Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-18 / 17. szám
Kedvezőek a Hunor kilátásai Munkásokat vesznek fel, és csak nyugati piacra termelnek (8. oldal) Jönnek a horvátok és szlovének Megérkeztek a magyar határra az első, horvát illetve szlovén útlevéllel utazók - mondta péntek reggel az MTI kérdésére Krisán Attila, a BM Határőrség szóvivője.Mindkét utiokmány megfelel az európai szabványnak: borítójukon a saját államcímer és a Horvát Köztársaság, illetve a Szlovén Köztársaság felirat szerepel, színük kék. Az egyetlen különbség az, hogy a horvát útlevélen az anyanyelven kívül franciául és angolul is feltüntették az ország nevét. Grúziában polgárháború fenyeget Grúziában polgárháború fenyeget: a katonai tanács pénteken általános mozgósítást rendelt el. Ezt a dpa jelentette Tbilisziből, ahol az Interfax közlése szerint most különben nyugalom van. A katonai tanács nemzeti gárdistákat küldött a köztársaság nyugati részébe, ahol a Gamszhurdiát támogató erők fő bázisa található. A belügyminisztérium ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy szombatra virradóra Kutaiszi körzetében ösz- szecsapás várható Gamszahur- dia erői és az ellenzék egységei között: pénteken reggel tíz autóbusszal már Gamszahurdia 400 embere, délután pedig a ka(Folytatás a 2. oldalon) Európa Fórum Az MTA Regionális Kutatási Központjában Pécsett tegnap mutatták be az Európa Fórum című folyóiratot, amit az Egységes Európáért Társaság ad ki. A negyedévenként megjelenő lapban olyan gazdasággal, kultúrával, környezetvédelemmel foglalkozó írások kapnak helyet, amelyek az európai integrációs törekvéseket mutatják be. Kórházvonatok Németországból Csilla von Boeselager, a Máltai Szeretetszolgálat németországi elnöke pénteken ünnepélyes körülmények között adta át Miskolcon azt a három, egyenként öt vagonból álló kórházvonatot, amelyet a német kormány ajándékozott a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. A felszereléssel együtt mintegy 800 millió forint értékű vonatok mindegyike 72 sérült befogadására alkalmas. Mindhárom szerelvény rendelkezik műtővel, négyágyas intenzív szobával, 900 személy ellátásra alkalmas konyhával és saját energiaközponttal is. Természetgyógyászati konferencia A magyar természetgyógyászat ügye végre kedvező irányban halad; előkészületben vannak azok a programok, amelyek révén hazánkban is a hivatalos egészségügy, gyógyítómunka szerves része lehet. A 80-as évekig nálunk e témáról még beszélni sem volt szabad.Minderről pénteken dr. Tamasi József, a Természetgyógyászati Tanács és a Népjóléti Minisztérium Természetgyógyászati Szakmai Kollégiumának elnöke számolt be az első országos er- mészetgyógyászati konferencia alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Aggteleken. (MTI) KÖZÉLETI NAPILAP qj Dunántúli napló III. évfolyam, 17. szám 1992. január 18., szombat Ára: 9,60 Ft Szerb telepesek a drávaszögi elüldözöttek otthonaiban Egy dél-baranyai és vajdasági társadalmi tömörülés Magyarországra most eljutott adatösszeállítása szerint kedden és szerdán szerbeket költöztettek a drávaszögből elüldözött horvátok és magyarok otthonaiba. A szemtanúk által is alátámasztott hírek a drávaszögiek (a szerbek által megszállt horvátországi Dél-Baranya) lakosainak 1991. szeptembere és decembere között elszenvedett sérelmeiről közölnek eddig ismeretlen részleteket. A horvátországi magyarság (40 000 lélek) legjelentősebb, összefüggő területén, a magyar határ menti terület, a Duna és Dráva folyó közötti háromszögben, az 1991. évi népszámlálási adatok szerint 19 310 horvát, 12 857 szerb, 9920 magyar és mintegy 12 000 más (jugoszláv, szlovén, albán, bos- nyák) nemzetiségű lakos élt. Az új információk szerint, 1991. szeptembere és decembere között mintegy 30-35 ezren hagyták el ezt a vidéket, közöttük 7000 magyar. A menekültek között van a baranyai magyar értelmiség 80 százaléka. A horvátországi 125 magyar pedagógus közül 11 óvónő, 55 általános iskolai, 8 középiskolai tanár és két tanügyi tanácsos külföldre kényszerült. A baranyai magyar tany- nyelvű iskolákban (Vörösmart, Laskó, Újbezdán, Várdaróc, Kopács, Csúza, Nagybodolya, Sepse) szünetel a tanítás. A katonai áldozatok számát 900-1000 körülire teszik. Á fronton kívül is emberek tucatjait lőtték vagy verték agyon. Negyvenöt embert elhurcoltak a szerb hadsereg és a esetni k önkéntesek, 68-at pedig meggyilkoltak. A társadalmi csoport ismertetni tudja tényeit, adatait, az áldozatok és az elkövetők jórészének nevét is. Ülésezett a Vagyonátadó Bizottság A közüzemek jövője A Baranya megyei Vagyonátadó Bizottság tegnap kezdte el a tárgyalásokat négy Baranyában működő közüzemű vállalat önkormányzati tulajdonba történő átvételéről. Nem kisebb kérdésről van szó, mint hogy a Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat, a Temetkezési Vállalat, a Talajerőgazdálkodási Vállalat és a pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat kinek a tulajdonában folytatja tevékenységét, ha egyáltalán folytatja ebben a formában. Az egyik változat szerint csak egy önkormányzat - Baranya Megyei Közgyűlés, Pécs város - lenne a tulajdonos. Egy másik elképzelés az, hogy az önkormányzatok közös tulajdonába kerülne a vállalat, s az érdekeltek így mindenütt beleszólhatnának a dolgok menetébe. A harmadik variáció pedig az, hogy nincs szükség a cégre, helyette az önkormányzatok átvállalják az adott közszolgáltaPalotabozsoki falurészlet tásokat. Az elhangzott érvek azonban elsősorban a vállalatok további fenntartása mellett szóltak. A mostani összejövetelt még csak előkészítő jellegei hívták össze, melyre a közüzemek működési területén található önkormányzatok polgármesterei is hivatalosak voltak. Végü- lis az első találkozó eredményei a következőkben foglalhatók össze: A négy közüzemi vállalat ez év február 15-ig elkészíti a saját vagyonleltárát - tételesen feltüntetve az állóeszközöket: gépeket, berendezéseket, ingatlanokat és a forgótőkét - és február 20-ig eljuttatja a Vagyonátadó Bizottsághoz. Itt az érintett önkormányzatok képviselői március 10-ig megtekinthetik a vagyonmérlegeket. Ezt az időpontot követően hívják össze újból az ülést, de akkor már a tulajdont eldöntő határozathozatalra is sor kerülhet. M. E. B. Olasz küldöttség • BaranyábanMezőgazdasági termelés és forgalmazás iránt érdeklődő delegáció járt tegnap Baranyában. Az olasz üzle- temeberek Pierluigi Nas- simbeninek, Friuli-Venezia Giulia tartomány mező- gazdasági kutatóintézete igazgatójának vezetésével látogatást tettek a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban, ahol elsősorban a szó- jatermesztéssel kapcsolatban folytattak tárgyalásokat. Tegnap az Alpok-Adria Munkaközösség jóvoltából is hazánkba érkezett küldöttség ellátogatott dr. Győrpál Elemér megyei főjegyzőhöz is, majd Győri Józsefnek, a megyei közgyűlés bizottsági vezetőjének kíséretébe/) több, az együttműködés lehetőségeit előrevetítő tárgyaláson vettek részt. B. L. Fotó: Proksza László A pécsi 500-as. szakmunkásképző' iskolában a korszerű CNC technikával ismerkednek a gyerekek. A továbbtanulás lehetőségeiről szóló írásunk az S.oldalon Fotó Szundi György Az 50 dollár marad Az OTP igazgatóságán megszűnik a valutaeladás Elterjedt a híre, hogy január 20. után nem lehet az 50 dollárt kiváltani. Megkérdeztünk több utazási irodát is, de mindenhol azt a választ kaptuk, hogy nem igaz, az 50 dollár kiváltható. 1992-ben, azonban, akik korábbi években nem használták fel a valutakeretüket és 1990.-91-ben nem váltották ki az 50 dollárt, azok 1992-ben 100 plusz 50 dollárt kaphatnak, a 14 év alatti gyerekek kivételével. Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. is feladott lapunkban egy hirdetést, ami szakmái nyelven fogalmazódott és talán félreértésre adhatott okot. Mint megtudtuk a lakossági turista valutakeret kiadását szüntették meg a Rákóczi úti Igazgatóságon a jelentősen megnövekedett egyéb üzletágak kultúráltabb kiszolgálása érdekében. A Kossuth Lajos utcai valuta-deviza üzletágra szakosodott fiók továbbra is teljes körű szolgáltatással várja ügyfeleit. Sz. K. Cigány házigondozók A pécsi Családsegítő Központ és a lakótelepi Népfőiskola vezetői a jövőben hatékonyabban szeretnének gondoskodni a baranyai aprófalvak szociális ellátásból kimaradó, hátrányos körülmények között élő cigányságáról. Házigondozó tanfolyamot indítanak munkanélküli, általános iskolát végzett cigányoknak. A tapasztalatok alapján az etnikum tagjai könyeb- ben szót értenek, nyitottabbak azonos származású társaikkal. A családsegítők, a vidéken egyedülálló kezdeményezésbe a fővárosi Egészségnevelési Intézetben egy éve indított cigány házi betegápoló tagozat kedvező tapasztalatai alapján mertek belevágni. A társadalom előítéletei miatt bizonyosan sok buktatót rejtő és modell értékű feladathoz többek között a NEVI-től kértek anyagi és szakmai segítséget. A kurzuson az orvosok, a pszichológusok, a szociológusok egészségügyi alapismeretekkel, ápolás-, járványtannal ismertetik meg az ösztöndíjas résztvevőket, a kommunikációs és a gyakorlati képzés mellett. A sikeres vizsgát igazoló oklevél humán szolgáltatású foglalkoztatásra jogosít. Mindehhez partnerként hoz- záálló, státuszt biztosító ön- kormányzatokat kell találniuk, amelyek elesett, beteg, mozgás- korlátozott cigányaikat emberibb körülmények között tudhatnák. A családsegítők - bízva az önkormányzatok szociális érzékenységében - az előkészítéshez a baranyai cigányszövetségek segítségét is kérték Tröszt É. „Településfejlesztők” képzése Baranya, Somogy és Tolna megye hátrányos helyzetű, aprófalvas térségei számára szervezett egy több hónapos tanfolyamot a Falufejlesztési Társaság és az Autonómia Alapítvány. A kurzuson úgynevezett településanimátorokat, az- zaz településfejlesztőket képeznek. A júniusban végetérő tanfolyamnak neves hazai és külföldi előadói vannak. A résztvevőket megismertetetik a magyar és a nemezetközi tapasztalatokon alapuló falufejlesztési szemlélettel és gyakorlattal. Ezek alapján a különböző helyi társadalmi, gazdasági és kultúrális fejlesztési tervek megszervezéséhez és elindításához szükséges ismereteket kapják meg a kis településről érkezettek. Az előadásokat illetve a tanácskozásokat havonta tartják Bicsérden. A képzés csoportfoglakozások keretében történik, a közös megbeszélések célja, hogy a résztvevők a falu társadalmát alakotó csoportok belső világát jobban megismerjék, és így ezekkel együttműködve az összes fennálló lehetőséget kihasználják a község fejlesztésére. A képzés államilag elismert bizonyítványt nem nyújt, de olyan ismeretekkel kívánja gazdagítani a részvevőket, amellyel a helyi cselekvést ösztönző munkát tudatosabban, eredményesebben végezhetik. Sz. J.
