Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-05 / 4. szám
Pecsétözön a Szalai úton December folyamán egymás kezébe adták a kilincset a kuncsaftok a megyei cégbíróságokon. Baranyából 700-an keresték fel a pécsi széikhelyü. Szaíai utcai bíróság ügyinté- zőit a múlt év utolsó hónapjában, hogy vállalkozói kéref- mükre pecsét kerüljön — kaptuk a tájékoztatást dr. Mono- ri Ferenctől, a cégbíróság vezetőjétől. Az évre visszatekintve több mint 1000 kft. és 900 betéti társaság vált hitelessé a procedúrák során, ahol is a vállalkozók állóképességét főként az szavatolja, hogy a folyosón toporgó várakozókat nem tudják hova leültetni. A kósza rémhírek szerint a kft. alapításához szükséges 1 milliós törzstőke emelése és más kedvezmények megvonása várható a boldog új évben, s ez késztette a kispénzű merészeket arra, hogy a cégbíróságokat december 31-ig — az új rendelkezések életbe lépése előtt — megostromolják. Mint megtudtuk, a törzstőke emeléséről szóló hír 1989 óta minden év decemberében felröppen, sőt a rosszmájúak szerint az ügyvédek találták ki... A valóságban azonban a törzstőkét nem emelik, több módosítás lép viszont életbe, mivel az 1989-es kerettörvény csak kiindulópont volt, amit majd a gyakorlat „ráz helyre", azaz a pudingkészítés mindjárt a kóstolóval kezdődött. Az idei esztendőre szóló törvénymódosítás az adókedvezmények korántsem vállalkozásbarát megvonásáról szól. Azok az adókedvezmények, amelyek eddig megillették a gazdasági társaságokat, 1992. január elsejével megszűnnek. Aki ezután adja be okmányát, az a vállalkozás indítására fordított vqgyon 30 százalékát már nem írhatjo le az adóalapjából. Valahol időhatárt kellett vonni: a december 31- ig benyújtott kérelmekre még a korábbi kedvezmények érvényesek a februári-márciusi mérleg vanásná I. Csekély öröm az ürömben, hogy a kft.-két, társaságokat már akkor cégbejegyzés illeti meg, ha az alapító pénzbetét fele a bankban van. De a pénz forgatásához nem kell megvárni az aláírást, elég, ha az igazoló okmányok már a cégbíróságnál vannak. Ezt követően a bankban elhelyezett tőkével — eltérően az eddigiektől — azonnal szabadon rendelkezhet. Viszont nem lehet „kft.-jogosítvónnyal" áfa- és vámmentesen gépkocsit behozni külföldről, föltehetően azért, mert egyes vállalkozások ennek a tálcán kínált árrésnek a kihasználására „szakosodtak”. Megváltoztak a tevékenységi köröket jelképező statisztikai kódszámok is az új évben. („EÁOR” helyett már,,TEÁOR” a gyűjtőnevük.) Az új csoportosítás a közös piaci mintákhoz közeledik. Az ügyintézést ez is lassítja, hiszen már kezdtük megtanulni a „régit". Január elsejétől nincs gmk. és vgmk., lesz helyette viszont közkereseti társaság, amelynek már a privatizációs, folyamatokba kell beilleszkednie. Á zsebkendőszavazástól még messze vagyunk Rongáló ellenzék a Parlamentben Három pisztolygolyó a házelnöknek A századforduló utón <o Parlament berendezését is Ssszetörték oz ellen* réki kép vise lók Rt.