Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-13 / 43. szám

1992. február 13., csütörtök aj Dunántúli napló 7 Befektetésről, vállalkozásról - mindenkinek Társas-játék Sorozatunkban az elmúlt al­kalommi az egyéni vállalkozá­sokról szóltunk. Ebből bizo­nyára sokak számára kiderülhe­tett, hogy bármennyire állam- polgári jog is a vállalkozás, mégsem lehet mindenki egyéni vállakozó. Ehhez ugyanis az el­határozáson, a bátorságon túl kellenek egyéni adottságok és alapvető vállalkozásbeli, válla- kozásviteli ismeretek. A „vál­lalkozni tudás” - jó pénzért - tréningekkel elsajátítható ugyan, sokan mégis úgy gon­dolkodnak, túl nagy a kockázat egyedül, társak és kontroll nél­kül belevágni a nagy kalandba. Nos, aki önbizalma, elegendő tőkéje híján így gondolkodik, jól teszi. A társas válallkozások ugyanis megosztják a szükséges kockázatválallásokat, de nem mindegy, hogy milyen társakkal és milyen vállalkozásba kez­dünk. A társválasztásnál alapvető , hogy baráti, vagy szakmai szempontokat vegyünk figye­lembe. Mindkét választásnak vannak előnyei és hátrányai. Ha barátot választunk, előny az eleve meglévő bizalom, a na­gyobb megértés, az érdek- és ér­tékszempontok rugalmasabb kezelése és egyáltalán, a na­gyobb rugalmasság, az oldot­tabb vállalkozási légkör, hangu­lat. Hátrány azonban - éppen ebből adódóan - a szigorú kont­roll, a számonkérés, a szükséges belső fegyelem hiánya, a szak­mai szempontok kőkemény ér­vényesítésének következetlen­ségei. Ilyenkor kevésbé nézünk szembe a kegyetlen racionalitá­sokkal, felelősséggel, és nem a kellő időben történik a válság- menedzselés. Természetesen ezzel nem szeretném azt sugalmazni, mintha barátokkal nem lehetne eredményesen vállalkozni. Mindössze a veszélyekre kíván­tam a figyelmet felhívni. Pél­dául a társaságban valakinek kézbe kell vennie a kormányru- dat, utasításokat kell osztania, számonkérni sem lehet mindig baráti hangon, megértéssel. Ha kiválasztottuk a társain­kat, dönteni kell a tervezett vál­lalkozás társasági formájáról. Ezt a döntést a kockázatválla­lási szándékunk és tőkénk nagyságának függvényében, mérlegelését követően kell meghoznunk. Ha több lehetőség közül áll módunkban válasz­tani, célszerű szaktanácsadó szervezethez fordulni. (A soro­zat későbbi fejezteiben mi is fo­gunk erre vonatkozó számításo­kat végezni, tanácsokat adni.) Nyilvánvaló azonban, hogy nemcsak alapíthatunk társas vállalkozást, hanem vásárolha­tunk is tulajdonrészt már mű­ködő vállalkozásban. Ehhez azonban előzetesen a vállakó­zásról és a tulajdonosokról ala­pos ismereteket kell szerez­nünk. Nehéz eldönteni persze, minek van nagyobb kockázata: vállalkozást alapítani és indí­tani, vagy tőkével belépni egy már működő társaságba. Ez ugyanis mindig az adott hely­zettől függ, hiszen minden vá- lalkozás - akárcsak maga az ember - egyszeri és megismé­telhetetlen. És ha már a társas vállakózá­sokról van szó, említést kell tenni arról, hogy nemcsak pénz­tőkével, hanem eszközökkel, szakmai tudással (know-how), vagyonértékű jogok átengedé­sével (pl. bérleti jog, koncesz- szió), szabadalommal - vagyis úgynevezett apporttal - is lehet alapítani vállalkozást, ha a mi­nimálisan előírt pénztőke már rendelkezésre áll. Tehát a vál­lalkozó ember maga és/vagy vagyona is lehet tőketényező egy társas vállalkozásban. Gazdasági társaságban két­féle módon vehetünk részt. Csak a tőkénkkel - másként fo­galmazva úgynevezet csendes­társként -, vagy tőkével és te­vékenységgel. Ez utóbbi eset­ben - amikor a tulajdonos a sa­ját vállalkozásának egyben al­kalmazottja is - a hasznos ki­számításánál és az érdekek ér­vényesítésekor több szempontot is figyelembe kell venni. Pél­dául azt, hogy mikor jár jobban a vállalkozó: ha tőkejövedelmet húz, vagy ha bért kap. Az esetek döntő többségében a tőkejöve­delem magasabb ugyan,de csak kevés vállalkozó engedheti meg magának, hogy év közben ne legyen jövedelme. Ez esetben viszont derekasan kell pengetni az adót, a biztosítást és a külön­féle járulékokat. Komoly döntéseket igényel a tulajdonosi érdekek maradékta­lan érvényesítése és a me­nedzsment megszervezése is. Ezek a dolgok - általában — csak jó arányérzékkel hangolha­tok össze. Ugyanis a jó me­nedzsment költséges, de nélküle nincs eredmény. A tulajdonos viszont a költségek minimálizá- lásában, örökös csökkentésében érdekelt. Remélem, senkit sem retten­tettem el a társasválalkozások- ban való részvételtől. Ám ha mégis túl kockázatosnak ítélné valaki, ajánlom számára a tőzs- dését. És hogy miként kell ezt a dolgot elkezdeni? Arról a soro­zat következő fejezeteiben szó­lunk. Merth László (Ferenczy Europress) Magyar napok Kolozsváron Magyar kereskedelmi na­pokkal egészül ki a kolozsvári I. Fogyasztási Cikkek Vására 1992. június 12-19. között. Az új 3000 négyzetméteres kiállí­tócsarnokban, valamint a sza­bad területeken az összterület közel egyharmadát foglalhatják el a magyar kiállítók. Vonzóvá teszi a bemutatkozási lehetősé­get, hogy az országos jelentő­ségű rendezvényen magyar kiál­lítók megismerhetik szinte a tel­jes román termékkínálatot, sike­resen mutatkozhatnak be, új kapcsolatokat építhetnek ki egy eddig kevéssé feltást piacon. Választ kaphatnak kooperációs lehetőségeket kutató kérdése­ikre, hiszen ismeretes, az utóbbi időben egyre több befektető fordul az olcsó alapanyaggal és munkaerővel ajánlkozó Romá­nia felé. A magyar részvételt szervező i Ipari Vásár Kft. előzetes el mérése szerint elsősorban élelmiszeripari termékek, me­zőgazdasági kisgépek, fogyasz­tási cikkek iránt van kereslet, de érdeklődnek az alacsonyabb árkategóriájú szerszámgépek, műszerek és műanyagáruk után is. A helyszínen az üzleti tárgya­lásokhoz segítséget nyújtanak a társrendezők, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara, a Pécs-Ba- ranyai Iparkamara, a Kolozs Megyei Gazdasági Kamara, va- amint külkereskedelmi cégek is bankok szakemberei. Jelent- zési határidő: március 31. Március 19-22. Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállítás Budapesten Alig több mint másfél hónap múlva megnyitja kapuit a 15. Nemzetközi Idegenforglami Kiállítás, a ma már Eu- rópa-szerte ismert UTAZÁS. Az Utazás '92 helyszíne ezúttal is - mint 1983 óta minden esz­tendőben - a Budapesti Nem­zetközi Vásárközpont (BNV) lesz. Az 1978-ban életre hívott idegenforglami börze az évek során beépült a kontinens tava­szi turisztikai szakvásár-soroza­tába. A bécsi FERIEN nemrég zárta kapuit, rövidesen nyit a milánói BIT, s március elején Berlinben rendezik a világ egyik legnagyobb idegenforg­lami szakkiállítását, az ITB-t. Ezt követi az Utazás '92 már­cius 19-22. között. Tavaly az UTAZÁS '92 vásá­ron 176 hazai cég meleltt 19 or­szágból 54 külföldi kiállító vett részt. Az ötnapos rendezvényen - amelynek első két napja kizá­rólag a szakmai érdkelődőké volt - 71881 belépőjegy talált gazdára., s az akkreditált szak­mai látogatók száma megha­ladta a 2500 főt. Az „A" pavi­lonban 7000 négyzetméteres te­rületet foglaltak el a kiállítók. Az Utazás '92 március 19- 22. között négy napon át fo­TOURIST STUDIO gadja az érdeklődőket. A nagy-, közönség számára azonban csak március 20-án délután 2 órakor nyitja meg a BNV kapuit.Az Utazás '92-vel egyidőben Tu- rizmus-Sport-Hobby címmel árusítással egybeköttöt szabad­idő-kiállítást is rendeznek. Az aktiv pihenés iránt érdeklődők kempingfelszerelések, lakóko­csik, sporteszközök - vízi jár­művek, kerékpárok, kondició- javító-eszközök stb. - gazdag választékát találják meg az „F” pavilonban , de a kertművelés­hez, barkácsoláshoz kedvet ér­zőkre is gondoltak a rendezők. A Sajtófesztivál ezúttal 3. al­kalommal váija az érdeklődő­ket, s miként tavaly, az idén is az Utazással azonos időben, s ugyancsak a „D” pavilonban, egy másik újdonsággal is szol­gál a Hungexpo: bemutatkozik egy új kiállítás, a Budapest Boat Show, amelynek dobogóin - a „C” pavilonban - az autókiállí­tások mintájára vízi járművek csillognak-villognak majd. Pécsre jön az ipari miniszter A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara III. közgyűlésének vendégeként február 14-én Pécsre látogat Szabó Iván ipari és kereskedelmi minisz­ter. Rendezvényén a gazda­sági kamara a helyi gazdasági gondokra szeretné felhívni az ipari tárca vezetőjének fi­gyelmét. A közgyűlés résztvevői a Palatínus szálló Bartók ter­mében 9,30-kor kezdődő ren­dezvényen meghallgatják és megvitatják a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara elnöksé­gének 1991. évi beszámoló­ját, valamint a szervezet 1992. évi programját. Az alapsza­bálymódosítást követően a kamara elnöksége által alapí­tott kitüntetéseket adják át. Valutapénztárosi szaktanfolyam A budapesti UNICONTACT Kft tanfolyamát vállalatoknál, bankoknál és az idegenforga­lom területén dolgozó valuta­pénztárosoknak, illetve az ezen a területen elhelyezkedni szán­dékozóknak ajánlja. A kurzust a Magyar Nemzeti Bank szakem­bereinek közreműködésével rendezik. A tanfolyam vizsgá­val zárul, melyről az MNB által hitelesített bizonyítványt adnak ki. Időpontok: február 24-29., március 23-28., május 4-9. IC(P) RT. TÖZSDEINFÖ A két héttel ezelőtti több 10 millió forintos tőzsdei forga­lomhoz képest az elmúlt hetet kis forgalom, ingadozó árfo­lyamok, és kevésbé ingadozó tőzsdeindexek jellemezték. A tőzsdei kereskedelemben jelen­tős szerepet játszott a FOTEX, amelynek papírjai már hónapok óta stabilan tartják 202 forint körüli árukat. Február 3-án, hét­főn 202 forintért vásárolták a FOTEX értékpapírjait, szerdán pedig a több mint 4 millió forin­tos forgalom felét ugyancsak ezek a részvények adták. A FOTEX papírokat kedden még 203 forintos áron, szerdán már csak 200 forintért vásárolhatták meg. Csütörtökön azonban si­került kiegyenlíteni az árcsök­kenést és visszaállítani a hét eleji 202 forintos árat. Áz IBUSZ részvényei is jól szerepeltek a héten a tőzsdén. Hétfőn árfolyamuk 60 forintot emelkedett, 3 450 forintról 3 510 forintra. A papír árfo­lyama szerdán tovább növeke­dett, elérte a 3 700 forintot, majd csütörtökön közel 100 fo­rintot esett. Az elmúlt hónapokban igen­csak ingadozó KONZUM-papí- rok az eddigi árukhoz képest a hét első felében 30 forinttal nö­vekedtek. Szerdától azonban 750 forintos árukból előbb 50, majd pedig 30 forintot veszítet­tek. A legnagyobb tőzsdei árfo­lyamesést az elmúlt héten a SKALA-COOP, illetve a MÜ- SZI papírjai szenvedték el, e részvények árai mintegy 200 fo­rinttal csökkentek. A HUNGAGENT papírok sikerét mutatja, hogy a Világ- gazdaság című gazdasági napi­lap szerint a CREDITANS- TÄLT Értékpapír Rt. ezen rész­vények angol piacravitelét fon­tolgatja. Mint ismeretes, a HUNGAGENT december 5-dike óta szerepelteti részvé­nyeit a Budapesti Értéktőzsdén. Az 1 000 forintos papírok 2 400 forintos árfolyamon kerültek kibocsátásra.+Á Befektetési alap kisbefektetőknek A CA Értékpapír Befektetési Alapkezelő Kft. február végén, március elején létrehozza az első hazai befektetési alapot. Az alap kizárólag belföldön kibo­csátott magyar állami értékpapí­rokba kíván befektetni, és a ha­zai kisbefektetők előtt éppúgy nyitott lesz, mint a külföldiek számára - mondták el az új tő­kepiaci intézményről az alapí­tók sajtótájékoztatójukon. A CA Értékpapír Kft. a Ma­gyar Állami Értékpapírokba Be­fektető Alapot ötéves időtar­tamra hozta létre zártvégű alap­ként, és így a törvény előírásai­nak megfelelően a kezelő kez­deményezni fogja, hogy a be­fektetési jegyeket vezessék be a Budapesti Értéktőzsde jegyzett kategóriájába. Simor András, a CA Értékpapír Rt. (az alapke­zelő 100 százalékos tulajdo­nosa) ügyvezető igazgatója el­mondta, hogy az alap tőkéje a kereslettől függően legkeve­sebb 1 milliárd forint lesz, a felső határ pedig 3 milliárd fo­rint. A kibocsátott befektetési jegyek névértéke és jegyzési ára egyaránt 10 ezer forint. A jegy­zési garanciavállalásra konzor­cium alakult, melynek tagjai a Postabank, a Talentum (az MHB alkuszcége) és a Lupis Brókerház. Bár rögzített hozamot nem garantálhatnak a befektetőnek, az alapkezelő vezetői bíznak benne, hogy sokan felismerik e pénzügyi megoldás előnyeit. Az állampapírok nyújtotta csekély kockázat mellett megfelelőho­zamot tudnak ígérni, részben az állampapírok viszonylag magas - tavaly 31-37 százalék közé eső - hozamainak, részben pe­dig az adókedvezményeknek köszönhetően. A befektetés összegét azon­ban csak akkor lehet levonni az adóalapból - annak 30 száza­léka erejéig -, ha a befektetési jegyeket a jegyzés során vásá­rolják meg. Tehát a másodlagos piacon, a tőzsdén vásárolt papí­rok értéke már nem csökkenti az adóalapot. Bár a pontos dá­tum egyelőre nem ismeretes, annyit tudni lehet, hogy a jegy­zési időszak február végén, március elején lesz. A hazai magánbefektetők számára a be­fektetési alap ezen kívül olyan lehetőséget is kínál, hogy köz­vetetten részesülhetnek eddig számukra hozzáférhetetlen ál­lami értékpapírok előnyeiből. Ilyen például a 30- és 90-napos aukciós diszkont kincstáijegy. A külföldiek is csak az alap révén fektethetnek be közvetetten az állami hitelvi­szonyt megtestesítő értékpapí­rokba, és a hazautalás lehető­sége révén élvezhetik annak ho­zamait. Befektetési lehetőségekben nem lesz hiány - vélekedett Si­mor András -, mivel a jegy- banktörvény értelmében a költ­ségvetési hiányt az MNB az adott évi költségvetési bevétel legfeljebb 3 százaléka erejéig finanszírozhatja közvetlenül, így idén a tervezett 70 milliárd forintos deficitből 40 milliárdot a tőkepiacról kell fedezni, ez pedig az állami értékpapírok mennyiségének megkétszere­ződéséhez vezet. (Világgazdaság) 20. Találmányi Szalon Ha egy ötlet nem talál piacra, akkor ehhez segítségre van szüksége. Ezt nyújtja a világ legnagyobb, legrangosabb ta­lálmányi szalonja Genfben 1992 április 3. és 12. között. A kiállítás a világ feltalálói­nak, fejlesztő, kutató szakembe­reinek találkozója, ahol ki-ki érdekelt gyártókkal, felkészült szakemberekkel találkozhat, akik segítenek az ötletek, fej­lesztési elképzelések megvaló­sításában, szabadalmazott szel­lemi termékek menedzselésé­ben, gyártásában, ipari és egyéb alkalmazásában. A Magyar gazdasági Kamara szervezésében, az Ipari Reklám Kiállítási Kft technikai bonyolí­tásával idén immár negyedízben kerül sor kollektív magyar rész­vételre a 20. jubileumi Nemzet­közi Találmányi Szalon. A 28 ország 1000 feltalálójának, 600 kiállítójának részvételével meg­rendezett kiállítás lehetőséget teremt a legújabb fejlesztési eredmények, műszaki újdonsá­gok, technológiai folyamatok bemutatására kooperációs kap­csolatok, befektetési lehetősé­gek, vegyesvállalat alapítási tö­rekvések megvalósítására. Az ajánlott témakörök: energia, ipari folyamatok, mezőgazda­ság, közlekedés, környezetvé­delem, elektrotechnika, textil­ipar, egészségügy, gépipar, elektronikai építőipar, vegyipar. A gazdaság bármely ágazatá­ból bemutatott találmányokat, licenceket, szabadalmakat, ötle­teket előzetes nevezés alapján zsűri bírálja el, az arra érdeme­seket arany, ezüst és bronz éremmel díjazza. Az ezévi szalon jelentőségét emeli, hogy a WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete) egy­idejűleg szimpóziumot rendez iparjogvédelemmel, találmá­nyokkal foglalkozó szakembe­rek számára. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents