Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-11 / 41. szám
6 uj Dunántúli napló 1992. február 11., kedd Ugrások a fejlődésben Az ipari forradalom után erős hajtóerő lépett be- a piacgazdaság Felhívás alapítvány létesítésére Philosophia Pannoncia Világszínvonalú filozófiai kultúrát a pécsi egyetemen Fény telefon A tervek szerint száloptikai telefonkapcsolat létesül Debre- cen-Ungvár és Lvov között, s így a korszerű „üvegcsatornán” a moszkvai központ kiiktatásával bonyolíthatók le a beszélgetések Ukrajnával. A hír kapcsán Micsinai Tibortól, a Magyar Távközlési Válallat főmunkatársától érdeklődtünk: milyen technikai lehetőségeket kínál a száloptika alkalmazása?- A Magyarországon egy adott pillanatban folytatott ösz- szes telefonbeszégletéshez elég volna egyetlen, mindössze 0,125 mm átmérőjű fényvezető szál - mondja a szakember, s rögtön hozzáteszi: sajnos fénykábelünk még nincs, de a jövő év végére a hazai hálózat hossza remélhetőleg már meghaladja a két és fél ezer kilométert. De hogyan is váltja ki a nehéz rézkábeleket a hajszálvékony fényvezető? A távközlés rézkábeles vagy mikrohullámú rádió összeköttetésre épül, a száz egyidejű telefonbeszélgetést továbbító kábelhez kilométerenként körülbelül két tonna, nagytisztaságú rézre van szükség. A fejlődés újabb állomását a koaxiális kábelek jelentették, ezeken ugyan több beszélgetést lehetett bonyolítani, de erősítőket kell a rendszerbe iktatni. A fémes kábeleket védeni kell a korróziótól és rendkívül érzékenyek a vízre is. Egy-egy ngyobb felhőszakadás után ezért némul el sok telefon. A MATÁV főmunkatársától megtudtuk, hogy a távközlésben használt üvegszál belsejében halad a fény, az üvegszál átlátszóságát a szilícium nagyfokú tisztításával érik el. A hangot először elektromos jellé, majd fényváltozássá alakítják. A fénytelefon „energiáját” egy- rendkivül gyorsan ki- és bekapcsolható lézer szolgáltatja, amely másodpercenként több százmilliószor villan föl, impulzusokat küld a fényvezető szálba. A vezeték másik végén ezeket a fényjeleket feldolgozzák, szétbontják és elektronikus utón hanggá alakítják vissza. Hazánkban először a fővárosi telefonközpontok között létesült fénykábeles összeköttetés, majd megkezdődött a Buda- pest-Győr-Bécs kapcsolat kiépítése is. A távközlési vállalat a tervek szerint először hazai körzeti telefonközpontokat kapcsolja össze, de a fénykábelek a hozzánk érkező és a Magyarországon áthaladó nemzetközi telefonbeszélgetések zavarmentes továbbítására is alkalmasak lesznek (FEB). A magyar gazdaság két legjelentősebb problémája az elmúlt évben - és várhatóan idén is ez lesz - a munkanélküliség és az infláció magas szintje. A hazai regisztrált munka- nélküliek aránya 1991. végére elérte a 8 százalékot, az infláció pedig mintegy 36-38 százalék körüli. Az újraelhelyezkedés lehetősége is korlátozott: 100 munkanélkülire országos átlagban 7 álláslehetőség jut. De nem is ez a legnagyobb probléma, sokkal nagyobb gond, hogy az ország egyes régióiban, a szakképzetlenek számára alig akad új munkahely! Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának genfi titkársága 1991. évi jelentésében egyfelől megállapítja, hogy országonként mind a munkanélküliség aránya, mind annak alakulása igen széles sávban szóródik. Magas a munkanélküliségi ráta Olaszországban és Franciaországban. Az előbbi esetében 1985-ben 10,1 százalék, 1989-ben 11,3 százalék volt, míg a franciáknál 1985-ben Az emberi civilizáció fejlődését ma már egyre kevésbé képzeljük el egy kezdetben lassú, a vége felé egyre gyorsuló, de állandó fejlődés foly- mának, sokkal inkább hosszú stagnáló szakaszok, sőt, visszaesések, és az ezeket megszakító ugrásszerű, de rövid fejlődési szakaszok láncolatának. Ezek a fejlődési szakaszok amolyan csomópontok, vagy torlódási szakaszok, amikor egymásra torlódnak a technikai, gazdasági, társadalmi váltások egymást erősítő és kiegészítő elemei. Nem sok ilyen csomópont volt az emberi történelemben, két kezünkön megszámolhatjuk. A tűz megismerése Az első kétségtelenül a tűz megismerése és megszelídítése, úgy másfél millió évvel ezelőtt. Talán az Olduvái-szakadék- ban, talán az Etióp-magasföl- dön, mindenesetre valahol Kelet-Afrikában. Nem is közvetlen ősünké a felfedezés, hanem egy oldalági, már kihalt rokoné, az ausztralopithekuszoké. Forradalmi lépés volt, ugyanis koncentrált, de mégis feltárt táplálékhoz juttatta az emberiséget. A növényevő állatok egész nap legelésznek, hatalmas gyomrukkal felvéve a kis koncentrátumú, sok ballasztot tartalmazó táplálékot. Erre megy el egész napjuk. A ragadozók ugyan csak 2-3 naponként vadásznak, koncentrált táplálékot fogyasztanak, ám a nyers hús emésztése leköti minden idejüket és energiájukat, ezért heverésznek-lustálkodnak egy jóllakás után napokig. Az ember a hús megsütésé- vel, majd megfőzésével koncentrált, mégis feltárt, szinte előemésztett táplálékhoz jutott. És persze így rengeteg szabad időhöz. A tűz feltalálása után másfél millió évig nincs különösebb fejlődés, csupán a kontinenseken való lassú elterjedés. Úgy negyvenezer évvel ezelőtt az ember feltalálja az íjat, ami azonban nem eredményez önálló torlódási szakaszt, fejlődési csomópontot, csupán ezt az extenzív térbeli terjedést gyorsítja föl. Kb. 14 000 évvel ezelőtt megkezdődik az állattartás, 10,2 százalék volt, s ez az évtized végére 9,5 százalékra csökkent. Az OECD-országok többségében a nyolcvanas évek közepén volt a legmagasabb ez a ráta, bár a „legmagasabb” kifejezés eléggé eltérő arányokat takar: az NSZK-ban 7,2 százalékot, Svédországban mindösz- sze 2,8 százalékot, azóta azonban általános tendencia a csökkenés. Kedvezőtlen kivétel Olaszország, ahol a 90-nes évek elején is tovább nőtt a munka- nélküliség, sőt még 1992-re sem jeleznek javulást az adatok. A fejlett piacgazdaságok közül a japán foglalkoztatási helyzet a legkedvezőbb. A szigetországban a munkanélküliség aránya az elmúlt évtizedben 270-2,6 százalék között ingadozott és csökkenő tendenciájú. A munkanélküliség tartama is eltérő az eges országokban. Az ENSZ EGB jelentése szerint az OECD-országok ebből a szempontból 3 csoportba oszthatók. Az első csoportot alkotja az USA, Kanada, Japán, Norvégia és Svédország, ahol a majd rövid fáziskéséssel a földművelés. Ez utóbbi egyébként még nem közvetlen emberi fogyasztásra szolgált, hanem még jó ideig az állati takarmány megtermelésére. 14 000 évesek az első háziasított állatokról tanúsító leletek, az iraki Pale- gawra barlang ún. „Zarzi-réte- gének” kutyakoponya leletei. Ez már ugrási csomópont, amely a letelepedett életformához vezet. 9 000 évesek a törökországi Csatal-Hülyük kezdetleges házleletei, illetve Jerikó ún. kerámiarétegei. Az ember már ismeri az égetett anyagot, a földművelést, az állattenyésztést, a falut. A civilizáció megjelenése A következő nagy forrdalom 5 500 évvel ezelőtt a civilizáció, vagyis az állam, a város és az írás együttes megjelenése a su- méroknál Mezopotámiában. Ehhez még hozzájön a ló háziasítása és a kerék megjelenése ugyanitt 4 500év vei ezelőtt, valamint a fémművesség ugyanekkor (az első rézszerszámok, majd abronz). Ä görög korig nagy stagnálás következik, ám az ókori Hellász sem hoz technikai téren forradalmi változást, mint ahogya a rómaiak, majd a középkor sem. Igaz, az európai középkor már nem értékelhető egyetlen stagnálásként, megjelenik a lassú fejlődés jelensége az agrárszektorban. Az ipari forradalom Mégis az ipari forradalom a XVIII. száazdban és a XIX. század első évtizedeiben jelenti csak a következő nagy ugrást, a gőz igába fogásával. Ezzel kezdetét veszi a nagy ipari civilizáció, a tömegtermelés korszaka. Az ipari forradalom tehát az ötödik ilyen csomópont. A hatodikra már nem kell sokat várni, a XIX.-XX. század fordulójának komplex technikai-technológiai forradalmáról van szó, az elektromos áram, a belső égésű motor, a vegyipar, a kép- és hangrögzítés, a kommunikáció orradalmát jelentő rádió és telefon együttes megjelenése. A hetedik torlódási szakasz pedig napjainkban zajlik, és az 1970-es évek elején kezhosszú távú munkanélküliség aránya igen alacsony, s inkább az átmeneti jellegű, néhány hónapos munkanélkülivé válás fenyegeti a dolgozókat. A második csoportba tartozik Ausztria, Franciaország, az NSZK, Írország és az az Egyesült Királyság. Ezekben az országokban már a hosszabb időtartamú munkanélküliség is előfordulhat. A harmadik, s ebből a szempontból a legkedvezőtlenebb a helyzet Belgiumban, Spanyolországban és Hollandiában, ahol igen sokakat fenyeget a tartós munkanélküliség veszélye is. Az OECD-országokban általában szoros kapcsolat van - különösen a nők esetében - a munkaképes korú munkavállalók száma és a kialakuló munkanélküliség között. Ahol a nők nagyobb része helyezkedik el munkásként, vagy alkalmazottként, ott a férfiak nagyobb hányadának van esélye arra, hogy hosszabb-rövidebb időre elveszítse a munkahelyét. E megállapítás alól is van egy sor kivédődött, bár technikai előzményei és fundamentumai, mint a számítógép, az űrhajózás, az atomenergia használata, az elektronika már korában létrejöttek. Viszont a mikroelektronika már ennek az ugrási szakasznak a terméke. A háború után A tudományos-technikai forradalom által vezérelt ugrásról van szó, amelynek kezdetét tévesen keltezik korábbról, hiszen a II. világháború után az 1970-es évekig végbement fejlődés csupán a XIX.-XX. század fordulójának nagy technikai-technológiai megújulását fejezte be, annak lezárása volt, és nem az új korszak kezdete. Egy-egy ilyen csomópont persze sokáig cseng le, utóélete van, következnek az apró tökéletesítések, illetve az uj eljárások meghódítják a termelés és a mindennapi élet területeit. Az ipari forradalmig az volt a jellemző, hogy e szétterjedés lassú volt, illetve befejeződésével leállt a fejlődés, a társadalmak akár évezredeken át stagnáltak. Az ipari forradalom után felgyorsult a szétterjedés mind térben, mind a társadalmi lét különböző szféráiban, és belépett egy erős innovációs hajtóerő, a piacgazdaság, a totálissá váló árutermelés, amely nem engedte a szétterjedési folyamat után stagnálásba átmenni a társadalmat. Kimaradt a sztálinista régió Viszont megfigyelhető, hogy a fejlődés centrumából kimaradt egykori „szocialsita”, vagy inkább sztálinista régió nem volt képes önálló fejlődésre, minden fejlődést indukáló impulzust kívülről kapott. A szovjet szputnyik 1957 október 4-én, vagy Gagarin űrrepülése inkább elszigetelt enk- lávé volt, semmint e társadalmak belső sajátjának látványos manifesztálása. A szintén látványos iparosítás sem hozott tényleges fejlődést, hiszen egy XIX. századi gazdaságszerkezetet teremtett a XX. század közepére, és forrása az erőforrások iszonyú pazarlása volt, nem pedig a technikai fejlődés. Gazdag László tel: Svédország, ahol a 80-as évek végén a munkaképes korú nők több mint 80 százaléka dolgozott, vagy az USA, ahol az e korosztályú nők közel 68 százaléka vállalt munkát anélkül, hogy ezzel a férfiak esélyeit rontották volna. Az infláció tekintetében is jelentős a szóródás. Az EGB jelentése szerint 1990-ben az infláció növekedése az előző évhez képest Nyugat-Európában átlagosan 5,1 százalékos, Észak-Amerikában 5,4 százalékos volt. Ebben már benne van a törökországi 60,3 százalék, a görögországi 20,5 százalék és a portugáliai 13,5 százalékos infláció is. A kelet-európai infláció mértéke a hazainál általában jóval nagyobb volt, időnként nagyságrendi különbség is mutatkozott az egyes országok között. Ez azonban nem lehet megnyugtató számunkra sem, hiszen a térség országait a gazdaság ezer szála fűzi egymáshoz, amelyeket a KGST összeomlása sem tudott elszakítani. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen világszínvonalú filozófiai kultúrát szeretnénk teremteni. Úgy gondoljuk, ha ez sikerülne, hasznára válhatna egész földrajzi régiónknak. Ehhez kívánunk alapítványt létrehozni. Pécs 1367-ben alakított egyetemével a nemzetközi egyetemi élet érdeklődésének középpontjába került. Nyugateurópai amerikai, japán sőt tajvani egyetemi filozófiai intézetek jelezték együttműködési készségüket. Az elsőrendű nyugati egyetemek ugyanis feltételezik, hogy egy hatszáz éves tradiciójú egyetemmel rangot jelent kapcsolatot teremteni. Az egyetemi filozófia a fejlett országokban kiemelt helyen áll, mint minden tudomány és tudás alapja. Fejlett technológia és gazdaság ugyanis csak fejlett, struktúráit és müveit gondolkodással lehetséges. A legfejlettebb ipari országokban valamennyi egyetemi szak diákjainak kemény filozófiai „tréningeken” kell keresztülmenniük. - A filozófia kutatásában és oktatásában mi is a lehető legmagasabb színvonalat kívánjuk nyújtani, mert mint állampolgárok mi is ezt várjuk el a kibontakozó új magyar gazdaságtól és feltételezzük, hogy hosszabb távon ez utóbbi sem tud meglenni nélkülünk. Ebben a kontextusban kívánjuk alapítványunkat létrehozni. Az alapítvány „Philosophia Pannonica” néven a régió (Dunántúl, Magyarország, Alpok-Adria, Kelet-Európa) nemzetközi filozófiai életének fellendítésére szolgálna. Olyan tevékenységekre gondolunk, mint külföldi profesz- szorok tanítása a Janus Pannonius Tudományegyetemen, folyóiratok, könyvek beszerzése, konferenciák szervezése, folyóirat kiadása, stb. Az alapítvány lehetővé tenné, hogy új filozófiai tanszékeket alapítsunk és jelentős külföldi professzorokat esetleg többéves tanítási programokra is meghívjunk. Az alapítványt pénzügyileg támogatók, minden kiadványunkban és folyóiratunkban fel lennének tüntetve. Nyugateurópai, amerikai, japán és tajvani kapcsolataink révén a támogató cégek hirdetései folyóiratunkon és kiadványainkon keresztül eljutnának ezekbe az országokba. Az alapítvány által finanszírozott folyóiratban valamennyi európai Bár még mindig 40 centimé- temyi víz hiányzik a Velenceitóból, ivóvízzel való feltöltésének eredményeként 114 centiméterre nőtt a vízállás, ami 14 centiméterrel magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. Eddig 714 ezer köbméter vizet engedtek a tóba, s ezzel a számítások szerint 2,5-3 centiméterrel sikerült növelni a tó vízszintjét. A feltöltést várhatóan március közepéig folytatják; azért csak addig, mert akkortól már az üdülőkörzet ellátására kell az ivóvízkészlet, s feltehetően el is fogy a program teljesítésére szánt 20 millió forint, amelyből 12 milliót már elköltötték. A szakemberek szerint az immár évek óta tartó alacsony nyelven lehetne filozófiai cikkeket publikálni, ami annyit jelentene, hogy a folyóirat eljuthatna Európa, Amerika valamennyi országába és sok ázsiai országba. Középtávon gondolkozva kultúrált, sokoldalú és cselekvőképes szakembereket kapnának az egyetemtől, valamint civilizáltabb kognitív környezetet. Továbbá lehetőséget adnánk folyóiratunk utolsó oldalán kiadványosként egy-egy intézménynek, hogy több nyelven kifejtse üzleti filozófiáját. Mit kell tenni az alapítványba való belépéshez? Egyelőre a megadott címre lehet szándéknyilatkozatot küldeni és jelezni, hogy évente kb. milyen összeggel tudnák támogatni az alapítványt. Megfelelő számú jelentkezés után második körlevéllel fordulunk az érdeklődőkhöz, amelyben vázoljuk az általunk javasolt filozófiai programot, az első alapítványi gyűlés helyét és időpontját, valamint megadjuk az alapítvány bankszámláját. Az alapítvány abban a pécsi vagy déldunántúli bankban lenne elhelyezve, amelyik vállalja az alapítvány kezelését. Több jelentkező pénzintézet esetén az a bank kapná meg a kezelési jogot, amelyik a legmagasabb éves összeget ajánlaná fel. Az alapítvány kezelését egy kuratórium felügyelné, melynek tagjai a Janus Pannonius Tudomány egy tem Böl- csészttudományi Kar filozófia tanszékeinek képviselői, valamint az alapítványt tevő vállalatok közül őt vállalat képviselője. Az öt vállalat közül egy lenne annak a banknak a képviselője, amely az alapítványt kezeli, további kettő az első két legnagyobb alapít- ványttevő, valamint további két tagot egyéb módszerrel (például sorsolással) választanánk ki. A kuratórium tagjait évente választanánk. Az alapítvány vezetősége éves közgyűlésen tájékoztatná a tagságot a pénz felhasználásáról. A pénzügyek az alapítványban résztvevők számára nyilvánosak, abba azok bármikor betekintést kaphatnak. Levélcím: Boros János JPTE filozófia-történeti Tanszék, Ifjúság u. 6., 7624 Pécs A borítékra kérjük feltüntetni: „Philosophia Pannoncia” Dr. Csizmadia Sándor Dr. Boros János vízállás még nem okozott károsodást a tó élővilágában, de ha a vízszint tartósan a szabályozási minimum - 140 centiméter alatt marad - romolhat a vízminőség, s előbb-utóbb veszélybe kerülhet a növényvilág is. A tó vízpótlására egyébként többféle javaslatot dolgoztak ki. Ezek közül a legfigyelemreméltóbb egy amerikai környezetvédelmi szakmai csoporté: szerintük a keletkezett szennyvizek biológiai tisztításával lehetne vízhez juttatni a dinnyési természetvédelmi területet és a tó környéki halastavakat, jelentős vízkivételtől mentesítve a Velencei-tavat. A javaslatokat az illetékes tárca szakemberei vizsgálják. (MTI) Munkanélküliség és infláció a világban Emelkedett a Velencei-tó vízszintje
