Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-25 / 24. szám

1992. január 25., szombat uj Dunántúli napiö 11 Mit ér a diploma? A „magyar” Opel Astra Arra a kérdésre, milyen testü­let adhat diplomát, még csak-csak van elképzelésünk, bár objektiv és szakmailag elfo­gadott kritériumrendszerre ezi- dáig nem lehetett hivatkozni. Arra viszont még kevésbé tud­nánk felelni, milyen értékűek a különféle oklevelek, hazai és nemzetközi összehasonlításban. A különböző területek diplomá­inak hitelesítésére szükség van, s a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megtette ennek érdekében az első lépéseket, megbízva hitelesítési előkészítő bizottságokat, dolgozzák ki a diplomák minősítésének kon­cepcionális alapjait, a diplomák adományozásának feltételeit. A gazdasági jellegű diplomák hi­telesítésére felkért előkészítő bizottságot ár. Vörös József, a JPTE Közgazdaságtudományi Karának dékánja vezeti.-A hitelesítés nagyon idő­szerű, annál is inkább, mert most, hogy a piac és a korszerű­sítés igénye érvényesülni kezd a felsőoktatásunkban, jól tapasz­talhatók a korábbi negatívu­mok: a nem hatékony munka­erő- gazdálkodás, a foglalkozta­tottság biztos volta, s a felsőok­tatási intézmények fejlesztési koncepciója, amelyet gyakran területi-szakmai lobbizás jel­lemzett - jelenti ki dr. Vörös József, s hozzáteszi, annál is in­kább sürgető a hitelesítés, mert a képzés színvonala nem egyen­letes, a munkaerőpiac nem je­lent befolyásoló erőt, és bár mozgásba jött a magánkezde­ményezések és az állami felső- oktatási intézmények nagyobb cselekvési szabadsága, az eredmény még nem mindenütt kielégítő. Több kevésbé értékes képzés is tért hódít.- Úgy érti ezt, hogy egyete­mek, főiskolák olyasmire vállal­koznak, amihez nem értenek ?- Azt tapasztalom, hogy pél­dául sok műszaki-ipari főiskola és egyetem foglalkozik gazdál­kodási kar alapításának gondo­latával. Vannak agráregyete­mek, amelyek már MBA ( Mas­ter of Business Administration) fokozatot kínálnak, noha a leg­több országban ez egyetemi szintű közgazdász diplomát je­lent gazdálkodási szakon. ígér­nek nemzetközi diplomát is, miközben egyesek színvonala még a magyar főiskolai átlagot sem éri el. Természetes, hogy a szakma védeni szeretné az ilye­nekkel szemben az értékeit. így van ez Nyugat Európában, az USÁ-ban, s reméljük így lesz nálunk is. Ezt a célt szolgálja ez a Hitelesítési Előkészítő Bizott­ság és például a Közgazdasági Vezetői Kollégium testületé.- Milyen szempontokat kíván követni ez a hitelesítési bizott­ság?- Még csak elképzelésekről tudok szólni. Részben azért, mert az egész gazdasági felső- oktatási rendszer változik, más­részt alkalmazkodnia kell a fel­sőoktatási törvény irányelvei­hez, amelyek viszont még vitára szorulnak. A legfontosabb hite­lesítési elvek közé tartozik, hogy figyelembe kell venni a legújabb diszciplínákat, ame­lyek létjogosultságot értek el a fejlett társadalmak felsőoktatá­sában, de ne feledkezzen meg európai és magyar sajátosságai­ról sem, valamint az őrizendő kulturális értékekről. Három kü­lönböző szintű diploma megkü­lönböztetését javasoljuk, neve­zetesen az alapdiplomáét (B. Sc.), a szakdiplomáét (M. Se.) és a tudományos doktorét (Ph. D.). A gazdasági diplomákon be­lül megkülönböztetünk közgaz­dasági és gazdálkodási diplo­mát. A tartalmi feltételeleket részletesen kidolgozzuk. B. A. (MTl-Panoráma) Minden a legnagyobb rendben megy. Március közepén a General Mo­tors új szentgotthárdi üzemének szerelőszalagjáról legördül az első „magyar” Opel Astra. Mar­tin Pfundner, a General Motors Austria (egyik) igazgatója a ne­vezetes dátum előtt kevesebb mint két hónappal teljes mér­tékben elégedett a „magyar kapcsolattal”, s készségesen be­szél a tapasztalatokról.- Az ausztriai indulás sem volt olyan régen, jól emlék­szünk az akkori bosszúságokra, s tagadhatatlan, hogy kicsit fél­tünk a bürokrácia útvesztőitől. Meg kell mondani, kellemes csalódás ért. Ha mindenáron magyarázatot akarunk keresni, nos, nagyon valószínű, hogy a magyar hatóságok felismerték: az ország nemzetközi hírnevét - üzleti partnerként - igencsak kedvezően befolyásolja egy ilyen nagyberuházás zökkenő- mentes megvalósítása. Sokan gondolják majd: ha a General Motors jó partnerre lelt, mi is megpróbáljuk...- Mégis, melyek a legna­gyobb nehézségek?- Nos, kétségkívül gondjaink vannak a Szentgotthárdon dol­gozók lakásviszonyainak ren­dezésével. Az osztrákok egye­lőre Burgenlandból járnak át - ez azonban a határátkelés miatt nem a legjobb megoldás. Nyá­ron elképesztő a zsúfoltság a ha­táron, s bár a szállítás legna­Egy 47 éves embernek azzal a tudattal kell élnie, hogy ha­lálba küldött 269 embert. Gen- nagyij Oszipovicsnak hívják és 1983. szeptember 1-jén, akkor még a szovjet légierő őrnagya­ként, 10 ezer méter magasság­ban, a Szahalin szigettől dél­nyugatra lelőtte a koreai légitár­saság, a Korean Air Lines Boe­ing 747-es jumboját. Minden utas és a személyzet összes tagja szörnyet halt. Arról a bizonyos éjszakáról, amikor 269 embert küldött a ha­lálba, így vall: a többi vadász­repülővel együtt neki is az volt a feladata, hogy megakadá­lyozza az RC-135-ös amerikai gyobb részét - egyebek között emiatt - vasútra terveztük, itt is lehetnek fennakadások. Annyit már sikerült elérnünk, hogy kü­lön sávokat nyitnak a teherau­tók számára, de ez kevés. Külö­nösen, mikor júliusban beindul a motorgyártás is, akkor lesz ez gond. Határozott ígéretet kap­tunk egy új átkelőhely megnyi­tására Mogersdorfnál.- Mindamellett ezek aprósá­gok, minden beruházásnál adó­dik valami. A lényeg, hogy a győri Rábával viszonylag simán összeállt a vegyesvállalat, meg­találtuk a jogi kereteket - nos, ez az, ami nem is olyan termé­szetes. Szerettünk volna - a márciusi szentgotthárdi indu­láshoz igazítva - például Po­zsony mellett egy motorgyártó üzemet létesíteni, de a tárgyalá­sok olyan döcögve haladtak, hogy inkább a bécsi üzemünket bővítettük. Igaz, a Rábával hosszú évek óta kialakult az együttműködésünk - ez is sokat segít.- Összeállt-e már a csapat, amelyik Szentgotthárdon dol­gozni fog?- Igen. Nem ez az első ilyen üzem, munkatársaink, akik a hirdetésekre jelentkezők közül válogatnak, nagy rutinnal vég­zik ezt a munkát.- Mivel Portugáliában van egy, a szentgotthárdihoz ha­sonló nagyságú összeszerelő üzemünk, a munkások egy ré­szét ott tanítják be. A termelést kémrepülőgépek behatolását az ország légterébe. Azon a napon, úgy hajnali 5 óra lehetett, ami­kor megcsörrent a riadótelefon. Azonnal beszálltunk a startra kész gépekbe és vártuk a to­vábbi utasításokat. Tíz perc telt el. Azt gondoltuk, hogy ez is csak egy próbariadó, mint már annyiszor. Most mégis komoly dologról volt szó. Rádión ke­resztül kaptuk az információt, hogy idegen repülőgép sértette meg a szovjet légteret. Ez igaz is volt, mert a KAL 007-es jára­tának pilótája - ma már tudom, hogy a 45 éves Shun-Byung-In - 450 kilométerrel letért a légifo­lyosóról és útját nem keleti, ha­eleinte a mi embereink irányít­ják, mint ahogy a vegyesvállalat vezető posztjain is eleinte kevés a magyar, de ez - éppen úgy, mint a GM Austria esetében volt - csak átmeneti állapot. Itt Bécsben, ma már az elnökség hét tagja közül öt osztrák.- Mennyiben kapcsolódik bele a környék az új üzem kí­nálta lehetőségekbe?- Egyelőre inkább a határ másik oldaláról, a burgenlandi cégek részéről nagy az érdeklő­dés: egy ilyen üzemnek renge­teg féle szállítóra van szüksége, az irodafelszereléstől kezdve a reprezentációs kellékekig. Meghirdettük a versenyt, s egé­szen biztosak vagyunk abban, hogy a magyar cégek is fel fog­ják ismerni a lehetőségeket.- Kialakulhat . Szentgotthárd körül egy uj ipari központ?