Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-15 / 45. szám

1992. február 15., szombat a j Dunántúli napló 3 A baranyai bányászkodás nyitott kérdései Gazdaságos lehet a Mecseki Szénbányák? Derűlátóbbak a hazai szakértők: A Mecseki Szénbányák vasasi fejtésében Fotó: Läufer László A társasági törvény módosításai Az 1988. évi 6. számú társasági törvény legújabb módosításai 1992. január 1-jén léptek hatályba. A törvény azonban ezt megelőzően is több módosításon esett át. E módosítások össze­foglalását végezte el és bocsátotta az MTI rendelkezésére a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának Befek­tetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynöksége. Az ipari miniszter baranyai látogatása alkalmával ismét a figyelem középpontjába ke­rülnek a bányavállalatok. Megyénk nehéz gazdasági helyzetének, foglalkoztatási problémáinak kulcskérdése a két kitermelőcég további mű­ködésének formája. Mindkét bányavállalat nyitott kérdé­sek sorában vár választ az ipari és kereskedelmi tárca vezetőjétől. Egyik napról a másikra gaz­dálkodik a felszámolás alatt álló Mecseki Szénbányák. A vállalat felszámolási eljárásának anyagi terheit az elmúlt évben a Szén- bányászati Szerkezetátalakítási Központ viselte, idén azonban a közelmúltban emelt termelői árakból kell előteremteni a szükséges 900 millió forintot. Nehezíti ezt a szakszervezet ál­tal kialkudott 15 százalékos béremelés kigazdálkodása. A legnagyobb gondot azonban to­vábbra is a piac hiánya jelenti. A hét elején zajlott a vállalat továbbélési lehetőségeit vizs­gáló szakértői jelentések zsű­rije. A három anyag három gondolatmenetet tükröz, néhány tekintetben fedezhetők csak fel azonosságok. A két külföldi szakértőcsoport például egybe­hangzóan pesszimistán ítéli meg a jelenlegi és a várható pi­aci helyzetet. Ennek tükrében az angolok úgy látják, hogy egyik mélyművelésű bánya sem tehető gazdaságossá, a bezárá­sokra vonatkozó esetleges dön­tést azonban a járulékos mű­szaki és humán költségek, el­maradó bevételek ismeretében, az energiaellátási biztonság fi­gyelembevételével csak a kor­mány hozhatja meg. A kevesebb információ bir­tokába jutó németek állásfogla­lása szerint a két mélyművelésű bánya közül Komló lehetőségei a jobbak, ugyanis a Pécsi Bá­nyaüzem termelése a külfejté­sével együtt nem elegendő a piac kielégítésére. Az angolok­hoz hasonlóan a német szakértő csoport is Szászvár azonnali be­zárását javasolja. A nagyobb helyismeret és az érzelmi kötődés ismeretében érthetően kedvezőbbnek látja a jövő lehetőségeit a harmadik vizsgálati anyag, amit a Me­cseki Bányavédő Egyesület szakértői készítettek el. Véle­ményük szerint ésszerű mére­tekben Szászvár önállóan mű­Futnak a képek A jó filmeknek külön világuk van, sajátos helyszínük, melyet jellegzetes hangulat leng át. A Mystery Train története a Te- nessee állambeli Memphisben játszódik, egy sivárnak, kopott­nak és lepusztultnak látott vá­rosban. A szereplők kietlen, szemetes utcákon bolyonganak, kedélytelen vendéglőkbe térnek be, és olcsó, rosszul felszerelt szállodában töltik az éjszakát. A képek szürkéskék alaptónusa hideg hangulatot áraszt. Mintha egy fanyar blues melódiáját hal­lanánk. Kesernyés ízt érzünk, és sötét gondolatok sejtelme ébred bennünk. A Mysery Train jó film, többek között azért, mert összetéveszthetetlenül egyéni miliőt jelenít meg. Egy olyan világot, ahol a tárgyakat a hoz­zájuk való személyes viszony művészi látomássá lényegid át. „Hideg érzés Memphisben lenni” - mondja az egyik sze­replő, megjelölve e mozgóképi blues alaptónusát. Pedig Elvis Presley városá­ködhetne tovább, a pécsi és komlói mélyművelésű bányákat pedig technilógiai változtatá­sokkal lehetne gazdaságossá tenni. Ezek között élen áll egy új, lényegesen takarékosabb szállítási rendszer megvalósítá­sának terve, ehhez azonban pénzre lenne szüksége a válla­latnak. Az MBVE szakemberei szerint ez még mindig olcsóbb megoldás lenne, mint a bánya- bezárás, illetve a vele járó fog­lalkoztatási gondok levezetése. A vizsgálati eredmények is­meretében a SZÉSZEK tesz ja­vaslatot a megoldásra az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium­nak. A „Mecsek” vezetése sze­rint az egész vállatot lenne cél­szerűbb fogyókúra alá venni in­kább, mert a két mélyművelésű bánya valamelyikének bezárá­sával piaci, foglalkoztatási ru­galmasságát veszítené el a cég. A számítások szerint tavalyi áron 1995-re eltűnhetne a cég vesztesége, ugyanez nem való­sulhat meg folyó áron szá­Végéhez közeledik a Me­cseki Ércbányászati Vállalat tel­jes szerkezeti és szervezeti át­alakulása. A cég tevékenységi körei közül utoljára a bányászat és az ércfeldolgozás alakul át, az alaptevékenység a tervek szerint a decemberben bejegy­zett leányvállalatból létrejövő kft-ben folyik majd tovább. Az átalakulási koncepciót már be­nyújtották az Állami Vagyo­nügynökséghez, napok kérdése, hogy a vagyonértékelés is meg­érkezzen Budapestre. A vállalat 1992-re is érvényes szerződés­sel rendelkezik a végtermék el­adására, a Paksi Atomerőmű Vállalat 1993-ra is leadta elő­rendelését. A MÉV túlélési stra­tégiájának legfőbb mozzanata kezdettől fogva a megfelelő piac megtalálása volt. Vállalatra háruló feladatok több, mint 90 százalékban teljesültek az el­múlt időszakban. A szerkezetá­talakítás keretében minden ki­szolgáló és járulékos tevékeny­ség különböző gazdasági társa­sággá alakult át, a szervezeti változások lényegesen lerövidí­tették és ésszerűsítették a veze­tői vonalakat, megvalósult az előírt költségcsökkentés és lét­számleépítés. A vállalat az el­bán, a rock’n roll szülőföldjén vagyunk. Az egyik téren meg lehet csodálni a Király gitáros szobrát, a hotelszobákban ott lóg az arcképe, a rádióból pedig a „Blue Moon” édes-bús dal­lama árad. Elvis látszólag min­denütt jelen van, még az autó­sok is őt látják az országút szé­lén ácsorogni, pedig már évek óta halott, csak a mítosza él egy idegenné vált világban. Az egyik képsoron Elvis kísértete is megjelenik, majd tétován kö­rülnéz, s zavartan közli, nem tudja, hogy került ide, bizo­nyára eltévedt. De idegenek Memphisben a film szereplői is. A két japán fi­atal, akik a Király egykori ott­honához kívánnak zarándo­kolni, miközben rettentően tá­vol érzik magukat Yokohamá­tól. Vagy az olasz fiatalasszony, aki halott férje koporsóját kíséri haza Itáliába. De céltalanul kal­lódik ebben a világban Didi is, aki megunta memphisi barátját, s most haza akar költözni a molva. Sokat lendíthetne a vál­lalat helyzetén meglévő va­gyontárgyainak valódi értékén történő eladása, ez azonban csak egy térségi fellendülési program keretében valósulhatna múlt két évben fix áras szerző­dést kötött a Paksi Atomerőmű­vel, és a folyamatosan emel­kedő szolgáltatási és anyagárak ellenére ma is biztosított a cég likviditása. Az önállósodás felé vezető utolsó lépést azonban komolyan veszélyeztetik az elmúlt 30 év működésének terhei. Az új tár­saság ugyanis képtelen magára vállalni a múltból fakadó hu­mán, környezetvédelmi és re­kultivációs jellegű, nagyberu­házásokból származó költsége­ket. A vállalattól az elmúlt két és fél év során 5260 ember tá­vozott el, kerestkiegészítésük, kártérítési igényeik, nyugdíjas szénjárandóságuk tetemes ösz- szegre rúg. A cég annak idején 710 millió forint államkölcsönt vett fel az V. Üzem beruházásá­nak megvalósítására, és bár a mai napig 820 millió forintnyi kamatot kifizetett, a hitelt még nem törlesztette. A teher annak ellenére sújtja a vállalatot, hogy a beruházást 1989-ben a kor­mány leállította, és az V. Üzem csak 30 százalékos kapacitással üzemel. A MÉV nem jelentett csődöt, saját erőből egy, a csődeljárás során elvárható szerkezetátala­Mississippihez, s idegen az a három csetlő-botló balfék, aki­ket egy gyilkossági kísérlet mi­att köröz a rendőrség. Jim Jarmuschnak ez a har­madik filmje, s mindegyik az otthontalanság élményéről me­sél. A Florida, a paradicsom hősei leégett fiatalok, akik az álmok földjét keresik, de csak egy vigasztalan Floridát talál­nak. A Törvénytől sújtva balek­jeit pedig egy börtöncellában ismerjük meg, ahova egy bohó- kás olaszt sodor a véletlen, aki nem ismeri Amerikát, töri az angolt, mégis jobban eligazodik ebben a közönyös, fojtogató vi­lágban, mint őshonos társai. Jim Jarmusch a létbevetettség élményének poétája. Ezért ked­veli a szigorú kompozíciót. Je­lenetei szinte a börtönrácsok komor rendjével sorjáznak. De még nem alkotott ilyen feszes szerkezetű, klasszikusan zárt filmet, mint a Mysery Train, azaz a Rejtelmes vonat. A cím Elvis Presley egyik híres dalára meg maradéktalanul. A re­ménykeltő vállalkozások között első helyen állnak a cég metán- lecsapolási elképzelései, az erre vonatkozó pályázat kiírásában az ipari tárca az illetékes. kítást hajtott végre. Most vi­szont, amikor már csak pénz­ügyi kérdéseket kell rendezni, a vállalat vezetése úgy látja, amennyiben a cég nem mente­sül a korábbi működés terhei alól, a termelés minden értéke ellenére csődöt kell jelenteni. Az alakuló kft. vállalná további működésének anyagi követ­kezményeit, a múlt terheivel azonban nem tud mit kezdeni sem mint magyar társaság, sem pedig mint vegyesvállalat. Ezt nem teszi lehetővé a gazdasá­gosság érdekében vállalt 60 dol- lár/kilogrammos urándúsítmány ár. A jövőre nézve biztató le­hetne, hogy a MÉV tavalyi mér­lege a nagy humán, környezet­védelmi és beruházási hitelek­ből fakadó kiadásai nélkül sze­rény eredményt hozott volna. Az egyetlen nyitott kérdés csak állami szinten dőlhet el. Az esetleges csőddel járó bá­nyabezárásnak roppant komoly műszaki, humán és környezet­védelmi jellegű kiadásai lenné­nek. A társasági formára való átalakulásnak is vannak anyagi terhei, de jóval kisebbek. Pilla­natnyilat ez a két lehetőség van a mérleg két oldalán. Kaszás Endre utal, s a vonat, mely a film nyi­tányában meghozza a japáno­kat, s az utolsó jelenetben velük együtt elviszi az olasz nőt és Didit, folyton fel-feltűnik a ké­peken. A film meséje az egyidejűség elvére épül, a három történet egymással párhuzamosan zaj­lik, váratlan egybecsengések- kel, egyetlen éjszakán. A csak­nem mozdulatlanul szemlélődő kamera is a megállni látszó idő érzetét sugallja. Az egyes szá­lakat titokzatos összefüggések és a hármas számra épülő bizarr számmisztika fűzi egésszé. A szereplők ugyanabban a hotel­ben töltik az éjszakát, s vala­mennyien távol vannak valami­től. Hogy mitől? Természetesen Yokohamától. Mert valameny- nyiünknek van egy Yokoha­mája, amit elhagytunk, vagy ahova vágyódunk, miközben utazunk, egyre csak utazunk a rejtelmek vonatán. Nagy Imre A törvény hatálya a korlátolt felelősségű és részvénytársasá­gokra, az egyesülésre és a közös vállalatokra, valamint a közke­reseti és a betéti társaságokra terjed ki. A törvényben fel nem sorolt szervezetekre külön jog­szabályok, illetve a Ptk. rendel­kezései az irányadók. (Például szövetkezetek, gmk-k, pjt-k.) A törvény előírja, hogy megha­tározott tevékenységekre csak meghatározott gazdasági társa­ságok keretében kerülhet sor. Ha a gazdasági társaság tevé­kenységéhez meghatározott ké­pesítést, illetve engedélyeket ír­nak elő, akkor ezek a követel­mények fennállnak a társaság tagjaival szemben is. Gazdasági társaságnak kül­földi természetes személy is tagja lehet. A külföldi fél a tel­jes adózott nyereségét a befek­tetés pénznemében hazautal­hatja. Ügyancsak hazautalhatja akár a teljes tőkéjét, ha úgy gondolja, hogy nem volt eléggé gyümölcsöző a befektetése Ma­gyarországon. A vegyes vállalatoknál eltö­rölték az alkalmazottak számá­nak 500 fős felső határát. A gazdasági társaság minden tag­jának érdekvédelmét szolgálja az a viszonylag új szabály, hogy semmis a nyereségből, vagy a veszteségből való kizárás, bár­mely tag terhére vagy javára is történne. A cégbíróságnál lévő iratok a közhitelességet szolgálják, s ezek az adatok nyilvánosságra hozhatók. A cégbírósághoz in­tézett bejelentések elmaradását szankcionálja a törvény. A cég­bíróságnál be kell jelenteni a vezető tisztségviselők, a fel­ügyelő bizottsági tagok, a könyvvizsgálók nevét és lakhe­lyét, valamint minden olyan változást, amely kihat a társaság működésére. A gazdasági társaság tagjai a felosztott társasági vagyonré- szesedés arányában felelnek a társaság tartozásáért. Kivétel ez alól a betéti társaság kültagja, a kft.-tag és a részvényes. Ezen tagok felelőssége nem terjed túl az általuk juttatott va­gyonrészen. A korábbi szabá­lyozással ellentétben nem köte­lező a tagok személyes közre­működése a gazdasági társaság­ban, elegendő a tárgyi vagy a pénzbeni hozzájárulás is. Ma már ugyanaz a személy több gazdasági társaságnál is vállal­hat vezetőségi tisztséget, de er­ről köteles az érdekelteket tájé­koztatni. A törvény kötelezően előírja felügyelő bizottság lét­rehozását - legalább három tag­gal - a közös vállalatnál, a rész­vénytársaságnál, a 20 millió fo­rintnál nagyobb törzstőkéjű, vagy 25 tagnál nagyobb kft.- nél, vagy ha a gazdasági társa­ság főfoglalkoztatású dolgozói­nak éves átlaglétszáma a 200 főt meghaladja. Kötelező könyv- vizsgáló választása - amely le­het szervezet és természetes személy egyaránt - a részvény- társaságnál, az egyszemélyes kft.-nél, illetve az 50 millió fo­rintnál nagyobb törzstőkéjű kft.-knél. A korlátolt felelősségű tár­saságra vonatkozó jogszabá­lyok: A cégbejegyzés egyszerűsí­tését szolgálja az a módosítás, hogy nem szükséges valameny- nyi ügyvezetőnek együttesen je­len lenni a cégbíróságon a be­jegyzésnél. A kft. működésének beindulását elősegíti, hogy a be­jegyzési kérelem benyújtását követően a társaság szabadon rendelkezhet a törzstőkének a társaság rendelkezésére bocsá­tott részével. (Korábban meg kellett várni a cégbejegyzés visszaigazolását.) A törzstőke felemelése, illetve leszállítása szintén a cégbírósági bejelen­téssel egyidőben lép hatályba. A kft. befizetendő pénzbetété­nek felét, de legalább 500 ezer forintot, a bejegyzés előtt kell befizetni. Tárgyi apportként csak olyan végrehajtható dol­got, szellemi alkotást vagy jo­got lehet figyelembe venni, amely utóbb harmadik személy hozzájárulása nélkül átruház­ható. A kft. vezető tisztségvise­lőinek személyes közreműkö­déséért nem lehet díjazást fel­számítani. A közgyűlés kizárólagos ha­táskörébe tartozik: a törzstőke felemelése vagy leszállítása, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, illetve visszahí­vása, a díjazások megállapítása, a kft. átalakulása más gazdasági társasággá. A közgyűlésen a ta­gok képviseletét nem láthatja el az ügyvezető vagy a felügyelő bizottsági tag. A tagokat 100 ezer forint értékű törzsbetét után legalább egy szavazat illeti meg. A részvénytársaság jogsza­bályainak módosítása. Az alapszabályban rögzíteni kell, hogy milyen részvényfaj­ták kerülnek kibocsátásra, mi­lyen mennyiségben, névérté­ken. Lényeges egyszerűsítés, hogy az azonos részvényfajtá­hoz tartozó azonos névértékű részvények összevont címletű részvényként is kibocsáthatók. Törölték a törvényből azt a kité­telt, hogy legalább 10 ezer fo­rint névértékűnek kell lennie a részvénynek. A jogszabály sze­rint a bemutatóra szóló rész­vény szabadon átruházható, a névre szóló részvény eladását viszont a részvénykönyvbe be kell jegyezni. Ha külföldi sze­rez bemutatóra szóló részvényt, meghatározott időn belül át kell alakítania névre szólóra. A részvénytársaság alapítási ter­vezetében ismertetni kell az 1990. évi 6. számú értékpa­pír-törvényt. Az új jogszabályból kimaradt az a külföldiek által sokat bírált kitétel, hogy ha állami költség- vetési szerv vagy pénzintézet kívánt részvényes lenni, ezt nem lehetett visszautasítani, s ha ez a szerv megszerezte az alaptőke legalább egyharmadát, akkor automatikusan 51 száza­lékos szavazati jogot kapott. Az rt. alapító közgyűlésének meg­nyitásáig az alaptőke legalább 30 százalékának pénzbeni hoz­zájárulásként rendelkezésre kell állni. Az alapító közgyűlésen a részvényjegyzők közül szava­zati joggal az rendelkezik, aki a saját jegyzése 30 százalékát be­fizette. Új kitétel a törvényben, hogy természetes személyek is létrehozhatnak zártkörű alapí­tású rt.-t. Az rt.-alapítás cégbí­rósági bejelentését követően a társaság szabadon rendelkezhet az alaptőkének a társaság ren­delkezésére bocsátott részével. Az rt. közgyűlésének kizáró­lagos hatáskörébe tartozik: a részvénykibocsátás, a részvé­nyátalakítás illetve -csere. Le­galább háromnegyedes több­séggel kell határozni a részvé­nyek átalakításáról, ha azokat felülbélyegzéssel alakítják át. Utasok a rejtelmek vonatán A MÉV a kormány döntésére vár Az új társaság képtelen vállalni a régi terheket

Next

/
Thumbnails
Contents