Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-06 / 334. szám

1991. december 6., péntek aj Dunántúli napló A Es megjött a fűtésszámla... Kaotikus állapot Szentlőrincen A miniszter nem válaszolt - a lakók nem tudnak fizetni Szentlőrincen nem érte el a tíz százalékot azok száma, akik be tudták fizetni a fűtés- és me­legvíz hődíját - adta a felvilá­gosítást Tóth István, a PÉTÁV szentlőrinci kirendeltségének vezetője. A lakók nem ismerik a jelen­leg érvényben lévő díjakat. Csupán egy-két lépcsőházban van kifüggesztve tájékoztató. Nekem is a polgármesteri hiva­talban fénymásoltak egy pél­dányt, mert ott sem volt több. Kérdésemre, kinek a dolga a la­kók pontos informálása, dr. Varga Ádám alpolgármester elmonda: a szentlőrinci hőköz­pont a magyar^állam tulajdoná­ban van, s a PÉTÁV kezeli, így a PÉTÁV illetékeseinek fel­adata a tájékoztatás. Azok a lakók, akikkel be­szélgettem egyöntetően azt mondták, nem azért nem fizet­nek, mert nem akarnak, hanem, mert nem tudnak, ők mindent megtettek - folytatták -, hogy elkerüljék ezt a helyzetet, de kénytelenek voltak szembefor­dulni az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium irreális áremelé­sével. Minden lehetséges fórumot megjártak, hogy még időben felhívják a figyelmet a nehézsé­gekre. Ezekről az Új Dunántúli Napló folyamatosan tájékozta­tást is adott. Dr. Varga Ádám Bőd Péter Ákos ipari és keres­kedelmi miniszternek hat hete írt levelére, amelyben leírta a nagyközség helyzetét, s az ön- kormányzat állásfoglalását, semmiféle választ nem kapott. Az önkormányzat továbbra is osztozik a lakók jogos felhábo­rodásában. A polgármester ter­vezi, hogy a képviselő-testület nevében magyarázatot kér a PÉTÁV-tól a melegvíz hődíj közötti településenként megál- lapítot különbségekre, s Vörös Vincéhez, az Országgyűlés al- elnökéhez fordul segítségért. A jelenleg érvényes „mérsé­kelt” díjak Szentlőrincen a kö­vetkezők: fűtési hődíj október­ben 13,80 Ft/légköbméter, me­legvíz hődíj 136/80 Ft/köbmé- ter. Novemberben és decem­berben a fűtési díj a fűtési hődíj 27,60 Ft/légköbméter, melegvíz hődíj 136 Ft/köbméter. Csupán összehasonlítás cél­jából lássunk néhány részlete­sebb adatot a melegvíz hődíjá­ról, amely Pécsett 46,20 Ft/ köbméter, Komlón 52,20 Ft/ köbméter, Mohácson és Sziget­váron 63,60 Ft/köbméter, Szent­lőrincen 136,80(1) Ft/köbméter. Meglehetősen változatos árak ezek. A „díjmérséklés” a közös helyiség és a lépcsőház fűtésére nem vonatkozik - olvasható a tájékoztatón. Továbbá: Szentlő- rinc és Szigetvár településen a teljes októberi számlaösszeget törölték, és az október-novem­ber havi fizetési kötelezettséget egy számlán, novemberben küldték ki a fogyasztóknak. Te­hát Szentlőrincen egy 59 négy­zetméteres lakás tulajdonosá­nak 9012,60 Ft-ot kell fizetnie novemberben, decemberben pedig 5506,80 Ft-ot. A szentlő­rinci lakókat igazolja a lapunk­ban minap megjelent cikk az Állami Számvevőszék vélemé­nyéről, amely szerint indokolat­lan volt a távfűtés árának orszá­gos átlagban 2,73-szorosára emelése. K.Jentetics Ágota Együtt a szülök és az óvónők Karácsonyfa díszeket készítenek a gyerekek. Fotó: Szundi György A középpontban a gyerek Pécsett a Magyar Lajos utcai óvodában megváltozott az élet Egyelőre 15 százalék Csökkent a létszám a vállalatoknál A Központi Statisztikai Flivatal adatai szerint az 50 főnél többet foglalkoztató termelőüzemek létszáma az év első 9 hónapjában csak­nem 15 százalékkal csök­kent. Ez csak részben magya­rázható