Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-18 / 48. szám
1992. február 18., kedd üj Dunántúli napló 3 Lázas egészségügy Pontosították a költségvetést Legalább egy jó hírünk van: az orvosok nem fognak sztrájkolni, bármifajta tiltakozó akciójuk csak az állami hivatalok ellen irányul majd. Ezenkívül minden más cseppfolyós - vagy inkább zavaros - az egészségügyben. 1992 a nagy reform, a megújulás évének ígérkezett, ám - legalábbis egyelőre - úgy tűnik, csak egy kifordított közmondás érvényesül: a kecske —éhes marad, de a káposzta elfogy. Tulajdonképpen két egyidejű reformról van szó. Az egyik a társadalombiztosításé. Lényege, hogy az államtól, a költségvetéstől önállósítva és kettéválasztva a nyugdíj-, valamint az egészségbiztosítást - saját vagyonával és bevételeivel gazdálkodó önkormányzatú társadalombiztosítás jön létre. Szakítva „az állampolgári jogon járó ingyenes, magas színvonalú ellátás” utópiájával, képmutató mítoszával és kevéssé hatékony, de nagyon pazarló gyakorlatával, ez csak az alapellátás ingyenességét garantálja a munkavállalóknak, illetve családtagjainak. A másik nagy változás a háziorvos-rendszer bevezetése, amely a rideg és zsúfolt rendelőben betegére egy-két kényszeredett percet szánó, a hálapénzt szinte kikövetelő körzeti orvossal szemben a „boldog békeidők” szinte családtag „doktor bácsiját” akarja újra „bevezetni.” Ezek olyan célok, elképzelések, amelyeket csak kevesen .vitatnak. A reformok előkészítése és megvalósítása azonban vontatottan megy. A társadalombiztosítási reformról szóló törvény vitáját az Országgyűlés még el sem kezdhette. A folyó ügyek finanszírozásáról egy tavaly év végén sebtében jóváhagyott ideiglenes törvény rendelkezik. Kétséges azonban, hogy képes lesz-e megállni a lábán a társadalom- biztosítás, amelynek tavalyról 55 milliárd forint behajtatlan - és jórészt behajthatatlan - követelése van. A költségvetés az eredeti elgondolás szerint 1992-ben mindössze 1 (egy) százalékkal részesedne a betegbiztosítás kiadásaiból. Ez az arány Európában 50 és 90 százalék között változik. Finnországban például 71 százalék az állami fedezet. Nálunk az állam a jövőben nem vállal garanciát az egészségügyi ellátásért. Ez a körülmény - tekintettel a társadalombiztosítás anyagi helyzetére, valamint az önkormányzatok „megélhetési gondjaira” - még érdekes helyzetet eredményezhet. A társadalombiztosítás finanszírozásában a legnagyobb teher a munkáltatókra hárul, az ő befizetéseik fedeznék a beteg- biztosítási kiadások 81 százalékát. Emellett - a társadalombiztosítás tehermentesítése érdekében - a betegszabadság intézményének bevezetésével évi 10 napig a dolgozó munkáltatójának zsebére beteg. Ez viszont az egyéb terhekkel együtt arra ösztönzi a vállalkozót, hogy bocsássa el betegeskedő alkalmazottját, illetve feketén - tb-járu- lék nélkül - foglalkoztassa. Persze, aki után nem fizetnek tb-já- rulékot, az egyúttal ki is esik a biztosításból, mint ahogy - a jelenlegi törvényszöveg alapján - kimaradnának például a járadékban nem részesülő munka- nélküliek, a keveset kereső bedolgozók, vagy akik valamilyen okból hosszabb ideje fizetés nélküli szabadságot vesznek ki. Köthetnek persze önkéntes biztosítást, havi 1200-4000 forintért. Nem tisztázott kellően az sem, hogy mi tartozik az ingyenes alapellátásba. Az új rendszer legnagyobb előnye - az évenként ismételhető - szabad orvosválasztás. A városiak persze az utóbbi években „átjárhattak” az egyik orvosi körzetből a másikba. Másrészt az új rendszerben is meg- leszenek a korlátok: a háziorvos nem lesz köteles más körzetben élő biztosított jelentkezését elfogadni, s a kis településen élőknek, ahol csak egy - esetleg bejáró - orvos van, ezután sem lesz választási lehetőségük. Ugyanakkor a választási lehetőséget és az ellátást szűkíteni fogja, hogy az üzemorvosok csak munkaegészségüggyel foglalkozhatnak majd, tehát például nem írhatnak receptet a hozzájuk forduló influenzásnak. A legnagyobb várakozás a hálapénz megszűnéséhez fűződött. Az új rendszerben az orvos jövedelme nagy mértékben függ majd attól, hogy hány beteget lát el, s egy sajátos kulcs alapján lényegesen több pénzt fizet majd a biztosító az orvosnak a több törődést igénylő öregek után. A jelenlegi fizetések mellett azonban, amikor egy kezdő orvos bére 10 ezer forint, s az orvosi átlagfizetések 20 ezer forint körül vannak, az orvos továbbra sem fog tudni lemondani a zsebbe csúsztatott kiegészítésről. Az orvosok mostani nagy felháborodását éppen az váltotta ki - elsősorban a Népjóléti Minisztériummal és személyesen dr. Surján László miniszterrel szemben -, hogy minden korábbi ígéret ellenére ez évben csak 10 százalékkal emelik a béreket. Az egészségügyi szakszervezetek minimálisan 100 százalékos emelést követelnek, annak fenntartásával, hogy három-ötszörös béremelést tartanának valóban megfelelőnek. Emellett nevetségesnek tartják a dologi költségekre előirányzott ez évi plusz 5 százalékot, különös tekintettel az egészségügyi reform által ígért jobb ellátás feltételeire. Az orvosok és szervezeteik elégedetlenségét fokozza, hogy ők is csak a sajtó sokszor ellentmondásos és kevéssé szakszerű beszámolóiból értesülnek a munkájukra vonatkozó minisztériumi elképzelésekről. Hajdú András (Atlantic Sajtószolgálat) (Folytatás az 1. oldalról) vezetét. Másfelől az Országgyűlés vezessen be olyan számító- gépes rendszert, amellyel kiküszöbölhetők lesznek a hasonló hibák. A hozzászólók valamennyien szükségesnek tartották a közzétett adatok korrigálását, ám vitatták a minisztertől kapott magyarázatot, miszerint a hibákért az apparátust terheli a felelősség. Békési László (MSZP) főként a költségvetés tárgyalását övező sietség és kapkodás számlájára írta az adatok megváltozását. Glattfelder Béla (Fidesz) és Soós Károly Attila elsősorban a kormány késedelmében látta az elírások okát. Mindketten kifogásolták, hogy a Ház leszavazta az ellenzéknek a hatpárti vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó indítványát. Csépe Béla (KDNP) ezzel szemben kijelentette: a maguk részéről formális lépésnek tartják a pontosítás elfogadását. Végezetül elhangzott: több párt módosító indítványt nyújt be a tervezethez. Az Országgyűlés hétfői ülésnapjának utolsó napirendi pontjaként három SZDSZ-es képviselő indokolta a T. Háznak az 1963. és 1989. között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában a dokumentumhoz benyújtott módosító indítványait. Mécs Imre rámutatott: az említett időszakot puhább diktatúrának nevezték, de a diktatúra az diktatúra marad. Az erőszakszervezetek hátrább vonultak, és leplezett eszközökkel, a titkos rendőrség felhasználásával operáltak. A rehabilitálás ténye emiatt nehezebben megfogható, tehát az áldozatok erkölcsi megkövetése sokkal fontosabb, mint a tényleges jogi rehabilitáció. Politikailag, erkölcsileg rendkívül fontos a társadalom jó közérzete szempontjából, hogy a szenvedő embereket megkövessék. Kőszeg Ferenc - csatlakozva Mécs Imre gondolataihoz - az emberi jogok és a bírói függetlenség általános elveinek megsértésére utalva kérte módosító indítványai elfogadását. Részletesen szólt a közveszélyes munkakerülés bűncselekményének semmissé nyilvánításáról, valamint a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók ítéleteinek megsemmisítéséről. A T. Ház a törvényjavaslatról folytatott részletes vitát nem zárta le, mivel a bizottságok még nem tárgyalták meg Mécs Imre említett csatlakozó módosító indítványát. Este hét órakor az elnöklő Szűrös Mátyás berekesztette a semmisségi törvény részletes vitáját és ezzel lezárta az Országgyűlés hétfői munkanapját. Sáros lábbal a FEMÁ-ba Az áruház építkezni szeretne Árkon-bokron és egyéb akadályokon át - irány a FEMA Fotó: Läufer László Miniszterelnöki javaslat rádó- és tv-alelnökök kinevezésére Májusban lesz egy éve, hogy megépült a FEMA bevásárló központ. Ezalatt rengeteg pécsi és környező városbéli vásárló kedvenc beszerzési helye lett. A kertvárosiak - közel lévén - szinte naponkénti boltozásra, nézelődésre^ is szívesen átugranak a FEMÁ-ba. A nézelődéstől azonban sokaknak elveszi a kedvét az, hogy gyalog csak bokatörő, sokszor sáros csapásokon közelíthető meg áruház. A FEMÁ-t körülvevő közterület jelenleg a pécsi önkormányzat tulajdonában van, így a város feladata lenne járdát építeni. Pénz híján azonban ezt inkább a FEMÁ-tól várnák. A bevásárló központnak van is ajánlata a terület hasznosítására. Mint dr. Kerner Ödöntől, a Fellbach Rt. vezérigazgatójától megtudtuk, a FEMA kiegészítő egységeiként további három épület felhúzását tervezik. Ezzel egyidőben a hétvégéken kicsinek bizonyuló parkoló is jócskán kibővülhet. Amennyiben a közgyűlés előtt pozitív fogadtatásra talál a terv, nyár közepén indulhat a beruházás. A terjeszkedési elképzelés - amivel megoldódna a járda hiányának problémája is - feltétele azonban, hogy a terület a FEMA tulajdonába kerüljön. Kerner Ödön ugyanis elmondta, hogy bár egy ideiglenes, kaviccsal felszórt járdát már létrehoztak, idegen területen nem kívánnak komolyabb járda építésébe kezdeni. Gömöri János városi főépítész tudomása szerint nem kíván komolyan beruházni az érintett területen az önkormányzat, a Városfenntartási és Üzemeltetési Irodában pedig megtudtuk, hogy a város ez évi költségvetési tervében sem szerepel a térség rendezése. A FEMA környékét azonban a városrész központjává kívánja tenni a város vezetése, így találkozhatnak a FEMA és az ön- kormányzat elképzelései. A vásárlóknak azonban addig is szükségük van járható gyalog- utakra. P. V. A Miniszterelnöki Sajtóiroda az alábbi közleményt juttatta el hétfőn az MTI-hez: „A miniszterelnök - az 1990. évi LVII. törvény 1. szakaszának (1.) bekezdése alapján - javaslatot kíván előterjeszteni a Magyar Köztársaság elnökéhez dr. Csúcs Lászlónak a Magyar Rádióhoz, és dr. Nahlik Gábornak a Magyar Televízióhoz al- elnökké - 1992. március 1-jei hatállyal - történő kinevezéséhez. Ä miniszterelnök a két tapasztalt, vezetői gyakorlattal rendelkező gazdasági-szervező szakember kinevezésével kívánja megszilárdítani a nemzeti médiumok vezetését, pénzügyi gazdasági fegyelmét és a kétségbe nem vonható obejktív szemléletű működésének elősegítését. Ezért a miniszterelnök a mai nappal kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél a jelölteknek a Parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatását, és erről levélben tájékoztatta a köztársasági elnököt”. Dr. Csúcs László 50 éves, jogász. A hatvanas években az egri Járási Tanács VB. mező- gazdasági osztályán, majd az Országos Gumiipari Vállalatnál dolgozott, 1970-től pedig különböző beosztásokban jogi, szervezési-közgazdasági feladókat látott el a Pénzügyminisztériumban. Dr. Nahlik Gábor 44 éves, gépészmérnök és gazdasági mérnök. Pályáját Vörös Csillag Traktorgyárban kezdte, majd 17 évig a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója volt. 1990-től az Euro-Contact Kft. ügyvezető igazgatója. Számos publikációja jelent meg és tagja az MTA vezetés- és szervezéstudományi bizottságának.- ^ Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn kézhez vette Antall József miniszterelnök előterjesztését a rádió és a televízió alelnökeinek kinevezésére. Az elnök megkezdte az előterjesztés tanulmányozását. Zwack úr is felajánlotta támogatását Áprilisban újra indul a Pécsi Tér Környezetvédelmi melléklettel bővül a hetilap Január végétől a pécsi olvasók szegényebbek lettek egy igazán sajátos arculattal rendelkező, színvonalas, kulturális hetilappal. Legalábbis egy időre mindenképpen mellőzni kénytelenek a lap olvasását, a tavaly augusztus 16-án indult Pécsi Tér ugyanis szünetelteti megjelenését. Az ok hétköznapi: finanszírozási gondok miatt nem jelenhet meg az újság. Bár a bejelentés a szerkesztőséget is váratlanul érte, Koncz István főszerkesztőnek egy rossz szava sincs a kiadóra, a Konzum Telekábel Kft-re. Mint mondja, a kft vállalkozása az újságkiadásra önmagában is dicséretes. A 6-8000 példányszámban megjelenő lap a szolid remittenda tanúsága szerint kelendő volt a pécsiek körében. A reményeik szerint áprilisban újrainduló lapon mégis nagyszámú változtatást szeretnének végrehajtani. Koncz István úgy véli, nem lenne helyes, ha ismét ő vállalná a főszerkesztői megbízatást, úgy gondolja, a hét újságíró közül most más tölthetné be ezt a szerepet. A Pécsi Tér tartalmának tervezett legjelentősebb változása a környezetvédelmi melléklet és egy gazdasági blokk megjelenése lenne. Egyszerűsödik a nyomdatechnika, a tördelési, tipográfiai módszer, ám ezek egyike sem változtatja a lap árát. Továbbra is fennmarad a Pécsi Tér Alapítvány, ami a hátrányos helyzetű fiatalokat támogatja. Az Új Dunántúli Naplóban közzétett hirdetésre számos telefon érkezett a Pécsi Tér szerkesztőségébe. A segítségüket felajánlók között a magánszemélyek mellett a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója, az Élet és Irodalom, Horányi Özséb, a JPTE Bölcsészettudományi Karának dékánja, kultúrális intézmények, a WHO Pécsi Irodája szerepel, de támogatásáról biztosította a lapot Zwack Péter is. Bagossy László, & Kisszínház igazgatója a Hétköznapi csoda című produkció egy előadásának bevételét ajánlotta fel a Pécsi Tér javára. A megszabott belépti díj helyett tervezik, hogy mindenki annyit fizet majd, amennyit jónak lát. Bíró Erzsébet, a Konzum Telekábel Kft ügyvezető igazgatója, a Pécsi Tér felelős kiadója elmondta, hogy folyamatosan dolgoznak az újság további fenntartását biztosító tervezeten. Átszervezik a működtetési rendszert, felülbírálják a hiányosságokat, és szponzorokat, támogatókat keresnek. Február végéig fenntartják a Pécsi Tér dolgozóinak munkahelyét. Arra egyelőre nem gondoltak, hogy ezután mi lesz az újság hét munkatársával, mert minél előbb szeretnék újraindítani a lapot. A segíteni szándékozók a Pécsi Tér Alapítvány 249- 98336-34810 számlaszámára fizethetik be a támogatásul szánt összegeket a Szigetvár és vidéke Takarékszövetkezetnél. Pataki Veronika
