Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-03 / 33. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. február 3., hétfő A Római Klub (1.) A növekedés határai Csak szakember reklámozzon Hol tartja a maci a pénzét? Átalakuló termelőszö­vetkezetek (4.) A vagyon megosztása A szervezeti változás kezde­ményezését követően a szövet­kezet vagyonát a közgyűlés döntésétől függően vagy szakér­tői becsléssel, vagy egyszerűsí­tett vagyonmértékeléssel kell felmérni. Ennek alapján kell meghatározni az egyes üzletré­szek névértékét is. A vagyonér­tékelés után a közgyűlés két­harmados szótöbbséggel dönt - először a gazdaságilag önállóan működtethető vagyontárgyakat elkülönítve - a vagyon csoport­osításáról. A szövetkezet köve­teléseit és tartozásait meg kell osztani az egyes vagyontárgyak között, azok értékének arányá­ban és figyelemmel arra, hogy a követelés, illetve tartozás me­lyekkel kapcsolatban keletke­zett. A vagyoncsoportosításhoz, a tartozások megosztásához és átvállalásához a szövetkezet hi­telezőinek hozzájárulása is szükséges. A szövetkezet megszűnése esetén a közgyűlés egyhangúan megszavazott határozattal dönt a vagyon megosztásáról. Gaz­dasági társasággá átalakulás esetében a gazdasági társaságba belépő tagok egyszerű szótöbb­sége, illetve valamennyi be nem lépő tag egyhangú szavazata az előírás. A szövetkezet szétválásához, illetőleg valamely egységének kiválásához szervezetekbe ke­rülő tagok egyszerű szótöbb­sége szükséges. Az egyéni kivá­láshoz, akár a vagyonrésszel együtt is nem kell közgyűlési beleegyezés. (MTI-Press) H. Á. Szuper­számítógép A Nippon Eletric Corp. (NEC) japán elektronikai válla­lat előállította a világ leggyor­sabban működő szuperszámító­gépét. A vállalalat közlése sze­rint az új SX-3 R számítógép­széria másodpercenként 0,8 és 25,6 milliárd közötti műveletet képes elvégezni, vagyis gyor­sabb, mint az amerikai Cray Kutatóintézet listavezetője, amely 24 milliárd/másodperc műveleti sebességgel dolgozik. Egy-négy központi egység kap­csolható a szuperszámítógép­hez, amelyet főként autó-, repü­lőgépipari-, vegyipari kutatóin­tézetekben használhatnak. A NEC azt tervezi, hogy a követ­kező négy évben nyolcvan ilyen számítógépet állít elő. (MTI-Panoráma) A Suzuki koszai gyártelepén dolgozó ma­gyar gyakornokok egyike kitű­zőt visel a mellén „92.04”-es felirattal, ami a hazatérés ide­jére utal. Várják már nagyon a héthónapos felkészülési idő be- fejeztét a Japánba kikerült ma­gyar fiatalok, az első 65 fős csoport tagjai. A koszai gyárban nem tűnnek föl a szerelőszalag mellett sür­gölődő munkások között a mie­ink, ők is a Suzuki „család” kék-fehér munkaruháját vise­lik, ebédidőben a gyári étterem­ben viszont könnyű rájuk ta­lálni. Egy csoportban ülnek, nem keresik sem a japánok, sem a brazilok, sem más nemzetek fiainak társaságát, saját bajaik­kal vannak elfoglalva. „Jött volna be a festéküzembe...” ­1968-ban Aurelio Peccei megalakította a Római Klubot, 10 ország 3-3 szakemberének meghívásával. Ma 25 ország 70 szakembere tagja a Klubnak, amelynek alapszabálya szerint a maximális létszám 100 fő lehet. Aurelio Peccei egyébként a FIAT cég egyik alelnöke volt, ezt a jól jövedelmező foglalko­zást cserélte föl az általa szer­vezett exkluzív klub irányításá­val. A Római Klub működése igen ökonomikus, nem rendez­nek költséges konferenciákat, ehelyett időnként megbízzák a klub néhány tagját valamilyen kiemelt téma kidolgozására,je­lentés készítésére. A rádöbbenés kora Az 1960-as évek a környezeti válság kiéleződésének évtizede egyben a rádöbbenés korszaka is. AII. világháború utáni párat­lan gazdasági fellendülés lehe­tővé tette a nemzetközi tőke számára, valamint a tervgazdál­kodást folytató országok szá­mára is a Földgolyó szinte min­den zugának feltárását, erőfor­rásainak bevonását a piacgazda­ságba, illetve a produktív terme­lésbe. Az általános infrastruk­túra robbanásszerű fejlődése következtében a világ össze­zsugorodott, Brazilia és Auszt­rália vasérce, Szibéria olaja, földgáza, Afrika rézérce, bau- xitja, stb. belekerült a nemzet­közi gazdasági vérkeringésbe, rendkívül olcsóvá téve a nyers­anyagokat, az energiát. Az ol­csó input egyrészt a tömegter­melés, az életszínvonal páratlan növekedését, javulását tette le­hetővé, ugyanakkor ez a fejlő­dési pálya rendkívül pazarló­nak, környezetszennyezőnek bizonyult. „Használd és dobd el!” Ez lett a „fogyasztói” társa­dalmak filozófiája. Az ember iszonyú mennyi­ségű hulladékkal szennyezte környezetét. Ekkor lépett föl a Római Klub, mintegy az ember­iség lelkiismereteként, hogy tu­datosítsa a veszélyt. Zéró növekedés A Római Klub első jelentése Meadows és csoportjának műve, „A növekedés határai”, amely 1972-ben készült el.. Előzménye Joy Forrestemek, a MIT (Machassutchets Institut of Technology) tanárának számí­tógépes elemzése, „A világ di­namikája” volt 1971-ben. Joy Forrester matematikai modelljét továbbfejlesztve Meadows-ék egy nagy, globális számítógé­pes . programot készítettek, amelyben 1900 és 1970 között toldja meg rögtön egy újabb pa­nasszal egyikük azokat a bírála­tokat, amelyeknek egész sora halmozódott már föl bennük itt­létük óta. Hosszú lenne mindazt részle­tezni - a rendelőben dolgozó úgymond” képzetlen” japán or­vostól, a biciklizés tilalmán át az ételek szapulásáig - , ami nem tetszik a Japánban dolgozó gyakornokoknak. Munkaszociólogus, pszicho­lógus dolga lenne megítélni azt, hogyan alakulhatott ki a hely­zet, hogy az első Japánba került magyar csoport számára min­den gyanús, minden rossz, hogy elhatalmasodott a fiatalokban a bizalmatlanság. Több órán át mesélik a sérelmeket és mind­össze két szerény gondolatot fogalmaz meg a hatvan ember vizsgálták a népességnöveke­dés, az ipari és a mezőgazdasági termelés, a globális nyersanyag- és energiahordozókészletek, va­lamint a környezetszennyezés alakulásának trendjeit, majd ezeket extrapolálták, azaz kive­títették 2100-ig. Számítógépen lefuttatva a modellt döbbenetes eredmény jött ki. Ha az addigi trendek folytatódnak, 2030 kö­rül összeomlik az ipari és a me­zőgazdasági termelés, elfogy­nak az alapvető nyersanyagok és energiahordozók, a környe­zetszennyezés elviselhetetlen mértékűvé válik, majd 2050 kö­rül összeomlik az egész civili­záció, rohamosan csökken a né­pesség, katasztrofális éhínség, járványok tizedelik a Föld né­pességét. Vagyis megelevene­dik János jelenéseinek apokalip­tikus látomása. Meadows-ék megoldásként az ún. „zéró növekedés” mo­delljét ajánlották az egész em­beri civilizáció számára. Ennek lényege, hogy egy szint elérése után meg kell állítani a termelés növekedését. Az egy főre jutó ipari termelést például világát­lagban még az 1970-es szint há­romszorosára, az egy főre jutó élelmiszertermelést a kétszere­sére lehet emelni, és ezután ezen a szinten kell maradni. Ez lenne a zéró növekedés. A faj­lagos nyersanyag- és energia­felhasználást, valamint a szin­tén fajlagos, tehát termékegy­ségre vetített környezetszeny- nyező kibocsátást az 1970-es szint egynegyedére kell csök­kenteni. A beruházásokat 1990-ig le kell szorítani az amortizáció szintjére, vagyis csak az elhasz­nálódott eszközök pótlására le­het szorítkozni, bővítő beruhá­zások nem eszközölhetők. Bő­vített újratermelés helyett tehát egyszerű újratermelés. A népességnövekedést az némelyike az itteni pozitívu­mokról. Az egyik fiatal azt mondja: nem gondolt volna arra, hogy „ilyen teljesítményre lesz képes”, a másik pedig, hogy „a jobb önismerethez segí­tette hozzá az itteni gyakornoki munka”. A japánban dolgozó fiatalok egyszeriben szembesültek a vi­lágszínvonalat jelentő japán munkatempóval. Egyébként ma már távolról sem a munka mennyiségét, nehézségét érintő bírálatok a jellemzőek, a nagy többség már a kellő színvonalon helyt tud állni a munkahelye­ken, és ennek alapján biztosak is a japán vállalat vezetői ab­ban, hogy sikeres Suzuki pro­jektet valósíthatnak majd meg Magyarországon. A konfliktusok - az apró­egész világon meg kell állítani 1975-ig! Ehhez mindenütt be kell vezetni a tudatos születés- szabályozást­További javaslatok közé tar­tozott, hogy meg kell növelni a tartós fogyasztási cikkek élettar­tamát, jelentős erőforrásokat kell beruházni a talajjavításba, szűzföldek termelésbe voná­sába. A termelés stagnálása mellett is lehetséges bizonyos életszín­vonal növekedés, ha nem a ter­melésbe, hanem az infrastruktú­rába, az oktatás, az egészség­ügy, a hírközlés, stb. fejleszté­sébe ruházunk be egyre nö­vekvő hányadban. Meadows-ék célul tűzték ki a régiók, országok közötti egyen­lőtlenségek felszámolását, vagyis mindenkit fel kell hozni egy átlagos szintre, például az USA már ne növelje a terme­lést, viszont a fejlődő országok­nak segítséget kell nyújtani ah­hoz, hogy elérjék ezt a szintet. Ha mindenki eljutott az átlagos színvonalra, akkortól kezdődhet a globális zéró növekedés. Igazságtalan támadások A Római Klub első jelentését sokan igazságtalanul kritizálták. Például a fejlődő országok ré­széről az a vád érte az elképze­lést, hogy konzerválni akarja a meglévő egyenlőtlenségeket, holott mint láthattuk, erről szó sem volt. Az ún. „szocialista or­szágok” azt hangoztatták, hogy mindaz, amit Meadows-ék leír­tak csak a kapitalizmus ellent­mondásainak globális kivetí­tése, és ezeket a problémákat a „szocialista tervgazdálkodás” automatikusan megoldja. Holott éppen a „szocialista országok­ban” folyt a legesztelenebb pa­zarlás és környezetszennye­zés ... ■ Gazdag László Vagy húsz évvel ezelőtt az Egyesült Államokban a Harvard Egyetem kutató pszichológusai a reklámok hatását vizsgálták. Meghökkentő eredményre ju­tottak: 85 százalékuk semmi­lyen hatást sem ér el. E rideg va­lóság sokkolóan érintette a rek­lámszakma embereit csakúgy, mint az amerikai üzleti világot. És ahhoz vezetett, hogy a min­denáron való reklámozás gya­korlatával, s a reklám minden- hatóságának illúziójával szakít­sanak. Ráébredtek arra, hogy a közönség felnőtt lett, nem vesz be mindent. Kritikai érzéke megerősödött s csak szavahi­hető és tisztességes reklámüze­net befogadására kész, amely tiszteletben tartja személyisé­gét. A kívánt hatás és cél csak így érhető el. A fogyasztó zsebére? Külföldi cégek, tehetős hazai bankok, biztosító társaságok, gazdagabb vállalatok előszere­tettel hirdetik magukat, szolgál­tatásaikat és termékeiket a tele­vízió főműsoridejében. Itthon ilyenkor éppen vacsoraidő van, asztalnál ül az ország. Ekkor in­formálódhatunk a nedvszívó pe­lenka előnyeiről; az intim célo­kat szolgáló tamponról; a külön­leges rizsétel titkairól (gyakran így, egymás után!). Láthatunk álomszép luxusautókat, hozzá­illő luxushölgyekkel, megtud­hatjuk, hogy a maci mibe és hova fekteti a pénzét és a haj­növesztőszer áldásos hatása nyomán miként lehet dús söré­nyünk. Tehát szórjuk a reklámot. A kisgyrekeket kivéve - akik nap­hosszat fújják a reklámszöveget - a felnőtteket vagy „immu­nissá” teszi vagy éppen bőszíti a reklámdömping. A bosszankodás oka, a már említetteken túl nemcsak az, hogy a reklámok jórésze gyer­mekdednek és együgyünek nézi őket, hanem tudják: a reklámot a fogyasztó fizeti, zsebükre megy a játék. Ha jön a bumeráng-effektus Érdemes lenne a reklámozó cégeknek és a médiáknak is el- gondolkozniok azon, hogy mi­kor, kiknek, hol, mit és mennyit reklámozzanak. Amennyire le­hetetlen kiiktatni a mindenna­pokból a reklámot úgyszintén lehetetlen a vaktában való pro­paganda, hirdetés és reklám. Mert akarva-akaratlan bekö­vetkezhet, a pszichológiában „bumeráng-effektus” néven számontartott jelenség, amikor a szándék ellentétébe fordul, eredménye: antireklám, ellen­propaganda. Kiválthatja ezt a telítődés is, ami az unos-unta- lan ismétlések, a gátlástalan, ag­resszív hatások nyomában jár. Miközben a már említett te­hetős cégek olykor bőkezűen, sőt pazarlóan bánnak a reklám- költségekkel, addig a szeré­nyebb anyagi feltételekkel ren­delkező vállalatok, vállalkozók csak keveset tudnak e célra for­dítani és megesik, hogy nincs módjuk szakszerű megoldáso­kat választani. Különösen elő­fordul ez olyan vidéki vállala­tok esetében, ahol szakembert sem tudnak ismeretség hiányá­ban vagy a földrajzi távolság miatt bevonni a reklámkészí­tésbe. A reklám korunk tartozékai, ám nagyon bonyolult gazda­sági, szociológiai és pszicholó­giai összetevőkből állnak, sok­irányú ismeretet és gyakorlati tapasztalatot igényelnek. Ezért csak szakavatott kézzel kellene foglalkozni e fontos, ám kényes tevékenységgel. (MTI-Press) Takács Ilona A romokon Robert Maxwell, a tisztázat­lan körülmények között elhunyt brit sajtómágnás 2,4 milliárd dolláros adósságot hagyott maga után. Az óriási összegből vagy 700 000 dollárhoz a na­pokban hozzájutnak a hitelezők, amikor elárverezik Maxwell egyik - londoni - otthonának berendezését. Amerikai sajtóje­lentések szerint a lista ugyan­csak vegyes: 17. századi francia festmények és múlt századi an­gol bútorok mellett bor, pezsgő, videó van rajta. Az árverés - egyelőre - nem terjed ki Robert Maxwell vidéki birtokára, sem luxus-yachtjára, amelynek fe­délzetéről zuhant a tengerbe. jektjére való felkészülés, lega­lábbis, ami a dolog emberi, személyzeti oldalát illeti, még nagyon az elején tart. Teljesen bizonyos, hogy a japánok a ko­szai „miniválság” tapasztalatait alapos elemzésnek vetik alá, hi­szen még több újabb csoportot fognak itt betanítani az októberi esztergomi nyitással párhuza­mosan. Biztos, hogy a japánok jószándékkal, a gondok orvos­lásával igyekeznek jó irányú változást előidézni, - a közös célok lebegnek ugyanis mindig a szemük előtt. Jó lenne, ha ráéreznének erre a szándékra az itteni magyar gyakornokok, ha tudnának bízni ebben. „Nagyobb hittel, eltö­kéltséggel” talán sikerül. Ezt az üzenetet közvetíti minden Su­zuki dolgozónak a kis tábla a koszai üzemcsarnokban. A kínai írásjeles kalligrafikát a japán autógyár első embere, Oszamu Suzuki készítette. Marton János Változások a Nagy Világatlaszban A karácsonyra megjelenő Nagy Világatlaszban megpró­báljuk ábrázolni a világban le­zajlott politikai változásokat. A január 15—i állapotokat dol­gozzuk fel. (Mint emlékezetes, ezen a napon ismerte el a Ma­gyar Köztársaság Horvátor­szágot és Szlovéniát) - mondta el az MTI kérdésére Hőnyi Ede, a Kartográfiai Vál­lalat kiadói osztályának veze­tője. A Nagy Világatlaszt 1989- ben adták ki legutóbb, azóta egyesült a két Németország, Észak és Dél-Jemen, felbom­lott a Szovjetunió és Jugoszlá­via. Németország esetében új térképet kellett rajzolni, mert a világatlasz az NSZK-t a Bene­lux Államokkal, az NDK-t pedig Csehszlovákiával és Lengyelországgal ábrázolta egy lapon. Az Izrael iránt megnövekedett érdeklődés és a közel-keleti változások újabb, részletesebb térképeket sürgetnek. Az új kiadásban a Benelux-országok és Európa mini államai is külön lapon kapnak helyet. „A Független Államok Kö­zössége, ennél mint térképé­szeti objektum nem ábrázol­ható. A kartográfiában azt az országot tekintjük önálló ál­lamnak, amelynek határai, fő­városa, elnöke van és elis­merte az ENSZ. A Független Államok Közössége ennél la­zább szervezetnek tekinthető - hangoztatta Hőnyi Ede. Az új világatlaszban a volt Szovjetunió tagállamai önálló országként szerepelnek majd. Jugoszlávia ábrázolásával van probléma, ugyanis egyelőre három önálló állam: Horvátor­szág, Szlovénia és Jugoszlávia létezik. Nagyobb hittel, eltökéltséggel! Magyar gyakornokok Japánban cseprő panaszoktól a komo­lyabb túlóra ügyig és a munka­helyek váltogatásának elmara­dásáig terjedő megjegyzések - többnyire azzal kapcsolatosak, hogy a gyakornokok szembesí­tik a valóságat azzal, amivel annak idején útnak indították őket. Hogy a „japán munkastí­lus elsajátítása a cél” meg, hogy rotációs munkarendszerben fognak dolgozni, vagyis min­denkit minden szakterülettel meg fognak ismertetni” - mondták nekik az induláskor. Ezzel szemben a helyzet az, hogy egy-két munkaterületet leszámítva senki sem tanult be többet a 124 munkafázis vala­melyikéből. Amikor megemlí­tem a magyar részleg japán igazgatóinak, hogy mekkora az „információs szakadék” , el­mondják, céljuk az, hogy a gya­kornokok alaposan elsajátítsák egy-egy munkafázis fogásait, hogy képesek legyenek kikü­szöbölni az ott fellépő váratlan problémákat. „A munka egy ré­sze monoton, de valakinek meg kell csinálnia majd a magyar Suzukikat” - mondja az egyik Suzuki igazgató, aki mellesleg szintén hét hónapon át csinálta ugyanazt, amit a huszonéves magyar fiúk. Elismeri viszont, hogy erről is alapos tájékozta­tást kell (kellett volna) adni a fi­atalaknak. A japánoknak nem sikerült eddig megtalálniok azt a mód­szert, azt a hangot, amely jó irányba befolyásolhatná a köz­hangulatot, pozitív élményekkel gazdagíthatná a gyakornokokat. - Ők' is rászorulnának egy kis tréningre - hangzik el a meg­jegyzés, amikor a vezetőkkel beszélek erről. A japánoknak, akik a közösség előtt álló célo­kat mindenek felletinek tekin­tik, szintén el kellene tudni sajá- títaniok, hogy miként kezelhe­tők azok a konfliktusok, ame­lyek mivelünk, individualista felfogású emberekkel kapcsola­tosak. A Suzuki magyarországi pro­

Next

/
Thumbnails
Contents