Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-06 / 5. szám
1992. január 6., hétfő aj Dunántúli napló 3 Szomorú leg-ek Dél-Dunántúlról (Folytatás az 1. oldalról) emelkedő száma a folyamatot 'legfeljebb mérsékelni tudja, moha a növekedés januártól szeptemberig 74 százalékos. Ősszel már 772, zömében öt- iven főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozást, azon belül az 525 gazdasági társaságból 508 kft.-t tartottak számon Tolnáiban. Gazdaságilag egyelőre Hő- gyész, Tamási, Gyünk és Nagydorog tartozik a megye „legmélyebben alvó", tőkehiányos térségei közé, szemben a Paks-Tolna-Szekszárd—Bony- hád tengellyel. Az elmúlt esztendő első háromnegyed évében 34 ezer hazai és külföldi vendéget fogadtak Tolna megye idegen- forgalmi cégei, 37 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában, és a la- káslberuiházások 25 százalékos csökkenése is kifejezően illeszkedik a képbe. Talán csak a közlekedési helyzetkép biztató, hiszen a baleseték száma 15, a halálos kimenetelű karambolok száma pedig 38 százalékká I csökkent tavaly november közepéig az 1990-es esztendő azonos időszakához képest. Árulkodó statisztika Baranyában már jelentősebben csökkent a lakosság lé- lékszáma — tíz év alatt 434 ezerről 418 ezerre —, amit kifejez a 60 éven felüliek számarányának növekedése is. Keserves „bőség" Pécsett A KSH Baranya Megyei Igazatóságámak októberig feldolgozott adatsorai szerint 13 388 munkanélküli van a megyében (ebből 10 433 segélyezett, illetve járadékos), 100 álláskeresőre 6 üres munkaihely jut. Jellemző, hogy Sely- lyén és környékén 800 embernek semmit, Siklóson 100 em- bernék 1 munkahelyet tudnak kínálni. Igaz ugyan, hogy Pécsett 100 álláskeresőre 18 munkahely jut, de ez keserves „bőség”, a számok önmagukban rendkívül megtévesztők, hiszen kereslet és kínálat milyenségéről, viszonyáról semmit nem árulnak el. Baranyában október végéig mór 1392 jogi személyiségű gazdasági szervezetet tarthattak nyilván, közülük 1014kft.4, de 921 vállalkozás húsznál kevesebb embert foglalkoztat! Mindenesetre a felsoroltakon belül a kft.-k száma az év eleji 465-ről 325-re emelkedett. Baranyában 751 lakás épült tavaly novemberig, 20 százalékkal kevesébb, mint tavaly. Ami az idegenforgalmat illeti, az őszi „zárás" szerint 155 334 vendég látogatott a megyébe (az ötven főnél nagyobb vállalatok adatai alapján), azaz 70 százalékkal kevesebb látogató volt, mint tavaly az év hasonló időszakában. Január és szeptember között Baranyában is jelentősen, 24 százalékkal csökkent a személyi sérüléssel járó balesetek száma, de amíg tavaly 50-en, addig az idén 53-an haltak meg. Somogyi helyzetkép Az 1980-ban még 360 270 lakost számláló Somogybán a tavalyi összesítés szerint most 343 315-en élnek, a városlakók szórna 5 ezerrel nőtt. Somogybán a tavaly januári 3985-tel szemben ma már 9548 munkanélkülit tartottak számon, ezen belül akkor 3122, majd most 7966 segélyezettet. S amíg tavaly év elején még közel ezer állást tudtak kínálni, szeptemberre már csak 759-et. 100 álláskeresőre 8 munkahely jut, ennél is rosz- szabb a szellemi foglalkozásúak választéka. A betéti társa sá g okot, mag á nvá I la Ikozáso- kat nem számítva 1991 elején 934, novemberre pedig már 1333 új gazdasági társulás volt a megyében, a legnagyobb hányadot képviselő kft.-k száma megkétszereződött az elmúlt év novemberéig. Döntő többségük - 1001 vállalkozás - ötvennél kisebb létszámú. A déli Balaton-parttal hívogató Somogyot 261 000 vendég látogatta az 1991-es esztendő első kilenc hónapjában, ami 30 százalékos csökkenést, főként a hazai vendégek távolmaradását jelenti. A megyében felépített és átadott 575 lakás a beruházási erő 17 százalékos csökkenését jelenti, ám jó, hogy a közúti balesetek száma itt is csökkent, a 691 személyi sérüléssel járó baleset közül 7 volt halálos kimenetelű. B. R. Fejlesztések a siklósi gimnáziumban A közelmúltban új szárnnyal bővült a siklósi gimnázium, de még „Gimnáziumért” elnevezéssel alapítványt hozott létre. A megnövekedett oktatási lehetőséggel bíró intézmény fejlesztési elképzeléseiről, az alapítvány céljáról Krebsz János igazgatóval beszélgettünk. — A hatosztályos képzés még minisztériumi engedélyeztetés alatt van, ám az már biztos, hogy szeptembertől indulhatunk. Kérdés, hogy egy vagy két osztállyal. Jelenleg egy hetedik osztályunk van 26 fővel. Szeptembertől kívánjuk beindítani a számítógépes fakultációt, amelynek eszközigényeit, a gépparkot a most létrehozott alapítvány révén kívánjuk megteremteni. Az alapítvány természetesen nyitott, tehát nemcsak erre a célra, hanem többek között a sport, a szabadidő, az idegen nyelv oktatásához szükséges feltételek javításához szeretnénk így pénzt biztosítani. — A térség adottságait figyelembe véve. tervezett-e az idegenforgalom szakképzése? — Rugalmas átállással szeretnénk mindig azt a képzést biztosítani, ami épp szükséges, de a szakképzés irányába nem akarjuk elkötelezni magunkat. Véleményem szerint egy általános jó műveltséggel rendelkező embert fél év alatt bármire ki lehet képezni, s jelenleg - az álláshirdetéseket figyelve - úgy látjuk, hogy elsősorban számítógépes ismeretekkel is rendelkező emberekre van szükség.-kólányIsmét van áram Jó néhány épületben nem volt áram péntektől a harkányi üdülőtelepen. A feltehetően a Ikábelék túlterhelése miatt keletkezett üzemzavart a DÉDÁSZ szakemberei ideiglenes vezeték beépítésével szombat délután elhárították. A DÉDÁSZ megyei ügyeletéhez tegnap, egy kisebb, Bály környéki árammegibibásodáson kívül más problémáról nem érkezett bejelentés. Egy meggondolatlan gondolatról Benzinkút, szerviz, autómosó Orfűn? Kell-e mondani, hogy Orfű kiránduláközpont? És azt, hogy ilyen helyekre általában miért járnak az emberek? Legyünk rövidek: a csendre, a kikapcsolódásra, a jó levegőre vágynak. Előttem egy fénymásolt rajz. Majdnem a terv kifejezést használtam, de ez még nem az. Csak egy helyszinrajz, mégpedig az orfűi Pécsi-tó délkeleti safkáról, a közelmúltban elkészült mini-golfpálya szomszédságáról. Lényegében a delta által bezárt területről van szó. Ide terveznek egy benzinkutat, szervizzel, autómosóval. Valóban terveznek, ezt Kovács Dezső, Orfű polgármestere megerősíti. Igaz, mindjárt óv is attól, hogy kész helyzetnek tekintsem a beruházást. „Még csók..." — hallom tőle többször is. A polgármester úr — sejtem ebből én — nyilván felmérte: veszélyes a vállalkozás. Ezt abból is felfedezni vélem, hogy nagyon óvatosan fogalmaz. Csak ha rákérdezek, derül ki: az említett területre építendő benzinkút egyelőre az első ütem... Későbbiekben valóban gondolnak a beruházók szervizre és autómosóra is. De mikori ez a később? Az sincsen messzebb a nyár közepénél. A beruházó ugyanis sietni akar. Két kft.-ről van szó, mindegyikben erős német tö- keérdékeltséggel. Ezekben a napokban készülnek a tanulmánytervek — abból a szempontból még jókor vagyunk, hogy a terv megvalósítóinak módjuk legyen a közvélemény figyelembevételére is: zavarónak tekint-e egy ilyen beruházást, miközben Orfűn tiszta levegőre, csendre, stb. vágyik? Mondja Kovács Dezső: több helyszínt is megnéztek. Arra a kérdésre, hogy miért nem inkább az abaligeti—orifűi út elágazása mellett döntöttek a helyszín kiválasztásakor, azt mondja: drága lett volna a beruházónak, közművek építése miatt. Nyugodtan mondhatjuk erre: ez a beruházó gondja ... Ha túl drága lenne, ne csinálja meg! Szóba került még egy helyszín: a tó másik sarkánál, a tekeresi gátnál! Ez még „okosabb”: mindjárt két tó közé rakni a zajos, füstös, büdös komplexumot. Mondom, egyelőre a tanulmányterv készítésénél vagyunk - ám eddig senki se mondta: A tervek szerint a befagyott tó poriján Iává Goll-centrum melleit okarják felépíteni az új autószervizt Fotó: Läufer László Stop! Az orfűi üdülőhelyi bizottság ugyan tiltakozik, de ennek eddig nincsen foganatja. A helyszínre készített tanulmányterv majd csak a közeljövőben kerül a különböző szakhatóságok (környezetvédelem, vízügy, stb.) elé véleményezésre. Jóllehet, Kovács Dezső érvel: hogy Pécsett is vannak a belvárosban benzinkutak, meg a Balatonon a közvetlen vízpart szomszédságában is, és hogy egy szépen, esztétikuson kivitelezett benzinkút — első ütem ... — nem zavaró. Dehogynem! Meg kell kérdezni a pécsieket, ha kellő előrelátással Orfűn nem rendelkeznek: mivel jár a tömeg közepén egy benzinkút, mosó, szerviz. Ez mellett érdemes azon is elgondolkodni: csak az üzlet lőhet a szempont? Hogy ha jön a tőke, akkor odamegy, ahova és ahogy akar? Ha egy beruházónak valami valahol sokba kerülne, akkor az ő érdekei szerint kell mások rovására megtalálni a „megoldást”? Mészáros A. Nagy Feró Fotó: Szundi György Hagy Feró mindhalálig énekelni akar Nyolc óra munka, nyolc óra... A sült kacsa az igazi, párolt káposztával, no meg az éneklés, a zerre mindhalálig, mondta bevezetőként Nagy Feró, azaz Nagy Ferenc, a Beatrice együttes és a Garázs című heavy metal rádiósműsor vezetője. Pécsett találkoztunk. Jelenleg is talán legnépszerűbb slágerének címe adta a beszélgetés témáját. Tehát akkor, egy, két, há ... — Nyolc óra munka ... — Kezdjük ezzel. Ma Magyarországon valakinek vagy 20-25 óra munkája van, vagy semmi. Nekem a 25 is kevés. Amit évekig nem csinálhattam, most lehetőségem van rá, 45 évesen, három gyerekkel. Úgyhogy mélázok. Erőt az ad, hogy szeretnek, úgy érzem, ennél jobb érzés nincs. Szeretnek kicsik és nagyok, bal- és jobboldaliak... Itt mondom el, engem nem zavar, ki volt párttag, az zavar, aki most próbálja eljátszani, hogy most független... A rádióban megvannak a régi elvtársak, de ők engedték meg a Garázs beindítását is, amely sokszor még megelőzi a Szabó családot is népszerűségben, ugyanakkor három év alatt egy perccel több műsoridőt sem kaptunk, pedig én dolgozni akarok. — Nyolc óra pihenés ... — Nagyon ritkán van. Reggelenként, mikor a 2 és 8 éves gyerekemmel játszom. 16 éves lányom nem velünk él... Van Beatrice-lemezük, a legkisebb persze nem érti méa, csak a Nyolc óra... klippjét nézi állandóan, úgyhogy nekem otthon elegem van Nagy Feróból... Legszívesebben úgy pihennék, hogy leteszem magam egy székre, bekapcsolom a tévét, lehalkítom és gondolkozom ... Néha kell a magány.- Nyolc óra szórakozás ... — A napi munkám nyolc-tíz órája szórakozás. A többi nem oké, az alkotótevékenység nem szórakozás. A disco- fellépések sem mindig szórakoztatnak, de pénzt hoznak ... Olvashatta, hoav Csurkát olvasok. Iáén olvasok, mert ki- kaocsoíódást jelent, olvasok mást is. És szórakozásképpen aoodolkozom azon, hogy miiven jól lenne, ha az exoót méaís mea rendeznék Maavar- orszáaon. Ha eaész nap pihenek, másnap minden szórakozás.- Beleiezésiil hadd utallak eov másik ismert Beatrice- számra: De szeretnék Kun Bélával beszélni, ezt énekli. Miért? — Megkérdezném tőle, hogy azért harcolt-e, ami most tönkrement. Fnuéihként hamarosan két lemezünk jelenik meg. Az egyik címadó dalából szeretnék idézni egy magam által írt népdalszerű strófát: „Leléptünk a falvédőről, mi vagyunk a vidám magyarok. Ki a jó, éjaéjaóó, a vidám magyarok ..." Bozsik László Kodolányi János nyomdokain Magna Hungária: távoli, feledésbe merült és mégis ismerős fénypont Juliaws számára a XIII. századi Kánpát- medendében. Ez a fénypont, ez a különös tükör merült föl a tenger múltból. A szellemi és vérségi hovatartozásiben megerősödő önismeret lehetősége? E tükör képzeletet lobban tó foncsora mégsem ettől lüktet és fluoreszkál igazán, hanem a ma már tálán nehezen felfogható érzéstől: a törzsi testvériség érzésétől. A testvériségben az aggódó szeretet véráramától. A szerzetesi életet választó parasztfi'ú öreg kódexéket lapozva fedezi fél Magna Hungária nevét. „Mikor a dami- nikán us barátok rájöttek min d - erre a Gestd Ungairorumból — ínja Ricard us, aki az úti jelen té'st hallomás állapján im e g - fogalmazza — megsajnálták azokat a magyarokat, akikről tudták, hogy őseik, mivel még mindig a hitetlenség tévelygéseiben élnek: kiküldtek Magna Hungária (hát) négy barátot, keressék meg őket..." A háromrészes, televízióban is bemutatott film a febérló- fia legendájával indul, Kodo- fányi regénye alapján. A gye- irékek la'kani'kusra fogott párbeszéde kevésbé tűnik modorosnak, mint a könyvben, de a film lassacskán madarasán bosszada! mássá, kosztüm őssé válik jó néhány részletében. Föltételezem, ami a könyviben vagy a korra vonatkozó far- rá'sÍTodai ómban az ismeretek áradó és izgalmas bőségét jelenti, azt a filimben éppoly gazdagon pó tolhatta volna egy sodróbb, leleményesebb cselekmlényépíités, a korabeli Kelet teljesebb felidézése. A szellemi izgalomnak legfeljebb a széle érinthette meg azokat is, akik végighallgatták a történetről szóló beszélgetést. S noha ez a film elsők között „ifjú szívékben élhetne tovább", a beszélgetést ii egy késői órára helyezték és kissé akadémikusra szabták. A hibáin túl is maradiazért annyi szépsége — példázandó e téma messze kimeríthetetlen szép titkait is —, hogy a drámai út Végén, a záró képsorok után föltegyük kérdéseinket - mi van a jéghegy csúcsa alatt? Éppen- ihogy nem magyarkodásból. Mert tudjuk-e, hogy úzok, besenyők Vagy délről érkező arab törzsek szakították el az Újhazálbo érkező 'törzseket azo-ktál, akik az Etil-Kóma környékéin maradtak? Vagy csak a lélékszámban felszaporodott pásZtorn'ép vált szét új legelőket keresve? Bevilágítanak-e ebbe a múltba szavaink, a gondolkodásmódira is Utaló grammatikai szerikezét? A szellemi kultúránk alapköveihez tartozó vollgai tűrik dallam? A virág pollenek topográf,iája? Nyelvünk legközelebbi rokona a permi, a cseremisz, a finn, mégsem rakhatjuk ki ugyanitt az antropológiai egyenlőségjeléket is. Mindez a kiváló régészprofesszor, László Gyula megfigyeléseit Valószínűsíti, aki „a több irányba tekintő őstörténet Hétében hisz", s aki Babits Mihályt is idézi bizonyítandó, hogy a magyarság már a kezdetektől lógva sem valamiféle eredendő szubsztancia, hanem történetileg alakuló, változó entitás. Merit leírhatjuk a turatnid, a keleti balti és a mongoloid jegyek arányait a magyar alkatban, de csak gyanúnk erősödik, hogy Árpád több nemzetiségű törzsekkel érkezétt ide, akik közt a magyar vofllt a .közös megértés nyelve. Mindenesetre ez az önmagáiban csalódást okozó film mégis kiindulópontja lehet kíván esi Ságunk nalk, hogy kutassunk tovább, míg ki-lki .a saját Magna Hungáriáját meg nem leli. Bóka Róbert
