Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-12 / 42. szám
1992. február 12., szerda oj Dunántúlt napló 3 Fejlesztés három lépésben Nemzetközi értékrend, szakmai biztosíték A kutatás támogatásának néhány új vonása Vizi E. Szilveszter, Pungor Ernő, Juhász Nagy Sándor. Fotó: Benedek Tímea A hazai kutatások támogatásának gondjairól, kihívásairól, különböző szempontjairól és fejlesztési lehetőségeiről gyakran kell beszélni, eszmét cserélni, hiszen a tudományos kutatások, fejlesztések támogatása egy ország fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű. Magyarországon az ezekre a területekre fordított-fordítható ösz- szegek sosem voltak elegendők. A támogatási rendszer megújításának egyik jelentős lépése volt az Országos Tudományos Kutatási Alap létrehozása, amely ha ki is váltott olykor elégedetetlenséget a pályázók között, nem elhanyagolható lehetőséget nyújt a kutatóknak. Ezekről a kérdésekről az elmúlt napokban tudományos ülést is rendeztek a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemen, ahol az egyetemek, főiskolák érdeklődő szakemberei, hallgatói Pungor Ernő, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, tárca nélküli miniszter, Juhász Nagy Sándor, az OTKA élő természettudományi szakkollégiumának elnöke és Vizi E. Szilveszter, az Egészségügyi Tudományos Tanács egyik bizottsága elnökének előadásait hallgathatták meg.- A kutatásokra, fejlesztésekre ma tizenhat milliárd forintot tudunk fordítani. Ez a pénz jóformán teljes egészében a kormánytól származik, míg nyugaton, a jóval magasabb összeghez, fele arányban az ipar és az alapítványok járulnak hozzá. Nálunk az ipar semmit sem tud fedezni. Gyenge az infrastruktúra, a felsőoktatás, kevés volt a fejlesztés. Mindezeknek dacára a magyar alapkutatások elég jó színvonalúak. Ahhoz, hogy előreléphessünk a ku- tatások-fejlesztések terén, három lépéses stratégiát kell követnünk. Először is pályázatok útján ki kell választanunk a tehetségeseket, s oda kell adni a pénzt, ahol a szellemi kapacitás biztosított. Előnyt élveznek azok a tervezetek, amelyek az energiatermeléssel, az eladható mezőgazdasági végtermékekkel, a környezetvédelemmel, az infrastruktúra fejlesztésével foglalkoznak. A második lépéshez tartozik például az egész országban egységes adatbankrendszer kiépítése, a harmadikhoz pedig a nagyipar érdemleges fejlesztéseinek támogatása - mondta többek között Pungor Ernő, és hozzátette, a közös műszerparkokat jobban ki lehetne használni, és meg kell végre szüntetni azt a gyakorlatot, hogy egy-egy értékes műszert egy intézet vagy csapat kisajátíthasson. Már elkezdődött az OTKA megújítása - számolt be eddigi tevékenységükről és további terveikről Juhász Nagy Sándor:- Nem rendkívüli dolgokra kell gondolni, azonban fontos lépésekre. Az OTKA immár függetlenné vált a Magyar Tudományos Akadémiától. Szeretnénk elérni azt is, hogy csak azokra a pályázatokra lehesen pénzt kapni, ahol a szakmai biztosíték és az emberi hitel is adott. A pályázatok elbírálásánál az eddigieknél jobban az objektivitásra törekszünk. Egyre nagyobb mértékben vonunk be külföldi szakértőket, opponenseket, s a tudományos cikkek idézettségi indexének megnézése mellett figyelembe vesszük a pályázat várható infrasturturá- lis hatását. Én azt is szeretném, ha diákkörösök is pályázhatnának.-A Népjóléti Minisztérium, az Egészségügyi Tudományos Tanács már új generációra támaszkodva hozta létre kutatási bizottságait - jelentette ki Vizi E. Szilveszter:-Az egyik legfontosabb feladatnak azt látom, hogy a pályázatok elbírálása a nemzetközi értékrend alapján történjen, s ne annak figyelembevételével, hogy kinek milyenek a kapcsolatai. A tudományos értékrend sokkal objektívabb alapot nyújt ehhez a korábbi gyakorlatnál. Érdemes törekedni arra, hogy a pályázatok nyelve ne magyar, hanem elsősorban angol legyen, ezzel is segítve a gyorsabb be- kacsolódást a nemzetközi tudományos életbe. A kutatókat pedig meg kell tanítani pályázni! Meggyőződésem, hogy a tehetséges embereink exodusát is így tudjuk a leginkább megállítani. Amíg azonban az orvostársadalomban porosz feudalizmus uralkodik, a kiáramlást csak növeljük. B. A. Le a kézmosással! Már a szappan is luxuscikk Megrögzött kézmosó vagyok, mi több, izgatottan haj- kurászom á fertőtlenítő szereket, hogy a különböző baktériumokat és vírusokat lesikáljam. Merthogy én még azt tanultam, hogy étkezés előtt, WC használat után és a nap egyéb szakaszaiban nem árt, ha a bőr felületén megtapadó izéket eltüntetem. Hallottam én már mindenfélét a bőr apró sérülésein bejutó vírusokról, meg olyanokat is mondtak, hogy akár sárgaságot is lehet kapni. Igaz, mindig is ismert volt az ellentábor, akik azt hangoztatták, hogy ez mind nagy marhaság, meg hogy nem lehet tudni mitől hízunk. Most már látom, hogy az ellentábor győzött, mégpedig fölényes sikert aratva az aggodalmaskodó, pitiáner tisztaság-mániások fölött. Elég például bemenni egy kisebb boltba vagy nagyobb büfébe, cukrászdába, egyéb etetőhelyekre, és nyilvánvalóvá válik, hogy a kézmosás divatból kiment csökevény. A boltos, a büfés már felvilágosult szellemű, mert azzal a kezével, amelyikkel órák óta számolja, veszi át, adja vissza a pénzt, gondolkodás nélkül megfogdozza a parizeremet, a kenyeremet, s még a nápolyit is egyenként marokba szorítva dobálja a zacskóba. Nem is kell annyi édességet enni. És ez biztos, hogy rendjén van, mert a higiéniás és egyéb közegészségügyi viszonyok vizsgálatával megbízott szervezetek sem találnak ebben semmi kivetnivalót, kimondott vagy kimondatlan áldásukat adják az össznépi koszolásra. De úgy látszik az iskolák is értesültek már a tudomány ilyetén fejlődéséről, hiszen a napközis uzsonnát, tízórait szalvéta nélkül benyomják a kisebb-nagyobb koszos kezekbe. Merthogy ki figyel már arra, hogy egy nagyobbacska gyerek megmossa-e a kezét evés előtt. Egyébként is ahhoz szappan meg tiszta törülköző kéne, de luxuscikkekre nem futja a költségvetésből. Nincs más hátra, én is felülvizsgálom saját elmaradott nézeteimet, leszokom a kézmosásról és vagy elmegyek büfésnek vagy publikálok egy tudományos cikket valamelyik jónevű orvosi lapba. Fejlődjenek már ők is valamit. Barlahidai A. Képernyő előtt Szabálytalan napló Szerdán a TV2-n Csehov Sirálya. A Szegedről, az Egyetemi Színpad berkeiből, Paál István köréből induló Arkosi Árpád rendezésében. Munkaszeretet és önmagunk élveboncolása még jóval a mű előtt. Ahonnan a Kaposváron dolgozó Acs János is érkezett. A Műhely évtizedeken átragyogó szellemujja. Majd az angolok szép Caravag- gio-filmje, nagyon későn. Másnap az Össztűz, ezúttal Kónya Imrére, aki viszont a Zé- tényi-Takács féle törvényjavaslat szellemét engedte ki a palackból. Homlokán azonban most sincsenek ott az ítélethozót is meggömyesztő ítélethozatal ráncai. Csak a magabiztos félmosoly. Riposztok helyett szabálytalan csapkodásnak vagyunk tanúi, fogalmak üresjáratainak. Ami innen nézve többpárti demokrácia, az amonnan nem más, mint többpárti diktatúra és viszont. Kónya Imrének van mit elengednie a füle mellett. Elhangzik még, hogy Orbán Viktor nemcsak jó kiegyensúlyozó, de egyúttal élesítő művész is. Tanuljuk a politikát: azaz most is a sorok közt tanulunk olvasni, a nyilvánosságnak - vagy amit annak nevezünk - csak az akusztikája változott. Elhangzik, a pártok most a médiát használják fel eszközül hatalmi harcaikhoz. Válasz nincs. Vagy éppen e műsor tényében van: ahogyan a muflont is megölheti a saját, egyre növekvő szarva. A Napzártában nyilatkozó Kupa Mihály optimista. Soós Károly Attila viszont nem. Egyikük 25 százalék alatti inflációt jósol, másikuk magasabbat. Egyikük a beáramló tőkére, másikuk a termeléscsökkenéssel bekövetkező inflációra hivatkozik. Majd átkapcsolhatunk a TVl-en az Aktuálisra. Innen megtudhatjuk, a tőke valóban beáramlik, és a hazai vegyesvállalatok közel egyötöde német tőkével működik. Szabadon közlekedhetünk a csatornák közt, a csereszabatos propaganda grádicsain. Én azt mondom: fehér, te azt mondod: fekete. Mint egy neves dán kari- katúrista, Bidsprut sorozatában. Csak ott az egymást győzködő felek először tarkává válnak, végül beáll és rögzül a tragikomikus alapstáció: a fehér fekete lesz és fordítva. Péntek este. Ablak. A kérdés szónokias, utalásos, imitativ: ki akarja a szabad orvosválasztást és ki nem? Miért oszlik meg ebben a kérdésben orvostársadalom? Nyilatkozik az orvoskamara nagytekintélyű elnöke, de az a kérdés, hogy a pölöskei, a kozári, a pacsai, a ligeti parasztember, a bérből és fizetésből élők, a munkanélküliek tömege hogyan választ majd magának orvost ? - nem hangzik el. Csak az a lényeg, hogy a jelenlegi rendszert meg kell változtatni, mintha az ember bőre ebben a felesküdt hivatásban sem számítana. Mitől lyukas a mogyoró? Jó lenne csak Bálint gazda intelmeivel töltekezni. Metszeni, permetezni, a lé készítésénél vigyázni a decis, az unifosz 0,05 illetve 0,1 százalékos arányára. A Pannon-Wolf praktikájára már nem figyelni. Nem figyelni az ügyvéd úr mosakodására, miután egy palira vett menekült család feje fölül elbontották a tetőt. Nem figyelni a Telesport fiatal riporterére, amint a külügyminiszterrel pajtáskodik, mutatván, mi ilyen szeretetre- méltóan közvetlenek vagyunk. Románia. Választások. Albánia izzadságos, határok szalagjaival fojtogatott álma: népük kétharmada Kosovóban él. A lestrapált hazai utakon évi tízezer tonna füst, lecsapódó benzinpára, korom. A bibliai tájakon hull a hó. Mintha karácsony közeledne, nem a tavasz. Bóka Róbert Önkormányzati környezetvédelmi napok Ha lassan-lassan is, de körvonalakat ölt a környezetvédelem belátható jövője. Jelen esetben most arról a gondról beszélünk, amelynek forrása: az önkormányzatoknak a jövőben számos környezetvédelmi feladatot kell ellátniuk - miközben az ezeket érintő tulajdonviszonyok, a munka folyamatos elvégzéséhez szükséges jogszabályi, anyagi és szellemi háttér egyelőre nem mondható egyértelműnek, biztosítottnak. Nyílván ez felemás helyzet, illetve az ebből a jövőre nézve vetíthető veszélyek késztették a rendezőket az Önkormányzati Környezetvédelmi Napok címet viselő konferencia megszervezésére. Február 26-27-28-án Esztergomban lesz a fórum, ahol lehetőséget szeretnének biztosítani az önkormányzati vezetők és környezetvédelmi szakemberek problémáinak, anyagi és technikai forrásainak egyeztetésére. Találkozhatnak a konferencián az államigazgatás és a köz- igazgatás vezetői a fejlődő környezetvédelmi iparág vállalkozóival és szakértőivel, információ- és véleménycserére nyílik majd lehetőség. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával, valamint az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, a KTM és a belügyminisztérium politikai államtitkárai védnökségével rendezett konferencián bármely önkormányzat képviseltetheti magát a plenáris- és a szekcióüléseken, amelyeken a környezetvédelem problémái, feladatai, feltételrendszere, a hatékony mnegoldási lehetőségek és ezek finanszírozása lesznek az előadók, a viták témái. A konferenciára a Környezetvédelmi Információs Klubnál lehet jelentkezni, Budapest, Örs vezér tér 20. (telefon: 148-78-81), Paljer Judit irodavezetőnél. A rendezvényen baranyai szakemberek is vállalkoztak korreferátumra. Dr. Solti Dezső vízügyi igazgató előadása a környezetvédelmi iparág fejlődéséhez kapcsolódik, Szathmáry Magdolna környezetvédelmi igazgató témája a környezetvédelmi felügyelőségek és az önkormányzatok együttműködését érinti. M. A. F estmenyek fény ecsettel Gyenes Zsolt fotókiállítása Nyomot hagyni, adni egy jelet, közölni minden áron, betörni a szűzföldekre - mindez jellemzi azt az alkotót, akinek fotográfiái tegnaptól láthatók Pécsett, a Művészetek Háza játéktermében. A fiatal, 1962-es születésű Gyenes Zsolt képei sajátos grafikai megjelenítési formával, festői elemekkel fejeznek ki egy többnyire elvont világot. A fény és árnyék határán gyakran mintha valami kezdődő elváltozást látnánk, ahogyan megindul egy erózió, s valami más lesz egy minőségből, és világossá válik a pillanat halandósága. Nem harsányak a színek sem, de egységes hatást keltenek, éppúgy idézhetik a múltat, mint a hajnali álmok világát, egy-egy történés hiányát, vagy éppen a meglétét. Nehéz visszaadni e különös töredékek látványát, de talán megérinthettünk valamit Gyenes Zsolt világából. 1990 óta tagja a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának, Pécsett már láthattuk képeit, de Budapesten is megismerhette a közönség. A rajz-földrajz szakos diplomás fiatalember fényképészeti szakírással is foglalkozik. Kiállítását tegnap Weber Kristóf zeneszerző nyitotta meg. A munkák a hónap végéig láthatók. H. I. Gy. Kaszinói együttműködés Csötönyi Sándor, a pécsi Imperial Casino igazgatója megelégelte az Imperial központi, országos sorsolásainak eddigi szerencsétlen pécsi szereplését, ugyanis a belépőjegyekkel nyerhető elegáns nyugati kocsik rendre a szegedi kaszinóban játszó vendégekhez kerültek. A baranyaiak és a dél-dunántúliak játékkedvének fellendítése céljából az ökölvívóedzőből lett kaszinóigazgató úgy döntött, hogy a jövőben helyi gépkocsi sorsolásokat rendeznek, növelve ezzel a Pécsett játszók nyerési esélyeit. Ehhez bizonyult partnernek a Renault megyei vezérképviselete, a pécsi Origó Kft, Kis Varga István ügyvezető igazgató ugyanis két autót is felajánlott a helyi sorsolások céljára. Az első (egy Renault 5-ös) április 11-én találhat gazdára, míg a másik (egy Renault Cliot) augusztus 20-a körül. Szóviccgyártók szerint a sorsoláson mindenki nyerhet, csak a kaszinó) nem . . . (Balog)
