Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-31 / 357. szám

1991. december 31., kedd 3 üj Dunántúli napló Az esztendő - baranyai politikusok tükrében Megint elmúlt egy év. A szabad parlamenti választá­sok második éve. Van aki így, van aki úgy értékeli az elmúlt esztendőt - mindenkinek szíve joga saját szempontjai alap­ján megvonni a mérleget. Az alábbiakban a hat parlamenti párt baranyai vezetőinek vá­laszait olvashatják. Kérdése­ink a következők voltak: 1. Mit szerettek volna el­érni, s mi az, amit sikerült is elérniük 1991-ben? 2. Mit várnak a jövő esz­tendőtől? FIDESZ Trombitás Zoltán, parlamenti képviselő:-A belpolitikában 1991 számos tekintetben a csalódá­sok éve volt. Tavaly még keres­hettünk mentségeket a kormány működésére, a botlásokat írhat­tuk a kezdeti nehézségek, a ru­tintalanság számlájára is. Mos­tanra azonban bebizonyosodott, be kell rendezkedni a tartós mélyrepülésre, s az ellenzéknek is ehhez kell igazítania politiká­ját. A FIDESZ eddigi megértő, empatikus ellenzéki politikája, mely abból indult ki, hogy a parlamenti választásokon több­séget szerzett a koalíció - hang- súlybeli eltolódásokkal bár - a hatalmát a demokratikus intéz­ményrendszer kereteinek kiala­kítására fordítja, feltehetően változni fog. Az önkorlátozó, demokratikus és toleráns hata­lom helyett ugyanis a koalíció tekintélyelvű dölyfével, pater- nalizmussal, az élet minden te­rületére behatolni igyekvő, ter­peszkedő bürokráciával, a poli­tikai simulékonyságot ismét a szakértelem elé helyező új kli­entúrával találjuk szemben ma­gunkat.- A jövő évtől azt várom, hogy: 1. Rácáfoljon a fenti érté­kelésre. 2. A FIDESZ, ha lehet még az eddigieknél is határozot­tabb és hatékonyabb politikát folytasson. 3. Pécsett s más ön- kormányzatokban egyértelmű, mindenki számára jól érzékel­hető eredményeket érjünk el. FKgP Dr. Kádár Géza, a párt me­gyei ügyvezető alelnöke:- Teljes és gyors ütemű rend­szerváltás és teljes kártalanítás volt a célunk. Gazdasági téren a munkanélküliség és infláció emelkedésének megállítása, a gazdasági szervezetek beindítá­sához szükséges hitelek - bü­rokráciamentes - felvétele, s egyes térségekben olyan szer­vezetek támogatása, melyek ki­zárják a lánckereskedelem ár­felhajtó hatását. Fontosnak tar­tottunk egy, a gazdaság fellen­Mérséklődik az infláció A KSH legfrissebb adatai szerint az infláció novemberi mértéke azt mutatja, hogy to­vább tart a fogyasztói árak nö­vekedésének júliustól tapasz­talható mérsékeltebb üteme: a második félévben tavaly átlago­san 2,1 százalékkal, idén pedig 1 százalék körüli ütemben nö­vekedtek az árak. Az év derekán mért 37-38 százalékos árnöve­kedés novemberre 32,8 száza­lékra mérséklődött. Az áruk és szolgáltatások ár­indexei között igen nagy a szó­ródás. A legnagyobb mértékben a postai szolgáltatások ára emelkedett - az index 214,9 százalék - a sertéshúsé viszont csak 93 százalék. A fogyasztás közel kétharmadát kitevő áruk és szolgáltatások árindexe átla­gosan 120-150 százalék. Az át­lagosnál magasabb a háztartási energiaszolgáltatók áremelése. dítését szolgáló adótörvényt is, céljaink eléréséhez belső szer­vezeti változásokat is végrehaj­tottunk, de eredményeinket a legfontosabb kérdésekben tör­ténő halogatás csak részlegessé teszi.- A jövő évtől természetesen a koalíció megerősödését vár­juk, úgy, hogy az FKgP politi­kai súlyának megfelelő szerepet kapjon. Szükség van a demok­rácia kiszélesítésére, a politikai kultúra minőségének javulására - elsősorban a pártban, pártok­ban, melyeknek saját program­jukon kívül egy közös progra­mot is meg kell valósítaniuk. S ezen kívül amit még szeretnénk: békét, a jóakarátú embereknek. KDNP Ursprung János, megyei el­nök:- Kiegyensúlyozott, szélső­ségektől mentes, az erkölcsre és igazságra épített politikát foly­tattunk az elmúlt évben is. Eredményként tartjuk számon, hogy a kárpótlási törvénynek van egy olyan szakasza, amely előírja az 1949 előtti időszakra vonatkozó törvény megalkotá­sát. A kárpótlási jegyeket életjá­radékra lehet átváltani, az egy­házi tulajdonok visszaadása le­hetővé teszi az egyházi - és fel­ekezeti iskolák működését, az elévüléssel kapcsolatos törvény elfogadásával lehetővé válik a múlt rendszer bűnöseinek fel­elősségre vonása. Nemzetközi- kapcsolataink révén a leginkább rászoruló kisközségek segítsé­get kaptak működésükhöz. Si­keres segélyezési akciókat is bonyolítottunk, s taglétszámunk országos és megyei szinten megduplázódott. Az elkövetke­zendő év áprilisában tartjuk kongresszusunkat, ahol megha­tározzuk pártunk politikai irányvonalát, melynek célja a nemzet felemelkedése: új al­kotmányt, családjogi törvényt, szociális törvényt, nemzetiségi törvényt és jó keleti politikát dolgozunk ki. Javítani kell a köz- és vagyonbiztonságot. A régi szövetkezeti vagyont 100 százalékig nevesíteni kell. A fel nem osztható vagyon az ön- kormányzatoké kell, hogy le­gyen. Valódi szövetkezeteket szükséges létrehozni, hitelszö­vetkezetekre s a falu érdekét szolgáló agrárprogramra van szükség. Fontosnak tartjuk a jö­vőre nézve, hogy a privatizáció révén a bérből élő dolgozók is tulajdonosokká váljanak minél előbb. MDF Térjék Tibor, megyei elnök:- A vidéki szervezetek mege­rősítése, a taglétszám megtar­tása egy úgynevezett tisztulás folyamat megtartásán belül rendkívül fontos volt. Az ön- kormányzatokkal tartandó konstruktív kapcsolatok kialakí­tása, a kritikus, de segítőkész közös munka megszervezése nemkevésbé. Az előre nem ter­vezett. de kialakult jugoszláviai politikai helyzet következmé­nyeként megjelent menekültá­radat kezelése ránk is várt és vár. A szociális háló kialakítá­sának megkezdése - egész Ba­ranya így Pécs vonatkozásában is rendkívül fontos feladat. Ez elsősorban az élelmiszerellátás­ban jelentkezik a legjobban. Az egészségügy átszervezése szin­tén nem elhanyagolható, a házi­orvosi rendszer kialakításának előkészítése érdekében Orszá­gos Népjóléti Fórumot és több tájékoztató megbeszélést tartot­tunk. A pártokkal és a médiával elfogadható kapcsolatot alakí­tottunk ki - értékelésünk sze­rint. Mit várunk a jövő évtől? A privatizáció felgyorsulását a mezőgazdaságban, az élelmi­szertermelésben és az iparban. Ennek következménye lesz az infláció csökkenése. Megfelelő kamatú bankkölcsönök kelle­nek a kisvállalkozóknak is. A mecseki bányászat működési feltételeit megteremtő, a terme­lést stabilizáló intézkedést vá­runk. Az MDF oktatási és kul­turális programjának határozott érvényesülésére számítunk. Biztosítani akarjuk az önkor­mányzatok, elsősorban Pécs, mint a megye lakosságának felét kitevő város működőké­pességét. A rendőrség politikai, erkölcsi és anyagi helyzetének stabilizálódását várjuk, hogy megfelelhessenek a bűnüldözés európai színvonalának. Politikai megbékélést és alkotó munkát szeretnénk, Baranya megye la­kosságának pedig az MDF ne­vében boldog új évet kívánok. MSZP Kocsi László, megyei iroda­vezető:- Tavaly ilyentájt bizonyosak voltunk benne, hogy nehéz esz­tendő áll előttünk. Ezt gondol­tuk a lakosság többségére és ránk, a Szocialista Pártra, mint szervezetre is, - mégis egy lassú, szívós belső önépítést terveztünk és társadalmi, politi­kai befolyásunk növelését tűz­tük ki célul. Ez a párt helyi szervezeteinek megerősítését, a helyi önkormányzatokban