Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-13 / 12. szám
Ismét startol a Starthitel 2 milliárd forintos hitelkeret áll idén a kezdő vállalkozók rendelkezésére (5. oldal) A pápa 1991-ről II. János Pál pápa értékelése szerint az 1991-es év „szomorúságot és csalódást keltett: háborúk fémjelezték, először az Öbölben, majd Jugoszláviában, és olyan konfliktusok, mint a volt Szovjetunió széthullása”. - Mindennek arra kell ösztökélnie a nemzetközi közösséget, hogy erősítse az együttműködés számláit, keresse a párbeszédet. Európában a politikai együttműködés új mechanizmusait kell kialakítani, mert Európa népei csakis együtt menekülhetnek meg, vagy együtt buknak el - figyelmeztetett az egyházfő abban a beszédben, amelyet a Szentszék mellé akkreditált nagykövetek testületé előtt mondott el szombaton, értékelve a világhelyzetet. A pápa kiemelt helyet szentelt Jugoszláviának, ahol „templomokat és kórházakat bombáznak, visz- szataszító események zajlanak, amit az emberi értelem nem fogadhat el”. Reményt keltőnek találta ezzel szemben a közel- keleti helyzetet, és a nemzetközi közösség teljes támogatását kérte az Izrael és az arab oszágok között megkezdett párbeszéd sikere érdekében. Tüntetés Moszkvában A kommunista hatalom, a Szovjetunió, a rend helyreállítása mellett tüntettek vasárnap - rendőrségi közlés szerint - ötvenezren Moszkva központjában. A résztvevők az eddigieknél határozottabb, áru egyelőre békés lépéseket helyeztek kilátásba törekvéseik alátámasztása érdekében. Az árfelszabadítás, a radikális piacgazdasági reformok beindítása óta ez volt az eddigi legszámottevőbb megmozdulás az orosz fővárosban és egész Oroszországban. A Kreml falainál jelentős rendőri készültség mellett megtartott megmozdulás résztvevői tiltakoztak a romló életkörülmények, a privatizáció, a szovjet nagyhatalom és hadserege felbomlása miatt. A felszólalók bírálták Borisz Jelcint, amiért „nem a nép érdekeit képviseli”. Lemondott az elnök Öt nappal az első demokratikus parlamenti választások második fordulója előtt, szombaton éjjel lemondott tisztéről Sadli Bendzsedid algériai elnök. Bár az alkotmány értelmében. az ideiglenes elnökséget a nemzetgyűlés elnökének kellett volna átvennie, s az első közlések ezt erősítették meg, a késő éjszakai órákban közölték, hogy a törvényhozást korábban titokban feloszlatták, így az államfői tisztet az alkotmány értelmében az alkotmánytanács elnöke, Abdelmalek Benhabilesz tölti be. Az alkotmány szerint 45 napon belül ki kell írni az elnökválasztást, de ez, éppúgy, mint a parlamenti választás jövő heti második fordulójának megtartása, bizonytalan. Für Lajos fórumot tart Pécsett Holnap január 14-én, délután 6 órai kezdettel Für Lajos honvédelmi miniszter, az MDF ügyvezető elnöke előadással egybekötött fórumot tart Pécsett, a POTE III. számú tantermében. Szól többek között a honvédelem aktuális kérdéseiről és a déli országrész biztonságáról. KÖZÉLETI NAPILAP Dunántúli napló III. évfolyam, 12. szám 1992. január 13., hétfő Ára: 9,60 Ft Van remény a békés folytatásra Háromoldalú tárgyalások Pécsett Folytatódnak a megbeszélések a jugoszláviai helyzetről Több konkrét megállapodást is kötöttek a tárgyaló felek azon a tanácskozáson, amely szombaton délután mintegy hat órán át tartott a pécsi Hunyor Szállóban. A háromoldalú tárgyaláson az Európai Közösségek delegációját Joao Guerra Salguero, az európai misszió Jugoszláviban tartózkodó csoportjának nagyköveti rangú portugál vezetője, a horvát küldöttséget Imra Ago- tics tábornok, a jugoszláv néphadsereg képviselőit Andrija Raseta tábornok vezette. A háromoldalú tanácskozást természetesen fokozott biztonsági védelem kísérte. A késő esti sajtótájékoztatóig az újságírókat sem engedték be a helyszínre. A fagyoskodó tudósítókat először Imra Agotics próbálta vigasztalni azzal, hogy érkezésekor, nem sokkal 12 óra előtt, rendőrautókkal felvezetett gépkocsijából kiszállva röviden közölte: a tűzszünet fenntartásáról és egy feltehetően folytatódó tárgyalássorozat lehetőségeiről kíván tárgyalni. Egy óra körül a tétován az utcán álldolgáló újságírókat megtisztelte figyelmével Joao Mira Gomes az EK jugoszláviai missziójának helyettes szóvivője és elmondta: ez a tanácskozás a legutóbbi, Zágrábban rendezett összejövetel folytatása. A témája is hasonló: el szeretnének érni egy, a jugoszláviai békés rendezést stabilizáló megállapodást. Három óráig, amikoris az Európai Közösségek kék színű, 12 csillaggal díszített zászlaja kikerült a pécsi Hunyor Szálló homlokzatára a továbbra is az utcán ácsorgó , több országból érkezett tudósítóknak volt idejük elgondolozni azon a ljubljanai rendszámú autón, amelyet érkezésekor alaposan átvizsgáltak, majd beengedték a helyszínre. (Nem hivatalos értesüléseink szerint a szlovén küldöttség a tárgyalások egy jelentős részén részt vett és a légi irányítással kapcsolatos kérdésekről tárgyalt a belgrádiakkal és a zágrábiakkal.) A késő esti angol nyelvű sajtótájékoztatón Joao Mira Gomes helyettes szóvivő elmondta, hogy igen jó légkörű, a békés rendezést elősegítő tanácskozást tartottak a résztvevő felek. Mint hallhattuk, megállapodtak abban is, hogy ezentúl hetente üléseznek, továbbra is semleges területen, ugyanilyen szintű résztvevőkkel. (Meg nem erősített információink szerint a következő tanácskozásra január 21-én Pécsett kerül sor.) A helyettes szóvivő kitért a helikopterek lelövése körül kialakult vitára is. Kérte az újságírókat, e témáról ne kérdezzék, nem nyilvánít véleményt az EK ebben az ügyben a vizsgálatok befejezéséig, akkor viszont részletes jelentést adnak ki. A rövid sajtótájékoztató végén köszönetét hallhattunk azért, hogy Magyarország elvállalta a tanácskozás megrendezését. Később az is kiderült a nyilatkozatok alapján, hogy a jugo szláv néphadsereg Zágrábban, a (Folytatás a 2. oldalon) Imra Agotics és Andria Raseta A megbeszélések után Joao Mira Gomes, az Európai Közösség képviselője tájékoztatta az újságírókat. Fotó: Szundi György Férfi kosárlabda NB I. A férfi kosárlabda NB I. B-csoportjában Pécsett a PPTSE 86-78-ra kikapott a Nagykőröstől. (Tudósítás a 16. oldalon) Szundi György felvétele. Elnapolták a döntést februrár 29-re Marad a koalícióban a Kisgazdapárt Torgyán a tárgyalások feltételeiről Az új párt-alkotmány megszavazásával és néhány új elnökségi és vezetőségi tag megválasztásával szombaton a kora esti órákban véget ért az FKGP szombati nagyválasztmányi ülése. A több mint 500 küldött ezt megelőzően megszavazta a koalícióból való kilépéssel kapcsolatos döntés február 29-ei elnapolását. Addig a párt tárgyaló delegációja írásos koalíciós megállapodásra törekszik az MDF-fel és a KDNP-vel. Ha a kisgazda feltételek nem teljesülnek, akkor az FKGP - a nagyválasztmány döntésének értelmében - kilép a koalícióból. Torgyán József pártelnök a nagyválasztmányi ülés után a sajtó képviselőivel közölte: szíve szerint azonnal kilépett volna a koalícióból, de az ésszerűség a politikai tárgyalások megtartása mellett szólt. Torgyán József, az FKGP elnöke a szombati nagyválasztmányi ülés után ismertette az újságírókkal a január 29-éig lefolytatandó koalíciós tárgyalások feltételeit. Elöljáróban leszögezte, hogy ezek pontos meghatározása az országos elnökség és a megyei elnökök együttes kétnapos ülésének feladata, amelyet a közeljövőben kívánnak megtartani. A feltételek között szerepelni fog az a követelés, hogy a kisgazda minisztereket és politikai államtitkárokat csak a pártnak van joga kijelölni és visszahívni - a miniszterelnöki alkotmányos felelősség gyakorlása mellett. Úgy fogalmazott: nem fordulhat elő, hogy Antall József ne a nagyválasztmány határozata értelmében járjon el, azaz ne ismerje el, hogy a pártnak csak egy frakciója van. A miniszter- elnöknek az érdemi koalíciós tárgyalások érdekében el kell határolódnia a 33-aktól. Egy kérdésre válaszolva az elnök kijelentette: azok a képviselők, akik nem hajlandók a kisgazda normák szerint eljárni, azoknak nincs helyük a pártban. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a 33- ak közül többen felülvizsgálják saját helyzetüket és jelentkeznek a pártnál. A mezőgazdaság fellendítésével kapcsolatos párt elképzeléseknek is helyet kell kapniuk a megállapodásban. Ezek része, (Folytatás a 2. oldalon) Harmincezer határsértő 100 országból Az elmúlt évben 30 ezer határsértőt fogtak el, s ez valamivel több, mint a kétszerese az 1990. évinek - mondta az MTI érdeklődésére válaszolva Fazekas Zoltán alezredes, a BM Határőrség főügyeleti osztályvezetője. Összesen. 100 ország állampolgárai sértették meg a magyar államhatárt. A legtöbb román állampolgár volt (18 ezer), majd a törökök következnek (3000), s a pakisztániak (majdnem 2000). Rajtuk kívül elfogtak mintegy 500 embercsempészt is. A határőrség 5251 személy „sikeres” szökéséről tud kifelé, de közülük 5043-at visszaadtak a szomszéd országok határőrei, a többségüket az illetékes osztrák szervek. Tavaly - főként a jugoszláv polgárháborúval kapcsolatban - a vámosokkal együttműködve 143 fegyvercsempészt tartóztattak fel. Elkoboztak 1500 fegyvert és 44 ezer lőszert. Ideiglenes védelmet 10 ezer jugoszláv állampolgár kért a határőrségtől, közülük december végéig több mint 2600-an tértek vissza hazájukba. A határőrök 1991-ben 102 millió útlevelet kezeltek, 9 százalékkal kevesebbet a megelőző évinél. Ugyanakkor az osztrák határon 28 százalékkal nőtt a forgalom.
