótu­rizmus elmaradása mellett a gazdasági körülményeknek is óriási szerepük volt. a vásárlási szokások folyamatosan átren­deződtek, s egyre nagyobb azok tábora, akik a rosszabb minősé­get, de lényegesen alacsonyabb áron árusító használtcikk-üzle- teket, az ún. turkálókat, a vásári, utcai árusokat keresik inkább. Ez utóbbiak forgalma pedig megfigyelés híján a kiskereske­delmi forgalomban nem jelenik meg. Baranyában az elmúlt év so rán a korábbiaknál még vissza­fogottabbá vált a lakásépítke­zés. A megye egészében össze­sen 1158 lakás készült el, 29%-kal kevesebb, mint egy esztendővel korábban. A laká­soknak nem egészen 11 %-a épült állami erőforrásból. Új iskolák A megye 183 általános isko­lájából kettőt a megyei önkor­mányzat, kettőt központi költ­ségvetési szerv, egyet az-egyház tartott fenn, a többit a települési önkormányzatok működtették. Az előző év azonos időszaka óta Ágban, Bodolyabéren és Gerényesen megszűnt, Helesfán pedig szünetelt az általános is­kola. Ezzel szemben 10 új helyen kezdődött tanítás: Pécsett és Siklóson kettővel, Komlón, to­vábbá Erzsébeten, Pogányban, Mattyon, Szentdénesen és So- mogyviszlón eggyel-eggyel nőtt az általános iskolai képzés­ben résztvevő intézmények száma. Az általános iskolások száma (42 740) októberben 4%-kai kevesebb volt, mint a megelőző tanévben. A tanulók 53%-a ré­szesült az iskola által szervezett étkeztetésben, közülük 1180-an térítés nélkül. Janus Pannonius T udomány egy tem Alapítvány Egyetemünk alapítványt ho­zott létre, melynek alapvető célja az egyetem humán erőfor­rásainak fejlesztése. Az alapít­vány - vagyona hozamaiból - támogatja a kiemelkedő tudo­mányos tevékenységet kifejtő fiatal oktatókat és kutatókat; a kiemelkedő tanulmányi ered­ményeket felmuttó hallgatókat; külföldi ösztöndíj elnyerése ese­tén a fiatal oktatókat, kutatókat és hallgatókat; az egyetem és a régi kapcsolatépítésében külö­nösen tevékeny külső intézmé­nyeket és szakembereket; az egyetemen kutatómunkát, ven­dégoktatói tevékenységet végző külföldi posztgraduális hallga­tókat, illetőleg vendégoktató­kat; az egyetem szakmai tevé- cenysége közvetlen fejlesztését és korszerűsítését célzó infrast- ukturális fejlesztéseket. Az alapítvány székhelye: ’écs, Rákóczi út 80. Az alapít­vány nyílt. Induló vagyona 5 millió forint. Tisztelettel kérjük mindazon természetes és jogi személyeket, akik (amelyek) a fenti célokkal egyetértenek, pénz- és dologi felajánlásaikkal csatlakozzanak alapítványunk­hoz. Az alapítvány pénzét az Országos Takarékpénztár Bara­nya Megyei Igazgatósága a „Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem Alapítvány” elnevezésű 581-012008-3. számú számlán kezeli, így a befizetéseket (át­utalásokat) erre a számlaszámra kérjük teljesíteni. Meggyőződésünk, hogy az alapítványunk a város, a megye és a régió tudományos élete, az oktató- és kutatómunka színvo­nalának, az egyéni tehetségek további kibontakoztatásának továbbfejlesztését szolgálja, e- zért szólítjuk együttműködésre a szándékunkkal azonosuló ál­lampolgárokat és intézménye­ket. Ormos Mária rektor, alapító útnak a ek Összeérnek-e a vasúti sínek? Két rendőr megy a vasúti sí­neken. Mennek, mennek, mikor az egyik hirtelen előremutat, és ezt mondja társának: „Nézd, ezek a sínek összeérnek.” Azt mondja a másik: „Menjünk oda, nézzük meg! Mennek, mennek, nagyon soká mennek, egyszer csak megszólal az iménti rendőr: „Te, fordulj csak meg!” „Miért? Mi történt?” „Azt hi­szem, túlmentünk rajta.” Ezt a viccet, melyet Örkény István mesélt el egy alkalom­mal, Tímár Péter Csapd le csa­csi című filmje juttatta eszembe. Egyrészt azért, mert ebben is szép számmal szerepelnek egyenruhások, Sanyi rendőr és egy csapatnyi munkásőr, akik éppen úgy tévesen értelmezik a valóságot, mint a vicc hősei. Másrészt a filmet is áthatja az agroteszk szemléletmód, amely Örkény kaján tréfáját jellemzi. 1989-ben vagyunk, egyéb­ként a film is ekkor készült, te­hát az ábrázolás egyidejű, s ez nem kis érdem. E sorsfordító esztendő színképe két szomszé­dos ház néhány napjának törté­netében sűrűsödve tárul fel előt­tünk. Huszárék mai kisemberek, házat építő, vagyonkájukat őrző, igyekvő népek, akiknek életét fakószürkévé koptatta a szerzés. Reggel el, este haza, az­tán vacsora, újság, tévé. Ennyi. Túl sok Huszár lakik a környé­ken, mondja a postás, aki el is cseréli a leveleket, s ezzel meg­teremti a vígjátéki konfliktust eredményező félreértést. Béla szomszédot bezzeg más fából faragták. Neki nagy tervei van­nak. Föld alatti bázist létesített a telken, s egykori elvtársaiból munkásőr egységet szervezett, melyet állandó harckészültség­ben tart. Váiják, hogy forduljon a kocka, s addig is gyakorlatoz­nak s közben ábrándoznak a régi szép időkről, géppisztolyos vadkan vdászatokról, ingyen üdülésről: vízisí, fakutya, titok­tartás ... Ez az alaphelyzet vélemé­nyem szerint kitűnő, s ezt azért is hangsúlyozom, mivel a ma­gyar filmvígjátékok igen gyak­ran éppen a kiindulásul szolgáló viszonyok megteremtésekor hi­báznak. Ez azután többnyire visszaüt, hiszen, hogy ismét Örkényt idézzem, a szituáció lé­tünk matematikája. S ez a szá­mítás most annyira jól sikerült, hogy talán magukat az alkotó­kat is felkészületlenül érte, ezért a nyitány sokkal több komikus lehetőséget hordoz, mint amennyit a film kiaknáz belőle. Valószínű, a szemléletmódot is tágítani kellett volna. Nem azt hibáztatom, hogy az utcán egy lélek sem jár, s a metróállomás teljesen néptelen, mert ez nyil­ván pénzkérdés. Ám ha már munkásőrök gyakorlatoznak a mélyben, a demokraták is elő­kerülhettek volna, akiket itt csupán emlegetnek, vagy pedig a Szacsvay László által így is kitűnően felvázolt Aladár figu­ráját kellett volna szervesebben a cselekménybe építeni. Keves­lem a lírát is, azt a kissé „cse- hes”, leginkább Menzeltől is­mert hangulatot, ami annyira il­lik a grotesztkhez, s amit csak a kissé későn, a történet kifejleté­ben megjelenő, nagyszerű Tö- rőcsik Mari varázsolt a vá­szonra. Az alkotók a cselekmény bur- leszk vonulatát erősítették fel, s a színészek, főként Pap Vera, Eszenyi Enikő, Koltai Róbert és a Béla szomszédot megformáló Eperjes Károly, igazán remekül komédiáznak. Jól illeszkedik e harsány tónusokhoz a szellemi igénytelenség leleplezése, amire már a címben emlegetett, közismerten nem túl bonyolult kártyajáték is utal, s a lefoko­zott vágyakhoz társuló rossz íz­lés bemtuatása Csókos Miska dalától a kerti törpékig. Szat­mári Péter kamerája bizonyára ezért kedveli az elidegenítő be­állításokat és a fölényes felső nézőpontokat. Éppen a burleszk szempont­jából tartom mulasztásnak, hogy a házaspár és a munkás­őrök párhuzamosan futó cse­lekményszálai, a viccbeli vasúti sínektől eltérően, nem érnek össze, pedig micsoda kalamajka támadhatott volna ebből! A film e hibák ellenére is a rendszerváltás dokumentuma. Ezen, mikét a vicc rendőrei, az­óta túljutottunk, de Tímár Péter műve ma is megnevettet ben­nünket. Nagy Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents