Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-23 / 22. szám
10 uj Dunántúli napló 1992. január 23., csütörtök A dél-dunántúli építészképzés központja a Pollack Mihály Műszaki Főiskola. Fotó: Proksza László. Érdekképviselet és szakmai önkormányzat Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége A dél-dunántúli a legnagyobb regionális szervezet Az új Hungária Biztosító casco Díjmegállapítás típus, gyártmány alapján Wartburg és Trabant nem kis pénzért Janus Megjelent a Janus Pannonius Tudományegyetem folyóiratának, a Janusnak legújabb száma. A jól ismert sárga bontóban három füzet található. Az egyik a Csíkszeredái Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport munkáiból nyújt válogatást, melyek a mentális környezettel foglalkoznak. A munkacsoport, amint arról az előszót író, s a tanulmányokat terjedelmi okok miatt megrövidítő Niedermüller Péter is szót ejt, a romániai társadalomtudomány egyik legkiemelkedőbb képviselője. A csoport 1979-ben alakult, két éve dolgoznak önálló intézményként. A tanulmányok a Kommunikációs Antropológiai Füzetek sorozatából valók, elemzését adják a társadalmi, emberi környezetnek. A Janus második füzete kilenc tanulmányt közöl. Köztük kedvcsináló, elemző könyvismertetőket például Bolberitz Pál és Gál Ferenc két tanulmányáról Aquinói Szent Tamás filozófiájáról és teológiájáról, a XX. századi jeles orosz gondolkodó, Pavel FlorenszJdjnek az ikonosz- tázról írott művéről, a Krysztof Michalski szerkesztette A modem tudományok emberképe című kötetről. Nem kevésbé figyelem felkeltő Miklóssy Ede munkája, amely Hamvas Béla szellemi örökségével, a nyolcvanas évek közepe óta megjelent Hamvas kötetetekkel foglalkozik. A szerző sajnálkozását fejezi ki, hogy Hamvas életművéből még csak a, jéghegy csúcsa” látott napvilágot. Történeti fotó esszé a harmadik füzet, amely a század elején Chicagóba vándorolt magyarok • életmódjáról, újonnan alakuló szokásaikról és hagyományaik őrzéséről nyújt ismereteket. Az összeállítást Fejős Zoltán készítette, a képeket javarészt chicagói magyaroktól, magyar egyházaktól gyűjtötte. A fényképek és a rövid magyarázó szövegek sok mindent elmondanak arról, milyen is lehetett a magyar bevándoroltak élete 1900-1935 között. A szerkesztők hasonló fényképes összeállítást terveznek több témakörben is, így például a spontán építészetről, a karácsonyfaállítási szokásokról, az útszéli emlékművekről. B. A. Ugyan nincs még kamarai törvény, decemberben mégis megalakult Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége /MÉK-ÉSZ/ V. számú Dél-dunántúli Területi Testületé. Amint azt a területi elnöktől, Kistelegdi István Ybl-díjas építész, főiskolai tanártól elöljáróban megtudtuk, a Baranya, Somogy és Tolna megye építészeit testületbe tömörítő kamarának máris 300 tagja van. De vajon mennyiben más az új szervezet, mint a Magyar Építőművészek Szövetsége volt, és mit jelent a nevében is szereplő kamarai jelleg? Az alapszabály szerint a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége rendeltetése, hogy az az Építész Kar és hivatás szakmai és erkölcsi tekintélye és ezen keresztül a haza építészeti kultúrája felett őrködjék: tagjainak szakmagyakorlását szabályozza, azok jog- és szabályszerű működését felügyelje és ellenőrizze, tagjai felett a törvény korlátái között fegyelmi jogkört gyakoroljon, a Kar anyagi, erkölcsi és szakmai érdekeit képviselje, a Kar érdekeinek közérdekkel történő folyamatos egyeztetését végezze; tagjai számára biztosítsa a szövetségi életet. Várják tehát a kamarai törvényt, de elébe is mentek. A szervezetüket már felállították, hogy azonnal végezhessék mindazt amit a törvény alapján tenniük kell. A kamara egyik hatósági jogköre lehet például, hogy megállapítja valakinek a tagságát, a tervezési jogosultságát. Mivel eddig a tervezési jogosultságot az ÉVM illetőleg utódminisztériumai szabályozták és azt az építési hatóságok adták ki egyetemi-főiskolai végzettség, a tervezésben eltöltött gyakorlati évek és a referenciamunkák alapján, így 1994. február 21-éig még lehet a régi jogosultság szerint dolgozni. A türelmi idő lejártával felülvizsgálják ezeket a jogosultságokat és az újakat már csakis a kamara állíthatja ki. Tehát maga a szakma döntheti majd el, ki a közéjük való. Azt is ők döntik, dönthetik majd el, melyek azok az ügyek, amelyek kizárólag rájuk tartoznak. Ettől joggal várják, hogy nőni fog a szakma tekintélye és értéke a társadalom szemében. Mivel megszűntek a magán- tervező szakértői bizottságok az önkormányzatoknál, igy félő, hogy azok magukra maradtak. "E téren szeretnénk segíteni az önkormányzatokat - fűzi hozzá Kistelegdi István, aki területi elnökként országos alelnök és egyben az országos választmány tagja is - , hisz a kamaránk csakis a szakmai érdekeket szem előtt tartva képes nyilatkozni egy-egy ügyben. Arra az önkormányzatoknak is szüksége van, hogy adott kérdésben politika-mentesen, csakis tiszta szakmai szempontból hozhassanak döntést. A kamara legfontosabb feladatai közé tartozik még, hogy a szakmai kontrollt is jelentő nagycégek megszűntével a kis vállalkozásoknak is biztosítsa az építészeti kontroll lehetőségét, ennek egyben ösz- szetartó szerepe is van sz építész társadalom életében. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a főiskolán végzett tehetséges és rátermett üzemmérnökök jelenlétét és érdekképviseletét is a kamarában, hiszen az országban a kistelepülésekig bezáróan az építészettel kapcsolatos feladatok az építészmérnökök és az építész üzemmérnökök együttes tervezői tevékenységével végezhetők csak el." A területi testület adminisztratív és pénzügyi központja a PMMF-en lesz, ezzel a főiskola, mint a műszaki felsőoktatás regionális fellegvára nemcsak pártolja, hanem mecénásként segíti is az építészek kamaráját. A területi szakmai életnek továbbra is a pécsi Művészetek Háza ad otthont, ahol első kamarai közös rendezvényként február 24-én tartanak nemzetközi építészeti szinpoziont, melyen előadások és kiállítás segítségével mutatják be az Európai Közösség szakbizottsága „Közterek Európában" című anyagát. Ezzel lépnek ki először a nyilvánosság elé. M. L. Újfajta casco biztosítással jelentkezett a Hungária Biztosító Rt., amely ezen a piacon a legnagyobb „táborral” rendelkezett. Ez számszerűleg azt jelenti, hogy a HB-nek mintegy 900 000 ügyfele volt eddig, akik az elkövetkező időszakban eldönthetik, maradnak-e, vagy pedig másik biztosítót választanak. Az úgynevezett modulrendszerű biztosítási forma lényege, hogy lehetőség van alapbiztosítást kötni, amely egész Európára érvényes lopásra, elemi- és tűzkárra - önrészesedés nincs -, ez gépkocsitól függően 200 és 1300 forint közötti összegbe kerül. Ehhez az alapcascóhoz azután kiegészítő biztosítások köthetők, például havi 16 forintért baleset, 180-200 forintért üvegtörés, ezen kívül megállapodástól függően a jármű extra tartozékaira - rádióra, televízióra, rádiótelefonra -, s természetesen töréskárra. Ez utóbbival kapcsolatban mondtam dr.Jankó Tamásnak, a Hungária Biztosító Rt. Baranya Megyei igazgatójának, hogy lényegesen emelkedtek a díjak. Ő annak a véleményének adott hangott, hogy ez az állítás igaz az egykori szocialista autótípusokra, de a nyugatiakra, távolkeletiekre nem. Az új casco ugyanis alapvetően abban különbözik a régitől, hogy míg korábban a díjmegállapítás alapja a gépkocsi új ára volt, addig a mostaninál, a vételártól függetlenül, a kocsik gyártmánya és típusa határozza meg a fizetendő díj nagyságát. Nem árt tudni, hogy figyelembe veszik, milyen az autó alkatrészellátása, a javíthatóJelenleg az import termékek több mint 90 százaléka liberalizált. Ez a hazai ipar 78 százalékának teremt versenyhelyzetet. A tavalyi 87 százalékos importliberalizációhoz képest a kormány a hazai ipar védelmében döntött egy viszonylag csekély mértékű bővülés mellett. 1991- ben ugyanis - részben a liberalizálás miatt - nagymértékben kiéleződött a piaci verseny. Ehhez még hozzájárult, hogy a forint relatív felértékelődése az sága - például, hogy az egyes alkatrészek hegesztettek vagy csavarozottak -, mennyire erős a karosszéria, milyen a szervízhálózat ... A volt „KGST” kocsik ezeknek a paramétereknek valóban csak viszonylag drága biztosítási díjakért tudnak megfelelni, azonban a nyugati kocsiknál - legalábbis az igazgató szerint - nem lényeges a casco biztosítási díj növekedése. Állítása igazolására példaként hozta, hogy Trabantra 5000 forintos önrészesedés mellett 3400 forint töréskárbiztosítási díjat kell fizetni havonta, míg például egy Ford Escort Bravo 1,3 tipusu kocsiért 20 000 forintos önrészesedéssel csupán 1370 forintot. Tehát a HB-nál nem lesz igazán nagy bolt Trabantra, Wartburgra biztosítást kötni, legalábbis töréskárra. Érdekesség, hogy amerikai autókkal a Hungária egyáltalán nem fogalalko- zik. Ellenben ügyfeleiknek, partnereiknek korrekt társként akarnak segíteni, ha bajba kerülnek. Ezt hivatott alátámasztani az a megoldás, hogy a gépkocsikról, az alváz- és motorszám alapján kimutatással rendelkeznek, így minden vitát elkerülhetnek például azzal kapcsolatban, hogy az említett Ford alaptartozéka-e a színezett szélvédő, a hátsó ablaktörlő. Dr. Jankó Tamás szerint a Hungária úgy szeretne nagy veszélyközösséget kialakítani, hogy a feltételek a tisztességes ügyfeleknek kedvezzenek. Persze kiszorítani a biztosítási piacról a haszonlesőket, akik más kárán akarnak pénzhez jutni. Roszprim Nándor importot olcsóbbá tette, s ez a hazai termelők számára egy rosszabb versenyhelyzetet teremtett. A kormány döntésénél figyelembe vette a jelenlegi árfolyampolitikát is, ami a belső infláció csökkentését tartja szem előtt. Az idén már nem várható az import kivételi lista szűkítése, viszont 1993-ra vonatkozóan mindenképpen az élelmiszerkereskedelem további liberalizálását tartják szem előtt. Import-liberalizáció Pénz - tárca A tőke természete A kisbefektetők pénze nélkül összeomlana a gazdaság A gazdaság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg.. ?! Ha én gazdag lennék ... sóhajtozik, mereng sok ember a jól ismert mondat felett, pedig mindannyiunkban ott szunnyad a vállalkozóvá, a gazdaggá válás lehetősége. Csak meg kell találni a kívánatos viszonyt a pénz és az ember között. Ehhez persze jó tudni, hogy mi a különbség a pénz és a tőke, valamint a pénzt költő és a pénzt csináló ember között. A pénz pénzt fal Ha tudniillik a pénzemet a jobb napokon a rosszabb napokra teszem félre - akár a szalmazsákba, akár a bankba az akkor is csak pénz, legfeljebb megtakarítás marad. Ha azonban azért teszem félre, hogy egyre növekedjék és ráadásul engem is eltartson - akkor már tőke lesz. Csakhogy amíg a pénz, mégha bankba téve fial is valamit, nem kíván tőlem semmiféle aktivitást, addig a tőke - ami lehet pénz, vagyis fizető- eszköz - szinte követelőzik, hogy most ezt vagy azt tedd velem, esetleg tudatja, hogy most itt érzi jól magát, aztán meg amott... Az olvasó persze erre azt mondhatja, hogy forgatnám én is a tőkémet, de se pénzem, se vagyonom. Nos, ha így áll a helyzet - jogosan tárja szét a karját, igaza van. Igaza, de csak részben. Mert az ember is a tőke része! Következésképp - szak- kifejezéssel élve - tőketényezőként (tőkés tényezőként) kell viselkednie. Csak akkor költhet az átlagosnál többet mondjuk szórakozásra, ha rendesen fialni kezd kevesebb-több megtakarítása (tőkéje), s csak akkor fogyaszt átlagon felül, ha már megvan hozzá a „tehetsége”. Sok konkrét esettel bizonyítható - és sorozatunk következő fejezeteiben erre sort is kerítünk -, hogy az elmúlt néhány évben induló tőke nélkül is lettek hazánkban nagyon gazdag emberek és fordítva: komoly tőkével indulók mentek tönkre és váltak- szinte a szó szoros értelmében- földönfutóvá. Esetük persze szélsőség. Az viszont általánosabb igazságként fogadható el, hogy a fillérből csak fillért, a forintból pedig forintot lehet csinálni. Forint pedig van, sőt egyre több van. (Honfitársaink valutájáról nem is szólva.) Banki kamatok Válságos időket élünk: gyorsan nő a munkanélküliség, egyre tömegesebbé válik az elszegényedés, magánvállalkozások sokasága megy tönkre egyik napról a másikra; gyorsabban omlik össze a gazdaság állami szektora, mint ahogyan a magánszektor felépülhetne. Ilyen időszakban az ember joggal feltételezi, hogy a lakosság megtakarításai csökkennek. Ezzel szemben itt és most - mind forintban, mind valutában - nőttek és nőnek a megtakarítások! Tegyük fel, valaki úgy gondolja, hogy a banki kamatok mellett pénze megőrzi az értékét. Ez akkor lenne igaz, ha a kamat nagysága legalább akkora volna, mint amekkora az infláció - s persze a betétes soha nem nyúlna a pénzéhez. De akkor mire való a megtakarítás? Ha ugyanis a pénzzel tőkeként bánunk s bankba téve azt váijuk tőle, hogy hozadékából eltartson bennünket, rosszul számítunk. Tőkénk az infláció következtében elértéktelenedik és hozadéka is egyre kevesebbet ér. Ráadásul a betétes - az új banktörvény miatt akarva-akaratlanul az állami költségvetést támogatja, annak egyre növekvő hiányait „foltozza” bankbetétjével. A betétállomány mégis növekszik. Ugyanakkor ezek a „bankba-dugult” pénzek - amiket tőkévé lehetne tenni - hiányzanak a tőzsdéről, az értékpapírok piacáról, a privatizációs folyamatok finanszírozásából. Azért dőlt össze az ingatlan- és műtárgypiac, kitűnő vállalatok azért szenvednek tőkehiánytól, illetve csődhöz vezető magas hitelkamatoktól, mert sok a „hasznavehetetlen” pénz! Képezzünk tőkét Igen, a pénz érzékeny és ravasz jószág. Csak fogyni szeret. Azt súgja tulajdonosának, hogy ő a gazdagság szimbóluma - pedig nem az. A gazdagság jelképe a tőke, amely képes önmagát hizlalni, gazdáját eltartani és örökös gondolkodásra, tevékenységre, kezdeményezésre serkenteni. Némi leegyszerűsítéssel úgy is fogalmazhatunk, hogy a pénz szegényít, a tőke gazdagít. Joggal kérdezhetjük, hogy ha ez így van, miért nem tesszük tőkévé minden pénzünket. Nos, azért, mert az állampolgár itt és most tanácstalan s tele van előítéletekkel. Nincsenek pozitív, csak negatív tapasztalatai. Jelenleg a kormány még nem igazán vállalkozás-barát, az állampolgárnak tehát jobb befektetésnek tűnik a bankbetét a valódi vállalkozásnál. Az állampolgár kivár, nem kockáztat, amit meg lehet érteni. De végsősoron emiatt pang a gazdaság, vékonyodik a jó vagy jobbmódu polgárság rétege. Ne szegényedjünk tehát tovább, ha gazdagodhatunk is - képezzünk tőkét, legyünk aktívak! Kis pénzzel E sorozat írója ezért vállalkozik arra, hogy hétről-hétre korrekt információkon alapuló befektetésre csábítson, egyszerű logikával vállalkozásra tanítson. Időnként vállalkozótársait, a szakmai elitet is segítségül hívja; azzal a meggyőződéssel, hogy értelme lesz az erőfeszítéseknek. Kis pénzzel is lehet indulni, abból is lehet tőkét korácsolni és célt érni. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban a kisbefektetők pénze - tőkéje! - nélkül összeomlana a gazdaság. Miért lennénk mi itt, a Kárpát-medencében önmagunk ellensége? Merth László
