Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-12 / 11. szám
Az igazi szalámi penészes bélében leledzik Új csemeték: a Nádor és a Góliát Minden gyártó nem titkolt célja: a piacon maradni. S ha ez a szándék egybecseng a fogyasztó vágyaival is, csak meg- kalapolni való. A Mőbiusz Húsipari Vállalat néhány éve felpörgette termék-fejlesztését, kijött a közismert stifolderrel, ku- lennel majd óriás mortadellájá- val, s kezdett eligazodni a pástétomok frontján is. Most a termékfejlesztés újabb állomásaként ismét léptek. Mint azt Boda Sándor szakmai igazgató elmondotta, két csúcstermék várja a fogyasztók ítéletét. A Góliát névre hallgató, paprika nélkül készített vastag szalámiféleségük 8 centis átmérőjével és a legfinomabb Pick-holmira emlékeztető ízével már kint van a boltokban, s lassan befejeződik a Nádor szalámi próbagyártása is. Utóbbi azért viselheti bátran a szalámi jelzőt, mert a szakma szerint - és a nyugati szóhasználatban - csak a nemes penésszel patiná- zott árut nevezik-nevezhetik szaláminak. S ez a Nádor, - pa- tinázott. Mindkét szalámi speciális technológiával készül, s mint az természetes, recepturája gyári titok. Evvel közel 100 fölé emelkedett a Mőbiusz termékek száma. S mi tagadás nem csak bel-, hanem külpiacok felé is kacsintgatnak vele. E két csúcstermék mellé már csak szerény megjegyzés, hogy pástétomaik száma is változni fog, néhány újféle készítmény vizsgázik házon belül. Ez a Peti, a Vadas és a Sonkás pástétomok. S újdonság még, hogy a jövő jhéten kezdik a konzervgyártást is. Nem a hagyományos értelemben fémdobozba rakható kon- zervekről van szó, hanem az eddig itthon kevésbbé ismert bélbe töltött konzervről. A speciális bél okán több hónapig is eltartható mindenféle hűtés nélkül az ebbe töltött pástétom, kenőmájas, egyéb. És még egy hír, ami az előbbiekből kézenfekvőén következik. A termékfejlesztés nem áll le egy percre sem, már azon gondolkoznak, hogy miként lehetne mondjuk a fentebb említett Góliát és Nádor egyéb változatait — csípősebb, esetleg paprikás formátumait - az asztalra tenni. S az információkból kisejlett, akad majd még jóné- hány meglepetésük is. Kozma Ferenc Néhány hét érlelés után az üzletekbe kerül a MŐBIUSZ új szalámija Fotó: Szundi György Valuták és kamatok A pénz is áru, nem is akármilyen Nem érdemes otthon tartani megtakarított valutánkat,mivel már néhány hónapos lekötésre is kamatot fizetnek a bankok. Ha pénzed nincs, de trappolni akarsz Lízing a szegény gazdaság doppingja Nagyobb biztonság szükséges Osztrák City Möbel a Georgikonban Bútorszalon Keszthelyen Balatonunk déli fővárosa, Keszthely, helyzeténél fogva az elmúlt években főleg az idegenforgalomra tekintett; bevételeinek nagy részét az hozta. A héten arról tájékoztatta lapunkat a város polgármestere, Szeles- tei Tamás, hogy sikerült megnyerniük egy osztrák céget, akik saját tőkével felújítják az egykori ÁFÉSZ tulajdonú Georgi- kon Éttermet és helyén - bútorszalont alakítanak ki. A város főterén lévő - a templom melletti - étterem megszűnése feltehetően nem okoz gondot az ellátásban. A City Möbel viszont a régió legszínvonalasabb kereskedőháza lesz, ahol főleg nyugati, míves lakberenbdezési holmik kaphatók majd. A létesítmény rekonstrukciója a héten kezdődik, s az ígéretek szerint mielőbb, tavasszal nyithat. Bemutatóteremmel, s katalógusrendszerrel, amiből bárki kiválaszthatja a kívánt terméket. A vevőket minimum 150 kilométeres körzetből várják. Talán nem lényegtelen ó: az osztrákok ígérik, hogy 10-15 százalékkal nem lesznek magasabbak az áraik a megszokott hazai bútoráraknál, s tartják a hálózat hírnevét. K. F. Összespórolt valutájával az ember besétál valamelyik magyar kereskedelmi bankba, megnézi az éppen aktuális kondíciós listát, s eldönti, ott fial- tatja-e dollárját, márkáját, fontját, vagy pedig átbandukol egy másikba. A betéti kamatok ugyanis nem egyformák. Vajon mitől függ a konvertibilis valuták kamatainak mértéke, s kik határozzák meg? A Magyar Nemzeti Bank 1991. december 9-étől naponta, úgynevezett irányadó valutaárfolyamot ad meg, a kereskedelmi bankok pedig ennek figyelembevételével állapítják meg az egyes valutanemekre vonatkozó árfolyamokat. Mint Balázs Dezsőtől, a Budapest Bank Baranyai megyei igazgatójától megtudtam, náluk ezt a fővárosban működő tresori részleg végzi. Sok egyéb mellett figyelembe veszik a valuta iránti keresletet, kínálatot - a pénz is áru, nem is akármilyen -, a regionális szempontokat, s nem utolsósorban a pénzpiaci moz- gásokat.Hasonló módon jár el a többi kereskedelmi bank is. A kamatokkal más a helyzet: mint a jegybank illetékese elmondta, az MNB rendszeres tájékoztatást nyújt a bankoknak az aktuális piaci kamatokról. Ezt alapvetően a pénzpiac határozza meg, melynek figyelem- bevételével, a devizaforrász- szükséglet, valamint a kihelyezési kamatlábak függvényében határozzák meg a kereskedelmi bankok, hogy az egyes valutákra mekkora betéti kamatot fizetnek. A BB igazgatója szerint az ő bankjuk olyan valutakamat politikát folytat, melynek során viszonylag magasak a kamatok, s alacsonyak a kezelési, konverziós költségek, azért, hogy a pénz akármekkora ideig, de náluk parkoljon. Tanácsa, a valutatulajdonosok minden esetben vegyék figyelembe egyrészt a kamatot, másrészt, hogy milyen feltételekkel vehetik ki, válthatják át pénzüket, s ennek ismeretében döntsenek, hol helyezik el valutájukat. Lévén, hogy már van európai pénz - az ECU -, így talán nem rossz tudni, hogy ebben a valutanemben is kamatozhat - konvertálás után - a dollár, a márka, a font.. . Mivel azonban az ECU nem kézzelfogható, nem kiváltható pénz, így a vi- szakonvertálás elkerülhetetlen. De lehet, hogy megéri. Roszprim Nándor Neves cégek, a Ford vagy éppen a Bell talponmaradását és világhódító útját a lízingnek köszönthetik. Gazdaságelemzők mondják: a gondjaiból kievickélni szándékozó magyar gazdaságnak tőkére van szüksége, de pénz híján a lízing is megteszi. A gyakorlat bizonyítja Miről is van szó tulajdonképpen? Erre kerestük a választ dr. Tamás Lajossal, a JPTE civilisztikai tanszékének vezetőjével, aki a téma szakértője, sikerkönyv írója.-A magyar polgári törvénykönyvből hiányzik e szerződésfajta . . .- Igen, hiszen valamiféleképpen száműzték a gazdaságból. Néhány éve azonban a gyakorlat bizonyítja, hogy beruházási eszközök híján, e sajátos megoldással az is trappolhat - futhat a gazdasági életben - akinek üres a zsebe.-Mi a lízing tulajdonképpen?- Többoldalú kötelem, amelyben az egyik félnek van pénze, de nem a bankban forgatja, hanem különféle dolgokat vesz rajta - mondjuk termelési ezközöket -, s azt adja át a másik félnek, bizonyos futamidőre, részletfizetéshez hasonló megoldással. Biztonsága: a lízingdij mint valamiféle járadék, időről-időre megérkezik. Nálunk az elmúlt időszakban a legy- gyakoribb a gépkocsi- vagy a számítógéplízing. S amiről keveset tudunk - vagy beszélünk - ma értékében a magyar beruházások 20 százaléka lízing formájában realizálódik.- Gondolom, rendkívül széles körben alkalmazható, az Ön kézikönyve szerint a lakásépítések terén is.- Van rá példa: lakáshoz juthat e kvázi vásárlási móddal az is, akinek momentán nincs annyi pénze, hogy egyösszegben kifizesse azt.-A magyar jog nem ad nagy biztonságot a lízing- szerződésre akkor, ha meg sem említi... Nevesíteni a lízinget- Ezért szorgalmazom a Ptk kodifikálását és a lízing nevesítését, melyet a nagyvilágban jól ismernek. Ma a bíróság egy lízing-ügyletben azért dönthet, a hasonló kötelmek analógiája, az általános felelősség-elv alapján. De sokkal nagyobb biztonságra lenne szükség, hiszen a nyugati tőke bejövetelekor egyre gyakrabban ölt lízing-jelmezt. Kozma Ferenc Fortélyok Magic Sigitől Sport és szórakozás a szekszárdi biliárdszalonban Bár a biliárd Magyarországon ma még nem tartozik az ismert szórakozási lehetőségek közé, a Szekszárdon nemrég nyílt elsőosztályú szalont mindenki ismeri a Tolna megyei városban. Az üzemeltetőket, a Simonis Kft-t alkotó két fiatalembert igen nehéz elérni, de még a félrekapcsolt telefonon is készségesen adtak tájékoztatást róluk. Mindez nem csoda, hiszen a tolnai megyeszékhelyen élő számos fiatal minden bizonnyal kellemesebb szórakozási lehetőséget talált itt egy zsúfolt diszkónál, vagy egy füstös kocsmánál. A drink bár, a kártya-, és biliárdasztalok elsősorban a szórakozást szolgálják, ám a vendéglátóipari főiskolát és testnevelési egyetemet végzett két fiatalember főként a biliárdot mint sportot kívánja népszerűsíteni. A látogatók ugyan gyorsan tanulnak, az eredményesség érdekében azonban január 15-től edzőket is képeznek számukra. Az ország minden részéből jelentkezettek négy napon keresztül napi nyolc órában sajátítják majd el a golyólökés fortélyait a kétszeres európabajnok Magic Sigitől. A gyorsaság és intenzitás indokolt, hiszen a szekszárdi Simonis Privát Sport Club csapata a márciusi országos bajnokságon már indulni kíván. Mint Herczeg Zoltántól és Sajó Pétertől megtudtuk, a további biliárdtanfolyamok céljai között az 1993-as európabajnokság magyar versenyzőinek képzése is szerepel. Bár Herczeg Zoltán és Sajó Péter nem tartoznak a biliárd mesterei közé, nagyon kedvelik ezt a játékot. Ez mutatkozik meg abbéli törekvésükben, miszerint Tolna megyében minden településen szeretnének létrehozni biliárdszalonokat, még a legkisebb falvakban is. Véleményük szerint mindenhol van rá kereslet, hiszen a biliárd a képzetlenek számára szórakozást, a képzettek számára pedig sportolási lehetőséget jelent. Pataki Veronika A szalon berendezése nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas. Fotó: Szundi György vasárnapi 3
