Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-05 / 4. szám

Történelmi nevezetességű szilveszterek, évkezdetek Fiedel Castro 1959. január elején vette át a hatalmat Kubában; és István királyunk megkoronázása is január elsejére esett A nyugtával dicsért újév Ocskaynak rosszul kezdődött,Telekinek jól végződött Az Ász- jegyében . A Baranya Megyei Ke- íre'sked elm i V á !i‘a! at ö .múlt .évben 12 pécsi üzletében nyereményakciót indított. Ennek lényege volt, hagy a vevők vásáriás utón speciális k ártyacs omag- bál húzhattak a pénztár­nál: az Ász-kártyát kihúz­va az első három szeren­csés vevő a vételár 100, 50, 25 százalékát nyerhet­te vissza azonnal. A töb­bi vásárló is próbálkoz­hatott a szerencséjével. Ök abban •reménylkedlhe't- tek, hogy az év végi Ász- sarso'láson nyerhetnék. A pécsi FIX-pant vevőszol­gálati irodában ennék a sorsolása. A szerencse egy Pécsett vásárló duna­újvárosinak kedvezett — övé a 100 ezer forintos vásárlást utalvány. Vigasz­díjként a legtöbb Ász- kártyával rendelkező pé­csi vásárlót egy pezsgős Vacsortáraiinvitálják. iMiiirrd- két nyertest levélben ér­tesítették. Suzuki kocsik Pécsett A pécsi Szigeti úti Autofit Kft. Suzuki dealer szerződést írt alá a múlt év végén. Ennek értel­mében áprilistól az új árusító­csarnok megépültével vado­natúj import Suzukiket, felte­hetően év végétől már a ma­gyar Suzukikat is árusítani fog­ják. Emellett használt Suzukik vételével—eladásával és a ga­ranciális javítással is foglal­koznak majd. Az egyik legújabb, legérde­kesebb naptár reform-tervezet szerint a naptári év szimepi­kussá tétele érdekében töb­bek között két világnapot, két világünnepet kellene beiktatni, amelyek egyik hónaphoz sem tartoznának. Ilyen napnak je­lölte a tervezet december 31-et is. Persze nem azért, mert ilyenkor a vigadozáison kívül úgysem történik semmi fontos: számos óév végi, újévi törté­nelmi esemény cáfolja ezt a feltételezést. Nem is kezdhetnénk nagyob­bal, mint Szent István kirá­lyunk megkoronázásával. Iga­zából ez a dátum eldöntetlen: a magyar történelmi kronoló­gia a nagy eseményt vagyla­gosan 1000 karácsonyára, il­letve 1001 január elsejére te­szi. Évszázadokkal később, 1438-ban V. Albert osztrák herceget, Zsigmond királyunk vejét koronázták királlyá janu­ár elsején Székesfehérvárott. Nagy Lajos királyunk 1361 szilveszterét békeközvetítéssel töltötte. Hunyadi János két győztes csatát is vívott január legelején: 1440-ben Bátaszék- nél egy belháborús ütközetben diadalmaskodott, 1444. január 2-án Szerbiában a Kinovica- hógónál Turahán bég hadát verte. Érdekes kultúrtörténeti tény, hogy 1493. január elsején keltezték az első magyar nyel­vű nyugtát: Vér András neve­zetű úr adta adósának. A két ellenkirály között ingadozó magyar fönemesség 1532-ben újévkor tartott gyűlést a Veszprém megyei Kenésén, ahova V. Károly császár is el­küldte megbízottait. A 16. és a 17. században a magyar ki­rályok és az erdélyi fejedel­mek előszeretettel hirdettek or­szággyűlést január elsejére. Talán a legnevezetesebb közü­lük az 1621-es nagyszombati, amelyen a magyar rendek bé­kekötésre és a magyar királyi címről való lemondásra sar­kallták Bethlen Gábort. Az er­délyi fejedelem ugyanaz év december 31-én teljesítette ezt a kívánságot a Habsburg ud­varral Nikolsburgban megkö­tött béke szerint. A híres, de árulóvá vált kuruc brigadérosnak, Ocskay Lászlónak igencsak rosszul kezdődött az esztendő 1710- ben: elsején elfogta egy kuruc portyázó csapat és harmadikán már végre is hajtották rajta a halálos ítéletet. Az 1784-es év szilveszterén verték le Er­délyben a Horea és Closca ve­zette román parasztfelkelést. A budai Helytartótanács pe­dig 1789 szilveszterén azzal ■múlatta magát, hogy elren­delte a kuruzsló gyógyszeré­szek és szerzetesek megbünte­tését. Újévikor, 1841-ben lett nem­zeti intézmény a Pesti Magyar Színház. Kossuth Lajos 1849 első perceiben a pesti indó- házban koccintott az újévre képviselőtársaival: az osztrák sereg elől menekülve ékkor költözött át a magyar ország­gyűlés Debrecenbe. Ugyanen­nek az évnek a szilveszterén Pest Város Tanácsa díszpol­gárokat választott: Haynau tá­borszernagyot, Jellasics altá­bornagyot és Paszkevics orosz tábornagyot. Még szerencse, ez a nap arról is nevezetes, hogy ekkor mutatta be a pesti Nemzeti Színház Szigli­geti Ede Liliamfi című vígjá­tékát. I. Ferenc József két szil­vesztert tett nevezetessé.: 1851-lben ezen a napon hir­dette meg a császári egyed­uralmat, 1860-ban pedig tak­tikai szándékkal szabadon en­gedte gróf Teleki Lászlót. A költő születésnapjából követ­kezően szinte természetes, hogy a Petőfi Társaság január elsején alakult meg 1876-ban. A következő nevezetes évkez­det gyász volt a magyaroknak: 1919 első napján vonult be a csehszlovák hadsereg Po­zsonyba. Évtizedeket ugorva az időiben: 1957. január else­jétől negyedikéig Budapesten tanácskozott a bolgár, a cseh­szlovák, a magyar, a román és a szovjet kormány- illetve pártvezetés. Végezetül az előbbinél is jóval kevésbé teljes felsorolás a világtörténelem nevezetes eseményeiről. A spanyolok ép­pen 500 éve, 1492. január el­sején, 2-án hódoltatta meg Granadát, az ibériai mór ura­lom utolsó fellegvárát. Ugyan­csak ők 1820-lban forradalom­mal tették emlékezetessé az évkezdetet. A második világ­háború idején 1942. január elsején nyilatkozta ki 26 ál­lam, hogy a fasizmus elleni harcot kompromisszum nélkül a végsőkig folytatni fogja. A Szovjetunió 1949. szilveszterén Sztálin 70. születésnapját ün­nepelte elképesztő rendezvény- sorozattal. Kubában 1959. ja­nuár elsején döntötték meg a 'Fidel Castro vezette forradal­márok Batista USA-barát dik­tatúráját, hogy ezt később a sajátjukkal váltsák fel. D. I. Véletlen vagy szándékos szívszúrás? Megszólal a gyanúsított Saját kezében, késsel állt ezen a koraestén D. J. Kenye­ret akart szelni, közelgett a vacsoraidő. Durva lábrúgáso­kat észlelt az ajtón. A zárt ajtó egy idő után megadta magát, és ketten jöttek, fel- dúltan: F. Gy. és a fiatalkorú M. Gy. Szentlőrincen történt mindez, egy novemberi napon. Aztán az említett kés szívet ért. F. Gy. a helyszínen meg­halt. D. J., a gyanúsított elő­zetes letartóztatásban van. Természetesen mindennek oka van, ha még nehéz is megtalálni az eset pontos le­írását. Ennek a bérháznak a lépcsőházában is több család lakik. És ebben a bérhózban sem szereti egyformán egy­mást szomszéd a szomszéddal. Ebben az esetben házibulit is tartanak, fiatal lány is szere­pel a kívülálló számára fel­gyülemlett indulatok által oko­zott emberhalál mögött. D. J. gyanúsított. Vállalko­zik a beszélgetésre. Nézem ezt a sovány, vibráló szemű, büntetlen előéletű embert. Ő szólal meg először:- Úgy gondolom, az em­bernek azért van lakása, hogy valahol biztonságban érezze magát. Rám korábban soha­sem törtek ajtót. Megijedtem. Dulakodni kezdtünk. Aztán be­következett a baleset. Alig is­mertem őket. — Balesetet mondott... — Igen. Betörtek. Rám tá­madtak. Nálam volt a kés. 15 éves lányom és az 5 éves pici is a lakásban voltak. Igaz, a pici, mint mondják, az ajtó mögé bújt. Miután megtörtént a baleset, engem nagyon megvertek. A nagyobbik lá­nyomat is bántalmazták ké­sőbb. A vizsgálatot folytató Bara­nya Megyei Rendőr-főkapi­tányságon megtudtuk, hogy az orvosi jelentés szerint nem volt külsérelmi nyom a 15 éves kislányon, aki néhány perccel korábban tojásért szaladt a szomszédokhoz, majd többek szerint, talán féltékenységből ítélkezve, az elvártnál tovább maradt ott... D. J. tekintete továbbra is nyugodt. „Nem érzem magam bűnösnek" — mondja, és mé­lyen a szemembe néz. Az eddigi szembesítések el­lentmondó eredményeket hoz­tak. A vizsgálatot a megyei főkapitányság folytatja. Csak a szívből kifolyt több liternyi vér színe ne jutna folyton eszünkbe ... Bozsik Mi lesz veled szekszárdi Babits? — Minden attól függ, hogy Szekszárd városa szán-e 12 millió forintot a Babits Mi­hály Művelődési Központra vagy sem —, jelentette iki a művelődési ház gazdasági igazgatóhelyettese, Bach Jó- zselné. A közművelődés terén sok a gond, a pénzes üzletek körül nagy a konkurencia. A valamikori jövedelmező nyelv- tanfolyamok ma már nem hoznak forintot, mivel min­den bérház alagsorában van egy nyelviskola. Komoly mű­sorok, rendezvények és mű­vészek nagyon sokba kerül­nek. Szekszárdon most tár­gyalnak egy Koncz Zsuzsa koncertről, a gázsi 100 ezer forint, a színházterem befo­gadóképessége pedig 600 személy. Kiszámítható, hogy 200 forint alatt nem adhat­nak el belépőjegyet, mert ■még a takarítónőnek sem maradna bérre pénz. A Megyei önkormányzati Hivatal munkatársának véle­ménye szerint Tolna közsé­geinek jelentős részében le­romlott állapotban vannak a kulturális intézmények. Tata­rozásuk évtizedek óta elma­radt. Ennek ellenére Probszt Józsel azt mondja, hogy a magukra odó polgármesterek és képviselő-testületek ha a maradóik alapján is, de köl­tenék 1992-ben kultúrára. Az igaz, hogy éhhez olyan meg­szállottakra van szükség, mint Sióagárdon —, ahol nép- tánciskola működik — Sza­badi Mihály jó híréket és ki­tűnő programokat készít a Sárköz fővárosában, Decsen a faluház vezetése. De itt a kultúrának évszázados múltja van. Egyre inkább centrumba kerül, képtára is van már, szálkának ahova Decsi Kiss János sárközi művész is oda­települt és művésztelepet ho­zott létre. Sokat hallat ma­gáról Nagymányo'k, vállalja Mórágy és Lengyel. Az igazán kisközségékben az 1000 alatti lakosú faluk­ban a mozi volt az utolsó kulturális intézmény, ami ha ideiglenesen is, de Tolnában megszűnt. Minden községben von egy úgynevezett nagyte­rem, ha romos is, de ott leg­alább bált, vagy lakodalmat lehet tartani. A könyvtár még majd’ minden településen van, fejlesztésükre azonban már senkinék sincs pénze. Hazafi József A hétvégétől már Kaposvárott látható a bácskatopolyai imű- vésztelep alkotóinak kiállítása. A rendezvénynek a megyei művelődési központ kiállítóterme ad otthont. A kiállítást a közelmúltban Pécsett az llfjúsági Ház galériájában is megte­kinthették az érdeklődők. Képünkön Csikós András festménye látható. Az Országgyűlés módosítot­ta az adózás rendjéről szóló törvényt, mély a vagyonnyi­latkozat-tételt is szabályozza. Érdeklődésünkre az APEH Ba­ranya Megyei és Somogy Me- jgyeii Igazgatóságán elmond­ták, hogy ezzel kapcsolatban ■nem kaptak még tájékoztatót. Amennyiben ez megíérkezik, c'ivásáiiniklat részletesen tájé­koztatják a benyújtási és fel- ■dc'gozási feltétetekről. Főzzünk változatosan! MILÁNÓI TÖLTÖTTHÚS. Hozzávalók: 1 kiló sertés­dagadó, vagy személyen­ként 2 szelet kicsontozott, jól kivert sertésnyak, 20 déka metélt tészta, 1 fej vö­röshagyma, 10 deka löncs­hús, maradék pörkölt, vagy 15 deka darált párizsi, 1 kis doboz paradicsompüré, 10 deka bármilyen reszelt sajt, kevés pirosarany, 1 egész tojás, só, bors, őrölt rozmaring, zsír. Aki a roz­maring ízét nem kedveli, használhat hozzá morzsolt majoránnát, azzal is kitűnő. A felszúrt dagadát kívül- belül besózzuk, megszórjuk majoránnával és félre tesz- szük. A fej hagymát apróra vágjuk, zsírban megdinsz- téljük, hozzá tesszük a sz'ét- nyomkodott vagdalthúst, darált maradék húst vagy párizsit. Sózzuk, borsozzuk, belekeverjük a vízzel kicsit fö'lhigított paradicsompürét és kevés pirosaranyat. Ki­csit összeforraljuk, hogy jó ramata legyen. Sós víziben kifőzzük a 20 deka metélt tésztát, bél eforgatjuk a hú­sos-paradicsomos mártás­ba. Ha kihűlt, elkeverjük benne a reszelt sajtot és megkötjük egy nyers tojás­sal. Ha nagyon lucskos lenne, kis morzsát szórunk köré. Az ízesített tésztáit a dagadóba töltjük és a nyí­lást bevarrjuk, vagy hús­tűvel lezárjuk. A dagadát zsírral vagy olajjal megta­psoljuk és egy kis sás vizet öntünk alá. Fólia alatt süt­jük 80-90 percig, közben néhányszor meglocsoljuk, végül lefedés nélkül pirít­juk. Legalább 15 percig ■hűljön a töltött pecsenye, csak akkor szeletelhető. Il­lik hozzá, ha az asztalra bo rso s - ze'l'l eV lev eles párad i - csompürét, vagy ketchupöt is kínálunk. W. M. vasárnapi 5 0 Vagyonnyilatkozat

Next

/
Thumbnails
Contents