Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-13 / 12. szám
1992. január 13., hétfő uj Dunántúli napló 3 Egy táncünnep kérdőjelei - avagy megkezdődött az enyhülés? Iskola és önkormányzat Az első lépések Baranyában A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szakemberei napokban tákékoztatót tartottak a címben jelzett témakörben, különös tekintettel az oktatási törvényre. A baranyai helyzet rövid áttekintése adaléka lehet a társadalmi vitáknak, hiszen a Művelődési Minisztérium a közoktatási törvény gondját közügynek tekinti, a törvény pedig a vélemények és javaslatok alapján ma is formálódik. A minisztérium a nyilvános vitát január végén szeretné lezártnak tekinteni. Általános, mondhatni napi tapasztalat Baranyában is, hogy nemcsak az iskolák keresik a helyüket, az együttműködés új formáit, hanem az önkormányzatok is. Aprófalvas megyénkben felértékelődik a társulások szerepe. Több község szövetkezik egy-egy iskola, óvoda egészségügyi intézmény fenntartására. Példa erre Drávaszabolcs, Drávapal- konya, Drávacsehi és Gordisa együttműködése, amely az elmúlt év egy év során már eredményeket hozott: alapítványt létesítettek, bővítették az iskolát, új tornaterem épült. Mindez szellemi kapcsolatot, a községekben lakók - a szülők közt - megvalósuló párbeszédet, konszenzuson alapuló döntést is jelentett. Különös, hogy éppen ebből a termékeny falubokorból vált ki Maty község, ahol akadt egy akamok, iskolabarát polgármester - a fáma szerint Drávaszabolcs volt tanácselnöke - aki húsz gyerek számára nyolc osztályos, öt pedagógussal dolgozó iskolát létesített! Az iskolát a BUVATERV díjmentesen tervezte, építésében segített a Lakitelek Alapítvány is. Az igazgatónőt demokratikusan választották, és ő már maga választhatta ki a munkatársait. Művelődési tárca számít a képviselőkre, hogy a közoktatásra vonatkozó "alapfeladatok ellátása teljes egészében állami feladat ” legyen - írja Havasi János minisztériumi szóvivő a Köznevelés karácsonyi számában. Ettől persze továbbra is nyitott kérdés, hogy a rendkívül eltérő adottságokkal rendelkező iskolák méltányosan differenciáló támogatása hogyan oldható meg? Hogyan definiálható az alapellátások köre? Milyen feltételek mellett működhet egy iskola végre a nevéhez méltóan? A mohácsi körzetben, okulva a kínzó tapasztaltakon, abból a könnyen belátható tényből indultak ki, hogy a „kiművelt” emberfőt kevésbé fenyegeti a munkanélküliség, a kilátástalanság réme. Bármit hoz a jövő, a szellemi tőke könnyebben tud piacot találni vagy teremteni magának. Ennek a belátásnak és kevésbé a térség viszonylag kedvezőbb gazdasági helyzetének köszönhető, hogy mohácsi körzetben - kemény vitákban - az oktatásnak szavaztak prioritást. Az állam csak normatív juttatásokat „ad” - a döntés már az önkormányzat joga - vélik többen - megszűnőben az állam és önkormányzat alá- és fölérendeltségi viszonya, ezért sem lehet „oktatásbarát” költségvetésről beszélni. A dolog azért nem ilyen egyszerű. A szegénység lobbizni kényszerít, az állami elvonások és „visszaosztások” mértéke jó-rossz alkuk tárgya marad még jóidéig. Példa lehet Szentlőrinc, a mini-iskolaváros, ahol három óvodát, ugyanannyi iskolát, diákotthont, gimnáziumot és a legutóbbi időkig az Újhelyi Mezőgazdasági és Állattenyésztési Szakközépiskolát is „eltartották.” S noha lemondhattak a regionális szerepkörű szakközépiskoláról a megye .javára,” a gond így is a nyakukba szakadt, amikor a nagyközséget sok más közt a MEV felszámolása nyomán a munkanékü- liség is sújtja. Nyilvánvaló, Szentlőrincen sem a sokat kárhoztatott szemlélettel vannak gondok, például Komló polgármestere is a helyi Nagy László Gimnázium igazgatója volt korábban. A bányászváros iskolái révén is kényes városi rangjára, óvodáira 29 milliót, általános iskoláira 16, a gimnáziumára 4 milliót fordított 1991-ben, a Kazinczy Közgazdasági Szakközépiskola pályázat és világbanki támogatás révén 6 éves, nyelvoktatással „alapozó” képzést indít, a vájárokat oktató szakmunkásképzőnek tanműhelye épült. Bóka Róbert Közoktatási Alapítvány KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS. Ön szerint hány néptáncegyüttes dolgozik Pécsett? Hogy kettő? A Baranya, aki a múltkor is fellépett a színházban; aztán biztosan van még Mecsek is, igaz, róla az utóbbi években nem hallotta, hogy műsort adna, ja, és most jut az eszébe, hogy olvasott valami Tanacról is, aki éppen egy tánctáborhoz keresett szponzorokat? Nem, több nem ugrik be, akárhogy is töri a fejét, pedig elhihetem, hogy rendszeres újságolvasó, és biztosan tudna róla, ha lenne más is. Néhány éve? Az persze, egészen más, akkor még volt egy elég jó, egy KISZÖV nevezetű, de hol van már a tavalyi hó? HÍR. Néptánc gála volt decemberben az Ifjúsági Házban. Fellépett hat pécsi együttes, műsor után hajnalig tartó tánc-házban mulathattak a résztvevők. TÁNCOSOK ÉS HÁZUK TÁJA. Aki mostanában valamilyen módon néptáncközeibe került, tudja, micsoda áldatlan állapotok uralkodnak az együttesek között. Folyik a rivalizálás, az egymásra mutogatás, a szakmai tudás megkérdőjelezése. Táncos csak rossz szájízzel, sértődéssel jöhet el anyaegyüttesétől, s az Isten őrizze meg attól a lépéstől, hogy máshol próbálkozzon, mert menten árulónak minősül, s utána még nemzedékek hosszú sora előtt lesz ő a rossz, a megvetendő példa. A „nagy” együttesek rangon alulinak érzik, hogy közös műsort adjanak a kicsikkel, akik között szintén nem felhőtlen a viszony. Önálló estre pedig nem mindenkinek telik - kinek pénze, kinek kapacitása kevés hozzá. Szóval, érdekes ez a néptáncgála. A SZERVEZŐ. Hágen Zsuzsa (KISZÖV Pannónia Néptáncegyüttes)- Hogy miért tartom fontosnak a közös fellépést? Több oka is van. Mindig zavart, hogy a pécsi együttesek ennyire rosszban vannak egymással, még a táncházban is léteznek a klikkek. Valójában a táncosok eldugva dolgozhatnak, pedig szükség volna rá, hogy visszajelzést kapjanak a munkájukról.- Sajnálatos tény, hogy az újabb együttesek egyszerűen szegénységük miatt nem tudnak egész estés műsort adni. Nincs pénzük arra, hogy a drága viseleteket, cipőket megvegyék, és még a fellépés egyéb költségeit - a Nyári Színház pl. több ezer forintot kér a Szabadtéri tánc- színért - is állják.-Igen, kicsit izgultam, mit szólnak majd a többiek az ötletemhez. Én lepődtem meg a legjobban, hogy mindenki szívesen ráállt a közös fellépésre. Aztán a Baranya visszamondta, úgy hallottam, hogy személyes ellentét miatt. Pedig a karácsonyi tánc lényege éppen az lett volna, hogy mindenki eljöjjön. Hogy megmutassuk, létezik még a néptánc, és hogy milyen értéket képvisel manapság ebben az egyre inkább uniformizálódó világban. A MELLŐZÖTTEK. Szávai Józsefi Tanac délszláv néptáncegyüttes)- Azt kérdezi, miért nem szeretik egymást a pécsi táncosok? Nagyon egyszerű az ok: van, aki kap pénzt, van, aki nem. Hosszú éveken át a Mecsek és a Baranya osztozott a város anyagi támogatásán, még státuszokat is kaptak. Ők persze, nem akarták kockára tenni a pozícióikat, a Baranya most is visszalépett, lealacsonyítónak tartva a közös szereplést.- Ez a város nem kultúruraés főleg nem néptánc barát. Nem lett volna szabad hagynia, hogy idáig fajuljanak az ellentétek, és főként szakmai ellenőrzés nélkül mindig ugyanazokat támogatnia - ami, ugye, gyakran színvonalromláshoz vezet.- A néptánc jövőjét elég sötétnek látom. Pécsett sajnos, nagyon csökkent a néptánc értéke. Nem hívtak ide neves együtteseket fellépni, nem tették vonzóvá a fiatalok számára a táncot. Nálunk azért - délszláv együttes lévén - jobb a helyzet, mint a magyarokban, hiszen a nemzetiségeknek a tánc a hagyomány megőrzésének fontos eszköze. Ezért kezdenek el táncolni a gyerekek, aztán megérinti őket a csapat bűvölete - amit a discoban nem találnak meg. Donáczi Károly (Pollack Mihály Műszaki Főiskola Gyöngyén néptáncegyüttese).- Most már csak nosztalgiázni lehet a régi, kb. 15 évvel ezelőtti viszonyokon, amikor még jó haverok voltak a különböző együttesek tagjai. Aztán valami megváltozott. Minden jó táncos a Mecsekbe ment, ami akkor még magas színvonalú volt. Ott elkezdődtek a veszekedések, rivalizálás, sokan kiléptek, elindult a körforgás a táncegyüttesek között. Közben a Mecsek kiszállt a közös táncházakból, mára meg végképp elmérgesedett a helyzet.- Félek, hogy kihal a magyar néptánc. Ma már csak a fanatikusok csinálják, a hozzám hasonló „őskövületek”. Régen pl. a Mátyás király utcai Általános Iskolában négy korosztályos csoport is működött - mára már egy sincs. Én több iskolában felajánlottam, hogy szívesen oktatnék. A „leglelkesebb” hozzáállás a „Hát... meg lehet próbálni” volt - de így elkezdeni sem érdemes. A jezsuita rend - hivatkozásul egyházi forrásból származó értesüléseinkre - a kelet-európai országokban rövidesen átveszi majd az állami és egyházi telekkomunikáció vallásos tartalmú szolgáltatásainak irányítását. Ilyen értelemben működnek már szerte a világon a tömegtájékoztatás eszközei a Jézus-társasági atyák irányítása alatt, akik eszmei és gyakorlati szempontból a legképzettebbek a hitterjesztésben és hitre nevelésben. Magyarországon ez a fordulat 1992-ben következik el, amikor is a jelenleg külföldön tevékenykedő magyar jezsuiták Kovács Márton (Egyetemi Kamara Táncegyüttes)-Én messziről jöttem, úgyhogy kezdetben senkivel sem volt bajom, az itteni feszültségeket viszont érzékeltem. Túl a gála nyújtotta „békülési” lehetőségen, engem inkább a dolog szakmai része érdekelt, kiváncsi voltam rá, mit csinálnak a többiek.-A magyar néptánc iránti érdeklődés tényleg egyre csökken mostanában. Azt hiszem, hogy a rendszerváltással a néptánc elvesztette vonzerejének egyik nagyon fontos elemét - az ellenzékiségét. Néhány éve mondjuk, hogy „Hidegen fújnak a szelek, azok nem jót jelen- tenek’-típusú dal elhangzásakor mindenki tudta, mire kell gondolni. Ez a varázs mára megszűnt. Heil Helmut (Leőwey Gimnázium német nemzetiségi táncegyüttese).- Mi mint sváb együttes, szerencsére kimaradtunk a többiek csatározásaiból, ami automatikusan következett a pénzek, utak elosztásából. A nemzetiségi együttesek általában kaptak támogatást, ez jó módszer volt a nemzetiségi politika letudására.-A mostani pályázati rendszer esélyt ad a pénzhez jutásra mindenkinek, csak kérdés, a sorra csődbe jutó vállalatok mellett ki tudja majd a kultúrát szponzorálni.-A másik baj az a pályázatokkal, hogy mindegyik máshol jelenik meg, sokról nem is tudunk, a Művelődési Központ pedig nem vállalja azt a feladatot, hogy ezeket figyelemmel kisérje, és értesítse róla az érdekelteket.- Nekünk évente 50-60 fellépésünk is van, úgyhogy nem panaszkodhatunk. Az viszont a városra nézve is szégyen, hogy egy magyar műsorra nem tud egy nagyobb csoportja hazatelepül. P. Szabó Ferenc, a Vatikáni Rádió magyar adásának vezetője itthon valószínűleg átveszi a jezsuiták kiadásában napvilágot látó A Szív című folyóirat szerkesztését, melyet hetilapként kívánnak a továbbiakban megjelentetni. Hazatér a Szolgálat című, eddig Bécsben nyomott negyedéves lelkipásztori kiadvány utódja, a Távlatok, szintén Szabó Ferenc szerkesztésében. A tévé és a rádió katolikus tematikájú műsorainak külön egyházi direkciója lenne Rap- csányi László és Szabó Ferenc közreműködésével. mást kiállítani, mint egy délszláv együttest, a Baranyát. Tudom, hogy kevés a pénz, sokaknak nincs ruhája. De pl. a Mecsek vagy a KISZÖV ezt nem mondhatja el magáról. Ők miért nem csinálnak előadást?!- Különben érdemes lenne néhány érettségizett fiataltól megkérdezni, hogy ugyan hány magyar népdalt vagy táncot ismer? Gyanítom, nem tartana sokáig a felsorolás. És az ilyen gyerekeknek mennyire van magyar indentitásuk? A MENŐK. Vidákovics Antal (Baranya Táncegyüttes)- Valóban visszamondtam a fellépést. Azt hiszem, bizonyos együttesek ilyen szereplésekkel akarják legalizálni magukat, komoly háttértudás nélkül. A gálával kapcsolatban két dolgot külön kell választani. Az egyik a barátkozás, ami csakugyan fontos - de a táncházban a helye. A színpad viszont műsort kíván, amit csak hosszú, tartalmas csoportmunkával lehet létrehozni. Hogy őszinte legyek, kétlem, hogy a gálán résztvevő együttesek önállóan is képesek lennének egy komoly előadás megalkotására.- A Baranya magyar műsoráról pedig csaJk annyit: a színvonala szerintem nem maradt el a délszláv táncokétól. Különben sem volt más a városban, aki egyáltalán előállt volna hasonló jellegű magyar összeállítással.- Sokan hivatkoznak pénzre a táncosok közül. Nem titok, a Baranya évi költségvetése 250 ezer forint, de ez az országos viszonylatban, hasonló szintű együttesekhez képest messze az átlag alatt marad. Szerintem a Mecsek ennél jóval többet kap, de ez az ő dolga.- Az utóbbi években tényleg csak mi léptünk fel a Szabadtéri Táncszínen, de ez nem a Kisz- színház hibája. A színpad bérlete 10 000 forint, ha bármelyik együttes kifizeti ezt az összeget, felléphet. A nézőtér különben 500 személyes, úgyhogy a mai jegyárakkal számolva bőven visszahozza a bérleti díjat. Bodai József (Mecsek Néptáncegyüttes). A körképnek ez a része sajnos, üresen marad. Bár a rövid, de annál sokat mon- dóbb beszélgetésből az újságírónak még kidobatása előtt volt néhány perce egy-két dolgot megtudni Bodai úrtól („Semmi sem igaz az ellenségeskedésből, mindez csak hülye újságírók ki- talációja”), igazán új és fontos információhoz nem jutott. A gálán azért a Mecsek is részt vett. És ez nem kis dolog. Kőhalmi Andrea Szabó Zsolt felvétele A „Közoktatási Alapítvány” célja segítséget nyújtani közép- iskolás tanulóknak az idegen nyelvek tanulásához, más népek kultúrájának megismeréséhez, s az egyre szélesedő nemzetközi kapcsolatok ápolásához. Az alapítvány kamatait középiskolás tanulók idegen nyelvtanulását szolgáló külföldi utazás költségeinek fedezésére, kiegészítésére lehet csak felhasználni vagy külföldi oktatási intézményekben nyelvi tanfolyamok költségeinek hozzájárulásaként. A támogatás pályázat útján nyerhető el. Pályázhatnak azon középiskolás tanulók, akik az idegen nyelv tanulásában iskolai tanulmányaik során kiemelkedő teljesítményt nyújtanak egy vagy több nyelvben, s nyelvi ismereteiket az adott nyelvterületen kívánják gazdagítani, fejleszteni, s a nyelvgyakorlás mellett az illető ország kulturális örökségeivel, hagyományaival is megismerkedni. Továbbá pályázhatnak középiskolákból alkalmi vagy állandó összetételű közösségek,ha idegen nyelvtanulási célból utaznak külföldre. A pályázónak írásban kell benyújtania a pályázatot az iskola igazgatójához, az alapítvány kuratóriumának címezve. A pályázó részletezze a külföldi nyelvtanulás helyét, időpontját, időtartamát, az utazás költségét, röviden összegezve az idegen nyelvtanulásban elért szintet, eredményeket (versenyek, pályázatok, nyelvvizsga stb.), szaktanári javaslattal ellátva. A kuratórium évente két alkalommal dönt: május 15-én és november 15-én. A kuratórium a pályázatokat beküldő iskolát 8 napon belül értesíti a pályázat eredményéről. Baranya Megyei Pedagógiai Iiftézet, Pécs, Széchenyi tér 9. 7621. Jezsuiták a kapu előtt