-vé alakult a Zalahús önprivatizáció útján, külföldi tőkéstárs nélkül részvénytársasággá alakult és jan uár 1 -jótól ilyen szervezetben működik az ország két nyereséges húsipari vállalatának egyike, a Zala- ihűs. Az erre vonatkozó átalakulási tervet az Állami Vagyonügynökség is jóváhagyta. A zalaegerszegi székhelyű cég csaknem 5 milliárd forint árbevétellel és több százmilliós nyereséggel zárja az 1991-es évet, s ez biztos alapdkat nyújt o továbbfejlődéshez és — változatlan létszám, mellett — a hatékony foglalkoztatóshoz. Mindennek hátterében a több mint két év óta megvalósított piacorientált termelés áll. Ennek köszönhetik, hogy a kivitelük 40 százalékát fogadó volt KGST-piacókról már az óév elején képesek voltak átállni az igényes nyugati platóikra. Csomagolt húsáruikat, félkész- és késztermékeiket jelenleg 25 országba exportálják. Az sem lényegtelen, hogy amíg a legtöbb húsipari cégnél 25—30 százalékkal növekedtek a termelési költségek, a Zala-húsnál ugyanennyivel mérséklődtek. Felkészülten várják a társult EK-tagsággal járó fokozott piaci követelményeket is: egy európai színvonalú technológiai fejlesztési folyamat újabb állomásaként — bankhitel nélküli, saját beruházással — korszerű hűtőházat állítanak üzembe 1992 első negyedévében. A Hautner Magyarországon Nem tekinthető pusztán o K. u. K. Monarchia kiterjedt piaca utáni nosztalgiának a Mautner Markhof cég legújabb magyarországi bevásárlása: az osztrák „mustárkirály'’ többségi tulajdonosa lett a Budapesti Szeszipari Vállalatnak, s ezzel ismét a Duna- térség egyik legnagyobb élelmiszeripari cégévé vált. A Mautner Markhof lépése következetesen illeszkedik a Kelet új piacának megszerzésére irányuló politikába. Logikus, hogy e terjeszkedés fő térü- lete Magyarország, amely a szóba jöhető országok közül a legfejlettebb, hiszen a nyugati mintájú reformokat a legelőbb kezdte bevezetni — írja a Der Standard szombati számában. Volt-e székrekedés a parlamentben az 1992. évi költség- vetés vitájakor, vagy sem? Látszólag úgy tűnhet, hogy bár annyi kérdés felmerült a december végi hosszú országgyűlési ülésezés kapcsán, ezt senki sem tette fel. Pedig másról sem beszélt az ország lakosságának valamicskét is politizáló része, nem is említve a hivatásos politikusokat. Az obstrukció ugyanis orvosi értelemben székrekedést jelent, politikai értelemben viszont agyo-nbeszélést. A kisebbségiben lévő ellenzéknek azt a módszerét, amellyel a parlamenti házszabályokban biztosított jógák felhasználásával lehetetlenné próbálja tenni valamely vita lezárását, megakadályozza törvényjavaslat elfogadását. A poriame n ta ri z-mu s évszázados hagyományai szerint ez ismételt hosszú felszólalásokat, állandó módosító indítványok beterjesztését, az üléseikről való határozat-képtelenséget dkozó távolmaradást jelent. Mindenki saját pártállása vagy ízlése szerint megítélheti, hogy mai magyar parlamenti ellenzék december végi ténykedése megfelelt-e a fentebb vázolt tartalomnak, Vagy netán a törvénytervezet késedelmes 'benyújtása akadályozta inkább a költségvetés érdemi megtárgyalását és időbeli elfogadását. Ez utóbbi a házszabálydk némi felrúgásával és éjjel-nfappal való ülésezéssel mégiscsak sikerült. Nagy hiba lenne, ha azt hiinnők, hogy mái honatyáink találták fel hazai politikai gyakorlatunkban az öbstrükciát, illetve letörésének kormánypárti rafinációit. A magyar parlamentarizmus őskorában, a múlt század végén és a századforduló táján számos elrettentő példát találunk -mindkettőre. A legsúlyosabb obstruk- c'iás válság 1903-ban és 1904- ben volt a véderőtörv’ény, illetve az ennék kapcsán kirobbant házszabály-módosítási ellentétek miatt. A kormánypárt az obstrukció felszámolására azt a javaslatot tette, hogy az űjonctartai'ékról, továbbá a költs ég vetési és költségvetési f elh a ta Ima zá so kát ta rta Ima z ó itö rvényja Va s! a to k letárg y al ásóra szabjanak határidőt és a rendzavaró képviselőt az elnök tiltsa ki a Iképvísetőházbál. Amikor ezék utón Tisza István -miniszterelnök a párhuzamos ülések bevezetését is indítványozta és az elnök erről egyszerű, vita nélküli -szavazást rendelt -el, az ellenzéki képviselők a házeínökkel szemben biZa-lmatlonsági ind ítványt nyújtottak be, majd a Kos- suíh-nóta elénéklésével kivonultak a teremből. Nél-küjük az 'indítványt a kormánypárti többség könnyedén elfogadta. Másnap, 1904. november 18-án az ellenzék csak az alkotmányos ellenőrzési -kötelezettségét teljesítve vett részt az általa iszabályszerűtlennék tartott ülésen. A zárt ülés végeztével este 9 óra után nagy hangzavar keletkezett, a házelnök szavait má-r senki nem hallotta. Ekkor az elnök a korábban -meg'beszélt kormánypárti taktika szerint elővette a zsebkendőjét és a kormánypárti többség felállt szavazni. A házelnök a házsza'bály- -refarmjavaslatát ezzel elfogadottnak nyilvánította. A képVi- seloház d-ecem'ber 13-án folytatta ülését. Ezen a napon 40 tagú teremőrség vette körül az elnöki emelvényt és az egyik padsort. Amikor az ellenzéki képviselők azt tapasztalták, hogy az őrök csak szoborként állnak, megverte és kidobta őket. Mire a kormány tagijai az ülésterembe érkeztek, összetörték az elnöki asztalt, megrongálták a bútorzatot. Tisza István nem forszírozta akkor tovább a házszabály -reformját, de amikor 1912-ben a képviselőhöz elnökeiként hasonló szituációba került, már in-em a zsebkendőszavarás csalafintaságához nyúlt: az obstruáló és ellenszegülő képviselőket napokon át fegyveres erővel vezettette ki az ülésteremből. Az egyikük, Kovács Gyula függetlenségi párti képviselő „Van miég i'tt egy ellenzéki" felkiáltással háromszor rálőtt a házelnök-re, majd sikertelenül öngyilkosságot kísérelt meg. A merénylő golyói azonban az elnöki emelvénybe fúródtak. A páriamenti idegenvezetéskor azóta is megmutatják a golyók nyomát. Remélhetőleg nem lesz belőlük több. D. I. ti állampolgárokat csak a címzés érdekli • • Összevonták az illeték hivatalokat Manapság oseppet -sem unalmas a -közigazgatásban dolgozni: van átszervezés bőséggel. Ezék egy része az ál- famipo'lgáirra is az újhoz való alkalma Zkodás terhét rója, másik részük csak a köztisztviselőket érinti igazán. Szerencsénkre ez utóbbi köribe tartozik -az i llletékszenve-zet átalakítása, amelyet Pécs Megyei Jogú Város és Baranya Megye Közgyűlése az élmúlt év végén január 1-ije-i hatállyal hajtott végire. 'Az előzményhez tartozik, hogy az 1991. évi XX. törvény 'kimondja: 'hatályba lépésével o-z illetékügyi fél a dotáltat a megye székhelye szerinti városi illetékhivatal látja el a megye egész területére vonatkozóan első fokú hatáságiként a jegyzőnék a'lárendelten. Ez az olyan -megyékben, amelyekben -nem volt -koraibban megyei város, -nem is okozott különösebb szervezeti gondot, -mert nem volt más illetékhivatal, csak a megyei. Ezek most a iszékhélyváröshoz, an- ind-k jegyzőjének felügyelete alá kerülték, -fenntartásukról pedig közösen gondoskodik a székhelyváros és a megye. -Nem történt küíönösébb változás sem az apparátusban, sem a székház téki-ntetében és -az elnevezésben is alig. Kaposváron például -Megyei Jo- Ijú Város Illetékhivatala, Kaposvár néven továbbra is a Fő utca 101. alatt található, Szeks zárdán ipediig a Tolna Megyei Illetékhivatali a Széchenyi út 48—52. szóm alatt. A változtatásit Székszá-rdo.n már tavaly ilyenkor, Kaposváron pedig az elmúlt nyáron végrehajtották. Pécsett, illetve Baranyában megvárták a költségvetési és -egyíben naptári év végét, hogy tiszta lappal kezdhessen az iilllefékszervezet. Itt ugyanis a város korábbi közjogi státusából következően megyei és városi illetékhivatal is volt. A megyei közgyűléssel egyeztet- ive Pécs önkormányzatának Közgyűlése decemberben kimondta a városi adó- és illetékhivatal -megszüntetését de- -cemlber 31-gyei és január 1- jei hatállyal a pálgármesteri hivatal szervezetén belül lét- réhozfa az Adó Irodát. Ez a Szigeti -út 33. alatt működik. A korábbi hivatal iilleték- 'ügyékkel foglalkozó ZésZlege -egybeolvadt a megyei illeték- hivatallal és a Szi-gati ú-t 39. -szám alatt -még szebb elnevezéssel és az egész megyére kiterjedő illetékességgel, mint Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Megyei II- leté-ki ro'dája működik ezentúl, tekintve, hogy az átköltözés mór megtörtént. Az Iroda fenntartásáról a megyei és a városi 'közgyűlés -közösen gondoskodik, felügyelete a-zonlban a város jegyzőit illeti meg. 'Miiinket, -állampolgárokat pedig az a feladat terhel, hogy megtanuljuk az úij elnevezést: hátha szükség lesz rá. D. I. A pécsi, kertvárosi piacon átlagos volt a forgalom tegnop délelőtt Fotó: -Läufer László Hűség a vásárcsarnokhoz Piaci körkép Pécsett Felújítás -miatt Ideiglenesen bezárt az új év elejére a pécsi vásárcsarnok. S aki ez- -idóig ezt nem vette volna észre, azt mindennél hatásosabban tájékoztatta erről szombat kora reggel a csarnokból kidübörgő lég'kalapácszaj. Az árusítás, ha nem is volt kényelmes, de elég nagy mértékben folyt a -csarnokon kívül. Kisebbfajta -szenzációnak is felfogható, hogy már 5 forintért i-s lehetett tojást ka-pn-i. Érdekességként, hogy a ■váimren del kezesek hatása ra álig volt ital-árusítás. A tegnápi piac érdekessége még, hogy megdőlt a logikusnak látszó feltételezés: az -állandó standdal -nem rendelkező árusok egy része ideiglenesen -más pécsi piacokra Imegy. Úgy látszik, a megszokás, illetve a közlekedési lehetőségek vidékről a városba minden másnál megihOtárorőb- bdk. Sem a kertvárosi, sem az u-rá-nvárosi piac forgalmán, kínálatán nem látszott meg, hogy a vásárcsarnok zárva van a bélvárosban. Az Irányi Dá-nliel téri piac külön téma, tekintve, hogy ez -i-s fedett és ez is bellivárosi. Az ott szolgálatot teljesítő -piaci felügyelő -szerint a pénteki borzasztóan gyenge nap volt, s a tegnapi i-s csak valamivel átlag feletti. így sem volt túl sóik vásárló, az árusok pedig a fedett csarnok asztalainak legfeljebb egyhárma- dát foglalták el. A 'bezárt vásárcsarnok környékén több -árus volt, mint itt. Igazából nem i-s csoda, hi- iszen hiába fedték be az Irányi Dániel téri piac javarészét, ez a megoldás az esőtől, a széltől ugyan megvéd, -de a hidegtől nem. Pénteken a fedett, zárt részen hidegebb volt, mint a szabadban, te-ginap reggel pedig néhány árusnak a fedett térben fagyott meg az almája. Nagy lfargp-l ómmal tehát csak a -cigaretta árus dicsekedhetett a pia-c kapujánál: a -közelgő áremelésre tekintettel hoistszú -sár állt a füstölni válóért. D. I. vasárnapi 3
