Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-11 / 41. szám

6 uj Dunántúli napló 1992. február 11., kedd Ugrások a fejlődésben Az ipari forradalom után erős hajtóerő lépett be- a piacgazdaság Felhívás alapítvány létesítésére Philosophia Pannoncia Világszínvonalú filozófiai kultúrát a pécsi egyetemen Fény telefon A tervek szerint száloptikai telefonkapcsolat létesül Debre- cen-Ungvár és Lvov között, s így a korszerű „üvegcsatornán” a moszkvai központ kiiktatásá­val bonyolíthatók le a beszélge­tések Ukrajnával. A hír kapcsán Micsinai Ti­bortól, a Magyar Távközlési Válallat főmunkatársától érdek­lődtünk: milyen technikai lehe­tőségeket kínál a száloptika al­kalmazása?- A Magyarországon egy adott pillanatban folytatott ösz- szes telefonbeszégletéshez elég volna egyetlen, mindössze 0,125 mm átmérőjű fényvezető szál - mondja a szakember, s rögtön hozzáteszi: sajnos fény­kábelünk még nincs, de a jövő év végére a hazai hálózat hossza remélhetőleg már meghaladja a két és fél ezer kilométert. De hogyan is váltja ki a ne­héz rézkábeleket a hajszálvé­kony fényvezető? A távközlés rézkábeles vagy mikrohullámú rádió összeköttetésre épül, a száz egyidejű telefonbeszélge­tést továbbító kábelhez kilomé­terenként körülbelül két tonna, nagytisztaságú rézre van szük­ség. A fejlődés újabb állomását a koaxiális kábelek jelentették, ezeken ugyan több beszélgetést lehetett bonyolítani, de erősítő­ket kell a rendszerbe iktatni. A fémes kábeleket védeni kell a korróziótól és rendkívül érzé­kenyek a vízre is. Egy-egy ngyobb felhőszakadás után ezért némul el sok telefon. A MATÁV főmunkatársától megtudtuk, hogy a távközlés­ben használt üvegszál belsejé­ben halad a fény, az üvegszál át­látszóságát a szilícium nagy­fokú tisztításával érik el. A hangot először elektromos jellé, majd fényváltozássá alakítják. A fénytelefon „energiáját” egy- rendkivül gyorsan ki- és bekap­csolható lézer szolgáltatja, amely másodpercenként több százmilliószor villan föl, im­pulzusokat küld a fényvezető szálba. A vezeték másik végén ezeket a fényjeleket feldolgoz­zák, szétbontják és elektronikus utón hanggá alakítják vissza. Hazánkban először a fővárosi telefonközpontok között léte­sült fénykábeles összeköttetés, majd megkezdődött a Buda- pest-Győr-Bécs kapcsolat kiépí­tése is. A távközlési vállalat a tervek szerint először hazai kör­zeti telefonközpontokat kap­csolja össze, de a fénykábelek a hozzánk érkező és a Magyaror­szágon áthaladó nemzetközi te­lefonbeszélgetések zavarmentes továbbítására is alkalmasak lesznek (FEB). A magyar gazdaság két legje­lentősebb problémája az elmúlt évben - és várhatóan idén is ez lesz - a munkanélküliség és az infláció magas szintje. A hazai regisztrált munka- nélküliek aránya 1991. végére elérte a 8 százalékot, az infláció pedig mintegy 36-38 százalék körüli. Az újraelhelyezkedés lehetősége is korlátozott: 100 munkanélkülire országos átlag­ban 7 álláslehetőség jut. De nem is ez a legnagyobb prob­léma, sokkal nagyobb gond, hogy az ország egyes régióiban, a szakképzetlenek számára alig akad új munkahely! Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának genfi titkársága 1991. évi jelentésében egyfelől megállapítja, hogy országon­ként mind a munkanélküliség aránya, mind annak alakulása igen széles sávban szóródik. Magas a munkanélküliségi ráta Olaszországban és Franciaor­szágban. Az előbbi esetében 1985-ben 10,1 százalék, 1989-ben 11,3 százalék volt, míg a franciáknál 1985-ben Az emberi civilizáció fejlő­dését ma már egyre kevésbé képzeljük el egy kezdetben lassú, a vége felé egyre gyor­suló, de állandó fejlődés foly- mának, sokkal inkább hosszú stagnáló szakaszok, sőt, vissza­esések, és az ezeket megszakító ugrásszerű, de rövid fejlődési szakaszok láncolatának. Ezek a fejlődési szakaszok amolyan csomópontok, vagy torlódási szakaszok, amikor egymásra torlódnak a technikai, gazda­sági, társadalmi váltások egy­mást erősítő és kiegészítő ele­mei. Nem sok ilyen csomópont volt az emberi történelemben, két kezünkön megszámolhat­juk. A tűz megismerése Az első kétségtelenül a tűz megismerése és megszelídítése, úgy másfél millió évvel ezelőtt. Talán az Olduvái-szakadék- ban, talán az Etióp-magasföl- dön, mindenesetre valahol Ke­let-Afrikában. Nem is közvetlen ősünké a felfedezés, hanem egy oldalági, már kihalt rokoné, az ausztralopithekuszoké. Forradalmi lépés volt, ugyanis koncentrált, de mégis feltárt táplálékhoz juttatta az emberiséget. A növényevő álla­tok egész nap legelésznek, ha­talmas gyomrukkal felvéve a kis koncentrátumú, sok ballasz­tot tartalmazó táplálékot. Erre megy el egész napjuk. A ragadozók ugyan csak 2-3 na­ponként vadásznak, koncentrált táplálékot fogyasztanak, ám a nyers hús emésztése leköti min­den idejüket és energiájukat, ezért heverésznek-lustálkodnak egy jóllakás után napokig. Az ember a hús megsütésé- vel, majd megfőzésével kon­centrált, mégis feltárt, szinte előemésztett táplálékhoz jutott. És persze így rengeteg szabad időhöz. A tűz feltalálása után másfél millió évig nincs különösebb fejlődés, csupán a kontinense­ken való lassú elterjedés. Úgy negyvenezer évvel ezelőtt az ember feltalálja az íjat, ami azonban nem eredményez önálló torlódási szakaszt, fejlő­dési csomópontot, csupán ezt az extenzív térbeli terjedést gyor­sítja föl. Kb. 14 000 évvel ezelőtt megkezdődik az állattartás, 10,2 százalék volt, s ez az évti­zed végére 9,5 százalékra csök­kent. Az OECD-országok több­ségében a nyolcvanas évek kö­zepén volt a legmagasabb ez a ráta, bár a „legmagasabb” kife­jezés eléggé eltérő arányokat takar: az NSZK-ban 7,2 száza­lékot, Svédországban mindösz- sze 2,8 százalékot, azóta azon­ban általános tendencia a csök­kenés. Kedvezőtlen kivétel Olaszország, ahol a 90-nes évek elején is tovább nőtt a munka- nélküliség, sőt még 1992-re sem jeleznek javulást az adatok. A fejlett piacgazdaságok kö­zül a japán foglalkoztatási hely­zet a legkedvezőbb. A szigetor­szágban a munkanélküliség aránya az elmúlt évtizedben 270-2,6 százalék között ingado­zott és csökkenő tendenciájú. A munkanélküliség tartama is eltérő az eges országokban. Az ENSZ EGB jelentése szerint az OECD-országok ebből a szempontból 3 csoportba oszt­hatók. Az első csoportot alkotja az USA, Kanada, Japán, Nor­végia és Svédország, ahol a majd rövid fáziskéséssel a föld­művelés. Ez utóbbi egyébként még nem közvetlen emberi fo­gyasztásra szolgált, hanem még jó ideig az állati takarmány megtermelésére. 14 000 évesek az első háziasított állatokról ta­núsító leletek, az iraki Pale- gawra barlang ún. „Zarzi-réte- gének” kutyakoponya leletei. Ez már ugrási csomópont, amely a letelepedett életformá­hoz vezet. 9 000 évesek a tö­rökországi Csatal-Hülyük kez­detleges házleletei, illetve Je­rikó ún. kerámiarétegei. Az em­ber már ismeri az égetett anya­got, a földművelést, az állatte­nyésztést, a falut. A civilizáció megjelenése A következő nagy forrdalom 5 500 évvel ezelőtt a civilizáció, vagyis az állam, a város és az írás együttes megjelenése a su- méroknál Mezopotámiában. Ehhez még hozzájön a ló házia­sítása és a kerék megjelenése ugyanitt 4 500év vei ezelőtt, va­lamint a fémművesség ugyan­ekkor (az első rézszerszámok, majd abronz). Ä görög korig nagy stagnálás következik, ám az ókori Hellász sem hoz technikai téren forra­dalmi változást, mint ahogya a rómaiak, majd a középkor sem. Igaz, az európai középkor már nem értékelhető egyetlen stag­nálásként, megjelenik a lassú fejlődés jelensége az agrárszek­torban. Az ipari forradalom Mégis az ipari forradalom a XVIII. száazdban és a XIX. század első évtizedeiben jelenti csak a következő nagy ugrást, a gőz igába fogásával. Ezzel kez­detét veszi a nagy ipari civilizá­ció, a tömegtermelés korszaka. Az ipari forradalom tehát az ötödik ilyen csomópont. A hatodikra már nem kell so­kat várni, a XIX.-XX. század fordulójának komplex techni­kai-technológiai forradalmáról van szó, az elektromos áram, a belső égésű motor, a vegyipar, a kép- és hangrögzítés, a kom­munikáció orradalmát jelentő rádió és telefon együttes megje­lenése. A hetedik torlódási sza­kasz pedig napjainkban zajlik, és az 1970-es évek elején kez­hosszú távú munkanélküliség aránya igen alacsony, s inkább az átmeneti jellegű, néhány hó­napos munkanélkülivé válás fe­nyegeti a dolgozókat. A máso­dik csoportba tartozik Ausztria, Franciaország, az NSZK, Íror­szág és az az Egyesült Király­ság. Ezekben az országokban már a hosszabb időtartamú munkanélküliség is előfordul­hat. A harmadik, s ebből a szempontból a legkedvezőtle­nebb a helyzet Belgiumban, Spanyolországban és Hollandi­ában, ahol igen sokakat fenye­get a tartós munkanélküliség veszélye is. Az OECD-országokban álta­lában szoros kapcsolat van - kü­lönösen a nők esetében - a munkaképes korú munkaválla­lók száma és a kialakuló mun­kanélküliség között. Ahol a nők nagyobb része helyezkedik el munkásként, vagy alkalmazott­ként, ott a férfiak nagyobb há­nyadának van esélye arra, hogy hosszabb-rövidebb időre elve­szítse a munkahelyét. E megál­lapítás alól is van egy sor kivé­dődött, bár technikai előzmé­nyei és fundamentumai, mint a számítógép, az űrhajózás, az atomenergia használata, az elektronika már korában létre­jöttek. Viszont a mikroelektro­nika már ennek az ugrási sza­kasznak a terméke. A háború után A tudományos-technikai for­radalom által vezérelt ugrásról van szó, amelynek kezdetét té­vesen keltezik korábbról, hiszen a II. világháború után az 1970-es évekig végbement fej­lődés csupán a XIX.-XX. szá­zad fordulójának nagy techni­kai-technológiai megújulását fejezte be, annak lezárása volt, és nem az új korszak kezdete. Egy-egy ilyen csomópont persze sokáig cseng le, utóélete van, következnek az apró töké­letesítések, illetve az uj eljárá­sok meghódítják a termelés és a mindennapi élet területeit. Az ipari forradalmig az volt a jel­lemző, hogy e szétterjedés lassú volt, illetve befejeződésével le­állt a fejlődés, a társadalmak akár évezredeken át stagnáltak. Az ipari forradalom után fel­gyorsult a szétterjedés mind térben, mind a társadalmi lét kü­lönböző szféráiban, és belépett egy erős innovációs hajtóerő, a piacgazdaság, a totálissá váló árutermelés, amely nem en­gedte a szétterjedési folyamat után stagnálásba átmenni a tár­sadalmat. Kimaradt a sztálinista régió Viszont megfigyelhető, hogy a fejlődés centrumából kimaradt egykori „szocialsita”, vagy in­kább sztálinista régió nem volt képes önálló fejlődésre, minden fejlődést indukáló impulzust kí­vülről kapott. A szovjet szputnyik 1957 ok­tóber 4-én, vagy Gagarin űrre­pülése inkább elszigetelt enk- lávé volt, semmint e társadal­mak belső sajátjának látványos manifesztálása. A szintén látványos iparosí­tás sem hozott tényleges fejlő­dést, hiszen egy XIX. századi gazdaságszerkezetet teremtett a XX. század közepére, és forrása az erőforrások iszonyú pazar­lása volt, nem pedig a technikai fejlődés. Gazdag László tel: Svédország, ahol a 80-as évek végén a munkaképes korú nők több mint 80 százaléka dol­gozott, vagy az USA, ahol az e korosztályú nők közel 68 száza­léka vállalt munkát anélkül, hogy ezzel a férfiak esélyeit rontották volna. Az infláció tekintetében is je­lentős a szóródás. Az EGB je­lentése szerint 1990-ben az inf­láció növekedése az előző év­hez képest Nyugat-Európában átlagosan 5,1 százalékos, Észak-Amerikában 5,4 százalé­kos volt. Ebben már benne van a törökországi 60,3 százalék, a görögországi 20,5 százalék és a portugáliai 13,5 százalékos inf­láció is. A kelet-európai infláció mér­téke a hazainál általában jóval nagyobb volt, időnként nagy­ságrendi különbség is mutatko­zott az egyes országok között. Ez azonban nem lehet meg­nyugtató számunkra sem, hi­szen a térség országait a gazda­ság ezer szála fűzi egymáshoz, amelyeket a KGST összeomlása sem tudott elszakítani. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen világ­színvonalú filozófiai kultúrát szeretnénk teremteni. Úgy gondoljuk, ha ez sikerülne, hasznára válhatna egész föl­drajzi régiónknak. Ehhez kí­vánunk alapítványt létrehozni. Pécs 1367-ben alakított egyetemével a nemzetközi egyetemi élet érdeklődésének középpontjába került. Nyu­gateurópai amerikai, japán sőt tajvani egyetemi filozófiai in­tézetek jelezték együttműkö­dési készségüket. Az első­rendű nyugati egyetemek ugyanis feltételezik, hogy egy hatszáz éves tradiciójú egye­temmel rangot jelent kapcso­latot teremteni. Az egyetemi filozófia a fejlett országokban kiemelt helyen áll, mint min­den tudomány és tudás alapja. Fejlett technológia és gazda­ság ugyanis csak fejlett, struk­túráit és müveit gondolkodás­sal lehetséges. A legfejlettebb ipari országokban valamennyi egyetemi szak diákjainak ke­mény filozófiai „tréningeken” kell keresztülmenniük. - A fi­lozófia kutatásában és oktatá­sában mi is a lehető legmaga­sabb színvonalat kívánjuk nyújtani, mert mint állampol­gárok mi is ezt várjuk el a ki­bontakozó új magyar gazda­ságtól és feltételezzük, hogy hosszabb távon ez utóbbi sem tud meglenni nélkülünk. Eb­ben a kontextusban kívánjuk alapítványunkat létrehozni. Az alapítvány „Philosophia Pannonica” néven a régió (Dunántúl, Magyarország, Alpok-Adria, Kelet-Európa) nemzetközi filozófiai életének fellendítésére szolgálna. Olyan tevékenységekre gon­dolunk, mint külföldi profesz- szorok tanítása a Janus Pan­nonius Tudományegyetemen, folyóiratok, könyvek beszer­zése, konferenciák szervezése, folyóirat kiadása, stb. Az ala­pítvány lehetővé tenné, hogy új filozófiai tanszékeket ala­pítsunk és jelentős külföldi professzorokat esetleg többé­ves tanítási programokra is meghívjunk. Az alapítványt pénzügyileg támogatók, minden kiadvá­nyunkban és folyóiratunkban fel lennének tüntetve. Nyugat­európai, amerikai, japán és tajvani kapcsolataink révén a támogató cégek hirdetései fo­lyóiratunkon és kiadványain­kon keresztül eljutnának ezekbe az országokba. Az ala­pítvány által finanszírozott fo­lyóiratban valamennyi európai Bár még mindig 40 centimé- temyi víz hiányzik a Velencei­tóból, ivóvízzel való feltöltésé­nek eredményeként 114 centi­méterre nőtt a vízállás, ami 14 centiméterrel magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. Eddig 714 ezer köbméter vi­zet engedtek a tóba, s ezzel a számítások szerint 2,5-3 centi­méterrel sikerült növelni a tó vízszintjét. A feltöltést várha­tóan március közepéig folytat­ják; azért csak addig, mert ak­kortól már az üdülőkörzet ellá­tására kell az ivóvízkészlet, s feltehetően el is fogy a program teljesítésére szánt 20 millió fo­rint, amelyből 12 milliót már elköltötték. A szakemberek szerint az immár évek óta tartó alacsony nyelven lehetne filozófiai cik­keket publikálni, ami annyit jelentene, hogy a folyóirat el­juthatna Európa, Amerika va­lamennyi országába és sok ázsiai országba. Középtávon gondolkozva kultúrált, sokol­dalú és cselekvőképes szak­embereket kapnának az egye­temtől, valamint civilizáltabb kognitív környezetet. Továbbá lehetőséget ad­nánk folyóiratunk utolsó olda­lán kiadványosként egy-egy intézménynek, hogy több nyelven kifejtse üzleti filozó­fiáját. Mit kell tenni az alapít­ványba való belépéshez? Egyelőre a megadott címre le­het szándéknyilatkozatot kül­deni és jelezni, hogy évente kb. milyen összeggel tudnák támogatni az alapítványt. Megfelelő számú jelentkezés után második körlevéllel for­dulunk az érdeklődőkhöz, amelyben vázoljuk az általunk javasolt filozófiai programot, az első alapítványi gyűlés he­lyét és időpontját, valamint megadjuk az alapítvány bank­számláját. Az alapítvány abban a pécsi vagy déldunántúli bankban lenne elhelyezve, amelyik vál­lalja az alapítvány kezelését. Több jelentkező pénzintézet esetén az a bank kapná meg a kezelési jogot, amelyik a leg­magasabb éves összeget aján­laná fel. Az alapítvány kezelé­sét egy kuratórium felügyelné, melynek tagjai a Janus Panno­nius Tudomány egy tem Böl- csészttudományi Kar filozófia tanszékeinek képviselői, va­lamint az alapítványt tevő vál­lalatok közül őt vállalat képvi­selője. Az öt vállalat közül egy lenne annak a banknak a képviselője, amely az alapít­ványt kezeli, további kettő az első két legnagyobb alapít- ványttevő, valamint további két tagot egyéb módszerrel (például sorsolással) választa­nánk ki. A kuratórium tagjait évente választanánk. Az ala­pítvány vezetősége éves köz­gyűlésen tájékoztatná a tagsá­got a pénz felhasználásáról. A pénzügyek az alapít­ványban résztvevők számára nyilvánosak, abba azok bár­mikor betekintést kaphatnak. Levélcím: Boros János JPTE filozófia-történeti Tanszék, Ifjúság u. 6., 7624 Pécs A borítékra kérjük feltün­tetni: „Philosophia Pannon­cia” Dr. Csizmadia Sándor Dr. Boros János vízállás még nem okozott káro­sodást a tó élővilágában, de ha a vízszint tartósan a szabályozási minimum - 140 centiméter alatt marad - romolhat a vízminőség, s előbb-utóbb veszélybe kerül­het a növényvilág is. A tó vízpótlására egyébként többféle javaslatot dolgoztak ki. Ezek közül a legfigyelemremél­tóbb egy amerikai környezetvé­delmi szakmai csoporté: szerin­tük a keletkezett szennyvizek biológiai tisztításával lehetne vízhez juttatni a dinnyési termé­szetvédelmi területet és a tó környéki halastavakat, jelentős vízkivételtől mentesítve a Ve­lencei-tavat. A javaslatokat az illetékes tárca szakemberei vizsgálják. (MTI) Munkanélküliség és infláció a világban Emelkedett a Velencei-tó vízszintje

Next

/
Thumbnails
Contents