Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-16 / 15. szám

1992. január 16., csütörtök aj Dunántúli napiö 5 Hírek, információk, események Elégedetlenek Egyházi iskolák Siklóson Hogyan gazdálkodnak az önkormányzatok? / Az ASZ csak részkérdéseket vizsgált A siklósi Református Általános Iskola első osztályában A menekültügy bizonyos ér­telemben kényes téma. Fontos a hiteles tájékoztatás, ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy sze­mélyiségi jogokat, bizonyos ér­dekeket ne sértsünk és még vé­letlenül se hozzunk kényelmet­len helyzetbe senkit. Mindezek ellenére most mégis szólni érdemes egy ügy­ről. Hírét vettük, hogy bejelentés érkezett a menekültekkel fog­lalkozó egyik megyei szerve­zethez. Hogy pontosan mi és ki ellen, illetve ki a bejelentő, azt Mohácson csak találgatják. Két verzió létezik. Kereken öt hónapja tartózkodnak a vá­rosban a szomszédos ország ál­lampolgárai mintegy ötezren, s a velük foglalkozó szervezetek, az ügyintézők, most leginkább egy olyan napra emlékeznek, amikor a botrány elfajulását a rendőrség segítségével tudták csak megakadályozozni. Az eset a karácsonyt követő munkanapon volt, a városi pol­gári védelem dolgozói a raktá­ruknál osztották a Máltai Szere­tetszolgálat csomagjait, melye­ket a befogadó magyar csalá­doknak szántak. Itt megjelent három jugoszláv hölgy és minő­síthetetlen hangnemben köve­telte a nekik járó részt. Hiába magyarázták többször is nekik anyanyelvükön, hogy ezúttal kivételesen nem őket il­letik a tartós élelmiszerek, fel­háborodott fenyegetőzésüket nem volt módjuk valóra váltani, mert jöttek a rendőrök .. . A panaszos bejelentés másik feltételezett forrása, hogy a pol­gármester nem engedélyezi az eddig raktárban tárolt élelmi­szerek, takarók és tisztálkodó­szerek kiosztását. Nos, erről természetesen szó sincs, az ő fennhatósága alatt semmilyen készlet nincs! (Igaz, Kölnből küldtek egy olyan szállítmányt, melyet vészhelyzetre tartalé­kolnak, s ezek alkalmasak arra, hogy néhány napra sátorban he­lyezzenek el embereket. Ezeket tehát eleve nem kiosztásra szán­ták.) Az adományok, ahogy más­hová, úgy Mohácsra is folyama­tosan jönnek. Meghatározott napokon és időpontokban - ezeket a menekültek nagyon jól tudják - kiosztják őket. Érkezéskor az átvételről és az átadásról is bizonylatainak, mindenről elszámolást vezet­nek. Most Mohácson azt mondják, szinte már várható volt ez a ke­délyeket borzoló dolog, mert minden igyekezetük ellenére is akad elégedetlen ember. B. M. Az önkormányzati törvény szerint az önkormányzatok gaz­dálkodásának szabályszerűsé­géért a polgármester, míg a biz­tonságos gazdálkodásért, az in­tézmények működéséért a kép­viselő-testület a felelős. A nagyfokú önállóság megadatott, az önkormányzati gazdálkodás egészének törvényességi, cél­szerűségi és eredményességi vizsgálata hárul a közvetlenül a parlament hatáskörébe tartozó Állami Számvevőszékre. Várható volt, hogy a Hogyan gazdálkodnak az önkormányza­tok? kérdésre az ÁSZ pécsi ré­giója munkatársainak első rea­gálása a nehezen jelző kimon­dása lesz, azonban ezidáig szinte kizárólagosan fontos részkérdésekre irányuló cél- és témavizsgálatokat végeztek, s ezekre alapozva merészség lenne az önkormányzatok gaz­dálkodásának átfogó értékelését adni. Az önkormányzatok műkö­désének másfél esztendeje alatt modellértékűén Mohácson vé­geztek átfogó értékelést, ami­nek a megállapításai arra mu­tatnak, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot kellene fordí­taniuk erre a kötelezettségükre. Egyértelműen kimutatták ugyanis, - s ezt tapasztalataik szerint általánosítani is merik - hogy a mezőváros jellegű tele­püléseken, a kisvárosokban és a fejlett intézményhálózattal ren­delkező nagyközségekben a rendelkezésre álló pénzek ki- lencvenegynéhány százalékát kell a település működtetésére fordítani és a minimálisan szük­séges fejlesztésekre és állagme­góvásokra sem jut forint. A ten­dencia folytatódása esetén a működési színvonal romlását előbb-utóbb a működésképte­lenség követi majd. Ha a komplex vizsgálatokig nem is jutottak el, tucatnyi té­mát tudnak felsorolni, ame­lyekben vizsgálataikkal segítet­ték a törvényalkotók ténykedé­sét. A normatív állami támoga­tások, az elnyert és elutasított céltámogatások, a kommunális ellátás, az egészséges ivóvízel­látás és szennyvízkezelés téma­körökben adtak javaslatokat, s az idei költségvetési törvényben már jeleit látják megállapításaik hasznosításának. Az elmúlt két évben az im­máron 301 önállóan gazdálkodó baranyai önkormányzat mint­egy 20 százalékával kerültek közvetlen kapcsolatba, s az az általános megállapításuk, hogy ahol sikerült gazdasághoz értő megfelelő szakembert találniuk, ahol a polgármester és a testület a feladatok között tud egészsé­gesen rangsorolni, előrébb tar­tanak, mint ahol egyszerre kí­vántak sokat markolni. G.G. Orvos­hiány? Dr. Debreczeni László kandi­dátus, a Mohácsi Kórház-Ren­delőintézet igazgató-főorvosa s egyúttal a kórházi laboratórium osztályvezető főorvosa pályáza­tot adott be az intézmény bel­gyógyászatának osztályvezető főorvosi tisztségére. A képvise­lőtestület mellett működő egész­ségügyi és szociális bizottság tagjai a közelmúltban előzete­sen véleményezték a pályázatot, és úgy foglaltak állást, hogy ja­vasolják e tisztségre is. Az önkormányzat ez évi első ülésén a képviselők - személyi kérdésről lévén szó - zárt ülé­sen tárgyalták meg e napirendi pontot. A meghívottak kizárásá­val folytatott megbeszélés rész­letei így nem kerülnek nyilvá­nosságra, ám a határozat nem titkos. Ennek lényege: Mohács képviselő-testUlete egyetért az­zal, hogy dr. Debreczeni László legyen a belgyógyászat osztály­vezetőfőorvosa is. A testületnek nincs hatásköre a kórházi osztály vezető főorvo­sának kinevezésére vagy e fel­adat ellátásával történő megbí­zására. A jogszabály értelmé­ben csak az orvosigazgató, a gazdasági igazgató és az ápo­lási igazgató személyéről dönt­hetnek, viszont az önkormány­zat egyetérthet a szakbizottsági javaslattal. Dr. Debreczeni Lászlót az Országos Belgyógyá­szati Szakkolégium is támogatja új beosztásában. B. M. megkezdtünk, felvállaltunk az elején, az igen-igen csekély: az, hogy ebből az iskolából egy olyan iskolát alakítsunk ki, ahol valamilyen módon megcsillan a keresztény szellem. Ennek a munkának csak nagyon az ele­jén vagyunk. Az a pozitív eredmény azonban előbb-utóbb bekövetkezik, hogy aki el­hagyja az iskola padjait, az másképp fogja nézni a világot mint eddig. Mert kap egy olyan töltést, amit most még nem kaphatott meg. Természetesen vannak egészen apró buktatók, megoldhatatlan kérdések - de ez nem az én asztalom, az igaz­gatóé -“melyeket júniusra vagy a következő iskolakezdésre, de meg kell oldani. Boruss Mária, református lelkésznő:- Ami feladatot magunk elé tűztünk az induláskor, csak hosszú évek munkájával való­sítható meg. Szeretnénk a régi, nagy református iskolák - Pápa, Sárospatak, Debrecen - nyom­dokaiba lépni. Fél év rövid idő. A miénk egy kis iskola, s az is marad. A kapcsolatok a tanítók és a gyermekek között teljesen mások, mint másutt. Rendkívül fontosnak tartjuk az oktatás színvonalának megtartását, de különösen a nevelést. Mi aján­déknak tekintünk minden gyermeket. Amit már most el­mondhatok az az, hogy nálunk nagyon elenyésző számú, sőt, szinte nincs is szorongásos gyermek. Ebben a legnagyobb szerepe a reggeli áhítatnak, kö­zös imádságnak van. kótány Az Agrárszövetség nyilatkozata a mezőgazdaság helyzetéről Az Agrárszövetség Bara­nya Megyei Szervezetének elnöksége megtárgyalta a megye agrárágazatának hely­zetét és az alábbiak nyilvá­nosságra hozatalát tartja szükségesnek: I. Baranya megye agrár­ágazata a szövetkezeti pa­rasztság, az állami gazdasági dolgozók, az egyéni termelők és az agrárértelmiség munká­jának eredményeképpen, át­lagon felüli erőfeszítésével az ország mezőgazdaságának je­lentős térségévé vált. Az ag­rárágazat egyre romló hely­zete válságot idézett elő melynek fő okai: 1. Az agrárolló soha nem tapasztalt mértékű szétnyitása 2. Keleti piacok elvesztése 3. Értékesített termékek ké­sedelmes fizetése 4. A mezőgazdasági jöve­delmezőség számára elvisel­hetetlen hitelkamat. 5. Támogatások drasztikus megvonása. 6. A fentiekből következő fizetésképtelenség (felvásárló vállalatok likviditási gondjai is a mezőgazdasági terme­lőkre terhelődtek át.) Ilyen körülmények között a kiemelkedő terméseredmé­nyek ellenére, a vagyonvesz­tés és önkizsákmányolás me- lett is 1992-re a mezőgazda- sági termelés megbénulhat. II. Súlyosbította a helyzetet a fenti gazdaságpolitikai té­nyezők mellett az is, hogy termelési bizonytalanságot okozot a szövetkezeti törvény megalkotásának elodázásából adódó késedelmes átalakulás, a tagok tulajdonossá tételének késleltetése. Az indulni szándékozó magántermelésnek rossz pél­dát adott a lerabolt ágazat eredménytelensége.Ha az ag­rárpolitika nem változik, a mezőgazdaság válsága veszé­lyeztetheti a nemzet-gazdasá­got és az állampolgárok érde­keit is. (csökkenő export-be­vétel, csökkenő állami költ­ségvetési bevétel, növekvő munkanélküliség, ellátási gondok, élelmiszer áremelke­dések). III. Mindezek miatt szük­ségesnek tartjuk kijelenteni, hogy az agráriumban dolgozó szövetkezeti parasztság, ál­lami gazdasági dolgozó, egyéni termelő és az agrárér­telmiség a jelen válságnak nem okozója, hanem szenvedő alanya, áldozata. A bekövet­kező mezőgazdasági termelés csökkenéséért a felelősséget azoknak kell vállalniuk akik azt előidézték. Agrárszövetség Baranya megyei Szervezetete Brutális gyilkosság Fekeden 33 forintot hozott, kétezret vitt Műtét nélkül olcsóbb is Epe- és vesekő- • eltávolítás Megölték a fekedi papot. Kedden este ököllel majd egy éles végű vasdarabbal három­szor fejbeverték a 79 éves Ré­vész Lajost a plébánián, majd mintegy kétezer forintnyi apró­pénzt is elvittek lakásából. A gyilkossággal alaposan gyanú­sítható harminc éves, büntetett előéletű Orsós Jánost a rendőr­ség rövid időn belül a pécsi kis- állomáson elfogta. Este későn indultunk a hely­színre dr. Ernyes Mihály me­gyei rendőrfőkapitány vezeté­sével. A falu csendes, a parókia körül érdeklődő helybeliek fa­gyoskodnak. Bemegyünk a helyszínre, ahol meglepő lát­vány fogadja a gyanútlan láto­gatót. Fűtetlen helyiségek, va­ságyon pokróc sok könyv kato­nás rendben. A külső lépcsőn az áldozat véres fejjel fekszik. Egyik lába kinyújtva, a másik leér az aj­tóig. Nem messze egy rendőr­ségi autóban a bejelentő ül, he­lyi lakos, nála mosta meg a ke­zét a helyszínről mintegy két­ezer forintnyi aprópénzzel tá­vozó gyanúsított.-Többször járt korábban is nálam ez az ember, pénze min­dig volt. Most bejött, lemosta a kezéről a vért, aztán mondta, megöltem a papot, én meg beje­lentettem, nem gondoltam volna, hogy ilyet csinál, nagyon megijedtem. A rendőrség azonnal intézke­dett, és a megadott személyleí­rás alapján órákon belül a pécsi kisállomásra a helyszínről ér­kező egyik utasnak feltették a kérdést: „Ön Orsós János, tudja, miért keressük?” „Igen” hang­zott a nyugodt válasz a harminc éves alacsony, sovány férfitől, aki azóta a fogda lakója. A részletek harminchárom forinttal kezdődnek, ennyit kért kölcsön korábban a gyanúsított a paptól. Szüksége volt a pénzre, hiszen akkoriban sza­badult a börtönből, és nem volt mivel kifizetni a buszjegyet. A kölcsönt pedig előbb-utóbb vissza kell fizetni. A gyanúsított erre a keddi napot látta legjobb­nak, és kigondolt valamit. Volt pénze, hiszen nemrégiben tört fel egy személyautót. A magá­néleti problémáról beszéljen a gyanúsított:- Tizenhat éves élettársam­mal el akartam költözni albér­letbe, kevés volt a megmaradt pénz. Elmentem a paphoz, be­kopogtam, mondtam, vissza akarom adni a 33 forintot, aztán rózsafüzért is kértem, meg nem is tudom ... Húzni akartam az időt. Aztán ahogy kijebb nyi­totta az ajtót, elővettem a nad­rágomba rejtett vasdarabot, és háromszor fejbevertem. Elhoz­tam a pénzt, még élt, mikor el­jöttem. Orsós János elmondta azt is, hogy nagyon megveti magát ezért a cselekedetért, ő még soha nem bántott eddig embert, de most így alakult. Mondani­valóját nyugodtan, tagoltan kö­zölte az érdeklődőkkel, mintha valami semleges eseményről beszélne csupán. A főkapitány a bejelentőnek és a sikeres elfogásban részt vett embereknek pénzjutalmat adott. Mi pedig elgondolkozha­tunk egy kis baranyai falu pap­jának magányán, körülményein és valamennyiünk kiszolgálta­tottságán. Bozsik László Magyarországon is bevált az ultrahanggal vezérelt vese- és epekő-zúzás - állítja az UVEK Kft., amely a műtét nélküli be­avatkozáshoz szükséges, eddigi egyetlen gépet behozta az or­szágba. A német Dornier Com­pact cég berendezése másfél millió márkába került, viszont a vértelen műtéteket rendkívül olcsóvá teszi. Míg például egy hagyományos vesekő-műtét nyolc nap kórházi kezelést és 3- 6 hét betegállományt figye­lembe véve mintegy 200 ezer forintba kerül, addig a vesekő­zúzás „tarifája” 35 ezer forint. Természetesen mindkettőt a tár­sadalombiztosítás állja. Az epe­kőeltávolítás díját egyelőre még nem számolták ki. A kőzúzás ambuláns rendelésen történik, a kórházi kezelés időtartama mindössze egy nap, utána a be­tegnek további 2-3 napot kell pihennie. Budapesten jó hatékonyság­gal végzik a kőzúzást az Erzsé­bet kórházban, ahol eddig 300 ilyen beavatkozást végeztek el. Bár kétségtelen, hogy a műtétet felváltó kőzúzás mind az orvo­sok, mind a betegek számára igen egyszerűsíti a betegségek kimenetelét, nem mindig al­kalmazható a módszer. A ve­sekő-betegek 95 százalékánál beválik a kőzúzás, az epekőke­zelés azonban ennél lényegesen bonyolultabb. Magyarországon évente 10- 15 ezer betegnél állapítanak meg vesekövet, 16-22 ezernél pedig epekövet. A téli szünetet követően az új esztendő beköszöntével ismét megkezdődött az oktatás az is­kolákban. Siklóson, hosszú szünetet követően az 1991/92-es tanévben kezdték meg munkájukat az egyházi is­kolák, s indult el a Kossuth téri Katolikus Iskolában és a Sztárai Mihály Református Iskolában a keresztény szellemű nevelés. Milyen tapasztalatokat szerez­tek az elmúlt félév során? - tet­tük fel a kérdést mindkét intéz­ményben. Dr. Keresztes Pál, katolikus plébános:- Nálunk a hosszú távú mun­kának az első fázisa úgy tűnik, hogy meghozza a gyümölcsét. Mert járható út, mert úgy néz ki, hogy közös összefogással lehet majd valamit csinálni. Amit

Next

/
Thumbnails
Contents