Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-22 / 21. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. január 22., szerda Növényvédelmi tanácsadó Télvégi munkák A károsítóknak kedvező enyhe téli időjárás komoly gondot okozhat a vegetáció kezdetén. A gyümölcstermő növényeknek a fák törzsén, vázágain, vesszőin telelő károsítok (pajzstetvek, vértet- vek, atkák, levéltetvek - körtefákon a körtelevélbolha -, valamint a kórokozók közül a vesszők felületén telelő lisztharmat szaporítóképletei ellen még a vegetáció megindulása előtt javaslom a télvégi lemosópermetezést NEVIKÉN 3-4 %-os oldatával. A NEVIKÉN (kén + vazelinolaj) a felsorolt károsítok mindegyikére gyé- rítő hatású, szőlőben is használható. A permetezést 8 C fok hőmérséklet felett végezzük. Nagyon lényeges, hogy a lemosó permetezőszer csak teljesen száraz felületeken tapad megfelelően. Azoknál a növényeknél, ahol lisztharmat ellen nem kell védekeznünk (csonthéjasok, körte, birs) ebben az időszakban AGROL-lal (95 %-os kozmetikai vazelinolaj tartalmú) permetezzünk. GYÜMÖLCSFAOLAJ csak az alma és körte, szilva, ringlófajokra és ribizkére juttatható ki 3 évenként! Más gyümölcsfára permetezve növényfulladást okoz! A fenti növényvédőszerek használata nem nyújt védelmet a rügyfakadáskor fertőző gombák, illetve a rügyekben telelő károsítok ellen (pl. vara- sodás, tafrinás levélfodroso- dás, levélatkák stb.). A korai, nedvkeringés előtti metszések is növényegészségügyi problémákat okoznak. A turgor nyomás nélküli sebzéseken könnyen behatolhatnak a kórokozók, melynek kártételei már az első évben ágszáradások formájában jelentkezhetnek. Feltétlenül vegyük figyelembe a metszési időpont megválasztásánál azt, hogy a csonthéjasok kifejezetten érzékenyek ezekre a sebparazitákra. A veszély csökkenthető, ha a sebek lezárására fasebke- zelő anyagot használunk. A melegebb téli napokon a gyümölcsfákról távolítsuk el a moníliás terméseket, melyek fán maradva már a virágzás időszakában fertőznek, virág- barnulást, virághullást, terméscsökkenést okoznak. A szőlőt és gyümölcsfőin- kat még a metszés megkezdése előtt vizsgáljuk át. A szőlőtőkéken különböző formában jelentkező vírusbetegségek nyugalmi időszakban is könnyen felismerhetők (vesz- szők szalagosodása, villás elágazások, kordonkar száradások, ízközök törpülése stb.). A beteg, leromlott tőkéket még a metszés megkezdése előtt távolítsuk el az ültetvényből. A vírusbetegségek a metszéssel, sejtnedvvel terjednek. Czigány Csaba Székházat épített a Colonia Nyugati mércével Nyugat-európai mércével is hatékonyan működik a Colonia Biztosító Rt., a német Colonia Biztosító magyarországi vállalkozása - mondotta Weiger János vezérigazgató-helyettes, a cég új székházának avatása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Egy éve telepedett meg Magyarországon a Colonia, amely Európában egyébként már 152 éves múltra tekint vissza. A 100 százalékos német tőkével, egy- milliárd forinttal alakult biztosítóintézet országos hálózattal rendelkezik, nyolc területi igazgatóságot létesített, és 150 ügynökkel dolgozik. A Colonia egy év alatt 10 ezer vagyon- és életbiztosítást, s valamivel több mint 50 ezer gépjármű-felelősség biztosítást kötött az országban. Az állománydíj - tehát a szerződések értéke - mintegy kétmilliárd forint, az egyéves díjbevétel egy- milliárd forint, a kárkifizetések összege pedig 0,5 milliárd forint, s ezzel a német tulajdonos elégedett. Az alapítók hosszú távon gondolkodnak, a közelmúltban emelték a cég alaptőkéjét 18,5 millió márkával. A Róbert Károly körúton épült új székház körülbelül 500 millió forintba került, ennek két szintjét bérbeadták egyebek között a Levis cégnek és különböző kft.-knek. Ez jó befektetésnek ígérkezik, mert az ügyfeleknek is haszna származik, hiszen a hozam egy része őket il- ' leti. A befektetési politikát egyébként most dolgozzák ki, de elsősorban pénzügyi befektetésekben gondolkodnak. A vezérigazgató-helyettes szólt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítással kapcsolatos problémákról is. Mint mondotta, sajnos sok esetben tapasztalják, hogy az ügyfelek jogtalanul akarnak pénzhez jutni, bár ez a többi biztosítónál sincs másként. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a díjat havonta lehessen majd fizetni, ám ehhez számítástechnikai fejlesztés is szükséges, ezért legfeljebb jövőre tudják megvalósítani. A további tervekről elmondta, hogy az élet-, balesetés gépjármű biztosításokat kívánják továbbfejleszteni, s a vagyonbiztosításoknál nyugateurópai mintára nem összevont, hanem veszélynemenkénti szerződéseket kötnek majd az ügyfelekkel. A Colonia egyébként minden biztosítási módozatát viszont-biztosítja, elsősorban a német Münchner Ruck— kai, valamint a Lloyd,s- szál. Elhagyott vagon csúfítja a környezetet Pécsett a PMSC-pálya és a SZÜY -központ között. Az egykor talán öltözőként használt vasúti kocsit a munkák befelyeztével itt felejtették. Kötvénykibocsátás egymilliárd dollárért? A Magyar Nemzeti Bank várhatóan az idén is aktív lesz a külföldi kötvénypiacokon - tájékoztatta Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke a Magyar Távirati Irodát. Elmondotta, hogy ez évre mintegy 1 milliárd dollár értékű kötvény forgalomba hozatalával számolnak. Elképzelhető azonban, hogy ennél kevesebb külső forrásra lesz szüksége a Jegybanknak, mert a tervezettnél kedvezőbben alakulnak a pénzügyi folyamatok. Az idén az MNB azzal számol, hogy a fizetési mérleg közel egyensúlyban lesz, illetve ha a növekedés beindul, akkor a deficit elérheti a félmilliárd dollárt. A januári tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy a tavalyi kedvező folyamatok továbbra is érvényesülnek. Az előzetes adatok szerint 1991- ben 400 millió dolláros többlet alakult ki a folyó fizetési mérlegben a tervezett, nagyarányú deficit helyett. Az első két hét alatt ismét többlet mutatkozott a mérlegben, és tovább növekedtek az MNB valutatartalékai is. A gyors ütemű működőtőkebeáramlás hatására januárban a tartalékok 200 millió dollárral emelkedtek, jelenleg elérik a 3,6 milliárd dollárt. így előfordulhat, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a prognosztizáltnál kevesebb külső forrásra lesz szüksége. Egyébként a kötvénykibocsátás külső feltételei kedvezőek, a piac csábítónak ígérkezik. Alacsonyak a kamatok Japánban - és bár Németországban bizonyos méitékű kamatemelkedésre került sor -, ez azonban a hosszú távú befektetéseket nem érintette. Valószínűleg az MNB az első negyedévben . megjelenik kibocsátóként a kötvénypiacon, Japánban vagy Németországban. (MTI) Az új adótörvények rendelkezései Alapítványok 1992. január 1-jétől a vállalkozási nyereségadó helyett a vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyt társasági adó terheli. A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény rendelkezése szerint az alapítvány csak abban az esetben lesz a társasági adó alanya, ha vállalkozási tevékenységet végez. Az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt csökkenti a belföldi székhelyű alapítvány céljára (Ptk. 74/A.-74/E. paragrafus) és a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593-596. paragrafus) átadott pénzeszköz, ha az adóhatóság előzetesen hozzájárult, hogy az alapítvány a befizetésről a levonásra jogosító igazolást adjon, illetőleg a közérdekű kötelezettség-vállalást levonhatónak minősítette. Az adóhatóság a hozzájárulást kérelemre akkor adja meg, ha: 1. az alapítvány, a közérdekű kötelezettség-vállalás betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, diák- és tömegsport, vallási célt, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését szolgálja továbbá 2. az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettség-vállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják. A számított adó a pozitív adóalap 40 %-a. Nem kell az alapítványnak az adót megfizetnie, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 %-át, de legfeljebb 10 millió forintot. Az alapítványnak adófizetési kötelezettsége esetén sem kell adóelőleget fizetnie. Az ugyancsak 1992. január 1-jétől hatályosba magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény rendelkezése alapján az adóalap megállapításakor az összjövedelemből levonható egyebek között- a belföldi székhelyű alapítvány céljára átadott összeg, ha az adóhatóság előzetesen hozzájárult, hogy az alapítvány a befizetésről a levonásra jogosító igazolást adjon;- a közérdekű kötelezettség-vállalásra átadott összeg, ha a közérdekű kötelezettség-vállalást az adóhatóság levonhatónak minősítette. Az adóhatóság a hozzájárulást, illetve minősítést akkor adja meg, ha az alapítvány, a közérdekű kötelezettség-vállalás betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, diák- és tömegsport, vallási cél, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja, és ha egyidejűleg az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettség-vállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, •hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben előre meghatározott vagyoni előny megszerzésére, vagy nyújtása érdekében adják. A törvény hatálybalépésekor - 1992. január 1-jén - működő alapítványoknak az előzetes hozzájárulást legkésőbb 1992. február 15-éig kell kérniük az adóhatóságtól. Az a magánszemély, aki 1992. január 1-jét megelőzően alapítvány, illetőleg közérdekű kötelezettség-vállalás címén befizetést teljesített, a befizetéseit az 1991. évben hatályos személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint számolhatja el. Ennek alapján a befizetett összeget abban az évben kell az összjövedelemből levonni, amelyben azt a magánszemély vagyonától elkülönítették. Ha ez az összeg meghaladja a magánszemély összejövedelmét, azt a következő évek összjövedelméből kell levonni mindaddig, amíg a teljes összeget figyelembe nem vették. Az alapítványokra törvény hatálybalépése - 1992. január 1 -je - és 1992. március 15-e között történő befizetés az összjövedelemből levonható. Az alapítványból magánszemély részére kifizetett ösztöndíj, továbbá az alpítványból és közérdekű célú kötelezettség-vállalásból a kormányrendeletben meghatározott célra és feltételek szerint kifizetett ösz- szeg adómentes. Dr. Pozsárkó Istvánná APEH Baranya Megyei Igazgatósága Toliseprű Városunk polgársága mindig büszke volt arra, hogy Pécs városa Dél-Dunántúl szellemi központja. Bár irodalmi élete nem oly gazdag, mint Szegedé vagy Debrecené, de azért Tüskés Tiborral együtt valljuk: A pécsi kövekhez is sok irodalmi kitűnőség neve fűződik. Pécs már a kora középkortól kezdve „beleszólt” a magyar kultúra kialakulásába. Az 1060-as években Szent Mór püspök Pécsett jegyezte le Zo- erard és Benedek lengyel remeték legendáját, és ugyanő bírta magyarországi tartózkodásra az Itáliából érkező Gellértet. Ma Mór püspököt - pár évtized mellőzése után - Szent Mór utcanévvel tiszteljük, a / Érdemes pécsi írók - utcanév nélkül vértanú Szent Gellért püspökről teljesen megfeledkezünk. 1367: a pécsi egyetem alapítása. Nagy Lajos király és Vilmos püspök érdeme. Az első csak nemrég kapott érdemes utcanevet (előzőleg Szalai András utca volt). Vilmos püspökről el lehetne nevezni a bazilika mögötti Vilmos utcát, hisz Zsolnay Vilmos nevét más utca jelzi. Janus Pannonius, a világhírű reneszánsz költő több évszázados várakozás után méltó utcanévhez jutott, bár egynéhányan más utcanévre akarták visszakeresztelni. Két évszázad ugrással 1588-ban, a török hódoltság korában Pécsett zajlik le az országos jelentőségű disputa a város unitárius prédikátora. Válaszúti György és Skarica Máté ráckevei református lelkész között. (A disputa megőrzött szövegét nemrég tette közzé Dán Róbert.) Pécsett egyiküket sem méltatták utcanévre. Nincs utcaneve Pécsett a reformkor egyik nagy szellemének, Kisfaludy Károlynak, bár városunk egyik belvárosi utcáját bátyjáról Kisfaludy Sándor utcának nevezték el. Pedig Károlyt irodalmi munkássága inkább fűzi Pécshez: főleg Janus Pannoniusról írt drámája (Barátság és nagylelkűség), nemkülönben halhatatlan elégiája: a Mohács. Többszöri előterjesztés ellenére sincs utcaneve a Kisfaludy rokonnak, a Pécsett született Szenteleky Kornél író-orvosnak, akinek Pécsett a Mátyás király utcában levő emléktábláját a napokban koszorúzta meg a vajdasági Szivác község küldöttsége. Már történeti krónikáink ismertetik Bánk bán tragédiáját. Alakját halhatatlan drámaírónk, Katona József emelte shakespearei magasságba. Pécsett van Melinda és Tiborc utca, de nincs Bánk bán utca. Pedig lehetne, mert a Tiborc utcából délre nyúló Hársfa utca visszakapta a régi nevét, s ekként Bánk bán és Tiborc szomszédsága alakulhatna ki. Városunkban nemcsak Bolygó utca van, hanem újabban bolygókról elnevezett utcák is. Ügyanakkor a pécsi irodalom kiválóságai közül alig néhányra emlékeznek utcaneveink (Várkonyi Nándor, Lovász Pál, Szántó Tibor). Pedig többen is megérdemelnék: a Kossuth-díjas Barta Lajos, a kiváló regényíró Dénes Gizella, a finom tollú Bárdosi Németh János, a dóm költője: Kocsis László; vagy: Kolta Ferenc, az ifjúsági irodalom határainkon túl is értékelt, tudós művelője, Kolta János, Pécs és a megye kiváló monográfusa. A sort folytathatnánk, de minek? Mindegyikük érdekében már szót emeltek. Tóth István dr. A piac csábító
