Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-29 / 28. szám
1992. január 29., szerda aj Dunántúli napló 3 Újabb „iskola a határon” A mattyi huszonkettek A malterkeverőgép dobja mintha a kásássá ereszkedett havat bámulná már évek óta. Szájával lefelé fordulva meditál a helybéliek lendületén, amivel a homokot, meszet beletöltöt- ték. Azon a 3 millión, amivel a falubeliek járultak az iskolaépítés több mint 13 milliós költségéhez. Önszántukból, a két kezük munkájával. Azonban szó nincs hosszú évekről és nosztalgiákról. A hetvenes évek elején megszűnt iskola kétszeri nekifutásra ugyan, de gyorsan felépült. Szebb lett, mint valaha. Szeptemberre egyszercsak alakot öltött, fehéren felragyogtak a falai, kinyíltak nagy ablakszemei, hogy két focicsapatra való gyerekkel és öt pedagógussal meg is kezdődjön az első tanév Mattyon, a kis ötszáz lelkes határmenti faluban, Drá- vaszabolcs szomszédságában. De mi ebben a különleges? Ám volt, aki nem kérdezett, hanem azonnal felkiáltott: tiszta Amerika! Ugyanis mifelénk eleddig is ritka volt az efféle luxus: olyan három tantermes, központi fűtéses iskolát nyitni, ahová 1-8. osztályig minden korosztály megfordul! Itt egy pedagógusra mindössze öt-hat gyerek jut, akár a Jobbfajta,” „maszek” amerikai alma materekben: s azonmód szakmailag érveket biflázni, hozsannázni avagy megkérdőjelezni mindezt - meggyőződésem szerint - nem szabad. A lényeg az, hogy itt a falu döntött, megengedik-e maguknak ezt a „luxust.” Az emberhez méltó iskolát. A szakemberek kíváncsisága úgysem kerülheti el, vizsgálni fogják eredményeit, az iskola által hirdetett természetvédelmi vetélkedőt, elemezni az alsótagozatos „osztatlan” csoport munkamódszerét, a gyerekek feltűnő nyugalmának a titkát. Az én fülembe csak az idős polgármester, Balogh Antal sokak által idézett ultima ratiója cseng refrénszerűen vissza: a falu nem lehet önálló saját vízvezeték és iskola nélkül. * ' A vékony szemüveges kislány arcát, a halvány mosolyt kutatom. Szilágyi Éva nyolcadikos, kitűnő tanuló. Álmai szerint talán belsőépítész lenne. A Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskolába készül, s noha tanárai szeretik és csak jót mondhatnak róla, azért azt elárulja: régi iskolájából a barátnői igencsak hiányoznak Három kislány is szorgalommal pötyögtetné az öreg, méltóságteljesen feketéllő Bö- sendorfert; két negyedikes: a barna szemű, szőke Kovács Marietta, a szemüveges fekete Tóth Krisztina, de ott pillog köztük az apró Jovánovics Renáta is.- Én angolra járok, de zenét is tanulhatunk - húzza fel törékeny gyerekvállait Marietta, amikor a kérdéseimmel megakasztom az akciót. Mozdulatában dicsekvéssel vegyes kedvesség.- Mi a barátnőmmel ketten vagyunk másodikosok - húzza ki magát az apró Renáta is, - csak a Rigó Pisti van egyedül elsősnek.-Nyolc gyerekből áll az alsósok tanulócsoportja, de a következő tanévtől négy új elsősünk lesz - mondja Győrmárton Józsefné igazgatónő. - Az ötödik-hatodik és a hetedik-nyolcadik osztályos csoportban - jelenleg heten-heten vannak. Má- riagyűdi kolléganőnk, Komomé Káplár Borbála is ide szeretné járatni a gyerekét, vannak diákjaink akik Siklósról, Drávasza- bolcsból iratkoztak át. Már az óvodában tanítunk németet, választható az angol. Sokszor kimozdulunk az iskola falai közül, üzemlátogatásra együtt megyünk a nyolcadokosokkal valamennyien - a pályaválasztásban a többszöri tapasztalat, egy kis életismeret csak előnyös lehet.- Kikötöttem, hogy minimum milyen szakokra keresek kollégákat, hogy a tantárgyi beosztást a három tanulócsoportnak megfelelően egyáltalán kialakíthassuk - magyarázza az igazgatónő - Rottenbillemé Zakariás Edina matematikát és fizikát tanít, Komomé Káplár Borbála magyart és történelmet, Mauer Edina pedig németet. Felelősséggel osztoztak meg a kémia, a biológia, a földrajz és rajz tanításában is.- Számunkra is nagyszerű érzés, hogy minden gyerekkel személyesen, külön-külön is foglakozhatunk - folytatja az igazgatónő. - Mondjam, hogy a körülményeikről, az életükről is szinte mindent tudunk? Edina egyébként a villányi polgármester lánya, jól oktat és kitűnően beszéli a németet. 'Régről ismerve ének-szakos kollégám, Szántó Lászlóné munkáját, hozzá személy szerint is ragaszkodtam, csak őt tudtam elképzelni az 1-4. osztályos csoport vezetésére.- Orosz helyett ugyan németet tanítunk, de jómagam oroszpedagógia szakos vagyok - teszi még hozzá mosolyogva, a saját önbizalmát is erősítendő. Nem mintha az önbizalom hiányozna vagy túltengene benne: Diósviszlón tanított évekig. Az igazgatói állásra ott benyújtott pályázatától lépett vissza, hogy Mattyra jöhessen valami újba kezdeni. Ahol az iskola olyan lehet majd, amilyenné ötödmagával formálják. Valamennyien hasonló reménnyel pályáztak az állásokra, nem szólva arról az ösztönzőről, hogy a kisiskolában fizetésük is valamivel magasabb lett, mint korábban. Igaz, magasabb óraszámban kell tanítaniuk, igaz, az iskolanap 15 óráig tart, de a hely nyugalmas varázsával együtt ez is érthetővé teszi, miért „járnak ki” Mattyra hárman is: az említett villányi és mária- gyűdi kolleganő mellett az igazgatónő is Harkányból. Győrmártonné át is telepedett volna, ha nem kezdenek el építkezni otthon még korábban. Szántó Lászlóné és Rottenbillemé pedig a felajánlott két új szolgálati lakást fogadta örömmel. A polgármesteri iroda az iskolával szomszédos öreg épületben van. Még az emeleti manzárdban kialakított nagyon szép óvoda, a hálóterem kis ágyainak színes huzata van előttem, amikor a sötét irodába nyitok, hogy öregedő gazdájával megismerkedjek. Mintha a múltba, a szomorú valóságba csöppennék vissza. Avagy csak azért látom így, mert az előbbi rendhez és tisztasághoz vagyunk kevésbé hozzáedződve? A polgármester, szívós, kicsiny, szűkszavú ember. Arca, mint az öreg fa kérge, csak az évekről ámlkodik. Most se mond sokkal többet Drávasza- bolcs egykori tanácselnöke, mint amit azóta is csökönyösen hajtogat. Talán még azt, hogy kétszer is pályáztak, hogy pénzt kapjanak, majd a Lakitelek Alapítvány is segítette őket, az Uva- terv pedig ingyen készítette az iskola terveit. Munkanélküliség? Jövedelmek? Ki tudja ezt nyomon követni? A héthatárba ingázó falu jelentős, közel másfélmilliós jövedelemadó-kiegészítést kap, de az iskolát és a törpevízműt is a sajátjuknak akarják tudni, iskolájukat fenn akarják tartani és nem akarnak vízdíjat fizetni másoknak. Mindössze 10 ezer forintos lakossági hozzájárulással most készült el a vízvezeték, a munka nélkül maradt emberek közül pedig többen újabb fóliasátrat nyitnak portájukon. Mattyon a többség soha nem adta fel. Bóka Róbert A legkisebbek hangulatos osztálya. Fotó: Szundi György Képernyő előtt A felejtés szépsége A szex, a horror és a szabad vallásgyakorlás jogával együtt végre-valahára kivívtuk a nyilvános ízlésromobolás jogát is. Sokunk nevében köszönöm.. Na igen, a jegyzetíró kényelmesen hátradől otthon a fotelban, akár egy sziklák alól leselkedő, alattomos ragadozó hal, mondjuk, egy muréna, könyvtárnyi irodalmat polcol föl, szór szét az asztalán, hogy könyvlapok cápafogként fehérlő papírsarkai mögül lessen védtelen zsákmányára, akad-e valami nagyon félresikerült, nagyon pocsék dolog a heti műsorfolyamban, amibe aztán belerúghat kedvére, amit pellengérre állíthat - citálva hozzá bölcselmeit. A jegyzetíró ráadásul rosszindulatú, fáradt és feledékeny. Törli emlékezetéből a japán ismeretterjesztő filmsorozat gyönyörű képsorait, elfelejti Fekete György észrevételeit, amellyel a Magyar Televízió műsorpolitikáját, a magyar kultúra iránti közönyét bírálja, és arról beszél, hogy a selejt is lehet erőszakos, elfelejti, hogy egy-egy nagyobb zsákmány, igazabb falat is akadt egy-egy éjszakai órán, köztük a pécsi orvosíró, Sárosi István darabja, A húszmillomodik év, amelynek a főhőse, a századelő nagy novellistájának, a szabadkai orvosíró Csáth Gézának a látomásai alapján teremtődik még, hogy megkezdje kvázi-életét Fazekas István szerepformálásában. Elfelejti, hogyan kezdi meg küzdelmét az időért, önmagával és a világ rettenes tökéletlenségével, bizalmatlanságával szemben, amelyben villanyásnyi örökléte csak a szerelemnek, s talán az írásnak, a „vesztes lét- szükségletének” lehet. Elfelejti az Amerika kedvenc fia című amerikai filmsorozatot, a Hamvas Bélát idéző soványka ötperceket, amelyekbe belefeledkezett volna hosszasabban is, Tol- nay Klárit és Páger Antalt - egy régi, 1957-ben készült magyar film emberi varázsát. És mindenekelőtt megfeledkezik arról, hogy Hankiss Elemér kiváló esztéta, izlésszociológus, aki gondolkodása révén nem először sorolódik a hatalom számára kényelmetlen emberek közé. Megfeledkezik arról, hogy egy-két, ama „cápafogakat” gyarapító könyve, tanulmánya is ott fekszik az asztalán. Mindezt elfelejti, és főként azért, mert mindezekután hinni akar a szemének és a fülének. Hinni szeretne abban, hogy nem a bolondját járatják vele. Hinni szeretne abban, hogy nem Klapka-urammal akarják tánc- bavinni egy tohonya, a kiskapuk zárját jólismerő kapitalizmusban, olyan kapitalizmusban, ahol Ériderikusz Sándor megteheti azt egy Bács megyei kamaszgyerekkel, hogy az egyik héten szolid, szívünkbe zárható példaképet farag belőle, a „vállalkozás,, ifjonti sztárját, hogy a következő héten ugyanezt a gyereket már be is csapja a rivaldafénnyel, a kérdéseivel. Hogy átalakulásában ismerjük meg a „másik”, az egyre öntel- tebb, közönséges, a saját piti csempészfogásaitól ostobán megdicsőült kisfiút is. Egy sajnálatra méltót, aki elhiszi magáról, hogy ő így jópofa, és így, hazugságok révén lesz igazán oké a világ. A kamerák elé hajtott közönség pedig csak annál rosszabb: megtapsolja a fiú riporter által provokált „ügyes” kiszólásait. A műsor egészére, Petrasovitsra vagy a bélyegnyalogatásra szót pazarolni sincs kedvem. Egyébként is félő, végképp kiütközne rajtam a jegyzetírók eredendő ragadozó hajlama. Az eredendő gonoszság. B. R. Díj a piaci térnyerésért Brun József a pécsi kitüntetett Lapunk tegnapi számában hírül adtuk, hogy az Aschner Lipót Alapítvány Kuratóriuma kimagasló vezetői és gazdaságszervezői tevékenysége elismeréséül Brun Józsefet, a Möbiusz Húsipari Vállalat vezérigazgatóját az Alapítvány 1992. évi díjában részesítette.- Mit jelent valójában ez a kitüntetés?- kérdeztük Brun Józsefet.- Kihangsúlyozták a díj átadásánál, hogy azt az évtizedes tevékenységet ismerték el, mely alatt a vállalatnál megvalósítottam a menedzser típusú vezetést, és olyan szervezési feladatokat valósítottam meg, melyek lehetővé tették a piaci váltást, azt is, hogy az elmúlt évben 34 millió dolláros exportot értünk el. A kitüntetés ugyan a nevemre szól, de azt nem csak én, hanem vállalatunk, a Möbiusz érdemelte ki.- Önök sincsenek könnyű helyzetben, hiszen érezhetően visszaesett a belföldi fogyasztás, és átalakulás előtt fiinak, ugyanakkor ez az elismerés a jövőt illetően is kötelez.- Új termékeink és piacaink révén 6 százalékos forgalom- növekedést értünk el, és idén újabb termékekkel és csomagolással, a szeletelt termékeink bevezetésével már lOszá- zalékos növekedést célzunk meg. Engedélyezési eljárás alatt áll a Nádor nemespenészes és a Márvány szalámink, a Góliát vastagkolbászunk, a bélbe töltött konzerváruink (pástétomok és húskrémek). A továbbélésünket jelentő átalakulást és privatizációt mi egy menetben szeretnénk végrehajtani, mivel az elmúlt évben befejeztük a versenyeztetést. Reméljük, rövidesen dönt az ÁVÜ. A külföldi tőke bevonása és a nagyobb tőkeemelés számunkra is létkérdés az új piacokért, a gyártásfejlesztésekért és az önfinanszírozásért.- Várhatóan kik lesznek a Möbiusz új tulajdonosai?- Döntő részben a külföldi tőkés partner, de részvényesek lesznek a dolgozóink, az ön- kormányzat és az ÁVŰ.- Számíthatunk áremelésre?- Február elsejével emeljük a felvásárlási árainkat, hogy ne legyenek alapanyag gondjaink, és, hogy a termelők is megtalálják a számításukat. Ez, és a termelési költségek növekedése rövidesen fogyasztói áremelést is magukkal hoznak. M. L. PÉTÁV-ultimátum a tartozás miatt Szombattól melegvíz nélkül a szentlőrinciek? Ha szombatig - február 1-ig - kifizetik a hátralékaikat, akkor nem, ellenkező esetben a szentlőrinci lakótelep valamennyi távfűtéses lakásában szünetelteti a melegvíz szolgáltatást a Pécsi Távfűtő Vállalat. Ezt az ultimátumot kapták a napokban a szentlőrinciek, akik jelentős összeggel tartoznak a cégnek. A PETÁV által a lapunkban is közzétett felhívás szerint a vállalat még a tüzelőolajat sem tudja megvenni a bevételeiből, ezért kényszerül a szolgáltatás korlátozására.- Mit szólnak ehhez a bejelentéshez? - kérdeztük dr. Szili Zo/tónkörjegyzőt.- Rendkívül rosszul érint bennüneket. Tehetetlen ütközőként állunk a lakosság és a vállalat között. Egyedül nem tudunk teljeskörű, gyors megoldást találni.- Mikor tudták meg, hogy a vállalat ilyen lépésre készül?- Korábbi tárgyalásainkon már jelezték, de ténylegesen a múlt héten pénteken, amikor mi is kaptunk egy példányt azokból a tájékoztatókból, amiket a lépcsőházakban kiragasztottak a vállalat itteni üzemegységének dolgozói.- Ezek szerint nem érte teljesen váratlanul önöket ez a bejelentés.- Nem, de mi vártuk és várjuk az ígért kormányzati támogatást, amelynek időarányos része tavaly megérkezett, de visz- sza van még 3-4 millió forint. Amint megjön, utaljuk a PÉ- TÁV-nak. Ugyanakkor az ön- kormányzat úgy döntött, hogy saját költségvetéséből 780 000 forinttal támogatja a lakosság • távhő költségeit. Áthidaló megoldásnak látszik, ha ezt az ösz- szeget - ami csepp a tengerben - most átutaljuk a vállalatnak, hogy olajat tudjon venni. Többet képtelenek vagyunk erre a célra fordítani. Az 591 szentlőrinci távfűtéses lakás lakóit nyilván nem nyugtatja meg ez az intézkedés, mert nem tartják megoldásnak. A megemelt távhő-, és melegvízdíjat a lakók jelentős része képtelen fizetni. Az esetleges következmény pedig azokat is sújtja, akik fizettek. Nem vigasz számukra az sem, hogy az emelés bejelentésekor sokan „megjósolták”: számos településen kialakulhat ilyen helyzet. Szentlőrinc Baranyában az első, ahol emiatt a korlátozás veszélye fenyeget. (Információink szerint a megyében itt a legmagasabb a díj, egy átlagos, azaz 50 négyzetméter alapterületű lakás havi fűtési és melegvíz költsége több, mint 8000 forint.) Ha lesz is áthidaló megoldás, hosszabb távon semmiképp nem megnyugtatóak a kilátások. A nagyközség jegyzőjétől hallottak szerint ugyanis a közelmúltban Veszprémben tartottak egy tájékoztatót az emelés miatt legjobban sújtott települések vezetőinek, ahol bejelentették, hogy a kormányzat idén 50 millió forintot szán ilyen célú támogatásra. Az összeget 40 település között differenciáltan akarják elosztani. A szentlőrinciek becslése szerint ők minden bizonynyal a kevésbé sújtottak közé fognak tartozni ebben a rangsorban, vagyis kevés pénzt kaphatnak, s ősszel ugyanoda juthatnak, ahol most vannak. T. E. Harminc millió forint a falvaknak Harminc millió forintot különített el az idei költségvetési törvény további falugondnokságokra. Baranyában tavaly nyolc település hozta létre ezt a rendszert, részben pályázati pénzből, részben saját erőből és megyei támogatásból. Közülük négy - Luzsok, Marócsa, Drá- vaiványi és Kisdér - már saját gépkocsit is vásárolt. Több község idén szeretne pályázni. Az újabb falugondnokságok kialakítását szolgáló pályázatot információink szerint az év második felében írják ki.
