Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-20 / 50. szám
1992. február 20., csütörtök uj Dunántúli nopiö 3 Nyugati szakvélemény: évi 14 százalékos fejlesztés kell Távközlés nélkül nem működik a magyar piacgazdaság Régen nem elméleti következtetés, hanem gyakorlati tapasztalat: a gyorsuló ütemű privatizáció alapfeltétele az infrastruktúra, s ezen belül a távközlés gyors fejlesztése. A gombamód szaporodó kis- és középvállalkozások számára a telefon- és faxvonal, sőt a telex is a hazai és külföldi partnerekkel való kapcsolatteremtés alap- feltétele. Ezen a téren legnagyobb a lemaradásunk a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok mögött. A 24 legfejlettebb ipari országot tömörítő gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet, az OECD szakemberei a közelmúltban átfogóan vizsgálták hét kelet-európai ország és a Szovjetunió távközlési hálózatának fejlettségi szintjét. Felmérésükből kitűnik, hogy a volt szocialista országokban átlag tíz lakosra jut egy telefon főállomás, míg az OÉCD-országokban 10:4 az arány. (Nálunk a vizsgálat idején 10:1,15 volt az arány, ám a főállomásoknak csak 86%-a volt bekapcsolva a távhívásba.) A tekintélyes nemzetközi szervezet jelentése - figyelmeztető összevetésként - kitér arra, hogy a gyorsan iparosodó ázsiai országokban a fejlesztés elsődlegesen a távközlés területére összpontosul. Dél-Koreában például az 1978-88 közötti években a telefonvonalak létesítésének üteme ötszörösére növekedett. A magyar telefónia helyzetét viszont a 90-es évtized indulásakor az jellemezte, hogy a rendelkezésre álló főállomások 68%-a lakásokban volt, s ezek egy része a kis kft-k, betéti társaságok telefonjaiként működött - miközben több mint félmillióan várakoztak lakástelefon bevezetésére. A sanyarú helyzetet az is motiválja, hogy nemzetközi összehasonlításban fölöttébb sok a mellékállomás: a főállomásokhoz viszonyított arányuk a nyolcvanas évek végére elérte a 93%-ot. (Tudnivaló, hogy mellékállomásról például külföldi partnerrel kapcsolatot teremteni meglehtősen időigényes, „csúcsidőben” szinte lehetetlen.) A telefon-helyzetkép másik érdekes adata: hazánkban 1000 főre körülbelül ugyanannyi távbeszélő fő- és mellékállomás jut, mint ahány személygépkocsi. Ilyen arány elképzelhetetlen a fejlett országokban, ahol a fajlagos telefon-ellátottság általában két-háromszorosa a fajlagos gépkocsi-állománynak - mondják a szakemberek. Az OECD vizsgálta azt is, hogy Kelet-Eu- rópában a piac kiépítésével párhuzamosan az ezredfordulóig milyen mértékben kell fejleszteni a távközlés hálózatát. Noha egyáltalán nem rohamléptű piacépítéssel számoltak, prognózisuk szerint a XXI. század kezdetéig kereken 120 millió új vonalra lesz szükség ebben a régióban. Ami hazánkra vonatkozóan azt jelenti, hogy ebben az évtizedben évente átlagosan 14,2%-kal kell bővítenünk a telefonhálózatot. (Összehasonlításul: 1978-88 között évi átlagban kb. 5%-os volt a gyarapodás.) Ebből egyértelműen adódik a következtetés: ilyen mértékű hálózatfejlesztésre a távközlési szolgáltatásokból származó bevételek nem elegendőek. Elkerülhetetlen tehát - természetesen külföldi tőkebefektetésekkel élve - újabb eszközök bevonása, ami az üzleti élet felgyorsulásával minden bizonnyal még ebben az évtizedben megtérülhet. A nemzetközi információs hálózatokba való bekapcsolódás ugyanis a vállalkozási profit növelésének egyik igen fontos eszköze, s ebből, a különféle adókon keresztül, az állam is jelentősen részesedik. A távközlés „iparága” azt igényli, hogy az ott megtermelt nyereség túlnyomó többségét visszaforgassák és ne vonják el más célokra. A beruházások azonban csak akkor működtethetők jó hatásfokkal, ha rendelkezésre áll jól képzett munkaerő is. Mivel hazánk lekerült a CO- COM-listáról, a korszerűsítésnek már nincsenek technikai akadályai. Ny. V. Ferenczy Europress Verseny, nem középiskolás fokon Ottlik kockás füzete A diákok egy csoportja a beszámoló előtt Fotó: Läufer László A nevezetes kockás füzet persze Medve Gáboré, a négyzetrácsok közé rejtett szabadság pedig az Iskola a határon című regény klasszikus szerzőjének, Ottlik Gézának a leleménye. Ama nevezetes füzetet ezúttal baranyai középiskolás lá- nyok-fiúk szorították a szivükhöz - fogalmazhatunk úgy, hogy a könyv hősei illetve Ottlik után - „szabadon”. Az ólom- és fényszedett betűk napjainkat jellemző sivataga után legalábbis ez a szabadság sugárzott azoknak a középiskolásoknak az arcáról, akik a megyei Ottlik-versenyen resztvettek tegnap a Babits Mihály Gimnázium és Szakközépiskolában. Hat pécsi valamint a siklósi Táncsics és a mohácsi Kisfaludy Gimnázium legjobb „magyarosai”, két-két diák egyéni és csapatversenyen mérkőzött Ottlikéft, és mennyi kedves meglepetés érhet az úton, ha az „ifjú szívekben” továbbélő Ott- lik-regényt ezeknek az ifjú szíveknek az kalauzolásával bolyongjuk be! A versenyláztól dadogó fiatalemberrel is köny- nyebb volt visszatalálni a kőszegi reáliskolába, mint megannyi, betűvé, tanulmánnyá hűlt magyarázattal. A versenyt valamikor, még fiatal tanárként dr. Nagy 'Imre, a Janus Pannonius Egyetem docense kezdeményezte, s támasztotta fel négy évvel ezelőtt haló poraiból, hogy Nagy László, Pilinszky és mások után most Ottlik Géza következzék. De Kézdi Évának, a kiváló középiskolai magyartanárnak neve sem ismeretlen a pedagógusberkekben, s mint házigazda, nem először bizonyult elfogultnak az igazi irodalom iránt. Míg a zsürorok egyike, Csuhái István, az íróval szemben ugyancsak elfogult Jelenkor főszerkesztője volt.. A hatalom és a szabadság viszonyáról szóló könyv sokunk meghatározó élménye a hatvanas években, a nyolcvanas években már reneszánszát élte, de mit jelenthet egy mai közép- iskolás számára? Tilesch György, a Leőwey Klára Gimnázium negyedikese azzal kezdte ötpercre szabott kiselőadását a diákokkal zsúfolt iskolakönyvtár éppoly zsúfolt könyvespolcai előtt, hogy neki személyes élményei is vannak ...-Miféle élmények ezek? - kérdezem a szereplése után.- Pannonhalmán diákoskod- tam, a szellemi dresszúra hasonló légköre még onnan ismerős. És hát Ottlik? Édesapám, mint a számontartott bridzsjáté- kosok egyike, néhányszor kártyapartnere volt...- Nekem azt mondja a könyv, hogyan találja meg a ki-, utat az ember önmaga és a körülmények vállalásával - mondja a mohácsi Keszthelyi Márta, a Kisfaludy Gimnázium harmadikos diákja.- Számunkra talán nem is az erőszak természetéről szól - teszi hozzá osztálytársa, Balogh Andrea - hanem a kegyelemről. Hogy gonoszságra gonoszsággal nem válaszolhatunk. Hogy mindig eljön a kegyelem állar pota. Ottliknál mindig lehull a hó. Az író úgy volt ebben a könyvben keresztény, hogy egy szóval sem mondta ki. „ő is csak a szürkék hegedőse” - mondják egymásra nevetve. S a végső sorrendnél is mondjon többet ez a felszabadult mosoly. Bóka Róbert Inkubátorok a siklósi kórháznak A siklósi városi kórház képviselője a minap vette át azokat a kórházi felszereléseket, köztük két vadonatúj inkubátort, amelyeket a Witteni Szent Pius egyházközség Caritas Szeve- zete adományozott a kórház- nak.A Padernborn-i egyházmegye az elmúlt időben egyébként már többször is segítőkészségéről biztosította a kórházat. A két inkubátor értéke 25 ezer márka és a jelenlegi legjobb gyártmány. Ezt külön is hangsúlyozta Lotthar Weiss úr itteni lelkész, akivel az átadást követően sikerült szót váltani.-Hogyan talált rá Siklósra és miért éppen ezt a régiót támogatják?-A kapcsolat Lankó József alsószentmártoni plébános révén jött létre, akivel régóta ismerjük egymást. Több közös rendezvényt bonyolítottunk le már, míg 1989-90-ben a mi fiataljaink és romániai árvagyerekek táboroztak közösen az itteni cigánygyerekekkel Szentmár- tonban, Villányban és Gordisán, addig tavaly Magyarországról vittünk a holland tengerpartra fiatalokat. Ezekre a táborokra azért van szükség, mert meglátásunk szerint Éurópa békéje személyes ismerettség révén valósítható meg. Ami a segítést illeti, mi nem segélyt szervezünk, hanem tartós kapcsolatra törekszünk, a térség struktúraváltásához szeretnénk hozzájárulni, ahhoz, hogy itt is Európa legyen. Sajnos azonban mindehhez megfelelő hozzáállás is kell. Nincs szükségem olyan diszkriminációra, procedúrára, mint amilyen most is megesett a vámnál. A segítség mértékét megítélni az én dolgom, nem a vámé. Ha továbbra sem látják be a szervek, hogy segíteni szeretnénk, nem üzletelni jövünk, akkor abba kell hagyjuk ... Pedig kár volna felrúgni a jó hagyományt, már csak azért sem, mert mint Lotthar Weiss lelkész úr elmondta: „A Caritas ettől kezdve a siklósi kórházat oltalma alá vette”. Kótány J. Lecsökkent a lakásépítés Előzetes adatok szerint 1991-ben alig 33 ezer lakás épült az országban. Ez a szám az előző évben már erősen lecsökkent lakásépítésnek is csak a háromnegyed részét teszi ki. (Az 1970-es évek második fe-lében pl. átlagosan még 90 500 lakás épült évente. Az 1991. évi teljesítés ennek alig több mint egyharmada csupán.) A lakások építtetői között gyakorlatilag már csak gazdálkodó szervezetek és természetes személyek vannak. Szinte jelképessé vált az állam és a helyi önkormányzatok lakásépítési tevékenysége. Míg az elmúlt évben 24 ezer lakást természetes személyek építtettek (ez 1990-hez hasonlóan a teljes építés 73%-a), az önkormányzatok alig 1500 darabot, a központi költségvetési szervek pedig mindössze 100 lakást. Az ön- kormányzat, mint építtetői kategória, a fővároson kívül csak négy megye lakásépítésében „említésre méltó”, ahol 70-120 lakás építésével 8-12%-os részarányt képvisel. (Csongrád, Vas, Komárom-Esztergom és Baranya megyék.) Csökkent az OTP közvetlen beruházásában épülő lakások száma is, az 1991. szeptember végén épülő 4100 lakás alig 40%-a volt az előző évi mennyiségnek. A lakásépíttetők szerinti adatok és a területi jellemzők szorosan összefüggenek: legkevésbé a községekben esett visz- sza a lakásépítési tevékenység (holott az itt élő népesség száma a várossá nyilvánítások miatt is csökkent), s a legnagyobb arányú visszaesés (mindössze 2,4 épített lakás 1000 főre!) Budapestre jellemző, ahol a népesség közel 20%-os arányával szemben az országos lakásépítésnek csak 15%-a valósult meg. A főváros mellett a nagy népességszámú megyékben (Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék) építették a legtöbb lakást, de mindenütt kevesebbet, mint az előző évben. A legkedvezőbb képet Pest megye mutatja, ahol csak 3%-os a csökkenés. Csongrád megyében majdnem a felére esett vissza 1991-ben az épített lakások száma. A lakások használatba vételének folyamata a korábbiakhoz képest egyenletesebb volt: az 1991-ben épített lakások egy- harmad részét már az első félévben használatba vették. Ugyanakkor még mindig az év utolsó hónapja a legjelentősebb a lakásépítések befejezése szempontjából: a lakások negyedrészét ekkor vették használatba. A lakásépítések viszzaszoru- lásával párhuzamosan csökkent a lakásmegszűnések száma is. 1991-ben mindösze 5400 lakás szűnt meg, ez 2000 lakással kevesebb, mint 1990-ben. Minden felépített 100 lakásból - országos átlagban - 16 lakás a megszűnést pótolta. Alig 1800 - magánszemélyek által - épített üdülőegységet vettek használatba az elmúlt évben, 32%-kal kevesebbet, mint 1990-ben. Ennek közel egyharmada Pest megyében létesült. (KSH) Lutra sorsolás Pécsett Február 21-én, pénteken a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulája lesz a helyszíne a Lutra Kacsáék album ajándék- sorsolásának. A népszerű lutra- játék ezen albumára is sok tízezer játékszelvény érkezett a szerkesztőségbe. Pénteken derül ki, kik nyerik az alábbi játékának fő díjait, az OFOTÉRT kincseket (fényképezőgép, filmek, kazetták ...) tartalmazó ládikákat, a Walt Disney vidó- filmekből összeállított válogatást, és persze a hozzájuk járó videomagnót, vagy hogy ki utazhat az IBUSZ-szal nyáron a Párizs mellett nyíló Eurodisney- landba. Persze, nem biztos, hgoy az országos játék nyertesei pont pécsiek lesznek, ezért a Lutra munkatársai az aulában jelenlévők között is értékes ajándékokat (FEMA, CAOLA ajándékcsomagokat, vásárlási utalványokat) sorsolnak ki. A műsor délután 5 órától farsangi jelmezversennyel kezdődik, bár a kapukat már 16 órakor kinyitják és szeretettel várnak mindenkit egy ngy matricacserére. Hat órától Fábián Éva gyermekműsora, majd sorsolás után az Első Emelet együttes minikoncertje szórakoztatja a vendégeket. Lutra-tagságival a belépés ingyenes, csak azt kérik a szervezők, hogy minden gyerek hozzon magával egy saját készítésű rajzot, amit a bejáratnál lead. Ha a gyerekek rajzot hoznak, akkor az egész családnak ingyenes a belépés a várhatóan este 8-ig tartó programra. Nyolcosztályos gimnázium Kertvárosban Cél: a továbbtanulók felkészítése Zsúfolt lakótelepi iskolából fokozatosan 4+8-as szerkezetű (négyosztályos elemi, nyolc- osztályos gimnázium) oktatási intézménnyé alakul át a kertvárosi Siklósi úti általános iskola. Az iskola 1991 tavaszán kapta meg a minisztériumi engedélyt a szerkezetváltásra, így tavaly - Pécsett egyedüliként - megkezdődhetett az átállás. Ez akkor a negyediket végzőket érintette, akik sikeres vizsga után az ötödik osztály helyett gimnáziumi első osztályba léptek. A sikertelenül vizsgázók tovább folytathatták a tanulást általános iskolásként. A fokozatosság érdekében ez még idén is így lesz. Az új típusú iskola legnagyobb előnye a lineáris tanítás. Az általános iskolákban végigvett, majd a gimnáziumokban újra ismételt anyagok helyett több időt szánnak a gyakorlásra. Mivel az ismétlés leginkább a történelem tantárgyat érinti, az 1-2. gimnáziumi osztályban nincs történelem, helyette az ismereteket komplexen átfogó anyanyelv-művelődés tárgyat oktatják. Ugyanez vonatkozik a természetismeret elnevezésű, biológiából - fizikából - földrajzból - kémiából képzést adó tárgyra is, amit szintén 3-tól vált fel a hagyományos tantárgyi struktúra. A mai ember számára elengedhetetlen az informatika alapfokú ismerete, ezért a Siklósi úti nyolcosztályos gimnáziumban ez a tantárgy is végigkíséri a tanulókat. Az idén két első osztályt indítanak. Az elemibe való jelentkezés határideje március 13., így azok a szülők, akiknek gyermekét nem tudják felvenni, a körzeti általános iskolákban később tartandó beira- táson részt vehetnek. Az elemibe jelentkezőket semmilyen felvételivel nem szűrik. A két induló gimnáziumi első osztályba felvételi lap kitöltésével lehet jelentkezni, a határidő április 17. Itt felvételi vizsga is várja a jelentkezőket. A gimnáziumban kiemelten kezelik az anyanyelv, az idegen nyelv és a matematika oktatását. A szegedi JATE alapműveltségi vizsgaközpontjának referencia iskolájaként idén már részben bevezetik a belső vizsgarend- szert. Ez később az oktatási törvénytervezethez hasonlóan alakul: az első vizsga 12 éves korban csak felmérés jellegű, ezt követi a 14 évesek magyar, történelem és matematika vizsgája, majd a 16 évesek orientáló, szakosító vizsgája. A tanulmányokat az érettségi zárja. Pataki V.
