Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-11 / 10. szám

1992. január 11.. szombat uj Dunántúli napló 7 Kilenc év alatt félmilliárd dollár Segít a Világbank A mohácsi tsz terményszárítója Fotó:Proksza László A belső piac védelme? Exportoffenzívát! Magyarország 1983 óta tagja a Világbanknak. A nemzetközi intézmény, amely elsősorban a fejlődő világ számára nyújt hite­leket a fejlesztések finanszíro­zására, jelenleg 26 projekttel támogatja hazánkat. Ezek fele ágazati fejlesztési program, a másik fele viszont általános, a szerkezetátalakítás támogatásá­hoz nyújtott hitel. A meghirde­tett programokban a fejlesztés egy harmadát finanszírozza a Világbank, kétharmadát pedig a hazai bankok. Volt egyszer egy gabonaprogram A magyar mezőgazdaság számára az elmúlt kilenc év alatt mintegy 500 millió dollár nagyságrendű hitelt nyújtott az intézmény. E kölcsön mögött mintegy 40 milliárd forintos ha­zai bázis van, amely feltétele volt a hitelnek. Az ágazat éves beruházásainak mintegy 10-20 százalékát tették ki a világbanki programok. A programok sikere és hatása tehát egyáltalán nem közömbös a magyar mezőgaz­daság számára. A jelenleg futó projektekről és azok sikeressé­géről Tarján Zoltánt, a Föl­dművelésügyi Minisztérium közgazdasági főosztályának osztályvezetőjét kérdeztük.- Ezidáig - 1983-mal kez­dődően - öt program indult meg az ágazatban - kezdi a felsoro­lást Tarján Zoltán. - A legelső volt a később sikerprogramként megvalósult gabonaprogram. A Világbank 130 millió dolláros hitelt nyújtott gépesítésre, táro­lóhelyek létesítésére, vagyis fő­ként már meglévő gazdasági Hét volt szovjet légi támasz­pontot kínál eladásra Magyaror­szág a belföldi és külföldi cé­geknek annak érdekében, hogy azokat a polgári légi forgalmi hálózatba bekapcsolva az or­szág jelentős légi közlekedési központtá váljon. A magyar kormány ugyanis a szovjet csa­patok kivonása után hatalmas „kifutópálya-felesleggel" került szembe, amiből most anyagi előnyöket remél. A repterek átmeneti kezelője, a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet a közlekedési tárcával kö­zösen az elmúlt évben már közzé tett egy versenyfelhívást, amit azonban később - megfe­lelő ajánlatok hiányában - eredménytelennek nyilvánítot­egységek modernizálására. A program exporttöbblet elérését tűzte ki célul, ez szinte példaér­tékűen három év alatt valósult meg, és a befektetés a terveknek megfelelően mintegy három év alatt meg is térült. Amikor módosulnak az eredeti tengek A második 1985-ben indult, 80 millió dolláros hitelkerettel. Célja az integrált állattenyész­tés fejlesztése volt. Az ötéves program 1991. decemberével fejeződött be, a kölcsön teljes egészében elfogyott. A vállala­tok meglévő állattartó telepek korszerűsítésére, illetve a kö­tődő ágazatok, hús- és tejipari fejlesztésekre használhatták a pénzt. Ez is exportorientált program volt, s bár a részleges értékelés szerint nem volt igazán siker­tak. Felmerült viszont, hogy a végleges hasznosításig ideigle­nes időtartamra adják bérbe a reptereket. így ez év tavaszán - kizárólag az első pályázat részt­vevőinek - felkínálták ezt a le­hetőséget, amivel a debreceni önkormányzat és a Mikroma­tika Holding azonnal éltek is. Az utóbbi cég Sármelléken megnyitotta a Balaton Airport- ot. Nem sokkal később ideigle­nes bérlőkre talált további há­rom repülőtér: a kunmadarasit egy Top Vision nevű hongkongi érdekeltség, a csákvárit a Mik­romatika, a kiskunlacházit pe­dig a Légiforgalmi és Repülő­téri Igazgatóság (LRI) kapta meg A legnagyobb érdeklődést program, noha a célját elérte. A most készülő, végleges leltárból azonban ki fog derülni, hogy az eredeti elképzelések kissé mó­dosultak az idő folyamán. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a tervezett nagy fejlesztések el­maradtak és inkább a kisebb korszerűsítések kaptak helyet. Szintén az elmúlt év végén fejeződött be a növénytermesz­tés fejlesztését célzó 100 millió dolláros program. Ez voltakép­pen (a gabonaprogram folytatá­saként) a szántóföldi növény- termesztést erősítette. A gépesí­tésre koncentrált projekthez ki­sebb meliorizációs, illetve ke- mizálási alprogramok is csatla­koztak, amelyek a talajjavítást, műtrágyázást segítették. Az ért­ékelő számítások most készül­nek, de az előrejelzések szerint sikeres, öt év alatt megtérülő program futott le ezzel. Az agráripari korszerűsítési program 1988-ban indult meg. Ennek 1993 végéig kell befeje­ződnie. A Világbank 70 millió dollárt biztosított a végrehajtá­sához, azonban kemény export­követelményeket szabott. Ez a két kikötés nagyban leszűkítette a jelentkezők körét. A Világ­bank rugalmasságát mutatja, hogy módosította az eredeti fel­tételeit. Enyhített a forgóészköz felhasználásának szigorú előí­rásán is. ~"T Kettős követelmény Az ötödik és egyelőre utolsó projekt az integrált mezőgazda- sági exportprogram, amely 5 év alatt 100 millió dollár hitel fel­vételére nyújt lehetőséget. Ez 1990 őszén indult és már alkal­mazkodott a gazdasági szerke­zet változásához. Az előzetes tapasztalatok alapján kettős kö­vetelményrendszert vezetett be a kisebb értékhatár alatti fejlesz­azonban minden bizonnyal a tököli repülőtér váltotta ki, hi­szen a jelentkezők között olyan világcégek is voltak, mint a Bo­eing és a Lockheed. A tököli légi támaszponton ugyanis egy katonai üzem is található, amely a keleti blokk légierejét szol­gálta ki. A berendezéseket azonban könnyen át lehet alakí­tani a polgári repülőgépek kar­bantartásának ellátására. A nagynevű cégek tehát egy kö­zép-európai javítóbázis megte­remtésére láttak lehetőséget. Hogy a tervekből mi válik va­lóra, az ma teljesen bizonytalan, hiszen mint ismeretes, a tököli repülőtér egyelőre a honvédség használatába került. A jó minőségű betonos kifu­téseknél, illetve a kisvállalkozá­soknál, csak egyszerűsített vál­lalkozásfejlesztési koncepciót várt el a hitel felvevőjétől. A 300 ezer dollárt meghaladó ér­tékhatár felett azonban üzleti tervet követelt, hiszen itt már a kockázat is nagyobb. Ez a prog­ram a szolgáltatástól kezdve a falusi turizmusig a mezőgazda­ság minden szereplőjét hitelhez juttatja. Eddig több mint 500 vállalkozó jelentkezett hitelfel­vételre, a hitel fele egy év alatt gazdára talált.- Van-e előkészítés alatt lévő projekt az ágazatban ?- Pillanatnyilag egy van olyan állapotban, hogy tájékoz­tatást tudok adni róla, ez a ter­mékpiac-fejlesztési program. A tervek szerint 1992. őszén in­dul, 100 millió dolláros köl­csönkerettel, célja pedig a hazai piaci feltételek javítása a fo­gyasztási cikk kereskedelem­ben. Az egész ágazatot átfogja majd, és mivel döntően a bel­földi kereskedelemre koncent­rál, nincs feszes exportkény­szer.- Miért kedvezőbb a világ­banki hitel hazánknak mint más h itelkonstrukciók ? Ellenőrzik a felhasználást-Egyrészt azért, mert a hi­telnyújtás feltételei rendkívül jók: 15 évre nyújtják a kölcsönt, 5 év türelmi idővel, és ez a pénzpiacon egyáltalán nem álta­lános. Előfordulhat kétoldalú kölcsönök esetében, hogy hosz- szú futamidőre adja egy-egy or­szág, általában azonban feltéte­lül szabja, hogy az ottani tech­nikát kell a fejlesztéshez felvá- sárolni.A meghirdetett projek­tek komplexek, kiterjednek az alapok megteremtésére is. To­vábbá a hitel ellenőrzöttsége korrekt. tópályával rendelkező volt szovjet reptereket a bérlők első­sorban turisztikai célokra kíván­ják használni. A Mikromatika sármelléki reptere például egy­idejűleg 2 nagy, 4-5 közepes és 15-20 kis repülőgép parkoltatá­sára és folyamatos kiszolgálá­sára is képes. A Vértes-hegység lábánál elterülő csákvári repülő­térnél Székesfehérvár és a Ve­lencei-tó közelsége jelent ide­genforgalmi vonzerőt. A többi repülőtér bérlője is főképp az üzletemberek, turisták fogadá­sára számít, hiszen a már létező helikopteres és repülőgépes lé­gitaxi vállalatok kényelmes közlekedést biztosítanak az or­szág különböző régiói között. A hatóságok nem csak a szovjet repülőtereket kívánják eladni, hanem azt is fontolgat­ják, mit lehet kezdeni a katonai repülőklubok által használt több mint 40 füves felszállóhellyel. Ezek a repülőterek azonban ke­A behozatali engedélyhez kö­tött áruk mennyiségének és ér­tékösszegének radikális csök­kentése - az úgynevezett im­port-liberalizáció - ellentmon­dásos reakciókat vált ki a gaz­dasági élet különböző alanyai­ból. Ki így, ki úgy reagál az új helyzetre. Ki hogyan reagál? Vegyünk például egy olyan vállalatot, amelyik a gépgyár­tásban sikeresen növelte export­ját, mondjuk nem utolsó sorban azért, mert könnyen és gyorsan hozzájutott a megfelelő minő­ségű importalkatrészekhez. Ez a vállat úgy érzi, hogy az import liberalizációja hozzájárult a gazdaság exportképességének javításához. Ugyanennek a cégnek lehet­nek olyan alkatrész beszállítói, amelyeket éppen az import libe­ralizációja szorított ki a piacról, mert mondjuk gyártmányaik nem állták a versenyt a külföld­ről beszerzett termékkel. Ők biztosan arra hivatkoznak, hogy a behozatal felszabadítása miatt nem tudták termékeiket eladni a gépexportőrnek. Maguk is tud­ják, hogy nem ez az igazság, hogy egyedül önmagukat kell okolniuk, amiért nem tudják a minőségi igényeket a vevő kö­vetelményeinek megfelelően kielégíteni. De mindig köny- nyebb valamilyen gonosz, hibás külső okra hivatkozva, mint arra, hogy nem voltak képesek a nemzetközi normáknak megfe­lelő termékek előállítására. A fogyasztó általában örül annak, hogy a piacon növeke­dett a kínálat, bővült a válasz­ték. S ha a kínálatot figyelme­sen vizsgálja, azt is felismeri, hogy számos területen az im­port a verseny élénkítésével le­felé nyomta az árakat, vagy le­galábbis fékezte azok emelke­dését. Ám ha például egy csőd­bement cipőgyár dolgozójaként elvesztette a munkahelyét, ak­kor máris a szakmai területe vé­delme után kiált. Maradna a régiben A kevéssé versenyképes, vagy akár teljesen versenykép­telen cégek érdekei, esetleg vélt érdekei, „elméleti” megfogal­mazásra is találnak. Közgazdák sora fejtegeti a honi ipar foko­zott védelméről szóló tanait, amelyeket a rövidtávú vállalati és foglalkoztatási érdekek hívei lelkesen támogatnak. Ha követ­nék e javaslatokat, akkor csak­nem minden úgy maradna, aho­gyan az a II. világháború hadi- gazdálkodásában s az azt kö­vető, szocialistának nevezett vésbé érdeklik a külföldi légi- társaságokat, hiszen hiányos a felszereltségük. Néhány magyar cég azonban ezekben is lát fan­táziát. A légi támaszpontoktól füg­getlenül hamarosan megkezdő­dik Budapest legnagyobb repü­lőterének, a Ferihegy privatizá­ciója is. A Malév és az LRI közti vagyonmegosztásban hosszú viták után sikerült meg­találni a kompromisszumot, így már nincs akadálya az átalaku­lásnak. A Malév a Lockheed céggel egy közös javítóbázis létrehozását tervezi, míg az LRI a Ferihegy II. jelentős bővíté­sére készül. A tervek szerint a régi ferihegyi repülőtér a bel­földi légi közlekedés szolgála­tába áll majd. A szakemberek véleménye szerint az országban ma összesen 6-8 belföldi rep­térre van szükség, ennél azon­ban jóval több áll rendelke­zésre. (MTI-Press) hadtápgazdálkodásban kiala­kult. Nem változna meg elő­nyösen a magyar ipar bel- és külföldi kínálatának összetétele, a magyar fogyasztónak örökké meg kellene fizetnie a de facto csődöt mondott és a de jure még csődbe nem jutott vállalatok többletköltségeit az importvá­mok, a vámforgalmi adók for­májában. Ami igen fontos: nem lenne mód arra az exportoffenzívára sem, amely javította külkeres­kedelmi és folyó fizetési mérle­günket, nemzetközi megítélé­sünket, hitelfelvételi lehetősé­geinket és fokozta a külföldi be­fektetők érdeklődését az ország iránt. Az importkorlátozásra vá­laszul a magyar áruk és szolgál­tatások külföldi igénybevevői is bizonyára ellenintézkedéseket vezetnének be s megnehezíte­nék áruink piacra jutását. Spe­ciális védelem kizárólag a me­zőgazdasági termelést illetheti meg, mert az Európai Közösség is ezt teszi, így nem kifogásol­ható részükről egy hasonló el­lenlépés sem. Az importkorlátozás nem se­gítené az európai és a világgaz­daságba való beilleszkedésün­ket sem, inkább növelné az el­szigetelődést. Az árfolyampoli­tikát sem lehet gátlástalanul, a költségekkel pazarlóan bánó cégek érdekeinek alárendelni, amit a forint leértékelésének ki­kényszerítésével próbálnak el­lensúlyozni. Az árfolyampoliti­kának is a termelési költségek csökkentését, a tőke-, az emberi és a természeti erőforrások gaz­daságosabb hasznosítását kel­lene szolgálnia. Más utakon A belső piac - a hazai terme­lők és a fogyasztók érdekeivel összhangban álló - védelmét a nemzetközi kötelezettségeink­kel összhangban álló vámokon kívül a versenyszabályok szi­gorú betartásával, a monopo- lium-ellenes törvények érvé­nyesítésével, a dömpingellenes jogszabályok alkalmazásával, minőségi és egészségügyi előí­rásokkal, az állami és a közületi megrendelések, pályázatok, versenykiírások rendjének sza­bályozásával kell érvényesíteni. Célszerű volna az egyedi enge­délyhez kötött termékkör to­vábbi szűkítésével növelni a fo­gyasztási cikkek behozatalának keretösszegeit. A kvóták megál­lapításánál az indokolt hazai iparvédelmi szempontoknak is helyet lehet adni. Ä piacvédelemnek ezek a módjai összhangban állnak ex­portoffenzívánk és integrációs politikánk követelményeivel. Bácskai Tamás Részvény­társasággá alakul az Árutőzsde Hamarosan részvénytár­sasággá alakul az Áru­tőzsde, és a tulajdonosi kör is bővül - mondta az MTI- nek Szigethy Miklós, az Árutőzsde Kft. felügyelő bizottságának elnöke, a Ke­reskedelmi Bank Rt., első vezérigazgató-helyettese. A tervek szerint az üzlet­részek átruházását február végéig végrehajtják. Az így kibővült tulajdonosi kör dönt a társaság közgyűlésé­nek összehívásáról és a tervbe vett rt.-vé alakulás­ról. A fejlődés ütemétől függ, hogy jövőre beindul­hat a fémszekció is. Az újpetrei tsz malacnevelője A volt szovjet katonai repülőterek jövője Turistabázis lesz a légikikötőből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents