Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-27 / 26. szám
8 aj Dunántúli napló 1992. január 27., hétfő Pedagógusok az oktatási törvénytervezetről Ki legyen a gazda? Rendkívül érdekes vizsgálat végére tett pontot a napokban az Oktatáskutató Intézet. Az ország különböző iskoláiban ezer pedagógust kérdeztek meg az oktatási törvény készülő tervezetéről. A megkérdezettek 130 ezer tanárt képviseltek, 73 százalékuk nő volt, 42 százalékuk 31-40 év közötti, 46 százalékuk több mint 16 esztendeje dolgozik a szakmában, továbbá 42 százalékuk 9-15 esztendőt töltött már a katedrán. Kozma Tamás, az intézet főigazgatója nyomatékosan kiemelte, hogy 1985 óta a mostani immár az ötödik olyan reprezentatív felmérés, amelyben a tanárok közérzetét tudakolják. De mi is derül ki az anyagból? A legfontosabb:a megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, hogy elkerülhetetlen az iskola- rendszer változása. Nem eny- nyire egységes a véleményük azonban az új iskolarendszer típusáról. 28 százalék a 6+6 ősz-- tályos rendszer mellett voksolt, 26 százalék a 10+2 osztályt látná helyesnek, a korábbi 4+8 osztályos iskolákra 21 százalék szavazott, míg a mostani 4+8 csak 19 százalék szerint eredményes. Az oktatási törvény vitájának egyik kulcskérdése, hogy legyen-e központi tanterv, vagy sem? A megkérdezettek 85 százaléka jónak tartaná, ha volna ilyen, de alternatív módon választható; 10 százalékuk a hagyományosan kötelező tanterv mellett szavazott és csak 5 százalék vette volna szívesen, ha a tanár teljesen maga dönthet a tanmenetről. Hogy ki fogadja el ezeket a tanterveket? A többség szerint - 58 százalék látja így - ez a tantestület illetékességébe tartozik, 12 százalék az egyes pedagógusokra bízná, 14 százalék pedig valamilyen szakmai szervezetre ruházná a döntést. Ehhez kapcsolódik a vizsga- rendszer kérdése is. A korábbi években a pedagógustársadalom két táborra oszlott, az egyik tantervet, a másik vizsgarend- szert akart készíteni. Most a központilag szabályozott vizsgák mellett foglalt állást 87 százalék, 82 százalék megfontolandónak tartja, hogy minden iskolafokozatba egy-egy vizsga jelentse a belépőt. A mostani viták kényes kérdése az iskolák felügyeletének problémája. 73 százalék azt vallja, hogy valamiféle szakmai felügyeletre szükségük van az iskoláknak, de megoszlanak a vélemények a „gazda” személye körül. A Területi Oktatási Központokat elfogadná 43 százalék, az egyetemeket tartaná alkalmasnak erre 20 százalék, 14 százalék az államot látná szívesen ebben a pozícióban és csak 9 százalék bízná az ön- kormányzatokra. Ez egyben a pedagógustársadalomnak azt a kívánságát is tükrözi, miszerint szívesen látnának bizonyos állami védettséget az iskolák felett. Helyesnek látnák, ha a bérük, felügyeletük a minisztériumtól függne, az iskola anyagi fenntartása viszont az önkormányzatokra tartozna. Érdemes megemlíteni, hogy megkérdezettek többsége nem szívesen látná sem a szülők sem a diákok beleszólásának növekedését. Elengedhetetlennek tartják a pedagógusok bérének rendezését. Sokunknak - ez mintegy 33 százalék - a havi brutto bére nem haladja meg a 15 ezer forintot, 52 százalékuknak - a túlórákat, a magánórákat, a korrepetálást is beleszámítva - a nettó jövedelme nem több eny- nyinél. (somfai) Cseljabinszk Orosz tisztségviselők azt állítják, hogy .az egyik volt titkos szovjet atomvárosban olyan, nukleáris robbanótöltetekben használatos plutónium feldolgozására alkalmas üzemet fejlesztenek ki, ahol a plutóniumot atomerőművek fűtőanyagává tudják átalakítani - közölte Washingtonban az amerikai szenátus egyik küldöttsége. A szenátus fegyveres erők bizottságának négy tagja sajtóértekezleten beszélt az Államközösségben tett látogatásáról. Elmondtták, hogy ők voltak az első amerikaiak, akiket beengedtek Cseljabinszk 65-be, egy olyan korábban titkos városba, amelyből a volt Szovjetunió területén tíz volt. Ezeken a településeken állították elő a szovjet magfegyvereket. A szenátorok szerint orosz tisztségviselők felajánlották, hogy feldolgoznak amerikai plutóniumot és dúsított urániumot is. Ismét elkészült egy mutatós foghijbeépitéses épület a pécsi Belvárosban a Jókai utcában. A mutatós, színes homlokzatú házban lakások, irodák, üzletek lesznek majd, és földalatti parkoló is épült. Fotó: Läufer László Kevesebb kamat a privatizációs hitelekre (FEB) A kormányszóvivő szokásos heti tájékoztatójának ezúttal dr. Szabó Tamás, frissen kinevezett tárcanélküli miniszter volt a vendége, akinek feladatkörébe tartozik ezentúl a kormány privatizációs stratégiájának kialakítása, e tevékenység összehangolása. A most miniszteri bársonyzéket kapót politikus már új tisztében válaszolt kérdéseinkre.- Miniszter úr, Ön éppen ma jelentette be, hogy a közeljövőben csökkennek a privatizációs hitelek kamatai, megszűnnek a felső határok. Hallhatnánk erről bővebben?- A kormány valóban felülvizsgálja eddigi privatizációs politikáját, hiszen a folyamat- lassubb a kelleténél. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány továbbfejlesztésével szeretnénk szélesíteni a hitelgaranciákat. Sikerült megegyeznünk a Magyar Nemzeti Bankkal a privatizációs hitelek kamatainak csökkentésében is. Az elmúlt esztendőben 873 esetben vették igénybe az E-hitelt, ösz- szesenl milliárd 786 millió forint értékben, míg privatizációs hitelt összesen négyen vettek fel 12 millió forint értékben. Ebből is látszik, hogy ez a konstrukció ebben a formájában nem vált be. Az MNB most új kamatpolitikát dolgoz ki, s azt szeretnénk, ha ezek az az új feltételek visz- szamenőleges hatállyal a már kiadott hitelekre is érvényesek lennének.-Milyen mértékű kamatváltozásra lehet számítani?- A 22 százalékos refinanszírozási kamat 75 százalékát fizették eddig a kérelmezők, most szeretnénk ezt 60 százalékra csökkenteni, ami 3,5 százalék- pontos kamatcsökkentést jelentene. Ez része a kormány inflációellenes politikájának is. Hadd jegyezzem meg: a lefele tendáló inflációhoz ugyanolyan nehéz alkalmazkodni, mint a felfelé tartó spriálhoz! A változásoktól azt várjuk, hogy meggyorsítják a tulajdonváltás folyamatát.- Eddig a hitelt folyósító bankok komoly garanciákat követeltek a szerződő felektől. Várható e téren is némi enyhülés?- Ennek eldöntése a bankokra tartozik és a kormány nem is kíván ebben állást foglalni. Mindenesetre szeretnénk lehetőséget teremteni a vagyonnal nem rendelkezőknek is, hogy hitelhez jussanak, vállalkozhassanak. Szeretnénk új privatizációs formákat is alkalmazni - tartós bérletre, lízingre gondolunk ami talán meglódítja ezt a folyamatot. (somfai) Amiről a képviselők (is) vitatkoznak Ármegállapítás A ma kezdődő parlamenti ülésszakon előreláthatóan módosítják az árak megállapításáról szóló 1990. évi törvényt. A korrekció nem érinti a jogszabály általános rendelkezéseit, a bejelentési kötelezettségre, illetve a hatósági ármegállapításra vonatkozó előírásait - jelentős változást igér azonban a hatósági áras termékeket, szolgáltatásokat illetően. A Ház előtt fekvő törvényjavaslat szerint ugyanis február 1-jétől megszűnik a szén, a koksz, a brikett, a lignit, a tűzifa, az 5 kg- nál nagyobb kiszerelésű Pb-gázkeverék, valamint a 2,8 százalékos zsírtartalmú fogyasztói tehéntej, a fehér kenyér, a tankönyvek és a zeneoktatást szolgáló kották hatósági ára - e termékek tehát a jövőben szabad árasak lesznek. A gőz és a melegvíz továbbra is hatósági árkategóriában maA képviselők általános vita keretében folytatják a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. (A részletes vita és a határozathozatal - az előzetes program szerint - áthúzódik az Országgyűlés későbbi ülésszakára.) A jogi szabályozás célja: a közigazgatásban olyan személyi állomány dolgozzon, amely megfelelő távolságot tart a politikától és szakértelmét a jogszabályok feltétlen tiszteletben tartásával állítja a közérdek szolgálatába. Középpontban az érdemeken alapuló előmeneteli rendszer áll. A törvényjavaslat alapgondolata, hogy csak a meghatározott teljesítményt honoráló, előre kiszámítható besorolás és illetmény teheti vonzóvá a köz- igazgatási pályát; többletkövetelmény pedig csak többletjogosultságok fejében támasztható. A törvényjavaslat újszerű szabályai közé tartozik, hogy a köztisztviselő besorolásának alapja az iskolai végzettség és a közszolgálati jogviszonyban töltött idő. A pályakezdő egy vagy két évet gyakornokként tölt el, s ezután nyílik meg előtte az előmenetel útja. A törvényjavaslat bevezeti az illetményalapot (ez az illetményrendszer meghatározó eleme), amelynek konkrét ösz- szegét az Országgyűlés évente, a költségvetési törvényben állapítja meg. Az előmenetelhez igazodva szorzószámos rendszert alkalmaz, közigazgatási rád - árukat azonban helyileg, a települési önkormányzatok képviselőtestülete állapítja majd meg. (Kivétel a Magyar Villamosművek Tröszt által értékesített gáz és melegvíz - ezek hatósági árát továbbra is az ipari és kereskedelmi miniszter állapítja meg.) Az 1990-es törvény egyes mezőgazdasági termékek esetében meghatározza a legalacsonyabb árat. A módosító törvényjavaslat a takarmánybúza, az élelmezési célú búza és a takarmánykukorica árának megállapítására nem tartalmaz lényegi változást. A vágósertést és vágómarhát, valamint a tehéntejet és a tejszínt illetően pedig - bizonyos minőségi korlátokat szabva - a földművelésügyi miniszterre bízza a legalacsonyabb hatósági ár megállapítását. (FEB) szintenként emelkedő illetménykiegészítést tesz lehetővé, a vezetők díjazására pedig dif- femciált illetmény- és pótlék- rendszert alakít ki. Az új jogszabály elő kívánja segíteni, hogy a köztisztviselő ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe, egzisztenciája ne függjön a munkáltató indokolatlan intézkedésétől. Ezért a felmentést részletesen szabályozza. Kimondja például, hogy a köz- igazgatási szerv átszerevezése vagy a tevékenységi kör megszűnése következtében felmentésre csak akkor kerülhet sor, ha a hivatali szervezetben nincs a köztisztviselő képzettségének és besorolásának megfelelő másik munkaköre. Felmentés esetén a köztisztviselőt egyébként végkielégítés illeti meg, amelynek összege nem haladhatja meg a 12 havi illetmény összegét. Fontos garanciális intézmény az összeférhetetlenség szabályozása. A köztisztviselő egyidejű foglalkoztatása több munkáltatónál sértheti a közigazgatás érdekeit - ezért ilyen jogviszonyt csak engedéllyel létesíthet. A törvényjavaslat kizárja azt is, hogy a köztisztviselő felügyelőbizottság tagja vagy gazdasági társaság vezető tisztség- viselője legyen. A párt- és politikasemleges független köz- igazgatás érdekében nem viselhet pártban tisztséget, nem vállalhat párt nevében vagy érdekébe nnyilvános közszereplést. A természetvédelemért Termékdíj Várhatóan a hét elején döntenek a képviselők az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjának bevezetését célzó törvényjavaslatról. Az új jogszabály révén a motorizáció által okozott környezeti károk csökkentéséhez, illetve megelőzéséhez szükséges pénzügyi forrásokat kívánják megteremteni. A javaslat szerint a termékdíjfizetési kötelezettség, amely kiterjed az összes belföldön üzemanyagként felhasznált motorbenzinre és gázolajra (kivéve az ólmozatlan motorbenzint) a termelőnél, illetve import estén az importálónál jelentkezik. Előbbit és utóbbit egyaránt akkor terheli termékdíj-befizetési kötelezettség, ha üzemanyagot értékesít, illetve ha saját üzemanyagot használ fel. Az értékesítés után fizetendő termékdíjat a termelőnek és az importálónak az értékesítésből származó árbevételből kell fizetnie. Ha a termékdíjat saját felhasználás után fizetik akár a termelő, akár a forgalmazó, akkor az a felhasználás költségeit terheli. A törvényjavaslat szerint a termékdíj mértéke:- 86-os oktánszámú motorbenzin után tonnánként 676 Ft- 92-es és 98-as oktánszámú motorbenzin után tonnánként 667 Ft- gázolaj után tonnánként 595 Ft. A termékdíjat - amely a Központi Környezetvédelmi Alap bevételét alkotná - elsődlegesen- a gépjárművek környezetszennyezését csökkentő műszaki intézkedések ösztönzésére (kedvezméynes hitelek nyújtására)- a közúti közlekedési infrastruktúra környezetvédelmi célú fejlesztésére (pl. a legterheltebb területek forgalommentesítésére)-a gépjárművekkel kapcso- altos hulladékgazdálkodásra- környezetbarát közlekedési megoldások és termékek elterjesztésére kívánják fordítani. A termékdíjból befolyt ösz- szegnek legfeljebb 20 százalékát a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egyebek közt a motorizációs környezeti károk mérséklését szolgáló alapítványok támogatására és a társadalom környezetvédelmi szemléletének alakítására fordíthatja. Az előterjesztés szerint a törvény - ha az Országgyűlés elfogadja - 1992. március elsején lép hatályba. Köztisztviselők