kép­viselőink tényleges számánál nagyobb befolyás elérését és a munkavállalói szervezetekkel való érdemleges kapcsolatok kiépítését jelentette. Össze­gezve megállapítható, az elmúlt esztendőt megerősödve hagytuk magunk mögött. Stabil, kiépített szervezeti hálózatunk van a megyében. Önkormányzati képviselőink felkészült, a la­kosság érdekeit szem előtt tartó konstruktív magatartása, szél­sőségektől mentes stílusa meg­becsülést keltett a testületekben és a lakosságban is. Egy helyi választáson indítottunk jelöltet a nyáron Mohácson, ott sikerült is elnyerni a mandátumot. Az év végére megteremtődtek a szakszervezetekkel való, a munkavállalók érdekeit szol­gáló együttműködés feltételei.- Nem szívesen mondom ki, de '92 szerintem nehezebb lesz az idei évnél. Mi alapvetően a munkavállalók politikai képvi­seletét vállaltuk, azokét, akik a terhek elosztásánál a rövidebbet húzzák. Jövőre tehát az érdek- védelmi szervezetekkel együtt folytatott, a munkavállalók ér­dekeit védő erőteljesebb politi­zálást célozzuk meg. Természe­tesen a várható időközi válasz­tásokon is szeretnénk mandá­tumokat szerezni, például Pé­csett is. SZDSZ Szálai Csaba, a pécsi szerve­zet ügyvivője:- Azt szerettük volna elérni, hogy az állampolgárok „gon­doskodó-gondolkodó" önkor­mányzati eredményeket érez- hessenek, a nehezedő körülmé­nyek ellenére a vállalkozások, a munkahelyek, a lakáshelyzet és a napi megélhetés területén. Az alábbiak továbbra is megvaló­sítható „csomagtervünket" ké­pezik: 1. „Sokk, ami sok” címmel a havi lakáskiadások csökkenthe- tőségéről, lakásbérlőket érintő intézkedésekről, a lakásvásárlás jogi és műszaki kérdéseiről, épületfenntartási költségekről előadássorozatot indítottunk - '92. évi folytatással. ( Január 3-án és 10-én 18 órakor a pécsi, Hal József utcai iskolában.) 2. A pénztárcákat érintő fű­tésszámlák energiamegtakarí­tást biztosító japán technológi­ájú "THERWOOLIN" megol­dásokat mutattunk be a BNV-n és még sok helyen - sikerrel. 3. Karitatív módon folyama­tosan segítettük a menekülttá­borokat. 4. Segítettük és segítjük a kapcsolattartást Fellbach város­sal és Rems-Murr tartomány­nyal, kulturális, egészségügyi és gazdasági téren. 5. Meggyőződésünk, hogy a pártoknak nem egymás elleni folyamatos választási harcot kell vívniuk, hanem a közös ér­dekeltségi kapocspontokból ki­indulva szükséges munkálkodni a választók érdekében. Szerkesztette: Pauska Zsolt Hová kerül az ipari zóna? Más hasznosítási formát keres a PAG Nem jártak eredménnyel az ipari zóna kialakítását célul ki­tűző Pécs-Baranyai Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány, il­letve a Pécsi Állami Gazdaság képviselői, vezetői közötti tárgyalások a tervezett ipari lé­tesítmény elhelyezésével kap­csolatban. A pécsi önkor­mányzat új, alkalmas terület kiválasztásával bízta meg a városi főépítészt. Mint ismeretes, az eredeti elképzelések szerint, az olasz-magyar kooperációban létrehozandó ipari zóna a vá­ros keleti, dél-keleti határán kapott volna helyet. A kisze­melt 200 hektáros, területnek azonban jelentős része (mint­egy 70 hektár) a Pécsi Állami Gazdaság kezelésében van. Ez utóbbi sorsa mind a mai napig bizonytalan volt, a tárgyaló felek az ár kérdésében nem tudtak megegyezni. Az alapít­vány, illetve az önkormányzat képviselői szívesen látták volna, ha a terület apportként kerül a létrehozandó részvény- társaságba. A nem könnyű helyzetben lévő mezőgazda- sági nagyüzem viszont pénzt szeretett volna a földért.' Az üzlet nagysága miatt az egye­zség létrejöttéhez a földmű- velsé tárca és az Állami Va­gyonügynökség jóváhagyása szükséges. Mivel a terület sor- sánnak rendezésére irányuló tárgyalások elakadtak, az ala­pítvány tagjai - olaszok és magyarok közösen - legutóbbi kuratóriumi ülésükön úgy döntöttek, új területet válasz­tanak a nagyszabású vállalko­zásfejlesztés céljából. A föl­dterület kiszemelésével meg­bízott városi főépítész január 26-án számol be munkájának eredményéről. A tárgyalások megszaka­dása ellenére a Pécsi Állami Gazdaság továbbra sem sze­retne lemondani a kezelésében lévő föld hasznosításáról. A gazdaság vezetői nem tartják kizártnak, hogy más, kisebb méretű ipari vállalkozás, eset­leg kiállítási terület jöhet létre az érintett térségben, aminek egy részét az önkormányzattal egyetértésben kárpótlásra is szeretnének fordítani. A kas­télyszálló és környéke haszno­sításában pedig egy német utazási iroda jelezte együtmű- ködési szándékát. Kaszás E. Kinek nincs halottja. . .? zt mondja számítógépes rendszerekkel „szerelmes-, kedő kitűnő munkatársam: Oké! Kérdőn rámnéz: Oké ...? S tu­dom: meg kell néznünk a prog­ramban ismét mindent, a logon- tól (amikor belépünk a rend­szerbe) a Shift Fl-ig, amikor elhagyjuk a rendszert. Mindent! Azt mondom: Boldog új évet! Ezt kívántam 1990. XII. 31-én is. Az volt? Igen! Igen .. Igen? Antall József miniszterelnök néhány napja a rádióban azt nyi­latkozta, hogy ki kell jönni az erdőből, s most azon az ösvé­nyen haladunk, amelyen ki le­het jönni. Magyarország a stabi­litás szigete. .. Azt mondja Kálvin Arkádi- usz: neki nincs halottja! Pedig van! A fia nemrég halt meg. Bányamérnök volt - diszpé­cserként, majd később bányala­katosként dolgozott. Az egyik áldozata az évezredes, hazánk­ban Baranyában több, mint 200 esztendős bányászati kultúra megsemmisülésének. A fia nem várta ki a haldokló agóniájának utolsó pillanatát, előbb szállt végleg a föld alá. Milyen furcsa a bányáról szótára: leszállnak a bányába. Kálvin Árkádiusz mégis azt mondja: nincsenek hallotjai: azért mert egész életében em­berséges volt, aknászi beosztás­ban vigyázott munkatársaira, távol tartotta magát a politiká­tól, a nagy társadalomnak csak hasznot hajtott. Ha úgy érezte, hogy rosszul működik, - már pedig nagyon sokszor úgy volt- azonnal írt Kádár Jánosnak, ha kell most Antall Józsefnek írja meg a valóságot, s hát a szerkesztőségbe is gyakran járt panaszkodni. Anyám nyugodt álmot Ígér­tél. Míg éltél, minden éjszaka a telefonhívástól rettegtem, mikor mondja nővérem: bekövetke­zett. Immár évek óta a berregés azt jelenti, hogy az újság előállí­tásával van baj. Olvasóinkat nem tudjuk tájé­koztatni a közlekedés rendjéről, az orvosi, a gyógyszertári ügye­leteket, a boltok nyitvatartá- sát.. . A szolgáltatások hiánya- még az újságé is - bénítólag hathat arra a bizonyos rend­szerre. S felcseng minden éjjel a te­lefon. Azonnal kapaszkodom fel a pécsbányai, két szintet összekötő 45' dőlésű gurítón. Már 70-80 méter hosszú is le­het, a hőmérséklet fenn már né­hány percig elviselhetetlen. V. Albert nyomja a fejtőkalapá­csot, csupán annyi biztosító szerkezetet épít be, hogy össze ne omoljon a lyuk. Annyit ér mint esernyő az eső ellen, de az első széllökés kifordíthatja, a vihar kitépheti kezünkből. Ott, félezer méterre a föld alatt mil- liószor nagyobb energiák fe­szülnek a szénfal mögött. Másodszor is fel kell menni! V. Albert csak nyomja a fejtő­kalapácsot: nem fáradsz el, mi­nek jöttél vissza? Biztosísd be megad, mert pénzedbe fog ke­rülni! Harmadszor megyek: V. Al­bert nyomja a fejtőkalapácsot - két napi bérét vonom el. Nevet: te még ma büszke aknászként jelented, hogy gázkitörésveszé­lyes telepben a te csapatod lege­lőször érte el a műszakonkénti 3 méteres előrehaladást. Mire V. Albert kiszállt a bá­nyából, csinos kis fegyelmi jegyzőkönyvet alkottam: 3 napi bérének megfelelő büntetés, csak hatással lesz rá - gondol­tam. Agyongyötörtén, izzadtan, szénportól ragacsosan jött az aknászirodába: Sikerült! Meg van! Megcsináltam! Három mé­ter. Ha a délutánosok, az éjsza­kások is .. ! Tíz nap alatt kész egy 90 méteres gurító! Új fejtés, új széntermelési csúcsok! Ha mindenki V. Al­bert lenne felépült volna . . ., nem kerültünk volna alagútba, az alagút végét előbb láttuk volna.... Az erdőből előbb jöt­tünk volna ki... Az adóssá­gunk ... Mit mondana a számí­tógép a rendszerről? Összegyűrtem a fegyelmi jegyzőkönyvet - s talán tényleg dicsekedhettem a főmérnöknek, s másnap csupán egyszer mász­tam fel a gurítóba. Már újságíró voltam, amikor V. Albertet te­mettük. Agyonnyomta a bánya. Mögöttem hangosan beszélget­tek: megint nem biztosított, de hát az aknászok elnézték neki. Kiváncsi lennék, melyiküknek van lelkiismeretfurdalása. Tibor panaszától hangos a szerkesztőség! Lelkiismeretünk ítélete alapján egész újságunkat ennek kellene szentelni. Még­sem tehetjük! Jó egyszer össze lehet gyűrni egy fegyelmi jegy­zőkönyvet, az ésszerűség azon­ban arra kötelez bennünket is, hogy a panaszok özönéből a legkiválóbb computer program, a legkitűnőbb szakemberek sem tudnak a RENDSZER számára reménytkeltő eredményeket ki­adni. Most tényleg nem szabad improvizálással, anakroniszti­kus magatartásból, önimádat­ból, gyűlöletből, bosszúállás­ból, nacionalizmusból ková­csolni az új évet, jövőnket. A miniszerelnök szavaiból jól kié­rezhető volt: most rajtunk múlik minden. Még akkor is ha szo­katlan keménységre van szük­ség. Nos, ebben az 1991-ben el­fogadott törvények nem hagy­tak űrt. Az 1991-es boldog esztendő (?), az 1992-es Boldog új esz­tendőt kívánság nem lehetett, nem lehet egyszeri, vagy több­szöri kinyilatkoztatás függvé­nye. Kiváló cicerói, és színészi teljesítmények tanúi vagyunk. Már kezdem hinni, hogy dié­tái nyilvánosság nélkül (újság­írónak tilos ilyet mondani) töb­bet árt törvényhozásunknak, mint a régi rendszerben az: „aki nem lép egyszerre, nem kap ré­test estére” módszer. Törvények. Az 1991-es esz­tendőhöz tartoznak - a farkas­törvények. Az erdőből kivezető ösvényen nagyon sokak szá­mára ma ezek az útjelzők. Bű­nözők, ügyeskedők, hiénák ki­válóan közlekednek. A kárpót­lás, a negyvenöt esztendő alatt ártatlanul, vagy ellenállóként el­lenzékiként meghurcoltak igaz­ságukért, rehabilitációjukat ugyancsak egy törvénytől re­mélték: adj számon minden cse­lekedetről! Jönnek a levelek (többnyire névtelenül) ki, mi­kor, hol mit... Szomszédok, barátok. Min-, denkinek van halottja - újakat is kívánnak . . . Eddig is túl sok az áldozat! Hát akkor mindig lesz­nek halottjaink? Eddig még egyetlen egy társadalmi rend­szer sem tudta ezt elkerülni. Az ember, az egyén képes lehet rá! Ha sikerülne teamek, vállalko­zások, városok (?), egy ország (?), a világ (?) is remélhetne .. . Döbbenetes: de hiszen ezt Kálvin Árkádiusz kilónyi írás­ban fejtette ki, kísértetiesen ha­sonlóan. Kálvin Árkádiusz most szo- tyolát árul a PMSC pályán. B eszélgetek korunk hősével a számítógéppel: elfogadod? Bejelentkezem, kitöltőm az anyag címét, megnyomom az Entert (Oké-igen). . . S a világ legkorszerűbb szövegszer­kesztő számítógépes rendszere visszajelez, finom, de sípoló hangon menű-ne-ne! Aztán ki­írja: átgondolt programot, sza­kértő fejeket és kezeket, áldo­zatvállalási készséget, türel­met ... Visszajelez a gép: valamit rosszul csináltam . . .? De jó! Én legalább már tudom. Boldog új esztendőt! Oké? Lombosi Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents