Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-10 / 40. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. február 10., hétfő Mennyit hoz a postás? Bevezetés a nyugdíjszámítás rejtelmeibe Új DN-autóteszt Daihatsu Applause l,6Xi Aki elér egy bizonyos életkort, annak vonata elkerülhetetlenül befut arra az állomásra, ahol át kell szállnia egy másikra, amely már a végállomásig közlekedik .... Az, hogy ezt ki, miként éli meg, vérmérséklet kérdése. Az azonban mindenkit egyformán érdekel és érint, hogy az életfogytiglan tartó járandóságának mekkora lesz az induló összege. Számítgatja is, aki teheti: ugyan mennyire számíthat majd? A nyugdíj alapjául szolgáló összeg meghatározásának módját a törvény paragrafusai igen alapos körültekintéssel határozzák meg. Olyannyira, hogy ember legyen a talpán, aki ennek tanulmányozása után eredményre jut. Ideje lenne tehát, hogy a még pártállam alkotta törvényt a ma jogalkotói, ne csak a nyugdíjasokra nézve különösen durva méltánytalanságaitól szabadítsák meg, hanem mindenki számára érthető formába is öntsék. Minthogy ezzel vámunk kell még, fölvilágosításért a pécsi Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatójához, dr. Temesvári Tiborhoz fordultunk, aki készségesen sietett segítségünkre, így a vonatkozó rendelkezések rejtelmes szigetvilágát szakértője, Dezső Ferenc csoportvezető, „idegenvezetésével” járhatjuk be. A rendelkezések Idézzük tájékoztatójukat: „Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál két tényezőt kell figyelembe venni, mégpedig a szolgálati időt (munkában töltött idő) és a havi átlagkeresetet, ezekből alakul ki a nyugellátás összege. A leggyakoribb és legegyszerűbb alapeset, amikor a nyugdíjazást megelőző keresetek alapján történik a havi átlagkeresel meghatározása, mégpedig a jelenleg hatályos rendelkezés szerint a nyugdíjazás évében (töredékév) valamint az azt közvetlenül megelőző öt évből a nyugdíjasra nézve legkedvezőbb három naptári év kereseti adataiból. A figyelembe vehető 5 évből, 1988. január 1-től, már a bruttó kereseti adatok szerepelnek. A nyugellátás önmagában adómentes, így kézenfekvő, hogy csak az adóval csökkentett keresetekkel számolhatunk. Ez a nettósítás. A nettósításnál a - minden évben meghatározott adósávoknak megfelelő (képzett) adóval kell csökkenteni a bruttó kereseti adatokat. Fentiekből kitűnik, hogy a nyugdíjjárulék összege nem csökkentó' tényező. A munkafolyamat elvégzése után kerülhet sor az 5 naptári évből a legkedvezőbb 3 naptári év kiválasztására, ami egy 11 variációs matematikai művelet, és minden esetben az igénylőre legkedvezőbb variáns lesz a nyugellátás alapja. Amennyiben az így kiszámított összeg meghaladja a 12 000 Ft-ot, akkor a magas nyugellátások kialakulásának elkerülése céljából életbe lép a degresszi- vitás. Ez a fogalom azt jelenti, hogy 12 000 Ft fölé eső 2000 Ft 80 százaléka, következő 2000 Ft 70 százaléka, majd 14 000 Ft-nak 60 százaléka (felsorolás folytatódik az 5 százalékig) vehető csak figyelembe a havi átlagkeresetnél. Az így kapott összeg az a havi átlag, ami a nyugellátás alapját képezi. A szolgálati idő nagysága határozza meg, hogy a kiszámított havi átlag hány százaléka lesz a nyugdíj. Húsz év szolgálati időnél 53 százalék, ennél több szolgálati idő esetén ez növekszik 25 évig bezárólag évente 2-2 százalékkal, 26-tól 32-ig évi 1-1 százalékkal, majd 33-42 év eléréséig 0,5 százalékkal, így jön ki 42 évnél a maximum 75 százalék. Azt a személyt, aki korhatár betöltését követően a nyugdíj igénybevétele nélkül napi teljes munkaidőben 1990. december 31-ig tovább dolgozott fizikai munkakörben és a jogszabály által felsorolt nem fizikai egészségügyi és pedagógus munkakörben, ösztönző nyugdíjpótlék illeti meg. Az ösztönző nyugdíjpótlék az erre jogosító időtől függően a nyugellátás bizonyos százaléka, ilyen esetben nem lehet a nyugellátás összege több, mint az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset.” Például E szakszerű tájékoztató után nézzük, végül is miként számíthatja ki a kiváncsi jelölt nyugdíja várható összegét. Az ördög itt is a részletekben rejtőzik, ezeket elkerüljük hát. Igaz, ennek ára a pontatlanság lesz, de ez - a szokásos keresetek határain belül - nem haladja meg a néhány százalékot. Amint az a szakmai tájékoztatóból kitűnt a három legjobb év adataiból kell kiindulnunk. Számításunkhoz két adatra lesz szükségünk. Egyfelől azoknak a jövedelmeknek az összegére, amelyet kézhez kaptunk; másfelől a nyugdíjjárulék címén levont összegekre. Mindkettő nyomom következő a fizetési jegyzékekből. Nézzük ezt a gyakorlatban egy számpélda segítségével. Tételezzük föl, hogy a példabeli nyugdíjasunk 3 évi ténylegesen felvett összjövedelme 432 000 Ft volt. Ezen időre a nyugdíjjárulék összege 55 174 Ft-ot tett ki. E két tétel összege: 487 174 Ft. Az ebből számított havi átlag (487 174:36) 13 533 Ft. Ezt kell csökkentenünk a szakmai ismertetőben jelzett mértékben. így a 12 000 Ft feletti 1533 Ft-nak a 80 százaléka vehető figyelembe. Ez 1226 Ft. A kettő összege tehát: 13 226 Ft. (Szakszerű, pontos számításnál ez az összeg mintegy 200 Ft-al lenne kevesebb!) További csökkentés ü. szolgálati idő függvényében kell végrehajtanunk. Tegyük föl, hogy esetünkben 32 év jön számításba. Ez azt jelenti, hogy a számított összeg 70 százaléka, azaz 9258 Ft lesz a nyugdíj - jó közelítéssel. Kihez fordulhatunk? A számítást nem csak kíváncsiságból érdemes elvégezni. Előfordulhat ugyanis, hogy hiányos jövedelmi adatok jutnak el az igazgatósághoz. Például lemaradt egy-egy jutalom és így tovább. Ennek hiánya a Társadalombiztosítási Igazgatóság határozatából nem derül ki. Jelentősebb eltérésnél tehát fényt kell deríteni a hiba okára. Ezt annál is inkább érdemes megtenni, mivel a nyugdíj életfogytiglan tartó járandóság és a kis eltérés is jelentős összegre növekszik az évek során. Tudni érdemes még a következőket: a nyugellátás összegének megállapítási időszükséglete általában 1 hónap lehet. Tovább 1-2 hónapot vehet igénybe, amíg a nyugdíjat fizetni kezdik. A nyugdíj elbírálásának idejére az igazgatóság (7645 Pécs, Nagy Lajos király útja 3.) előleg jelleggel pénzbeli segítséget nyújt indokolt esetben - akár többször is. A saját anyagába egyébként mindenkinek joga van betekinteni, de annak pontosságát az igazgatóság szúrópróbaszerűen ellenőrzi is. Búsbarna László A japán autógyárak egyre erőszakosabban követelnek helyet maguknak a magyar piacon is, így egyáltalán nem meglepő, hogy mind több távol-keleti kocsi fut útjainkon. Az osakai Daihatsu cég az elsők között érkezett, s amivel igazán felhívta magára a figyelmet, olyan autókat kínál „napi áron”, amelyek alapfelszereltsége jóval meghaladja a többiét. Ennek az üzlet- politikának egyik reprezentánsa a Daihatsu Applause l,6Xi modell, amelyet a PrimPress közvetítésével a gyár magyarországi vezérképviselete adott tesztelésre szerkesztőségünknek. Ez az első látásra semmi különöset nem sejtető jármű - manapság divatos lekerekített forma, sportosan hátrafelé ívelő szélvédő, megemelt farrész - igazából fel sem tűnik a hazai autóforgatagban. Sem méretei, sem alakja nem sejteti, hogy a szerény, de esztétikus külső egy rendkívül jó, imponáló tulajdonságokkal rendelkező kocsit takar. Ez a középkategóriájú limuzin egyesíti magában a dinamizmust, a kényelmet, a biztonságot. Az 1589 köbcentiméteres, négyhengeres, 16 szelepes, 105 lóerős motor igazán fürgén mozgatja a 925 kilogramm önsúlyú kocsit, 100 kilométeres sebességre például tíz másodperc körül gyorsul. S ahogy nagyobb sebességnél viselkedik! Szinte együtt él az úttal, éles kanyarokban nem sodródik, nem csúszkál, a kétkörös hidraulikus fékrendszer olyan pompásan működik, hogy bár nem ASB-vel szerelik az Applause-t, az embernek az az érzése, mintha blokkolásgátló is segítene a lassításban. Az ötsebes- séges váltót finoman, lágyan lehet kezelni, a fogaskerekeket olyan ügyesen szerelték, hogy szinte teljesen kizárt az esetleges rossz kapcsolás. A menettulajdonságok közül ki kell emelni a kocsi rendkívül jó fordulékonyságát, amit elsősorban a városi autózásnál, a szűk parkolókba való beállásnál értékel igazán az ember. Szinte helyben képes megfordulni - a minimális fordulási sugár 4,7 méter(!) -, ami igazán nem mindennapi teljesítmény egy 4260 milliméter hosszúságú járműtől. S ha ehhez hozzátesz- szük, hogy a háromküllős kormánykereket egy ujjal lehet forgatni - szervo-rendszerű -, akkor azt hiszem, nem túlzás azt állítani, ezzel a Daihatsuval gyerekjáték a manőverezés. Persze, városon kívül is jól érzi magát a kocsi, igazándiból az a legnehezebb feladat, hogy a vezető ésszerű sebességet válasszon, mert a lehetőség nagyon tág. Manapság már egyáltalán nem meglepő, ha egy nagyteljesítményű jármű nem benzinfaló, de hogy igazán dinamikus autózás mellett átlagban 7,9 liter ólommentes üzemanyagot egyen százon, az tényleg nem semmi. Kétségem sincs afelől, hogy a gyári adatokban - 90 kilométeres sebességnél 5,3 liter, 120-nál 7,2 és városban 8,5 - nincsen tupirozás. Ami autó belsejét illeti, az embernek csettínteni van kedve, hozzátéve, ez igen! Hallatlanul kényelmes vezetőnek, utasoknak egyaránt, s nem csak a meglepően tágas hely miatt, hanem mert az alaptípust is olyan extrákkal szerelték fel, amiket néhány éve még csak amerikai luxuskocsikban láthattunk - filmeken. így az állítható kormányt, az elektronikusan működtethető visszapillantó tükröket, ablakokat, központi ajtózárat. .. Talán felesleges is arról szólni, hogy milyen pompás vezetni az Applause-t, hogy minden nagyszerűen kézre áll, minden van, aminek lennie kell, sőt! Fény és hang figyelmeztet, ha bármelyik ajtót nyitva vagy a világítást bekapcsolva felejtik, de a műszerfalról leolvasható, hogy kell-e utántölteni a fékfolyadékot, az olajat, megfelelő állapotban van-e az akkumulátor ... Az biztos, akinek van majd 1,2 millió forintja erre az autóra, ezért a pénzért egy pompás, az átlagot jóval meghaladó felszereltségű és műszerezett- ségű személygépkocsihoz jut. Roszprim Nándor Új szabályok a veszélyes hulladékok elhelyezésére Amiről a képviselők is vitatkoznak Országgyűlési biztos Jogalkotói munkájának jelentős állomásához érkezik az országgyűlés: várhatóan jövő heti ülésén napirendre tűzi az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlési biztosi jog- intézmény - amelynek első külföldi alteregója, az Ombudsmann már 1809-ben megszületett a svéd alkotmányban - alapvető célja az államhatalom ellenőrzése, az állampolgár hatékony védelmének biztosítása. A közigazgatás hatáskörének erőteljes növekedése ugyanis az állampolgári jogok fokozott védelmét igényli, s ehhez az úgynevezett „rendes” jogorvoslat eszközei esetenként nem elégségesek. A törvényjavaslat az om- budsmann feladatairól szólva azt az alkotmányban már megfogalmazott passzust idézi, amely szerint az országgyűlési biztos az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Az előterjesztés kimondja, hogy a biztost - csakúgy, mint általános helyettesét - az Országgyűlés választja meg. Megválasztható minten egyetemi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki a jogszabályban rögzített - részben a szakmai felkészültségre, részben az általános emberi alkalmasságra vonatkozó - feltételeknek megfelel. A köztársasági elnök tesz javaslatot a biztos személyére, akit a választás előtt a parlament alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága meghallgat. A testületnek véleményezési joga van, vétójoga nincs. Az ombudsmann megválasztásához kétharmados szavazattöbbség szükséges. Az országgyűlési biztos megbízatása hat évre szól, s ez idő alatt más állami, társadalmi és politikai tisztséget nem vállalhat, más kereső foglalkozást nem folytathat. Nem folytathat politikai tevékenységet sem, nem tehet politikai nyilatkozatot. S mivel tisztsége kiemelt közjogi funkció, megválasztásától, illetve megbízatása megszűnésétől számított harminc napon belül az Országgyűlés elnökénél köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A törvénytervezet részletesen foglalkozik az országgyűlési biztos eljárásának és intézkedésének szabályaival. Egyebek közt kimondja, hogy az ombudsmannhoz bárki fordulhat, aki úgy ítéli meg: valamelyik hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, intézkedése, illetve annak elmulasztása sérti vagy közvetlenül veszélyezteti alkotmányos jogait. A megkeresés előfeltétele azonban, hogy előzőleg már az egyéb jogorvoslati lehetőségekkel élve megpróbálta ügyét elintézni. Azt is kimondja a törvényjavaslat, hogy az ombudsmann a hozzá benyújtott valamennyi beadványt köteles megvizsgálni, de a vizsgálat lehetősége csak a vonatkozó törvény hatályba lépését követően indult eljárásokra terjed ki. Ellenőrzést csak olyan ügyekben folytathat, amelyek jogerősen befejezettek; bíróság eljárásával kapcsolatban pedig csak irat-betekintési jog illeti meg. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa - visszásságok feltárása esetén - a fennálló helyzetet érdemben módosító intézkedés megtételére nem jogosult, a változtatásra ajánlást tehet a visszásságot előidéző szerv felügyeleti szervének - mondja a jogszabály- tervezet, s hozzáteszi: fellépésének személyes tekintélye és a nyilvánosság ad kellő nyoma- tékot. Szigorúbb szabályok vonatkoznak a veszélyes hulladékok elhelyezésére a néhány napja érvényes 27/1992-es kormány- rendelet értelmében. A korábbi szabályozást módosítva a rendelet szerint a termelők minden veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenységükről kötelesek anyagmérleget készíteni. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység megkezdését követő 60 napon belül a felhalmozott, illetőleg kezelt veszélyes hulladékokról alapbejelentést, majd a tárgyévet követő év március 31-ig, évente részletes változásjelentést kell tenni. A bejelentett adatok változásáról a termelők 8 napon belül kötelesek értesíteni a környezetvédelmi hatóságot. A termelőknek meghatározott tartalmú nyilvántartást is vezetniük kell. A tárolásra, felhasználásra, átvételre, kiszállításra vonatkozó adatokat azonnal be kell jegyezni, a nyilvántartás nem selejtezhető. 1993. január 1-től - ameny- nyiben a különféle hatóságok ennél rövidebb időt nem állapítanak meg - csak egy év alatt keletkező veszélyes hulladék- mennyiség tárolható az üzemi gyűjtőhelyeken. A termelő feladata a tulajdonában lévő veszélyes hulladék környezetkárosítást kizáró módon történő ártalmatlanítása vagy hasznosítása. Ha ez nem megoldható, a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett átmeneti tárolóban kell elhelyezni a veszélyes hulladékot. Meddig élhetünk? Amerikai orvosok és számítógépesek kifejlesztettek egy komputerprogramot, mely szinte 100 százalékos valószínűséggel előre jelzi a betegek túlélési esélyeit. Az orvosok betáplálják betegük állapotának 27 legjellemzőbb adatát. Ezeket a gép egybeveti a korábbi kóresetekről a memóriájában szereplő 18 ezer adattal. Ennek alapján a komputer jelzi, hogy a hasonló eseteket alapul véve hány százalék a kezelés kockázata.