a gazdaság struktu­rális átalakulásával, ugyanis a kislétszámú szervezetek gyors létszámbővülése elle­nére a termelőágazatok lét­száma mintegy 10 száza­lékkal mérséklődött. Az országban szeptember végén már 293 ezer munka- nélkülit tartottak nyilván, a harmadik negyedévben a növekedés csaknem 60 szá­zalékos volt. Ez a szám vár­hatóan tovább növekszik. Az iparban ugyanis az év végéig további többezres létszámleépítés várható. A volt szocialista orszá­gok piacainak beszűkülésé­ből adódó, súlyos értékesí­tési gondok és az árproblé­mák sok iparvállalatot arra kényszerítettek, hogy - át­meneti szükségmegoldás­ként - dolgozóikat rövidí­tett munkaidőben foglalkoz­tassák. Ilyen intézkedés több mint 200 helyen született, s érinti az iparban dolgozók mintegy 16 százalékát. A bruttó átlagkereset az ipari nagyvállalatoknál 15.975 forint volt az első háromnegyed évben, 29,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszaká­ban. Ezen belül a fizikai dol­gozók keresete nem egé­szen 13.500, a szellemi dol­gozóké 23.300 volt, ami 28,3, illetve 30,6 százalékos növekedésnek felel meg. A rövidített munkaidejű foglalkoztatás, s az állás­időre járó, általában 70-90 százalékos díjazás az átlag­béreket lefelé mozdította el, ugyanakkor, mivel a lét­számleépítés a szakképzet- leneket szükségképpen job­ban sújtja, ez a bérnöveke­dés irányába hatott. (MTI) Az óvoda feladata az utóbbi időben megváltozott. Végre ne­vel, nem tanít és nem produkci­ókra készteti a gyerekeket, ha­nem az érdeklődésüknek megfe­lelően alakíthatja ki a program­ját. A Magyar Lajos utcai óvo­dában hat évvel ezelőtt egy új korszak kezdődött.- Jelentkeztem az Autonómia Egyesület által meghirdetett tanfolyamra - mondja Amrein Ottóné vezető - óvónő. - A budapesti Dob utcai óvoda pszichológusa alapította az egyesületet, amelyik tagja és egyben kontroll egyesülete a FICEMEA (A születéstől az ál­talános iskola első feléig) és a CEMEA ( Az általános iskola második felétől a halálig) fran­cia szervezeteknek, ámelyek a szakemberek képzésével fog­lalkoznak. Ezek 50 éve alakul­tak meg, és jelenleg 21 ország vesz részt a munkájukban. Pé­csett elvállaltam egy ilyen tan­folyam megszervezését, „ Fon­tos vagy nekem ” címmel. Ba­ranya megyéből és Pécsről 29- en jöttek el. Az óvónők szabad kezet kap­tak, amivel sok helyen élnek is. A szülők igényeit egyre több helyen veszik figyelembe. A Magyar Lajos utcai óvodában a nyelvtanulástól az úszásoktatá­son keresztül sok minden van. A gyerekekkel rendszeresen járnak a Szivárvány gyermek­házba, ahol agyagoznak, tűz­zománcot készítenek, népi gyermekjátékokat tanulnak. He­tente egyszer korcsolyázni mennek ingyenesen a jégpá­lyára. A Bóbita Bábszínházba bérletük van. Sokat járnak ki­rándulni, amihez a Garancia Rt-től kapnak buszt. Már voltak a pécsi Petőfi Utcai Általános Iskola kulcsos házában is, ahol az óvodások még főztek is. Minden évszakban legalább egyszer szeretnének egy . na­gyobb kirándulást szervezni, hogy a gyerekek jobban megfi­gyelhessék a természetet.- Kicsit védeni is kellett a há­rom-hat év közötti korosztályt, hogy az életkori sajátosságaik­nak megfelelő terhelésben le­gyen csak részük - mondja Am­rein Ottóné. - Igaz ugyan, hogy az ilyen korú gyerekek sok mindent képesek megcsinálni és a gondolkodásuk is rugalmas, de azért vigyázni kell nehogy túlterheljék őket. A gyerekek jelzéseit veszik figyelembe: az örömeiket, a bá­nataikat, az érdeklődésüket egyaránt. Erre épül az óvoda programja, ennek segítségével alakították ki a saját arculatu­kat. Minden módszerből azt hasznosították, ami egyaránt megfelelt a gyerekeknek, a szü­lőknek. Egy hálóterv szerint dolgoznak.- A gyerekek életét szervez­zük, és az érdeklődésüknek megfelelően alakítjuk a napi programjukat. Volt egy olyan időszak, amikor csak az őslé­nyekkel és a térképiekkel voltak elfoglalva. Könyvtárba, múze­umba mentek, megnéztek min­dent, amit a térképekről, őslé­nyekről tudni kell. A végén már maguk is rajzoltak térképiét. A német nyelvtanítás is a szü­lők kérésére kezdődött meg. A Soproni Óvónőképző Főiskola adjunktusa Talabér Ferencné dolgozta ki a nyelvi programot. Személyesen találkozott a szü­lőkkel és óvónőkkel és el­mondta, hogy nem nyelvórákon vesznek részt a gyerekek, ha­nem megismertetik őket a né­met nyelv dallamával, ritmusá­val. Játékokat, mondókákat, da­lokat tanulnak. Az egyik szülő, - Fittler Mik­lós — aki tagja a Rotary klub­nak, a klubbon keresztül segíti a programot. Padlószőnyeget ajándékoztak a tornaszobába és 10 000 forint piénzbeli támoga­tásban is részesítették az óvo­dát. Ezen kívül javasolták, hogy az óvoda vegye fel a kapcsola­tot egy osztrák óvodával és a német konzulátussal. A stutt­garti Német Kapcsolatok Inté­zetétől rajtuk keresztül kapunk támogatást.- A terveink között szerepel, hogy videokazettákat is beszer­zőnk, amelyeken ez a korosz­tály játszik, énekel német nyel­ven, és ezeket kikölcsönözzük a gyerekeknek - fejezi be beszél­getésünket Amrein Ottóné. Sz. K. Mozart Requiemje a Bazilikában A közönség ismét hallani akarta a népszerű művet Egy szinte ismerteden Bach-mű (az F-dúr mise) és egy számtalanszor hallott Mo- zart-alkotás (a Requiem) egy estén való megszólaltatása, a várható zenei élmény, a ze- nekdvelők oly tömegét von­zotta hétfőn este, amely ör­vendetes módon megtöltötte a Bazilikát. Ez az atmoszféra elgondol­koztatott. Pécs zenei múltjának gyökerei ehhez a négytomyú építészeti remekműhöz és a benne évszázadok óta rendsze­resen felcsendülő egyházzenei alkotásokhoz nyúlnak vissza. Az oratórikus műfaj - a város sajátos légkörének köszönhe­tően - mindenkor központi he­lyet élvezett, mind a közönség, mind az előadói apparátusok részéről, és csakhamar a pol­gárosodó koncertéletet is meg­határozó tényezővé vált. Gon­doljunk arra, hogy Verdi Re- quiemjének bemutatására már 1897-ben, a mű megszületése után alig negyedszázaddal, vi­déken először az újonnan épült Pécsi Nemzeti Színházban az akkori dalegyletek vállalkoz­tak, példamutató összefogás­sal. Hasonlóan az egyesített kórusok nagyszerű és merész vállalkozsának volt köszön­hető Liszt Missa Sollemnisé- nek, országra szóló sikerű sza­badtéri előadássorozata. A korszakos jelentőségű Pécsi Dalárda után a Liszt Ferenc Kórus volt az az együttes, amely létszámánál, hangzás­kultúrájánál fogva, a kitűzött művészi célt következetesen valóra váltó vezetés érdeme­ként, hosszú évtizedekre a hangversenyélet egyik tartó­oszlopává tette az oratórikus műfajt, sorra bemutatva ennek kimagasló alkotásait. Mindezt azért tartottam szükségesnek előrebocsátani, mert a hétfői koncert arról győzte meg a hallgatóságot, hogy az oratórium-kultusz ápolásának, a régi hagyomány töretlen folytatásának, a kö­zönség részéről megnyilvá­nuló őszinte érdkelődés kielé­gítésének előfeltétele - a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusá­nak, a JPTE Vegyeskarának, valamint a Pécsi Szimfonikus Zenekarnak összefogásával - ismét meg van. A két-két kó­rus közös munkáját az is haté­konyan biztosítja, hogy mind­kettő karnagya az Európa- szerte elismert szaktudású Tá­lai Aurél, aki e koncert sikeré­ből karigazgatóként vett részt. Ennek köszönhetően valóban nem mindennapi élményben részesültek azok, akik jelen voltak a Bazilikában. A „nem mindennapi” jelző vonatkozott már a koncert első felében megszólaltatott Bach: F-dúr misére. Ez a koncertet vezénylő Ella Istvánnak kö­szönhető. Ő kezdeményezte hazánkban Bach négy u.n. „kis” miséjének koncertszerű bemutatását. Most az 1737-ben Lipcsében kompo­nált F-dúr misét ismertette meg a pécsiekkel. A mindösz- sze két tételből - Kyrie és Glo­ria - álló mű arra utal, hogy azt Bach az evangélikus istentisz­telet céljára készítette, feltehe­tően korábbi kantátáinak zenei anyagából. Ha e mű nem is ve­tekedhet a Pécsett már sokszor hallott h-moll mise mélységei­vel, örömmel hallgattuk e Pé­csett először megszólaló mű­ben a kórusnak, illetve a Glo­ria két szélső kórustétele kö­zött a basszus, szoprán és alt-énekes szólistáknak Bach interpretálását. A teljes zenei apparátus Mozart Requiemjére összpon­tosította erejét. Nem tudom, hogy 1876 óta, amikor először szólalt meg Pécsett, e re­mekmű, hányszor, hányféle tolmácsolásban hangzott már el. Közönségünk azonban új­ból hallani kívánta, ezúttal Ella István vezényletével. Művészi alázattal elmélyülten ugyan­akkor a zenekutatások révén napfényre került mozarti stí­lusjegyekre érzékenyen irányí­totta a nagy apparátust, rend­kívüli gonddal ügyelve, - a Bazilika akusztikájához is al­kalmazkodva —, az egyes téte­lek tempójára. A nem egyszer szélsőséges karmesteri elkép­zelésekkel szemben ezért érez­tük hitelesnek - többek között - a Dies irae lendületes meg­fogalmazását, ami nem jelen­tett semmilyen problémát a kó­rus számára, akár csak a ben­sőséges liraiságú Lacrimosa vagy a nagy dinamikai erőpró­bát kiváltó Sanctus. Pécsett már jól ismert Pászthy Júlia, továbbá Bodo- nyi Katalin, Berkes János, va­lamint a Pavarotti-versenyről két nappal korábban, a tovább­jutás és a gálakoncerten való szereplés sikerével hazaérke­zett Bátor Tamás énekelte az énekszólamokat. A Bach-mise szoprán-áriáját oboán kisérő Sávay László, a Tuba mirum basszus-szólójával harsonán párbeszédet folytató Vida Lo- ránd, valamint az orgona-con- tinuót tolmácsoló Ella Péter értékes közreműködőként mél­tán részesült abban a hosszan­tartó tetszésnyilvánításban, amellyel a közönség megkö­szönte karmesternek, karigaz­gatónak, szólistáknak, ének­karnak és a Pécsi Szimfonikus Zenekarnak ezt a valóban „nem mindennapi” élményű estét. Dr. Nádor Tamás A magyar új borok ünnepe Pécsváradon Régi hagyományt kívánnak felújítani a rendezők, amikor december 13-án megrendezik Pécsváradon az István király szálló Palota szárnyában a ma­gyar újborok ünnepét, melyre - az eddigi gyakorlattól eltérően - csak újborokat várnak. Köztudott, hogy az újborok értékesítése, a pénz gyorsabb forgása záloga lehet a.jövedel­mezőségi szint emelésének, hi­szen nem merülnek fel a borok kezelésének elég jelentős költ­ségei. A rendezők az eseményt rendszeressé és országos rész­vételűvé tették. A részvételi díj boronként 200.- Ft. Ezt a lea­dáskor kell kifizetni. A minták leadásának helye a KEE Déldu­nántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, Pécs, Úttörő utca 4., időpontja december 9-10 (hétfő és kedd) naponta 1 és 14 óra között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents