Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-04 / 3. szám

1992. január 4., szombat aj Dunántúli napló 15 Az új rendszer beüzemelése Magyarország -1991 Ha szemedbe nézek Fűtsünk olcsóbban A háztartások amúgy is meg­lehetősen bizonytalan anyagi egyensúlyát leginkább az ener­gia-árak drasztikus emelkedése veszélyezteti. Vannak azonban viszonylag egyszerű, könnyen elsajátítható, kis befektetést igénylő megoldások, amelyek révén takarékosabban, jobb ha­tásfokkal gazdálkodhatunk az energiával. A tapasztalatok szerint a ház­tartások által felhasznált energia 66 százalékát a fűtés „nyeli el”. Kifizetődő tehát, ha elsősorban azokat a racionális megoldáso­kat honosítjuk meg, amelyekkel a hő-felhasználást csökkenthet­jük. A központi fűtésű lakások­ban például érdemes megfo­gadni a tanácsot: ha nem va­gyunk otthon, kapcsoljuk ki vagy állítsuk minimumra a fű­tést. Hangsúlyosan ajánlják a szakemberek, hogy ahol radiá­torok árasztják a meleget, sze­reltessünk a fűtőtestekbe szabá­lyozó szelepeket. így napsza­konként, illetve helyiségenként eltérő hőmérsékletet biztosítha­tunk. Nyilvánvaló, hogy például az előszobát nem szükséges olyan hőmérsékletre fölfűteni, mint a gyerekszobát, vagy éj­szakára ugyanolyan melegről gondoskodni, mint délután vagy az esti tévézés idején. A szabá­lyozó szelep beszerelése néhány száz forintba kerül, a segítségé­vel elérhető megtakarítás egy-egy téli idényben ezer-fo­rintokban mérhető. Ahol kazán szolgáltatja a me­leget, célszerű külön gondot fordítani a kazán-berendezés rendszeres tisztántartására. A csövekben, a hálózatban lera­kodó korom, a folyamatosan képződő vízkő ugyanis - a szennyezettség mértékétől füg­gően - nehezíti a melegvíz, il­letve a meleg levegő cirkuláció­ját, s ezzel a hőenergia optimá­lis hasznosítását. Figyelni kell az égő jó beállítására is - ez egyik lényeges feltétele a teljes, magas hatásfokú hőfejlesztés­nek. A megfelelően karbantar­tott berendezés a költségelszá­molásnál jól érzékelhetően, sokszorosan meghálálja a gon­doskodást. Beépítetlen környezetben levő házakban egy-egy fokkal magasabb hőmérséklet elérése 5-5 százalékkal több energiát igényel. Az ilyen otthonokra vonatkozóan a szaktanács úgy szól: ha egyszer fölfűtötték a házat, célirányos a meleget megtartani, illetve állandósí­tani. Ebben segít például az, ha a fűtőtestek mögé a falra alufó­liát erősítünk, s így a meleg nem szökik át a falon. (domi) Sokféle szempontból érté­kelhető Magyarország elmúlt egy éve, s az eredmény, a minő­sítés nagy mértékben függ az értékelőtől. Nemcsak pártállásá­tól, hanem attól is, hogy a 365 nap egymást kergető eseményei közül mi és hogyan érintette. Egyszer majd tudós történészek valószínűleg egyszerűen beso­rolják a nagy kelet-európai rendszerváltás hosszú évei közé, talán csak azt a kevés konkrétumot említve, ami való­ban végleges, s ami nemcsak magyar ügy volt. 1991. százezrek vagy milliók illúzióit oszlathatta el, azokét, akik szerették volna hinni, hogy az előző évi szabad választá­sokban kiteljesedő politikai for­dulat egycsapásra az életünket is megváltoztatja. Holott maga a politikai rendszerváltás is szükségképpen elhúzódó fo­lyamat. Ez a felismerés persze türelmetlenséget okozott, netán a hisztériát erősítette. Túlfűtött szenvedélyeket váltottak ki pé- ládul az egyes pártokban lezajló küzdelmek, miközben gyakran elutasítás, nevetség vagy éppen közöny fogadta az Országgyű­lés - persze távolról sen mindig magas színvonalú, tárgyilagos - vitáit. Politikai síkon folytatódott az új rendszer „beüzemelése”, az egyes intézmények helyének és egymáshoz való viszonyának a pontos(abb) meghatározása - vagy éppen kiharcolása. A Honvédség irányításával és egyes közintézmények - pél­dául a rádió és a televízió veze­tőinek kinevezésével kapcso­latban alkotmánybírósági dön­tésre volt szükség, hogy elhatá­rolják a miniszterelnök, a kor­mány illetve a köztársasági el­nök jogkörét, miközben magá­nak az Alkotmánybíróságnak a politikai döntőbírói szerepe is váltott ki bizonyos kételyeket. A gazdasági törvénykezés adók, állami vagyon megosztása, költségvetés, stb. - napi harcai­ban formálódott a központi irá­nyítás, a kormány és az ellenzék többségű önkormányzatok erő­viszonya. Elhúzódó politikai harc tár­gya, hogy a választásokon győztes pártkoalició milyen mértékben és milyen módon vonhatja ellenőrzése alá a kü­lönböző intézményeket: a ban­kokat (vita a banktörvényről, a Surányi-ügy), a vállalatokat (igazgatók leváltása, a privati­záció állami felügyelete), az is­kolákat (Területi Oktatási Köz­pontok létrehozása), vagy ép­pen a sajtót (Magyar Nemzet, Új Magyarország, az „alelnö- kök ügye”, a médiatörvény vi­tája). A parlamenti szavazások so­rán - minden ellenkező jóslattal szemben - megszilárdultak a kormánypárti és ellenzéki frontvonalak, az említett viták is ösztönözték a pártokon belüli differenciálódási, tisztázódási folyamatokat. A kormányzati pozició - és felelősség - által összetartott MDF-en belül a Justitia-program ismételt kidol­gozása, Kónya Imre tanulmá­nya, a Zétényi-Takács törvény, vagy éppen Csurka István meg­nyilatkozásai jelezték az egyik irányzatot, míg ezzel szemben­álló markáns véleményt igyeke­zett megfogalmazni például Elek István, - az utóbb kilépett Beke Kata, a miskolci liberális tanácskozás vagy a parlamenti frakcióban létrehozott Prog­ramplatform. Ugyancsak kilépések vala­mint a pártvezetésért folytatott egész éves harc bizonyította, hogy az 1990-es választások előtt az SZDSZ-ben is egymás­tól nagyon különböző erők tö­mörültek. Elkülönülésüket sie­tette, hogy a nemrég még kor­mányra kerülésben reménykedő pártnak - képviselőinek és híve­inek - naponta kellett szembe­nézni a parlamenti kisebbség, a szavazási vereség frusztráló ha­tásával. A Kisgazdapártnak - túl a személyi ambíciók keltette vi­harokon - ezzel kell megküzde­nie, hogy a júniusban elfogadott kárpótlási törvény legfőbb (vagy egyetlen) programjuk, a reprivatizálás kudarcát jelen­tette, valamint, hogy a párt koa­líciós partnerből lényegében az MDF parlamenti segédcsapa­tává vált. Ami a parlamenten kívüli po­litikai csoportokat illeti, folyta­tódott a magyar szociáldemok­rácia tragikomédiája, az MSZMP múltja, valamint belső harcai és elnökének nagyigé­nyű, de sorozatos balsikerrel járó külpolitikai akciói (tárgya­lásértékű telefonbeszélgtés Gorbacsovval, Janajev elisme­rése) képtelenné tették arra, hogy profitáljon a növekvő szo­ciális problémákkal, Pozsgay Imre Nemzeti Demokrata Szö­vetségének valódi értéke pedig legfeljebb jövőre mutatkozhat meg. Az egyes pártok és szerveze­tek perifériáján felbukkanó szélsőjobboldali jelenségek 1991-ben elszigeteltek marad­tak. Az elvonult év politikai ese­ményei bizonyították, hogy minden számottevő politikai erő a parlamenti demokrácia keretei között képzeli el Magyarország jövőjét. Hajdú András Csorba József szegedi mér­nököt már vagy húsz éve kí­nozta a fejfájás. Végigjárta a környék összes orvosát, de ha­marosan rájött, hogy baján semmiféle gyógyszer, vagy más hagyományos egészségügyi te­rápia nem segít. Már-már bele­törődött, hogy a tompa, kelle­metlen fájdalomtól sohasem tud megszabadulni, amikor eljutott egy úgynevezett falusi „csont­kovácshoz”. Mindössze néhány kezelésre volt szükség ahhoz, hogy megszűnjön a panasza. Az addig műszaki tudomá­nyok iránt elkötelezett mérnök ekkor kezdett természetgyógyá­szattal foglalkozni. Környezete kissé furcsállta különös érdek­lődését, de aztán megszokták, hogy régi könyveket, külföldi szakirodalmat böngész. Később Németországba is kijutott, ahol már akkor komolyan vették az íriszdiagnosztikát, amikor ná­lunk a legjobb esetben még jó­szándékú kuruzslásnak tartot­ták. Pedig ez a tudomány ma­gyar eredetű! Dr. Péczeli Ignác a múlt században könyvet írt ar­ról, hogyan állapíthatók meg a különböző betegségek a szem íriszén található apró elváltozá­sokból. Ám őt is utolérte a ma­gyar felfedezők sorsa: módsze­rére nem itthon, hanem külföl­dön figyeltek fel.- Minden betegségnek, min­den fájdalomnak jele van az Milyen az álomnő? Szép és szexi, ajkai teltek, mint Kim Basingeré, szeme nagy és csil­logó, mint Julia Robertsé, orra fitos, mint Claudia Schifferé, a Lagerfeld divatbirodalom leg­jobban fizetett fotómodelljéé. Túl érzéki ajkak, óriási szemek, pisze orr - ha mindezt összerak­juk, a 60-as évek legnagyobb filmsztárja és szexszimbóluma, Brigitte Bardot arca jelenik meg a szemünk előtt. A 90-es évek ideálja a hatá­rozott, sportos nő, aki azért ren­delkezik itt-ott domborulatok­kal is. Az igazán szexi, az iga­zán hódító nő haja hosszú, lágy, nőies, ajka vastag, érzéki, de már nem az a butácska szöszi, akit Marilyn Monroe testesített meg, hanem okos, öntudatos és karrierre vágyik. Aki mindenáron hasonlítani akar napjaink filmsztárjaira, apróbb-nagyobb bavatkozások- kal el is érheti célját, feltéve, hogy elég pénzzel rendelkezik. A száj megnagyobbítása kolla­gén-injekciókkal történik. Ha telt ajkakkal óhajtjuk elcsábí­íriszben - mondja Csorba Jó­zsef, aki három éve főfoglalko­zású íriszdiagnoszta. Betegeit egészen egyszerű szerkezettel, egy kissé átalakított, homogén, hidegfényű lámpával vizsgálja. - A szemben ugyanúgy, mint a talpon, minden szervnek meg lehet találni a helyét. Olvasok a rostocskák alakjából, a színvál­tozásokból. Ha megvan a diag­nózis, gyógyterápiát is javaso­lok: masszázst, fitoterápiát, dié­tát, kiropraktikát. Vannak be­tegségek - például a gyermek­kori asztmák, a reumák - me­lyek ily módon teljesen tünet­mentessé tehetők. Természete­sen gyógyszerekre is szükség van, de meg kell becsülni a megfigyelésen, az emberi ta­pasztalatokon alapuló gyógy­módokat. A szegedi természetgyógyász békéscsabai tanfolyamára kü­lönböző foglalkozású, korú, is­kolai végzettségű emberek je­lentkeztek, nem sajnálva sza­badidejüket és pénzüket. Hogy mire használják a tanultakat? Nem valószínű, hogy ezután családtagjaik, ismerőseik íri­széből vonnak le messzemenő következtetéseket, netán gyó­gyítanak majd. Az új ismeretek inkább arra késztetik őket, hogy egészségesebben, testi-lelki— szellemi harmóniában éljenek, s erre neveljék gyermekeiket is. (HT PRESS) tani a kiszemelt férfit. Ameri­kában 5-8000 dolllárunkba, Németországban 1000-3000 márkánkba kerül. Az orrszépítészet komolyabb beavatkozás, igazi műtét. Az egyórás operáció ára 5- és 7000 márka között mozog. A szemkömyék ránctalaní- tása sok nő problémája és nem­csak 40 éven túl. Sok huszon­évesnek is kialakultak már az apró ráncai, mely lehet alkati tényező és a helytelen életmód, éjszakázás, dohányzás követ­kezménye egyaránt. A ránctala- nító krémek használata, a masz- szás, az iontoforézis néha hatá­sos, legalábbis a ráncok elmé­lyülését késlelteti, de a már kia­lakultakat nem tudja megszün­tetni. A legújabb kozmetológiai el­járás szerint a ráncokba apró tűkkel kollagént injekcióznak, mely feltölti a mélyedéseket. A módszer fél óráig tart, fájda­lommentes és 2000 márkát kell fizetni érte. Az eredmény tíz évet fiatalodunk! Piros Christa Antall József miniszterelnök a parlamentben találkozott december 23-án Torgyán Józseffel, a Kisgazdapárt elnökével. Álmaink asszonya Váradi divattervező sztárgázsival Lakás a mellékutcában. Le­választott. Ezüst szerviz a zsú- rasztalon, alatta áttört fehér ké­zimunka. Szendvicsek: hús­krémmel, sajttal, paradicsom­mal. Omlós pogácsa ezüsttál­ban. Kristálykehelyben puding. A szalvéta, szalvétatartóban. Kávé és tejszínhab?- Bécsi?- Nem, angol ezüst. 1903-ban édesanyám kapta nászajándékba. Ez csak mara­dék, a többit a román állam használja - válaszolja M. Recht Márta. Az egykor híres divattervező termete magas és nyúlánk, Kü­lönböző színű és méretű pöty- työkkel teleszórt ruhája, még most, a pötty invázióban is fel­tűnést keltene. Vörösre lakko­zott körmei, ápolt frizurája, színben tartott nyaklánca a hoz­závaló klipsszel, a divat és a stí­lus örökkévalóságát hirdeti.- Az elegancia családi ha­gyomány?- Édesanyám világjáró hege­dűművész volt. Ferenc József éredemrendet kapott. Ellenáll­hatatlan vágy hajott már kisko­romban, hogy a kezembe kerülő dolgokat szebbé tegyem. A ba­bazsebkendőket megazsúroz- tam, dobozokból bababútorokat gyártottam. Még a véletlen is közrejátszott, hogy a kézi­munka hivatásommá vált. Ko­vácspatak nevű fürdőhelyen, ahova rendszeresen jártunk nya­ralni, megismerkedtem egy tí­zéves kisfiúval, Fodor Gyulá­val, aki később a nagyhírű Sin­ger és Wolfner kiadó főszer­kesztője lett. Egy kicsitt később Pesten találkoztunk a villamo­son. Szóvátette, hogy rajtam mindig más és más csinos köt- töttholmi van. Megkérdezte, nem ímám-e le az Új Idők szá­mára, hogyan készítem. Leír­tam. De illusztráció is kellett. Nem jutott más eszembe, meg­kértem Mühlbeck Károlyt, a Mackó Muki, Zebulon és Dorka híres rajzolóját. Olyan lett a pu­lóver, mintha Dörmögő Dömö­tör viselte volna. Nagy siker volt. Kértek folytatást. Ezután szinte az Új Idők minden szá­mában volt - egy modellem. Rengeteg levelet kaptam: Mit kössek, Hogyan kössek? - kér­dezték. Ez lett később a köny­veim címe is. Singer és Wolfner lekötötte a könyveim jo- gát.Annyi honoráriumot kap­tam, mint Herceg Ferenc. Húsz százalék óriási sztárgázsi. A könyveket elkapkodták. Nagy infláció volt, a kiadók a pénzü­ket az én könyvembe fektették, egymilliós példányszámban kelték el, volt olyan, amelyik ti­zennyolc kiadást ért meg. Ösz­szesen tizenöt könyvet írtam. Az elsőt ötven éve.- Ez lazán számítva hatszáz modell. Honnan vette a tömén­telen ötletet?- Külföldi útjaimon. Három­szor voltam Londonban. A kar­digán szót én hoztam divatba, azelőtt kabátka volt. Semerin- gen az egyik szállodától a mási­kig hosszú volt az út. Ilyenkor a kirakatokat és a nők ruháját fi­gyeltem. A modelleket mind én terveztem, számoltam, írtam, és kipróbáltam. A műhelyrajzokat, szabásmintát milliméterpapíron kiszámolva én készítettem. A divatrajzolónak kevés dolga akadt.- És a minták? - Édes­anyámnak volt egy régi' kötés- mintaszalagja. Lebontottam, kibogarásztam, nagy munka volt. Jó félév kelett egy könyv­höz.- Családja elviselte, hogy könyvet ír?- Férjem a legelső ügyvéd volt Nagykárolyban, neki kö­szönhettem, hogy így dolgoz­hattam. Jómódú asszony vol­tam, perfekt szakácsnőm volt, két szobalányt tartottam. Öt­szobás házban laktam, szép kerttel és volt egy kis földbirto­kunk is.- Többet keresett, minta férje?- Volt idő, amikor én keres­tem többet. A proletárdiktatúrá­ban férjem csak kérvényeket írogatott, az én könyveimből él­tünk. Ekkor költöztünk Nagy­váradra.- A diktatúra a modelleket is helyretette?- Nem. Csak a címek változ­tak. Az öreg méhész kardigánja, a szövőnő fejkendője, a házi­asszony, aki kifőzi a ruhát és a telefonközpontos dugaszoló mellénye sikkes maradt to­vábbra is. 1959-ben jelent meg az utolsó könyvem, de becsaptak, tudtomon kívül nyakamba sóz­tak egy társszerzőt, aki még kötni sem tudott. így a könyv tele volt hibával. Ez volt az utolsó könyvem, nem volt ked­vem többhöz már. Most kaptam 2500 lej kárpótlást, a negyven­két évért.- Miért éppen annyit?- Azt nem tudom.- Szeretett öltözködni?- Nagyon. Angolosan és ele­gánsan. Piros-fehér volt a szí­nem, fekete volt a szemem, ta­vasszal mindig megfiatalodtam az élénk színektől.- Kaphatnék egy fényképet?- Van egy jó képem, de azt hetvenéves koromban csinálták.- Miért, most hány éves?- Mit gondol?- Hetven.- Kicsivel több.- Mit tanácsol a nőknek? Mit kössenek, hogy kössenek?- A nők ma sem tudják ren­desen tartani a fonalat, össze­vissza tekerik a kezükre. A tűt és a fonalat is lazán kell tartani. Aki még nem kötött, próbálja meg, mert a jól sikerült munka nem megvetendő érzés, és ha egyszer belekóstolunk, soha többé nem mondunk le róla. HT Press

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents