Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-09 / 39. szám
Ef Zámbó: Pécs után Kaposváron Géppisztoly a tűsarkú cipőben A perselybe be kellett dobni egy kétforintost és mindenki belenézhetett a távcsőbe, hogy szemrevételezze fenn, a platán lombjai közt elhelyzett Ef Zámbó-festményt. Szentendrén, talán 1974 őszén? Ef Zámbó István képzőművész most egy géppisztolyt varázsolt elő cilinderéből, a Narancs Fesztivál Pécsi Galériában rendezett bemutatóján.- Nem géppisztoly, hanem egy cipő, sarkán a gumival. A lakásban kallódott. — Meg vannak még a veknikbe szerelt ajtókilincsek, az ekevasakkal felszerelt írógép — a betűvetőgép? Az átlátszó plekszi-zárba sajtolt alsókar? Az udvarotokon eszkábáltál egy óriási papírdobozt — mosógépdobozt? - abba vonultál vissza a világ elől -festeni. . .- Olyan dologra is emlékszel, amit én már rég elfelejtettem. Persze azóta, mióta 1976-ban alaptag lettem, sok minden történt, a Vajda Lajos Stúdiónak kialakult a kapcsolata a Mező- szemereiekkel, a Helyettes Szomjazókkal, 1983-ban Svédországban a Kristóf Galéria meghívására ösztöndíjasként dolgoztam. Tavaly volt életműkiállításom Székesfehérváron, szombaton délután pedig Kaposváron a Somogy Megyei Múzeumban nyílik tárlatom.- Azóta is ugyanazt csinálod, amit elkezdtél? Nagyjából igen. A Dadából, a szürrealizmusból jöttünk és maradtunk is ott sokan.- Meg tudsz élni a festészetből?- Az Artéria Galéria ugyan a miénk, de elég nagy árréssel adják el a képeinket. Nem keresek annyit, hogy fölvessen a pénz.- Mindehhez mindig hozzátartozott a zene . . .- A Bizottság Zenekar 1985-ben bomlott föl. Most van a Happy Dead Band. Lemezünk, a „Himalája” egy stockholmi cég, a Prima Miljö AB támogatásával jelent meg. Nem akármilyen csapat: többségük Pege-tanítvány. Dobosunk Molnár Gabi, és Czerovszki Henriett énekel. Ja és ef Zámbó a billentyűnél... Bóka Róbert Mumpsz-járvány Nem elég az influenza, egy másik, a mumpsz-járvány sem akar Baranyában vissza vonulni. Az ősz végén kezdődött járvány az ország más területein szűnőben van, megyénkben viszont még mindig növekszik a megbetegedések száma. A vírus okozta betegség jellemző tünete a fül előtti tájék megduzzadása, érzékenysége és a láz. Esetleges szövődményei közül legkomolyabb az agyhártyagyulladás, amely többnyire jóindulatú, nem marad vissza utána tartós károsodás. Serdülő fiúknál, férfiaknál heregyulladással, lányoknál petefészek gyulladással szövődhet. A cseppfertőzéssel terjedő fültőmirigy gyulladásban az elmúlt év végéig 1846-an betegedtek meg Baranya megyében. Az év elejétől ezi- dáig több, mint 500 új megbetegedést jeleztek az orvosok az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak. Ezek a számok egy átlag évhez hasonlítva 15-18-szor több fültőmirigy gyulladás megbetegedést jelentenek. A betegek többsége gyermek. Az eddigi korosztályok védtelenek a betegséggel szemben, ugyanis a mumpsz elleni védőoltást tavaly rendszeresítették hazánkban. Azóta a 15 hónapos gyerekek ugyanúgy megkapják, mint a többi védőoltást. T. É. Egy-egy bélyegalbum valóságos történelmet idéz Fotó: Proksza László Fontos bélyegújdonságok Melyik a legértékesebb darab? Megmutatom a bélyeggyűjteményemet! No, ne tessék rosszra gondolni! A korábban esetleg csupán randevúkra okot adó színes program a jövőben módot adhat a gyűjtőknek is arra, hogy meggondolják, mit is tesznek. Változások következtében több új információval szolgálhatunk. Jónéhány postahivatalban közvetlenül is megszerezhetik a bélyeggyűjtő körök az adott újdonságokat. 1992-ben II alkalommal jelenik meg a világszerte híres magyar bélyegek legújabbika. Blokkok és sorozatok látnak napvilágot elsősorban az adott hónap aktuális eseményeihez kötődően, ugyanakkor megszűnik ezévtől a gyűjtők körében közkedvelt, úgynevezett vágott bélyeg. Pillanatnyilag nincs még végleges döntés arról, hogy a megszűnt és éppen alakuló országokból érkező levelek bérmentesítése miként oldódik meg, mondta egyebek mellett Gazda Ferenc, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője. Annyi viszont bizonyos, hogy elfogadják a bérmentesítésnek megfelelő régi bélyegeket is. Magyarországon pedig ráragaszthatják a forint bevezetése óta kiadott bármely bélyeget a borítékra. ( Azt márcsak én kérdem, hogy a korábbi húsz fillért érő bélyegekhez mekkora borítékra lenne szükség a minap 15 forintnyira nőtt tarifához?) Mindenesetre továbbra is vannak megrögzött gyűjtők, akiknek ajánlhatjuk a Magyar Bélyegkincstár elnevezésű ki- adcvány legújabb számát. Ebben és a katalógusban oly bélyegek is felfedezhetők, melyeknek értéke jóval magasabb, mint ami árként szerepel rajtuk. Érdekesség, hogy információink szerint a legértékesebb magyar bélyegek, legalábbis a ráírt értékhez viszonyítva egy, 1956-ban kiadott sorozat azév októberében felülbélyegzett darabjai. Az értéktől fügetlenül, a politikai élet változásaival összefüggésben egyre többen keresik a bármely országban kiadott, azóta letűnt politikusokat ábrázoló bélyegeket. A lényeg, hogy ragadjon a bélyeg, szoktuk mondani. A gyűjtők inkább csipesszel szeretnek hobbijuk tárgyával bánni, és hogy az új bélyegekéhez mihamarább hozzájussanak, zömében még a megjelenés napján, Baranyában 14, Somogybán 12, Tolnában 8 postahivatal lehet segítségükre. Bozsik L. Friderikusz, a visszahúzódó Ha nem sikerül a sorozat, Amerikába megy? Nohát, ez a Friderikusz Sándor, miket talál ki a tévében! Méghogy talk-show, méghogy így szóljon az emberekhez! Hogy jön ehhez ez a 33 éves pesti újságíró? Többször hallottam ezeket a kérdéseket manapság. Pedig Friderikusz úrnak már jónéhány évvel ezelőtt is volt egy hatalmas ötlete. Magánkiadásban megjelentetett könyvet írt a szánalmas körülmények között meghalt, fonyódi illetőségű egykori szépségkirálynőről, Molnár Csilláról. Aztán a 168 óra című műsorban, majd másutt jeleskedett. Most pedig ez a sokak számára szemtelen- kedő talk-show. Megtudhattuk, hogy Friderikusz úr még ennél is többre vágyik. Szeretne sokat táncolni műsoraiban, erősítve ezzel a társ produkcióját, a siker kedvéért énekel is akár. Nem kíván részt venni viszont bátor és harcos riporterekkel együtt sem politikai műsorok készítésében. Divatba jött, állapítja meg magáról. Szeretné magát úgy istenigazából megmérettetni, és úgy érzi, mindez csupán külföldön lehetséges, ugyanakkor szerinte, amit ő csinál, az bizony csupán a saját anyanyelven érezhető mindenki számára. Tévéműsoraiban saját maga figyelmezteti magát hibáira, hiszen más ezt úgysem teszi meg, vallja. 13 millió forintot vett fel erre a legutóbb csütörtökön is látott műsorsorozatra, közel 40 százalékos kamattal, és bízik abban, bejön a pénz, hiszen sikeres, vannak szponzorok. Ha mégsem lesz nyerő, elmegy Amerikába - nyilatkozta napjaink egyik magyar sztárriportere. Telefonon kerestem Friderikusz Sándort. Hosszas nyomozás után hallottam hangját a vonal másik végén.- Egyetértene-e azzal, hogy az egyetlen vidéken megjelenő vasárnapi lapba rövid interjút készítsek Önnel?- Nem.- Haragszik ránk valamiért?- Nem haragszom senkire, nincsenek előítéleteim és érzelmeim sem a megyei lapokkal kapcsolatban, hagyjanak dolgozni.- Kiváncsiak lennének az emberek.- Nincs mondanivalóm most, olyan vagyok, mint amilyennek a tévében látnak, néha már számomra is unalmas az állandó szereplés.-Jön mostanában Pécsre?- Nem. Tényleg nem nyilatkozom, túl fogja élni ezt a kudarcot.- Ez nem kudarc, hanem állapot. Sok sikert! Bozsik L. Sajt és lottószelvény-Fiam is, menyem is diplomás - mesélte ismerősöm. Mindketten évek óta tanítanak, nyögik a felemelt lakáskamatot, a növekvő rezsit és a kötelező befizetések után nem marad annyi, hogy sajtot is vegyenek a gyerekeiknek. Ha elmegyek hozzájuk kisebbik unokám könyékig túr a szatyromba, de nem csokit, sajtot keres. Meghalt az apám, s a fiam nevében is én vettem meg a koszorút, mert az ára felborította volna havi költségvetésüket. A tisztelet, a szeretet, a fájdalom virágaira sem telik - mondta keserűen. Elszomorodtam, ilyenkor néha veszek egy lottót. Csütörtök volt, fél 12. Bementem a lottózóba. A két fényes korlát között többségükben kopott arcú emberek álltak. Újra a szegénységgel találkoztam. Mindenki több szelvényt vett, sima lottót, hatos lottót, bongót, bízva a csodában. Azon a héten a több mint hét millió beérkezett szelvény között nem volt ötta- lálatos, a négyesért járó nyereményeket 55-en vehették fel. P. E. Mint egy kirakójáték .., Fotó: Proksza László Őslénytani ritkaság Danitz-pusztán Azt mondja - jóindulatú irigységgel a hangjában, barátságos mosollyal az arcán - Gál Miklós, a jeles komlói ásványgyűjtő és a publikációival nevet szerzett őslénytan-kutató: a szűzkéz szerencséje .. . Valójában talán nem is szűz kezekről és nem csak szerencséről van szó. Még a múlt év októberének végén a pécsi Jókai utcai általános iskola két IV. osztályos kisdiákja, Mészáros Zsombor és Lépőid Gergő gyűjtőútra indúltak. Ám már nem először! És ha már nekiálltak, ugyancsak alaposan megnéztek mindent. Kalapács, nagyító, véső - ahogy az illik. Kirándulásuk harmadik állomása a Danitz-pusztai homokbánya volt: engedély birtokában a művelés alól most felhagyott északi oldal jókora lépcsőit „bogarászták meg”, elsősorban megkövesedett kagylókra, csigákra számítva - talán még szirén is ... Hamarosan elsárgult, töredezett csontokra leltek, az egyik rézsű vízmosta barázdájában. Amit találtak - mintegy 30 darabot - gondosan összegyűjtötték, közöttük laikus számára is gerinc-csigolyáknak tűnő ép csontokat. Otthon megmosták, kefével óvatosan megtisztították, ős-szarvasra, szirénre gyanakodtak, mert hallottak arról, hogy a Danitz-pusztai homokbányában az előbbinek korábban már előkerültek darabjai. Ezt követően mutatták meg a csontokmaradványokat Gál Miklósnak - aki nagyon lelkes lett láttukra. A komlói geológiai laboratórium - ahol dolgozik - közreműködésével jutott el a két ifjú paleontológus lelete a Magyar Állami Földtani Intézet gyűjtemény-kezelőjéhez, dr. Kordos Lászlóhoz, aki ugyancsak meglepetést szerzett az azonosítással. Zsombor és Gergő ugyanis delfincsontokat talált - rendkívül ritka lelet Magyarországon. Olyannyira, hogy a hír hallatán Gál Miklós őslénytani szenzációként továbbította a szakvélemény végeredményét a két szerencsés kezű kisdiáknak. A homokréteg, amely a leleteket megőrizte, a miocénből való, az alsó-, vagy felsőpannon rétegéből. Ennek tisztázását a két kisdiák egyelőre nem tudta vállalni, ám kezvetve szakemberhez fordúltek, a jeles nyugdíjas geológus, Tóth István segített nekik. Az már most is tény, hogy többmillió éve élt delfin maradványait találták meg. Ilyen eddig - tudomásunk szerint - mindössze három helyen került napvilágra Magyarországon. Hogy ez miként hat a két, a múltban szívesen kutakodó kisdiákra? Lehet, a jövő nő ki belőle, s egyikük, vagy másikuk felnőtt korában, már képzett paleontológusként, örömmel emlékezik majd vissza: amikor tíz éves voltam, Danitz-pusztán, egy ősi delfin csontjai... És altkor az szenzáció volt.. ! Mindenesetre már most újabb gyűjtőutakat terveznek, mindenekleött visz- sza Danitz-pusztára, ahol a homokbánya műszaki vezetője, Török István engedélyét bírják: felnőtt felügyelete mellett Zsombor is Gergő kísérletet tehet arra, hogy további maradványait találja meg a delfinnek. Mészáros A. 4vasárnapi Siker
