Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-12 / 42. szám

1992. február 12., szerda oj Dunántúlt napló 3 Fejlesztés három lépésben Nemzetközi értékrend, szakmai biztosíték A kutatás támogatásának néhány új vonása Vizi E. Szilveszter, Pungor Ernő, Juhász Nagy Sándor. Fotó: Benedek Tímea A hazai kutatások támogatá­sának gondjairól, kihívásairól, különböző szempontjairól és fejlesztési lehetőségeiről gyak­ran kell beszélni, eszmét cse­rélni, hiszen a tudományos ku­tatások, fejlesztések támogatása egy ország fejlődése szempont­jából alapvető jelentőségű. Ma­gyarországon az ezekre a terüle­tekre fordított-fordítható ösz- szegek sosem voltak elegendők. A támogatási rendszer megújí­tásának egyik jelentős lépése volt az Országos Tudományos Kutatási Alap létrehozása, amely ha ki is váltott olykor elégedetetlenséget a pályázók között, nem elhanyagolható le­hetőséget nyújt a kutatóknak. Ezekről a kérdésekről az el­múlt napokban tudományos ülést is rendeztek a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemen, ahol az egyetemek, főiskolák érdeklődő szakemberei, hallgatói Pungor Ernő, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke, tárca nélküli miniszter, Juhász Nagy Sándor, az OTKA élő termé­szettudományi szakkollégiu­mának elnöke és Vizi E. Szil­veszter, az Egészségügyi Tu­dományos Tanács egyik bizott­sága elnökének előadásait hall­gathatták meg.- A kutatásokra, fejleszté­sekre ma tizenhat milliárd forin­tot tudunk fordítani. Ez a pénz jóformán teljes egészében a kormánytól származik, míg nyugaton, a jóval magasabb összeghez, fele arányban az ipar és az alapítványok járulnak hozzá. Nálunk az ipar semmit sem tud fedezni. Gyenge az inf­rastruktúra, a felsőoktatás, ke­vés volt a fejlesztés. Mindezek­nek dacára a magyar alapkuta­tások elég jó színvonalúak. Ah­hoz, hogy előreléphessünk a ku- tatások-fejlesztések terén, há­rom lépéses stratégiát kell kö­vetnünk. Először is pályázatok útján ki kell választanunk a te­hetségeseket, s oda kell adni a pénzt, ahol a szellemi kapacitás biztosított. Előnyt élveznek azok a tervezetek, amelyek az energiatermeléssel, az eladható mezőgazdasági végtermékek­kel, a környezetvédelemmel, az infrastruktúra fejlesztésével foglalkoznak. A második lépés­hez tartozik például az egész or­szágban egységes adatbank­rendszer kiépítése, a harmadik­hoz pedig a nagyipar érdemle­ges fejlesztéseinek támogatása - mondta többek között Pungor Ernő, és hozzátette, a közös műszerparkokat jobban ki le­hetne használni, és meg kell végre szüntetni azt a gyakorla­tot, hogy egy-egy értékes mű­szert egy intézet vagy csapat ki­sajátíthasson. Már elkezdődött az OTKA megújítása - számolt be eddigi tevékenységükről és további terveikről Juhász Nagy Sándor:- Nem rendkívüli dolgokra kell gondolni, azonban fontos lépésekre. Az OTKA immár függetlenné vált a Magyar Tu­dományos Akadémiától. Sze­retnénk elérni azt is, hogy csak azokra a pályázatokra lehesen pénzt kapni, ahol a szakmai biz­tosíték és az emberi hitel is adott. A pályázatok elbírálásá­nál az eddigieknél jobban az ob­jektivitásra törekszünk. Egyre nagyobb mértékben vonunk be külföldi szakértőket, opponen­seket, s a tudományos cikkek idézettségi indexének megné­zése mellett figyelembe vesszük a pályázat várható infrasturturá- lis hatását. Én azt is szeretném, ha diákkörösök is pályázhatná­nak.-A Népjóléti Minisztérium, az Egészségügyi Tudományos Tanács már új generációra tá­maszkodva hozta létre kutatási bizottságait - jelentette ki Vizi E. Szilveszter:-Az egyik legfontosabb fel­adatnak azt látom, hogy a pá­lyázatok elbírálása a nemzetközi értékrend alapján történjen, s ne annak figyelembevételével, hogy kinek milyenek a kapcso­latai. A tudományos értékrend sokkal objektívabb alapot nyújt ehhez a korábbi gyakorlatnál. Érdemes törekedni arra, hogy a pályázatok nyelve ne magyar, hanem elsősorban angol legyen, ezzel is segítve a gyorsabb be- kacsolódást a nemzetközi tu­dományos életbe. A kutatókat pedig meg kell tanítani pá­lyázni! Meggyőződésem, hogy a tehetséges embereink exodu­sát is így tudjuk a leginkább megállítani. Amíg azonban az orvostársa­dalomban porosz feudalizmus uralkodik, a kiáramlást csak növeljük. B. A. Le a kézmosással! Már a szappan is luxuscikk Megrögzött kézmosó va­gyok, mi több, izgatottan haj- kurászom á fertőtlenítő szere­ket, hogy a különböző baktéri­umokat és vírusokat lesikál­jam. Merthogy én még azt ta­nultam, hogy étkezés előtt, WC használat után és a nap egyéb szakaszaiban nem árt, ha a bőr felületén megtapadó izéket eltüntetem. Hallottam én már mindenfélét a bőr apró sérülésein bejutó vírusokról, meg olyanokat is mondtak, hogy akár sárgaságot is lehet kapni. Igaz, mindig is ismert volt az ellentábor, akik azt hangoztatták, hogy ez mind nagy marhaság, meg hogy nem lehet tudni mitől hízunk. Most már látom, hogy az el­lentábor győzött, mégpedig fö­lényes sikert aratva az aggo­dalmaskodó, pitiáner tiszta­ság-mániások fölött. Elég pél­dául bemenni egy kisebb boltba vagy nagyobb büfébe, cukrászdába, egyéb etetőhe­lyekre, és nyilvánvalóvá válik, hogy a kézmosás divatból ki­ment csökevény. A boltos, a büfés már felvi­lágosult szellemű, mert azzal a kezével, amelyikkel órák óta számolja, veszi át, adja vissza a pénzt, gondolkodás nélkül megfogdozza a parizeremet, a kenyeremet, s még a nápolyit is egyenként marokba szorítva dobálja a zacskóba. Nem is kell annyi édességet enni. És ez biztos, hogy rendjén van, mert a higiéniás és egyéb kö­zegészségügyi viszonyok vizsgálatával megbízott szer­vezetek sem találnak ebben semmi kivetnivalót, kimondott vagy kimondatlan áldásukat adják az össznépi koszolásra. De úgy látszik az iskolák is értesültek már a tudomány ilyetén fejlődéséről, hiszen a napközis uzsonnát, tízórait szalvéta nélkül benyomják a kisebb-nagyobb koszos ke­zekbe. Merthogy ki figyel már arra, hogy egy nagyobbacska gyerek megmossa-e a kezét evés előtt. Egyébként is ahhoz szappan meg tiszta törülköző kéne, de luxuscikkekre nem futja a költ­ségvetésből. Nincs más hátra, én is felül­vizsgálom saját elmaradott né­zeteimet, leszokom a kézmo­sásról és vagy elmegyek bü­fésnek vagy publikálok egy tu­dományos cikket valamelyik jónevű orvosi lapba. Fejlődje­nek már ők is valamit. Barlahidai A. Képernyő előtt Szabálytalan napló Szerdán a TV2-n Csehov Si­rálya. A Szegedről, az Egyetemi Színpad berkeiből, Paál István köréből induló Arkosi Árpád rendezésében. Munkaszeretet és önmagunk élveboncolása még jóval a mű előtt. Ahonnan a Ka­posváron dolgozó Acs János is érkezett. A Műhely évtizedeken átragyogó szellemujja. Majd az angolok szép Caravag- gio-filmje, nagyon későn. Másnap az Össztűz, ezúttal Kónya Imrére, aki viszont a Zé- tényi-Takács féle törvényjavas­lat szellemét engedte ki a pa­lackból. Homlokán azonban most sincsenek ott az ítéletho­zót is meggömyesztő ítélethoza­tal ráncai. Csak a magabiztos félmosoly. Riposztok helyett szabálytalan csapkodásnak va­gyunk tanúi, fogalmak üresjára­tainak. Ami innen nézve több­párti demokrácia, az amonnan nem más, mint többpárti dikta­túra és viszont. Kónya Imrének van mit elengednie a füle mel­lett. Elhangzik még, hogy Or­bán Viktor nemcsak jó kiegyen­súlyozó, de egyúttal élesítő mű­vész is. Tanuljuk a politikát: azaz most is a sorok közt tanu­lunk olvasni, a nyilvánosságnak - vagy amit annak nevezünk - csak az akusztikája változott. Elhangzik, a pártok most a mé­diát használják fel eszközül ha­talmi harcaikhoz. Válasz nincs. Vagy éppen e műsor tényében van: ahogyan a muflont is meg­ölheti a saját, egyre növekvő szarva. A Napzártában nyilatkozó Kupa Mihály optimista. Soós Károly Attila viszont nem. Egyikük 25 százalék alatti inf­lációt jósol, másikuk magasab­bat. Egyikük a beáramló tőkére, másikuk a termeléscsökkenés­sel bekövetkező inflációra hi­vatkozik. Majd átkapcsolhatunk a TVl-en az Aktuálisra. Innen megtudhatjuk, a tőke valóban beáramlik, és a hazai vegyesvál­lalatok közel egyötöde német tőkével működik. Szabadon közlekedhetünk a csatornák közt, a csereszabatos propa­ganda grádicsain. Én azt mon­dom: fehér, te azt mondod: fe­kete. Mint egy neves dán kari- katúrista, Bidsprut sorozatában. Csak ott az egymást győzködő felek először tarkává válnak, végül beáll és rögzül a tragiko­mikus alapstáció: a fehér fekete lesz és fordítva. Péntek este. Ablak. A kérdés szónokias, utalásos, imitativ: ki akarja a szabad orvosválasztást és ki nem? Miért oszlik meg ebben a kérdésben orvostársa­dalom? Nyilatkozik az orvos­kamara nagytekintélyű elnöke, de az a kérdés, hogy a pölöskei, a kozári, a pacsai, a ligeti pa­rasztember, a bérből és fizetés­ből élők, a munkanélküliek tö­mege hogyan választ majd ma­gának orvost ? - nem hangzik el. Csak az a lényeg, hogy a je­lenlegi rendszert meg kell vál­toztatni, mintha az ember bőre ebben a felesküdt hivatásban sem számítana. Mitől lyukas a mogyoró? Jó lenne csak Bálint gazda intel­meivel töltekezni. Metszeni, permetezni, a lé készítésénél vigyázni a decis, az unifosz 0,05 illetve 0,1 százalékos ará­nyára. A Pannon-Wolf praktiká­jára már nem figyelni. Nem fi­gyelni az ügyvéd úr mosakodá­sára, miután egy palira vett me­nekült család feje fölül elbontot­ták a tetőt. Nem figyelni a Tele­sport fiatal riporterére, amint a külügyminiszterrel pajtáskodik, mutatván, mi ilyen szeretetre- méltóan közvetlenek vagyunk. Románia. Választások. Al­bánia izzadságos, határok sza­lagjaival fojtogatott álma: né­pük kétharmada Kosovóban él. A lestrapált hazai utakon évi tízezer tonna füst, lecsapódó benzinpára, korom. A bibliai tá­jakon hull a hó. Mintha kará­csony közeledne, nem a tavasz. Bóka Róbert Önkormányzati környezetvédelmi napok Ha lassan-lassan is, de kör­vonalakat ölt a környezetvéde­lem belátható jövője. Jelen esetben most arról a gondról be­szélünk, amelynek forrása: az önkormányzatoknak a jövőben számos környezetvédelmi fel­adatot kell ellátniuk - miközben az ezeket érintő tulajdonviszo­nyok, a munka folyamatos el­végzéséhez szükséges jogszabá­lyi, anyagi és szellemi háttér egyelőre nem mondható egyér­telműnek, biztosítottnak. Nyílván ez felemás helyzet, illetve az ebből a jövőre nézve vetíthető veszélyek késztették a rendezőket az Önkormányzati Környezetvédelmi Napok címet viselő konferencia megszerve­zésére. Február 26-27-28-án Esztergomban lesz a fórum, ahol lehetőséget szeretnének biztosítani az önkormányzati vezetők és környezetvédelmi szakemberek problémáinak, anyagi és technikai forrásainak egyeztetésére. Találkozhatnak a konferen­cián az államigazgatás és a köz- igazgatás vezetői a fejlődő kör­nyezetvédelmi iparág vállalko­zóival és szakértőivel, informá­ció- és véleménycserére nyílik majd lehetőség. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság támogatásá­val, valamint az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, a KTM és a belügyminisztérium politikai államtitkárai védnök­ségével rendezett konferencián bármely önkormányzat képvi­seltetheti magát a plenáris- és a szekcióüléseken, amelyeken a környezetvédelem problémái, feladatai, feltételrendszere, a hatékony mnegoldási lehetősé­gek és ezek finanszírozása lesz­nek az előadók, a viták témái. A konferenciára a Környe­zetvédelmi Információs Klub­nál lehet jelentkezni, Budapest, Örs vezér tér 20. (telefon: 148-78-81), Paljer Judit iroda­vezetőnél. A rendezvényen ba­ranyai szakemberek is vállal­koztak korreferátumra. Dr. Solti Dezső vízügyi igazgató elő­adása a környezetvédelmi ipa­rág fejlődéséhez kapcsolódik, Szathmáry Magdolna környe­zetvédelmi igazgató témája a környezetvédelmi felügyelősé­gek és az önkormányzatok együttműködését érinti. M. A. F estmenyek fény ecsettel Gyenes Zsolt fotókiállítása Nyomot hagyni, adni egy je­let, közölni minden áron, be­törni a szűzföldekre - mindez jellemzi azt az alkotót, akinek fotográfiái tegnaptól láthatók Pécsett, a Művészetek Háza já­téktermében. A fiatal, 1962-es születésű Gyenes Zsolt képei sa­játos grafikai megjelenítési formával, festői elemekkel fe­jeznek ki egy többnyire elvont világot. A fény és árnyék hatá­rán gyakran mintha valami kez­dődő elváltozást látnánk, aho­gyan megindul egy erózió, s va­lami más lesz egy minőségből, és világossá válik a pillanat ha­landósága. Nem harsányak a színek sem, de egységes hatást keltenek, éppúgy idézhetik a múltat, mint a hajnali álmok vi­lágát, egy-egy történés hiányát, vagy éppen a meglétét. Nehéz visszaadni e különös töredékek látványát, de talán megérinthet­tünk valamit Gyenes Zsolt vilá­gából. 1990 óta tagja a Fiatalok Fo­tóművészeti Stúdiójának, Pé­csett már láthattuk képeit, de Budapesten is megismerhette a közönség. A rajz-földrajz sza­kos diplomás fiatalember fény­képészeti szakírással is foglal­kozik. Kiállítását tegnap Weber Kristóf zeneszerző nyitotta meg. A munkák a hónap végéig látha­tók. H. I. Gy. Kaszinói együttműködés Csötönyi Sándor, a pécsi Imperial Casino igazgatója megelégelte az Imperial köz­ponti, országos sorsolásainak eddigi szerencsétlen pécsi sze­replését, ugyanis a belépője­gyekkel nyerhető elegáns nyugati kocsik rendre a sze­gedi kaszinóban játszó vendé­gekhez kerültek. A baranyaiak és a dél-dunántúliak játékked­vének fellendítése céljából az ökölvívóedzőből lett kaszinó­igazgató úgy döntött, hogy a jövőben helyi gépkocsi sorso­lásokat rendeznek, növelve ezzel a Pécsett játszók nyerési esélyeit. Ehhez bizonyult partnernek a Renault megyei vezérképviselete, a pécsi Origó Kft, Kis Varga István ügyvezető igazgató ugyanis két autót is felajánlott a helyi sorsolások céljára. Az első (egy Renault 5-ös) április 11-én találhat gazdára, míg a másik (egy Renault Cliot) au­gusztus 20-a körül. Szóvicc­gyártók szerint a sorsoláson mindenki nyerhet, csak a ka­szinó) nem . . . (Balog)

Next

/
Thumbnails
Contents