Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-11 / 41. szám

1992. február 11., kedd uj Dunántúli napló 3 Tartalmasabb nyugdíjas-programok Beszámoló közgyűlés Pécsett (Rá)fízető vendéglátás Egyre kevésbé éri meg... Fotó: Szundi György A két rossz közül melyik előnyösebb? Vetőmag van, pénz nincs (Folytatás az 1. oldalról) a vetőmag megvásárlásához, akkor nemcsak az idei termést, hanem (a vetőmagtermelő üze­mek tönkremenetelével) az el­következő évek termelési alap­jait is veszély fenyegeti.-Nem elég, ha csak a kor­szakos jelentőségű változá­sokra, a vagyonnevesítésekre, a privatizációra, az átalakulá­sokra fordítjuk a figyelmünket - jegyezte meg dr. Nagy Ferenc. - Oda kell figyelnünk a mára, az előttünk álló hónapokra is, különben igen komoly nehézsé­gek elé nézhetünk. Mint az igazgató elmondta, mindenképpen szerették volna elkerülni azt az esetleges vádat, hogy a vetőmaghiány akadá­lyozná az életképes kisüzemek működését, vagy a nagyüzemek gazdálkodásának folyamatos­ságát. Ezért a lehető legjobb el­látásra törekedtek (az említette­ken kívül a kis csomagolású, lakossági vetőmagellátásban is), és a kereslet élénkítése cél­jából szűkebbre vették az árré­süket. Ennek ellenére megdöb­benéssel tapasztalták, hogy csak tavaszi árpából futott be hozzá­juk számottevő rendelés.-Zabból csupán egytizedét, kukoricából alig az egynegye­dét igényelték a tavalyinak, s ami a legmeglepőbb: a megszo­kott 300-400 tonnás lucemamag rendelés helyett idén csupán 0,2 tonnára futott be rendelés. A magyarázat - persze meglehető­sen egyszerű: A növényter­mesztők nagy része azt sem tudja, hogy mit érdemes, mit szabad elvetni, s ha lenne is tip- pük, hát nincs a vásárlásra pénz. Áthidaló megoldásként gya­korta saját - nem magas szapo­rítási fokú - vetőmag kiszórását tervezik, amelytől már eleve kevesebb hozamot remélhetnek. A konzervipari célra termesztett borsó vetőmagjára például azért nincs igény, mert a konzervgyá­rak privatizációja miatt egye­lőre nem tudják a cégvezetők, hogy lesz-e piaca a borsónak, hogy milyen profillal akarnak előállni az új tulajdonosok. Lapunk azon kérdésére, hogy a jelenlegi piaci helyzet két- vállra fektetheti-e a Kaposma- got, az ügyvezető kertelés nél­kül válaszolt. „Ennek megvan az esélye.” Kifejtette, hogy bár korrekt partnerek, de nagyvona­lúságra, fizetés, árúellenérték biztosítása nélküli vetőmagszál­lításokra nincsen pénzügyi lehe­tőségük. Vagy a nyakukon ma­rad tehát az egy milliárd forint értékű termény, vagy pedig a finanszírozási lehetőségek megnyílásával mégiscsak „megmozdul” a piac. Balog N. A legteljesebb egyetértést és legnagyobb tapsot ezúttal is azok az álláspontok, vélemé­nyek váltották ki, amelyek a nyugdíjak magasabb összegű, emelését szorgalmazták. Ugyanakkor más bejelentések elhangzásakor is érzékelhető volt a teremben az azonos, egy­ben tetszést jelentő vélemény. Elsősorban a saját kezdemé­nyezésű, bevált, illetve az idei esztendőre tervezett progra­moknál tapasztalhattuk ezt a Nyugdíjasok Pécsi Egyesületé­nek közgyűlésén. Az utóbbiak sorába tartozik a szombat vasárnapi kirándulások rendszersítése, a belvárosi klub A József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány pályázatot hirdet 1992-ben ötvenmillió fo­rint odaítélésére a következő feltételekkel: 1. / Pályázhatnak azok a ma­gyarországi természetes és jogi személyek, akik vagy amelyek szociális tevékenységet folytat­nak, illetve ilyet kezdeni kíván­nak. Az Alapítvány a hazai tár­sadalom legkiszolgáltatottabb rétegeinek életfeltétlein kíván ily módon segíteni. 2. / A szakkuratórium a pá­lyázható összeget nem kívánja segélyként kiosztani, nem tudja támogatni a profitorientált szer­vezetek, valamint az önkor­mányzatok közvetlen pályáza­tát. kialakítása, a jogi tanácsadás, amit tavaly csaknem ezren vet­tek igénybe. Az egyesület be­számoló és egyben vezetőség­választó közgyűlését tegnap Pé­csett, az Ifjúsági Házban tartot­ták. Mint Bleyer Jenő elnök el­mondta tavaly lényegesen nőtt a taglétszámuk, most már 8000- ren vannak. Szorosabbá vált a kapcsola­tuk az önkormányzattal, amely­től - a megyei közgyűléshez ha­sonlóan - 50 000 forint támoga­tást kaptak. Az országos szövet­ségtől kapott pénz, illetve a tag- díjbevétel tette lehetővé többek között a kirándulásaik megszer­3. / Az elbírálás során a pá­lyázónak más alapítványoktól, intézményektől kapott támoga­tását a szakkuratórium a dönté­sénél figyelembe veszi. 4. / A pályázatnak tartalmaz­nia kell: a. / A pályázó nevét, címét, te- lefon/telefaxszámát, továbbá azt a bankszámlaszámot, amelyre a megítélt összeget kéri, valamint a bejegyzési ok­irat számát. b. / Rövid indoklást. c. / A támogatandó tevékeny­ség költségigényét, a pályázó saját erőforrásait, valamint az igényelt összeg felhasználásáról részletes tervet. d. / Ha a pályázó más alapít­ványnál, intézménynél pályáza­vezését, illetve a nehéz helyzet­ben lévő társaik segítését, aján­dékozását. A vitában új hangnak számí­tott az a vélemény amely szerint meg kell találniuk a saját vállal­kozási lehetőségeiket, ame­lyekkel rendszeresen tudnák egymást támogatni. Módosították az alapszabá­lyukat, amely szerint a jövőben önkéntesen, társult tagként szí­vesen látnak soraikban önálló nyugdíjas szervezeteket. A cél, hogy minél többen sorakozza­nak föl közös érdekeik képvise­lete mögött. Az egyesület el­nöke ismét Bleyer Jenő lett. __ Török Éva tot vagy kérelmet nyújtott be, annak pontos megnevezését, címét és az eddig odaítélt ösz- szeget. 5. / A pályázatot 3 példány­ban - lehetőleg az alapítvány ál­tal összeállított űrlapon - a Jó­zsef Attila Kulturális és Szociá­lis Alapítvány címére kérjük el­juttatni. 6. / A pályázatok benyújtásá­nak határideje: 1992. március 31. Az Alapítvány postacíme: 1300 Budapest 3., Pf. 227. A késve beérkezett pályázatokat a Szakkuratórium nem tudje elbí­rálni. A pályázati űrlap igényel­hető és további felvilágosítás kérhető a 1-732-486-os telefon/ telefaxszámon, illetve az Ala­pítvány címén. Pécsi rokkantnyugdíjas olva­sónk egyetlen biztos jövedelem kiegészítése, a fizető vendéglá­tás is kérdésessé vált az új ren­delkezéssel. Választania kell: a bevételeinek már csak 10 %-át tudhatja be rezsiként, vagy áttér a tételes költségelszámolásra. " Melyik mellett döntsék?- kér­dezi- Bármelyikre voksolok is, így, vagy úgy, de ráfizetek." Aggályait a Mecsek Touristnál és a többi, a régiónkban fizető vendéglátással is foglalkozó idegenforgalmi cégnél is oszt­ják. Érdemes még az idegenfor­galmi idény előtt számbavenni az ország legnagyobb befoga­dóképességű állandó és alkalmi szállodájának, a fizető vendég­látásnak a fenttartási, üzemelte­tési és érdekeltségi ellentmon­dásait. Már csak azért is, ne­hogy kitegyék mindegyikre a táblát: „Ráfizetés miatt zárva". Hogy a fizető vendéglátással foglalkozók a felkínált két lehe­tőség, mint két rossz közül me­lyiket válasszák? Fogas kérdés. Ha ugyanis eldöntik,hogy a fi­zetővendéglátásból származó jövedelem 10 %-át kitevő részt tudhatják be rezsiként és a ma­radó 90 %-kal növekszik az adóalapjuk, biztosan nem jár­nak jól. Azt kár is említem, hogy alig néhány éve az ugyan­ilyen szolgáltatást nyújtók a be­vételeik 60, aztán már csak 40, az elmúlt két évben még 30 %-át tudhatták le eleve a fenttartási és működési költsé­geik ellentételeként adómente­sen. Ez az idei 10%, félő, a (rá)fizető vendéglátást eredmé­nyezi. Hogy miért? Mert az utóbbi években a csillagos ege­kig emelkedtek a víz, az energia és az egyéb (takarítószerek, szemétszállítás stb.) árak, nem beszélve a festetés és a szinten- tartás költségeiről. Tehát a be­vételek engedélyezetten adó­mentes egytizednyi része e célra édeskevés. Aki ezt a formulát választja, az futhat a pénze után. A fizetővendéglátást a megélhe­tésükért kényszerből vállalók (kisnyugdíjasok stb.) többsége járatlan az adminisztráció út­vesztőiben, avagy annyira fél­nek a temérdek papírmunkától, hogy az idegenforgalmi cégek szerint is kénytelenek ezt a megoldást választani. így aztán csökken az érdekeltségük . .. A másik út is kevésbé jár­ható, mert túlontúl sok útvesztőt rejt. Igaz ugyan, hogy tételesen elszámolhatók a költségek, de melyek, milyen mértékben, ho­gyan? Mert a tételes felsorolás­ból eleve száműzetett a teljes­ség igénye, így meg a „ha aka­rom igen, ha akarom nem" utó­lagos megítéléstől joggal tart­hatnak a háziurak. Vagy alkal­mazzanak a paragrafus-tenger­ben úszni kiválóan tudó adóta­nácsadót, netán könyvelőt? Mi­ből? És mi a garancia, hogy utó­lag nem kérdőjelezi meg az adóhatóság mondjuk a hűtő- szekrény (színes tv, rádió, va­saló stb.) javítási költségét, ne­tán az új megvásárlását a tönk­rement helyébe? Kérdezik is, megnyugtatásukra miért nem adnak ki ilyen listát? Közhely: a jogszabályok arra valók, hogy azokat kijátsszák. És, ha azok betartásával a be­csületes ember nem tud meg­élni? Marad, a fekete-vállalko­zás, a lebukás lehetősége. Még jó, hogy a falusi turizmus évi 300 ezer forintig nem adóköte­les. Ez ugyan sovány vigasz azoknak, akik a fizető vendéglá­tásból kénytelenek megélni, il­letve az így szerzett forintokkal kipótolni az amúgy is egyre ke­vesebbet érő bérüket. Murányi László A jászberényi Elektrolux Hűtőgyár - az egykori Lehel - állatkertjében gólyatelelőt létesített. A mezőgazdasági munkák során megsérült, beteg, ittrekedt madarakat a mesterséges tó szomszéd­ságában kialakított telelőben gondozzák. MTI-Fotó: H. Szabó Sándor József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány Pályázat ötvenmillió forintra Elképzelhető-e a fiatalok „narancsuralma ”? Akkoriban 1988-at mutatott a naptár, és valami Fiatal De­mokraták Szövetségének kép­viseletében bizonyos Deutsch Tamás vállalt nyilvános vitát Nagy Imrével, a KISZ KB ak­kori első titkárával Orfűn, az egyetemisták és főiskolások országos találkozóján. Háro­mezer ember a helyszínen, a többség szimpátiája természe­tesen az ellenzéké. A hidegedő, inkább ágybabújásra kárhoz­tató idő ellenére is kitartó kö­zönség. Nagy Imre visszahú­zódó érvelései, Deutsch Tamás akkoriban még kirohanásnak nevezhető ellenérvei. No és a hangulat, a tapsokkal fűszere­zett hatalomellenesség. La­punkban hosszabb tudósítás je­lent meg a FIDESZ ezen nagy- rendezvényéről, elsők között írtunk a szervezet létéről poli­tikai napilapban. Leírtam, nem feltétlen csak ellenzéki léte miatt volt nép­szerűbb Deutsch, mint ahogy azóta nem feltétlenül azért szűnt meg a KISZ, mert az ál­lampárt ifjúsági szervezet volt. És nem azért népszerű most a FIDESZ, mert később a válasz­tásokon sikeres győzelmet ara­tott. És lám, ma negyedik kong­resszusán már arról beszél a FIDESZ, hogy az ország egyik legnépszerűbb pártja, hogy kormányképes lehet bármikor, hogy tagja lesz a Liberális In- temacionálénak, hogy gyakor­latilag már-már neki udvarol­nak az együttműködési lehető­ségért. Valamennyiünkben fel­vetődhet, mi lehet a népszerű­ség és a remélhetőleg csupán ebből fakadó önbizalom oka a FIDESZ berkein belül. Feltét­lenül meg kell említeni ez eset­ben, hogy forduló világunkban a FIDESZ újra ellenzéki sze­repkörbe kényszerült. Akkor is fontos népszerűsítő tényezőnek látszik ma ez a tény, ha hozzá­tesszük. 22 parlamenti képvise­lőjük van, ám mégiscsak ki­sebbségként szavaznak az Or­szággyűlésben. A FIDESZ vezetői szerint, akik utólag értékelve kam­pánynyitónak, a következő vá­lasztások első jelentős lépésé­nek szánták a kongresszust, kormányképes alternatívájuk is van. Megpróbálták megmagya­rázni véleményüket. Kinyilvá­nították, hogy nem generációs párt az övék, hozzátették: nem­zetközi kapcsolataik is kivá­lóak, ajánlást tettek a korhatár eltörlésére is. Más oldalról pe­dig élesen támadták a kormány politikáját, és a pécsi kongresz- szuson szekcióüléseiket a je­lenlegi minisztériumok felállá­sának megfelelően állították össze. Országos választmá­nyukba nyolc képviselőjüknek szavazott bizalmat a küldöttek túlnyomó többsége. A legkülönbözőbb, sokak számára hangzatosnak minő­síthető propagandafogásokkal próbálták nyilvánvalóvá tenni, hogy a jövőben többet kíván­nak foglalkozni az egyházpoli­tikával, a határon túl élő ma­gyarok problémáival is. Nem­zetközi kapcsolataik szélese­dése pedig éppen közvetett uta­lás lehetett arra, hogy az újabb választások idején, talán már a korábbi időszakban is mely pártokai kívánnak esetleg együttműködni. Ugyanakkor persze, nem el­hanyagolható adu a FIDESZ kezében a legkülönbözőbb he­lyi önkormányzatok vezető tisztségeiben elfoglalt előkelő százalékos arány sem. Mind­ezek ismeretében látszik talán leginkább jogosnak a párt to­vább növekvő önbizalma. Az önbizalom, amely egy párt esetében mindigis jelent­heti vezetői elismerését. Az önbizalom, amely azért nem mindig feledtetheti a 13 ezres tagság javarészének passzivitá­sát, mint ahogy nem ellenkez­het a kívülállóknak a párt meg­hirdetett programjai által kínált szimpátiájával sem. A pécsi kongresszust nehéz értékelni. Egy hosszú úton a kongresszus mindig csak egy lépcső, sok esetben volt már arra is példa, hogy egy lépcsőt jelentősebbnek ítéltek, mint magát az utat, és orraestek az érdekeltek. A pécsi kongresszusnak számomra három jelentős poli­tikai momentuma volt. Minde­nekelőtt a csatlakozási kérelem a Liberális Internacionáléhoz és az ehhez fűződő ideológiai következetesség lehetősége, másrészt a küldöttek bizalma saját pártjuk országgyűlési képviselőiben és más vezetői­ben. Harmadrészt pedig az Or­bán Viktor nyitóbeszédében is hangsúlyozott tény, mely sze­rint a FIDESZ továbbra sem tart senkit ellenségének, meg­felelő párbeszédre törekszik minden politikai erővel. A FIDESZ, mint a parla­menti demokráciákban mű­ködő politikai egységek több­sége, választási párt. A soros választásokra készül, ha be­vallja, ha nem. A pécsi kong­resszuson már felvetődött a „Narancsuralom”, a kormány­zóképesség lehetősége. Az idő múlik. Bozsik László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents