Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-30 / 29. szám
1992. január 30., csütörtök uj Dunántúli rtapiö 3 A közoktatási törvénytervezetről Parlamenti vitára alkalmas Köszönet a támogatásért Az Új Dunántúli Naplóban a közelmúltban közzétett felhívásra anyagi segítségért 111 menekült család jelentkezett 224 gyermekkel. Gyülekezetünk gyermekenként ezer, összesen kettőszázhuszonnégyezer forintot adott postára a családoknak. Köszönetét mondunk az Új Dunántúli Napló szerkesztőségének az együttmunkálkodásért. Köszönetét mondunk az önkormányzatoknak, a római katolikus, evangélikus, adventista, református, izraelita lelkipásztoroknak, az Ökumenikus Szeretetszolgálat munkatársának, hogy a hitelesítő igazolásokkal járó többletmunkát szívesen elvégezték. A rendelkezésünkre álló ösz- szeget szétosztottuk. Adja Isten, hogy minél hamarább az otthoni újjáépítés feladataiban tudjunk közreműködni. A hasonló sorsú, kemény megpróbáltatásokat szenvedett Erdélyi Gyülekezet nevében: Német Géza lelkipásztor Elöljáróban leszögezzük: szomorúnak tartjuk, hogy a törvénnyel kapcsolatban jónéhány dezinformáló vélemény jelent meg. A legjobb példa talán erre, hogy a tankötelezettség kiterjesztését még a Magyar Rádió első híradásai is az iskoláskor előrehozatalaként interpretálták. Az ilyen magatartás következménye, hogy egy törvény- tervezet előbb lesz rémkép, mint ismeret, még az érintettek körében is. Demokráciánk erénye, hogy a tervezet előkészítését is társadalmi vita előzte meg, a koncepció véleményezésének idejét pedig a minisztérium meghosz- szabbította. Más kérdés, hányán élnek a lehetőségekkel. Részletes vélemény kifejtésére ehelyütt nincs módunk, de törekszünk arra, hogy az olvasó jobban megismeije a törvényt. A tervezet figyelmes olvasója meggyőződhet arról, hogy a törvény kidolgozói figyelembe vették a nyugati országok tapasztalatait, a magyar hagyományt és korunk társadalmi igényeit. És arról is, hogy a törvénytervezet egy demokratikus ország leendő törvénye. A tervezet végre világnézetileg semleges iskolával számol (az intézmény a semleges, nem a tanárok!), és megadja a szabad iskolalapítás jogát. Az iskolaszék, amennyiben létrehozzák, jelentős jogokat ad a felhasználóknak (szülőknek). Annak deklarálása, hogy az állam oktatási feladatát a helyi önkormányzatok útján teljesíti, szintén közelebb viszi az iskolát a helyi társadalomhoz. Új ,intézmény” a tanácsadói névjegyzék, ahová megfelelő gyakorlattal és bizottság előtti próbatanítással bárki fölvehető. Ezt távlatilag posztgraduális képzéshez kötik, miként a vizsgabizottságot is. (Értékelési szakvizsgához, tudományos fokozathoz.) Nem kell magyarázni, hogy mindez a lehető módon kiküszöböli a személyi összefonódás lehetőségét. Az iskola köteles nyilvánosságra hozni pedagógiai programját, valamint a felvételi kiválasztás szempontjait. A fentiek - nyilvánosság, ellenőrzés, posztok betöltésének szabályozott feltételei - sokkal inkább a demokrácia ismérvei, mint az, hogy az alkalmazottak főnököt választanak maguknak. Az új iskolatervezetben az igazgatót a fenntartó nevezi ki, a nevelőtestület javaslatára. Érintőlegesen néhány további területről:. A tankötelezettség kiterjesztése mindkét irányban helyes (5-16 év), és jól él az adott társadalmi helyzettel, hiszen - a demográfiai hullámvölgyet kihasználva - az ifjúsági munka- nélküliség és a pedagógus-munkanélküliség ellen is hat. Az iskolarendszer rendkívül sokszínű, igazodva a gyerekek, az igények sokszínűségéhez. S bár mindez nem kötelező, csak lehetőség egy plurális iskola- rendszer kialakítására, kérdéses, hogy a gyakorlatban nem válik-e kaotikussá, bevezetésének megvannak-e a feltételei, az átjárhatóság ellenére nem sze- lektál-e túl korán a gyerekek közt. Egyetértünk a bírálatokkal, hogy a Nemzeti Alaptan terv a törvénnyel egyidőben kerüljön tárgyalásra. Az „A” variánst azaz a parlamenti jóváhagyást támogatjuk. Végre beszélhetünk vizsga- rendszerről, a tudás méréséről. Javasoljuk, hogy a tankötelezettség határán kötelezeő legyen a vizsga. Igen helyes a különbségtétel a szakközépiskolai képesítővizsga és az érettségi jogosítványa közt, valamint az érettségi további differenciálása. (A tanuló három tárgyból felsőfokú, háromból középfokú vizsgát tesz.) Ez legális lehetőséget biztosít a tantárgyak differenciált tanulására. Erénye a törvénytervezetnek, hogy számol a szakmai alkalmatlansággal, és határozatlan idejű munkaszerződést csak egy év után lehet kötni a pályakezdővel. Teljesen új a pedagógust - 7 év szolgálati idő után - megillető 1 év tanulmányi szabadság 50 százalékos fizetéssel. (A törvény hosszú időre készül, persze.) A kötelező óraszámot iskolatípusonként és tantárgyanként differenciálni kellene, hisz a fölkészülésre és a javításra fordított időben is óriási különbségek vannak. A 190 napos tanévvel nem értünk egyet, mert a nyári hónapokban nem lehet az iskolában hatékony munkát végezni, a szabad szombatra pedig a családoknak szükségük van. A sokat bírált Területi Oktatási Központok szerepére (döntéshozatali szerv, feljebbviteli fórum, ellenőrzés) szükség van. Abban, hogy ennek nagy pénzért létrehozott regionális szervként kell működnie, kételkedünk. A törvénytervezet szövege helyenként pontosításra szorul, és természetesen vitatható - ezért bocsájtották vitára. Mi - több más szervezethez hasonlóan - parlamenti vitára alkalmasnak tartjuk. Végezetül úgy gondoljuk, a mindenkori kormány és társadalom nyer azzal, ha olyan viták folynak, amelynek tárgyát az olvasó, hallgató körülbelül ismeri, s nemcsak a hibáról hall. így a további vélemények pozitív módosításokat eredményezhetnek. MDF Oktatási Szakcsoport Pécs A Somogyi Hírlap fotóriportereinek kiállítása Kaposváron A Somogyi Hírlap jelenti 1991-ről címmel a napilap négy fotóriporterének, Gyertyás Lászlónak, Király János Bélának, Kovács Tibornak és Lang Róbertnek nyílott fotókiállítása tegnap a kaposvári Csíky Gergely Színházban. A riportfotók drámai erővel szólnak az elszegényedésről, hitelesen dokumentálják a szovjet csapatkivonást, a rendszerváltást. A jugoszláv válság Somogy megyét sem hagyta érintetlenül. Erről szólnak a menekülttáborokról készült megrázó felvételek. Egyszóval a megye elmúlt esztendejének teljes kor- és kórképével szembesülhetnek a látogatók. Gyertyás László 1968 óta dolgozik a lapnál. Képei bejárták a világot, több mint száz önálló kiállítása volt. Huszonhat évesen megkapta Kaposvár város művészeti díját. Király János Béla fényképész szakmát tanult, nyugdíjazásáig a szakmában dolgozott. Ezután került a laphoz fotóriporternek. Kovács Tibor 1984-ig Fonyódon dolgozott mint fényképész. 1986-ban magánösztöndíjasként Rómában tanult. Ezt követően került az akkor még Somogyi Néplaphoz. Lang Róbert a legfiatalabb, 1990 óta fotóriportere a Somogyi Hírlapnak. A hatvan képből rendezett tárlatot három héten át tekinthetik meg az érdeklődők. A tegnap esti ünnepélyes megnyitón ár. Bayer József, az Axel Springer Budapest Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója mondott megnyitó beszédet. P. L. Fotó: Proksza László A pécsi autóbuszközlekedés új viteldíjáról Az elmúlt napokban a közvéleményt élénken foglalkoztatták a pécsi autóbuszközlekedés új viteldíjai. Mint ismeretes, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. évi 1. számú önkormányzati rendeletével határozta meg a helyi menetrendszerinti autóbuszközlekedési viteldíjak legmagasabb hatósági árait. Sok vélemény hangzott el e döntésről, ezért indokoltnak tartom röviden tájékoztatni a város lakosságát a legfontosabb tényekről. A hatósági ármegállapítás „népszerű” feladatára az ártörvény hatalmazta fel az önkormányzatokat. Ez a mai gazdasági helyzetben egy nagyvárosi közlekedés esetén már önmagában is komoly büntetés, de Pécsett még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem önkormányzati vállalatról van szó. Emellett az ön- kormányzatok az ármegállapító szerepet a Pénzügyminisztérium egyetértésével gyakorolják. Mindezek ismeretében csoda lett volna, ha a döntés minden érintett egyetértésével találkozik. A PANNON VOLÁN Vállalat a rendelet előkészítésének időszakában két tarifaemelési variációt is megjelölt:- az önkormányzattól igényelt támogatás mértéke 61,8 %-os,-109 millió Ft-os önkormányzati támogatás esetén 35 %-os emelést tartott szükségesnek. Mindkét esetben a befolyó viteldíjakböl több autóbusz beszerzésére lehetősége lett volna a vállalatnak. Az illetékes szak- bizottság a vállalati javaslatokat több alkalommal is megtárgyalta, majd két variációt terjesztett a közgyűlés elé. Ezzel párhuzamosan megszereztük a Pénzügyminisztérium egyetértését is a támogatott díjtételekre (tanuló és nyugdíjas bérletek) vonatkozóan. A közgyűlés a vitában a tarifa struktúrát a helyi sajátosságoknak megfelelően átalakította, s végül kb. 20 %-os emelést hagyott jóvá az alábbiak szerint: vonaljegy: 22.- Ft egyvonalas bérlet: 258.- Ft ' egyvonalas félhavi bérlet: 172.-Ft összvonalas bérlet: 538.- Ft Összvonalas félhavi bérlet: 350.- Ft tanuló és nyugdíjas bérlet: 134,50 Ft A tarifaemelést a közgyűlés 1992. június 30-ig engedélyezte, azzal a feltétellel, hogy eddig az időpontig dönteni kell a vállalat átalakításáról. Az illetékes szakbizottságoknak addig ki kell dolgozniok, hogy a PANNON VOLÁN és az ön- kormányzat milyen formában (például gazdasági társaság vagy részvénytársaság stb.) tudna együttműködni a helyi tömegközlekedés legkedvezőbb feltételekkel történő üzemeltetése érdekében. A közgyűlés az emelés hatályba léptetését a vállalat által végrehajtandó különböző feltételekhez (például időszakos bérlet bevezetése stb.) kötötte. E feltételeket a vállalat teljesítette, így az új viteldíjak 1992. január 28-án hatályba léptek, és február 1. napjától alkalmazhatók. A bevezetett tarifaemelés nem egyezik a PANNON VOLÁN Vállalat elképzeléseivel. Ugyanakkor az önkormányzatnak kötelessége volt, hogy vizsgálja a lakosság teherbíró képességét is. Ebben a vonatkozásban egyetértettünk azzal a pénzügyminisztériumi véleménnyel, amely ugyan elismeri, hogy a VOLÁN vállalatok leromlott járműállományát fejleszteni kellene, ennek ellenére a fejlesztések fedezetének a viteldíjakba történő beépítését nem tartja időszerűnek. Szükséges még kitérni pár szóval a központi állami dotáció visszavonása után kialakult helyzetre is. Ki kell hangsúlyozni, hogy a visszavont dotációk helyett nem lehet önkormányzati köteles- ségválallásra számítani. Ennek két oka van; egyrészt az önkormányzatoknak e célra nincs pénzügyi fedezetük, másrészt az ilyen intézkedések a gazdasági élet- területén akadályoznák a piacgazdaság szabályainak érvényesülését. Ismerjük a legfontosabb véleményt, a lakosság véleményét is. Tudjuk, hogy sok családnak még ez a tarifaemelés is gondot okoz. A közgyűlés rendeletével tehát senki sem elégedett. Mi mégis hisszük, hogy nem a rendelet rossz, hanem az önkormányzat kapott egy szinte megoldhatatlan feladatot. Dr. Páva Zsolt alpolgármester Törvénymódosítás után ✓ Amit az AFA visszaigényléséről tudni kell Az APEH Baranya Megyei Igazgatósága felhívja az adózók figyelmét, hogy „Az Adózás rendjéről” szóló 1991. évi LXXXV. törvénnyel módosított 19990. évi XCI. törvény 21. paragrafusa alapján „az adózó által megállapított adó, költségvetési támogatás bevallásának időpontjában a törvény I. számú melléklete szerint változások léptek életbe” 1992. január 1-jét követően. Ebben a cikkben az általános forgalmi adó alanyának bevallási kötelezettségét érintő változásokra szeretnénk kitérni, tekintttel arra, hogy módosítások révén az ÁFÁ-visszaigénylés bevallásnak minősül. Az adózónak havonta kell bevallást tennie, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított általános forgalmi adója az 5 millió forintot elérte. (Ez a havi adóbevallás.) Az általános forgalmi adó alanyának, ha havi bevallásra nem kötelezett, annak a hónapnak az általános forgalmi adójáról, amelyben e címen adót igényelt vissza, a visszaigényelt összegről-a tárgyhónapot követő hó 20-ig kell bevallást tennie. Ez az évközi adóbevallás. Az adózónak valamennyi adóról és költségvetési támogatásról adónként és támogatásonként az adóévet követő év február 15-ig kell bevallást tennie. Ez az éves adóbevallás.) A fentieknek megfelelően megváltozott az általános forgalmi adó visszatérítéséhez szükséges bevallás és igénylőlap (61-es számú — APEH 56. r. sz. nyomtatvány) szerkezete és adattartalma is: Ez a nyomtatvány szolgál: az általános forgalmi adó visszatérítés bevallására és igénylésére (azon adóalanyok részére, akik alanyai az általános forgalmi adó rendszerének, és jogosultak adóvisszatérítés igénybevételére); az alanyi mentességgel rendelkező adózók pénztárgépbeszerzéssel összefüggő visszaigénylésére is; azoknak az adózóknak, akik az általános forgalmi adóról szóló többször módosított törvény 5. paragrafus (1.) bekezdés b.) — 3.) pontjai szerint a természetes személy, az építőközösség és a társasház kivételével - adóvisszaigénylésre jogosultak, de a törvénynek nem alanyai. Lényeges, hogy ilyen esetben a 61-es űrlapon a „megjegyzésnél” fel kell tüntetniük, hogy milyen jogcímen kérik a visszatérítést. (X-el kell jelölniük.) Lényeges, hogy amennyiben évenként egy alkalommi teljesít adóbevallást az adózó, úgy az űrlap megfelelő (10. sor) rovatában feltüntetett összeg bevallásnak minősül. Lényeges továbbá, hogy az űrlapon fel kell tüntetni a visszaigénylés havi összegét (10. sor), az előzetesen felszámított adó összegét (13. sor.) (ennek tartalmaznia kell adott esetben a beruházással összefüggő összeget is, amit egyébként a 14. sor tartalmaz); a vissza nem igényelhető adó összegét (15. sor) és a fizetendő adó összegét (16. sor). Fontos, hogy ha a (17. sor ) visszaigényelhető adó összege nem egyezik meg a visszaigénylés havi összege (10. sor) sorában feltüntetett összeggel, akkor az igényelt összeg nem folyósítható. E fenti lényeges változásokkal kapcsolatosan közvetlenül az APEH Baranya Megyei Igazgatósága ügyfélszolgálati osztályán kaphatnak tájékoztatást az adózók, ahol a nyomtatvány ingyenesen beszerezhető. A február hóban esedékes visszaigényléseknél már ezt a nyomtatványt kell az adózóknak kitölteniük! Dr. Fényes Éva APEH Baranya Megyei Igazgatóság