- Igen, erre is gondolunk. Végtére is a GM Hungary Szentgotthárdon évente 15 ezer Astra-t gyárt, s 200 ezer mo­tort. Ez utóbbi teljesítmény két­szeresre növelhető. A világ sok részén van üzemünk, cégünk, s mindenütt kimutatható a kör­nyék felfutása.- Ez az első vegyesvállalatuk Kelet-Közép-Európa egy meg­újult országában, hol lesz a kö­vetkező?- A térségben működik már évek óta üzemünk - Jugoszlávi­ában, Kikindán. Csehszlováki­ával megakadtak a tárgyalások, Lengyelországgal haladnak. Evek óta próbálkozunk a Szov­jetunióval, most azt se tudjuk, kivel folytassuk.- S a piaci lehetőségek? A japán konkurencia?- A General Motors a Suzuki létrejötténél is bábáskodott. Amúgy pedig, mi sokkal ké­sőbb kezdtük a tárgyalásokat, s mégis, mennyivel előbb értünk célba. Másrészt a piac nagy, el­férünk, ráadásul más-más igé­nyeket elégítünk ki. A General Motors bizakodik, jók a kilátá­saink, és a szentgotthárdi terme­lés megindulása tovább javítja azokat. Szászi Júlia nem északi irányban folytatta. Oszipovics Szuhoj típusú el­fogó vadászgépével, a SZU 15-tel, osztagának pilótáival együtt a felszállás után 20 perc­cel, 8500 méter magasban pil­lantotta meg a jumbot. „Sötét volt, csak a repülőgép fényeit láttam, nem tűnt Boe- ingnek. Akkor kaptam a paran­csot: Semmisítse meg a célt! Azonnal jelentettem, hogy a re­pülőnek pozíciószámai vannak és látom a kabinablakokból áradó fényt.” Erre a gyilkos pa­rancsot visszavonták, s új pa­rancs érkezett: „Kényszerítse a gépet leszállásra!” A pilóta gépével az idegen repülő elé került és szárnyait le és fel mozgatta. A Boeing kapi­tánya nem reagált. A szovjetek később azt állí­tották, hogy megpróbáltak vilá­gító lövedékkel figyelmeztetni a Az Astra elegáns és jól áttekinthető' műszerfala „Én lőttem le a koreai jumbot” A pilóta vallomása Változások az RKK-ban Önálló intézetek Kissé átalakult a Magyar Tu­dományos Akadémia Regioná­lis Kutatások Központja az el­telt félévben. Az intézet korábbi főigazgatója, dr. Enyedi György akadémikus megvált az RKK igazgatásától, s amint akkoriban beszámoltunk róla, dr. Illés Iván vette át a posztját. Illés Iván első találkozásunkkor azt kérte, terveiről, elképzeléseiről később faggassam, hiszen tájé­kozódnia, ismerkednie kell. A napokban találkoztam vele újra. Újra van DTI- Melyek a legfontosabb vál­tozások az intézetben, módosul­tak- e a kutatási profilok?-A legszembetűnőbb válto­zás az az, hogy változtattunk az intézet felállásán. Enyedi Györ­gyöt több évvel ezelőtt a Du­nántúli Tudományos Intézet élére nevezték ki, de széleskörű tudományos tevékenysége kap­csán „hozta magával” a buda­pesti és békéscsabai kutatókat, s tulajdonképpen így alakult meg az RKK. Az intézetnek ma már hat, az ország különböző terüle­tein lévő tudományos osztálya van. Úgy gondoltam, kapjanak nagyobb önállóságot, de a struktúrából se szakadjanak ki. így a Dunántúli Tudományos Intézet is visszanyerte régi iden­titását, s élére külön igazgató is került, dr. Horváth Gyula sze­mélyében. Önállóan gazdál­kodnak. Az akadémiától a köz­ponti támogatást továbbra is az RKK kapja, de ez az összeg a béreket is alig fedezi. Ezenkívül az RKK szerepe a koordinálás, a munkák továbbítása, a minisz­tériumokkal való kapcsolat tar­tása. A tudományos, szakmai feladatokat az osztályok végzik. Még az épület tulajdonjoga is visszaszállt a DTI-re, úgyhogy a központ "albérlő" a házban.- Az új szituáció nem jelent a főigazgatónak feladat-és presz­tízscsökkenést ?- Szakmám szerint közgaz­dász vagyok, s bár dolgoztam vezető beosztásban a VATI-ban és a Tervhivatalban, de admi­nisztratív dolgokkal nem igen kellett foglalkoznom, s ez most sem hiányzik. A koordinálás és egyebek mellett viszont több időt tudok a saját kutatásaimra fordítani, és ennek igen örülök.- Úgy tudom, az eddigi osz­tályokból intézeteket kívánnak szervezni?- Nem automatikusan. Az Alföldi Tudományos Kutatási Intézetet valóban szeretnénk mielőbb létrehozni, s az Alföld közép és hosszabb távú fejlesz­tési tervét elkészíteni. Kecske­méten és Békéscsabán van két jól dolgozó osztályunk, s az sem elképzelhetetlen, hogy a berepülőt. „Ez nem igaz - he­lyesbít az egykori vadászrepülő - hiszen nincs is ilyesmi a fe­délzeten.” A pilóta ekkor elhatározta, hogy figyelmeztető lövéseket ad le. „Lehet, hogy ezt a korea­iak észre sem vették” - fűzi hozzá. A KAL-gép viszont fel­gyorsult és igyekezett egérutat nyerni. Ekkor érkezett az új uta­sítás: „Semmisítse meg a célt!” Oszipovics a Jumbo mögé került és megnyomta a gombot, egyszer, kétszer. Holtbiztos akart lenni a dolgában. Két rakétát lőtt ki: az egyiket a hajtóművekből kiáramló le­vegő „húzta” a géphez, míg a másikat radar irányította az utasszállító törzséhez. „Azonnal kialudtak a fények, és a gép spirálosán csavarodva lezuhant. Mást nem láttam.” - állítja a hajdani pilóta. miskolciak is hozzájuk csatla­koznak. Igen fontosnak tartom, hogy az ország minden részé­ben legyenek tudományos kuta­tóhelyek, ahol a helyi kutatók, főiskolások kicsit otthonra is ta­lálnak.-Az átszervezés a kutatói lét­számban hozott változást? Maga az átszervezés nem. Akadnak viszont, akik elmentek például a pécsi intézettől. Van , aki azért, mert nem tudta elfo­gadni, hogy a kutatásba is belé­pett a piacra való dolgozás szükségessége, megrendelések­nek kell eleget tenni, s nem fog­lalkozhat csakis azzal, ami a leginkább érdekli. Van, aki azért, mert jobb munkakörül­ményeket talált másutt. Ez a másutt viszont mindig Budapes­ten van, vidéki városokban a le­hetőségek korántsem szélesek.- Ez azt is jelenti, hogy jelen­tősen módosult az alap-és az al­kalmazott kutatások közötti arány az utóbbi javára?- A társadalomtudományok­ban talán nerr) válnak el nagyon mereven az alap-és az alkalma­zott kutatások, bár korábban többen folytattak alapkutatást. Ez azonban nem jelent nagy visszalépést, de az biztos, hogy nem tűnhet el az alapkutatás, s nem is fog. Nagyobb munkákra, tudományos fokozatok szerzé- -sére kell időt hagyni a kutatók­nak. Alföld-program- A „piacra való termelés” magával hozta, hogy a kutatá­sok eredményei jobban beépül­nek a gyakorlatba, vagyis pél­dául a döntéshozatalok előtt fi­gyelembeveszik azokat?- Nézze, a törvényelőkészí­tések dömpingjével kell napja­inkban számolni. Az biztos, hogy a kormány kezdeményezésére és felkéré­sére számos tudományos kuta­tás kezdődött, amelyek valahol mind a jobb törvénykezést segí­tik. Hogy melyiket mennyire veszik figyelembe, nem tudom, de ennek érdekében kezdődnek el. A kormány felkérésére ké­szül majd, többek között, az Al­föld program, de a Baranyát, Komlót érintő válságtérségi ku­tatás is.- A kutatói utánpótlással?-A mi létszámunk zömmel fiatalokból áll, ám azért kell gondolni az utánpótlásra is. Bu­dapesten színvonalasan dolgozó gépírónőt is nehéz találni, mert a bankok és más gazdagabbul fizető intézmények felszippant­ják őket. így van ez a tehetséges fiatalokkal is, találnak maguk­nak jobban fizető helyeket a ku­tatóintézeteknél. Barlahidai A. Arra a kérdésre, hogy akkor mit érzett, így felel: „Ilyenkor nincs helye érzelmeknek. Nem vagyok hibás, végső soron pa­rancsoknak engedelmeskedtem és ezek közvetlenül Moszkvá­ból jöttek. Csak kötelességemet teljesítettem.” S még ma is szi­lárdan hiszi, hogy a koreai repü­lőgép kémkedési feladatot látott el. Oszipovicsnak talán hinnie kell mindebben, hogy „túlél­hesse” az emlékeit. Az eset után egy héttel áthelyezték a majkopi repülőiskolába. Amikor kezébe kerül egy olyan újság, amely az áldozatok fényképeit közli, hosszasan nézi a fotókat, mintha az összesét meg akarná jegyezni. S olykor elveszti önuralmát. „Borzasztó dolog, ha valaki katonai pilóta. Pocsék érzés. Atkozott egy fog­lalkozás.” FEB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents